Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-08 / 6. szám

Kedd, 2008. január 8. Aktuális 13 JAKABSZÁLLÁSON INGYEN FOGADJAK A MENTŐHELIKOPTERT Már megint lebeg a szentesi légi bázis A SZENTESI BÁZIS MEGÉPÍTÉSÉNEK ÚJABB DÁTUMA: 2008 MÁSODIK FELE Fotó: Tésik Attila Ideiglenesen Jakabszálláson fog működni a dél-alföldi légimentő-bázis, mi­után Csík Imre ingyen fölajánlotta saját repülőterét erre a célra. A Légimentő Kht. szerint a Bács-Kiskun megyei településről Békés megye nem érhető el az előírt 15 percen belül. A szentesi alpolgármester nem tart attól, hogy a men­tőhelikopter végleg Jakabszálláson marad. A minisztérium is ígéri: 2008 má­sodikfelében megépül a végleges, szentesi bázis. BALÁZSI IRÉN A meglepetés erejével hatott a szentesi­ekre a hír, miszerint két éve tartó hada­kozás után.Jakabszáliásra kerül a men­tőhelikopter. Mint ismeretes, Kiskunfél­egyháza, Szeged és Szentes pályázott a dél-alföldi régió légi mentési bázisára. A szakemberek végül a súlyponti kór­házzal is rendelkező Kurca-parti tele­pülés mellett döntöttek. Az eredeti ter­vek szerint tavaly őszre kellett volna felépülnie a 90 millió forintba kerülő mentőhelikopter-központnak, amely­nek május óta van építési engedélye. Később az év végére ígérték az illetéke­sek a bázis átadását, a vásárhelyi úti repülőtér melletti területen. A helikoptert azonnal tudná fogadni a jakabszállási Csík Imre. A repülőtér tulajdonosa lapunknak azt mondta tegnap: a híradásokból hallotta, hogy Szentesen nem sikerült felépíteni a bázist, ezért Horváth Ágnes egészség­ügyi miniszternek írt levelet, amely­CSÍK IMRE KARITATÍV CÉLBÓL AJÁNLOTTA FEL REPTERÉT Fotó: DM/DV ben felajánlotta magánrepterét a gép elhelyezésére. A tárca vezetője jelezte, hogy élnek a lehetőséggel. Csík hozzá­tette: a korszerű létesítményben ideig­lenesen vagy véglegesen biztosít han­gárt, üzemanyagot is tud adni, a szomszédos szálloda pedig alkalmas a légi mentési bázis személyzetének el­helyezésére. Érdeklődésünkre, misze­rint milyen ellenszolgáltatást vár mindezért, azt válaszolta Csík Imre, hogy ingyen ajánlotta fel a repterét, karitatív jelleggel. Hozzátette: neki nincs vesztenivalója: már 73 éves, a repülőteret pedig ö építette magának a 60. születésnapjára. Szerinte Jakab­szállás jó helyen van, Szentestől 50 ki­lométernyire, Kiskunfélegyházától 20 kilométerre. Közel az autópálya, ahol gyakran vannak balesetek. A nyugdí­jas férfinak megígérte a tárca vezetője: szakembereket küld majd, hogy meg­nézzék a területet. - Ünnepek voltak, jeges az út, eddig még senki sem járt nálam - mondta Csík Imre. Szentes szabad demokrata alpolgár­mestere, Szűcs Lajos nem tart attól, hogy ha ideiglenesen Jakabszállásra kerül a helikopter, akkor az ott is ma­rad. A kormány határozata szerint ugyanis Szentesen lesz a dél-alföldi ré­gió mentési központja. - Nem hiszem, hogy a kormány megváltoztatná a döntését - fogalmazott az alpolgár­mester, aki úgy gondolja, hogy őszre elkészülhet a légimentő-bázis. Ezt megerősítette az Egészségügyi Minisz­térium sajtóosztályának munkatársa is. Popovics Andrea lapunk érdeklő­désére tegnap arról tájékoztatott, hogy a tárca a dél-alföldi régió légi mentési feladatainak ellátására Szen­test jelölte ki. Hozzátette: mivel a köz­pont kialakítása csak 2008 második felében valósul meg, szükség van egy ideiglenes bázisra. I A MENTŐKET NEM KÉRDEZTÉK. A Légimentő Kht. igazgatója, Túri Pé­ter azt nehezményezi, őket senki sem kereste meg az ideiglenes bázis ügyében. Annyit elismert: ha egy helikopter rossz helyen van, az még mindig jobb, mintha sehol sem lenne. Jakabszállással szerinte az a baj, hogy onnan Békés megyét már nem tudja az előírt 15 percen belül elérni a helikopter, míg Szentesről az egész Dél-Alföldet képes ellátni. Túri Péter akkor boldogan elfogadja a jakabszállási ideiglenes bázist, ha az illetékesek garantálják, hogy Szentesen már épül a légi mentési központ. A reflektorfénybe került eset részleteit cincálok közül ki gondol a gyerek(ek)re? ÚJSZÁSZI ILONA Csapda vagy krétakör? Kérdezni szabad-e arról a gyerekről, akiről 2004. júliusi „elrablása" óta cikkezik két ország és fél Európa sajtója, de a neve leírását január 5-étől megtiltotta az apja? Kell-e foglalkozni annak a srácnak a sorsá­val, aki a jog szerint nem „közszereplő", de akinek török-magyar ne­vére a legismertebb internetes kereső 25 ezer 700 találatot dob ki? Ál­szenteskedés-e állítani, hogy a tízéves fiú sztorija „nem téma" és a kö­nyökén jön ki a legtöbb olvasónak, ha csak a mi lapunk on-line válto­zatán legutóbb megjelentetett cikk az ötödik legnépszerűbb írás, rá­adásul tegnap délig közel hetven fó­rumozós véleményt szült? • • A reflektorfénybe Hétköznapi lehet-e a történet: az # # került eset egykor összefonódó emberpár elvá­lik, harcol a közös gyerekért, aki e küzdelem legfőbb károsultjaként el­veszíti kapcsolatát egyik szülőjével? Az ilyen, ezerszámra megeső, s csak ezért hétköznapinak minősített tragédiákhoz képest súlyosbító körül­mény-e, ha az egyik fél jogellenesen megváltoztatja a gyermek elhelye­zéséről szóló magyar bírósági határozatot? Az ilyen önkényes lépés (például embercsempészet, közokirat-hamisítás és kiskorú elhelyezé­sének megváltoztatása) mennyiben tartozik a nyilvánosságra? A nyil­vánosság gerjesztette figyelem nélkül helyrebillenhetett volna-e Justitia mérlege, és visszakaphatta volna az anya a gyermekét? E családi dráma kapcsán a kettős állampolgárság előnyeinek ecse­telése mellett visszásságairól a nyilvánosság fórumain miért nem esik több szó? Az oknyomozásokban miért nem kap nagyobb hangsúlyt az apa és az anya, illetve a két nép kulturális és vallási különbségeiből eredő feszültség? Vagy annak föltárása: az egyik vagy a másik szülő miből él, milyen legális pénzforrásokkal rendelkezik a gyereknevelés­hez? Mit mond a jog? Pontosabban a marakodó szülök melyike ismeri jobban a jogait, illetve a jog kiskapuit? Kinek az agyából pattanhatott ki a forgatókönyv, melynek fordulói után az a csattanó, hogy a jog al­kalmazói „kénytelenek" visszahelyezni szülői jogaiba azt, akit e jogok gyakorlásától a jog megsértése miatt tiltott el jogerős bírói ítélet? E reflektorfénybe került eset részleteit cincálok közül ki gondol a gyerek(ek)re? A görög tragédiák cselszövéseit is hajazó fordulatok ki­agyalói és szereplői gondoltak-e a címszereplő srác öccsére, akit anyát­jan-apátlan életűvé tettek? A bátyjáért, a kiskamaszért nyilvánosan harcoló család törödik-e azzal, hogyan sérül és torzul e tízéves srác ­lelke? Az egymásnak csapdát állító szülőknek végre valaki elmeséli-e már a krétakörbe állított gyerek és a salamoni ítélet történetét? Ismét drágul a gázolaj és a benzin MUNKATÁRSUNKTÓL Öt-öt forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedel­mi árát szerdától a Mol Nyrt. A társa­ság legutóbb december első felében változtatott az energiahordozók árán, akkor 3 forinttal csökkentette a gázolaj és 2 forinttal a benzin árát. A mostani emeléssel a gázolaj átlagára továbbra is magasabb, mint a benziné, s többe kerül a kutaknál, mint a 95-ös. A ben­zin átlagára 292 forint körülire nö, ám a kutaknál 10-15 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok. E-mailt kapunk, ha lejár a jogsi MUNKATÁRSUNKTÓL A rövidesen lejáró személyi igazol­ványról, útlevélről vagy a jogosít­ványról figyelmeztető értesítést küld január végétől a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Köz­ponti Hivatal azok számára, akik már „beléptek" az úgynevezett ügyfélka­pun. Az értesítést három alkalommal, az érvényességi idő lejárta előtt két hónappal (útlevél esetén fél évvel), majd egy hónappal és végül a lejárat napján küldik meg az ügyfél elektro­nikus címére. A hivatal ugyanakkor csak azokról az okmányokról tud érte­sítést küldeni, amelyek lejárati ideje a nyilvántartásban megtalálható. IDÉN IS UGYANAZOK A TÁRSASÁGOK JÁTSZANAK" - A FÉL ORSZÁG LESZAKADÓBAN, ÉSZAK DÉL ELLEN Lefagyott a legnagyobb cégek megyei listája Csongrád megyei cégek a Top 500-ban CÉG országos helyezes 2006-os árbevétel (millió Ft) 1. DÉMÁSZ ZRT. 62. 103 79«• 2. DÉGÁZ ZRT. 74. 85 802 3. PICK SZEGED ZRT. 113. 51635 4. SOLE-MIZO ZRT. 115. 50 977 | 5. KÉSZ KFT. 172. 35 561 6. HUNGERIT ZRT. 193. 31 531 7. D-ENERGIA KFT. 220. 27 441 8. TABÁN TRAFIK ZRT. 238. 24 530 9. GUMIMŰVEK PHOENIX KFT. 255. 22 589 10. BRAVOTECH KFT. 322. 17182 11. CONTITECH RUBBER KFT. 331. 16 630 12. VILLEROY & B0CH ZRT. 344. 16 167 13. SZEVIÉP ZRT. 381. 14 566 14. LEGRAND ZRT. 414. 13 424 15. C0NVEY0R BELT SYSTEMS Wfc. 11459 Idén is elkészült az 500 legna­gyobb árbevétellel rendelkező ma­gyar cég listája a HVG összeállítá­sában, a gazdasági társaságok 2006-os árbevétele alapján. A Csongrád megyei szereplők - a Pick Szeged Zrt.-t leszámítva ­ugyanazok, mint tavaly. Az ország déli megyéi egyértelműen a sereg­hajtók közé kerültek. FEKETE KIÁRA Szinte hajszálra ugyanazok a cégek szerepelnek a Csongrád megyei, legnagyobb árbevétellel rendelkező cégek listáján, mint egy évvel ez­előtt. A különbség mindössze any­nyi, hogy a 2007 januárjában ­2005-ös árbevételt alapul véve - a Pick Szeged Zrt.-t még nem jegyez­ték az országos Top 500-ban, most viszont egyből a 113. helyre küzdöt­te fel magát, az 51 milliárd forintnál is nagyobb árbevétellel pedig rög­tön a megyei negyedik helyre ke­rült. Emiatt eggyel hátrébb lépett a Sole-MiZo, a KÉSZ, valamint a Hun­gerit, a 7-15. helyen állók közül pe­dig többen helyet cseréltek egymás­sal. A Csányi-birodalomhoz tartozó két szegedi székhelyű élelmi­szer-ipari feldolgozó szemlátomást megizmosodott, többek között ne­kik is köszönhető, hogy Csongrád megye 15 céggel a déli megyék mozdonyává vált. Ha egy vízszintes vonalat húznánk meg az ország tér­képén, északi és déli „féltekére" osztva Magyarországot, akkor azt láthatnánk, hogy Csongrád megye elhúz a többi, hátrányosabb helyze­tű térségtől: Nyugatról Keletre ha­ladva Zalában csak hét, Somogy­ban hat, Baranyában nyolc, Tolná­ban kettő, Bács-Kiskunban kilenc, Békésben mindössze három olyan céget számolhatunk, amelyek beve­rekedték magukat a legnagyobb 500 közé. A mega-árbevételű cégek helyi lis­táját böngészve még azt sem lehet mondani, hogy tobzódna az amúgy nem a húzóágazathoz tartozó élelmi­szeripar, hiszen három reprezentán­sa, a Pick, a Sole-MiZo és a Hungerit csak a cégek egyötödét képviselik. A paletta meglehetősen széles, az áram- és gázszolgáltatótól kezdve a három gumiipari cégen át az építő­iparig, a dohány- és híradástechnikai kereskedőig, valamint a villamossági termékeket gyártó Legrandig, a por­celánokban világszínvonalat képvise­lő Villeroy & Bochig. Viszont a lajstrom lefagyni látszik, mindig ugyanazok a szereplők, újakat nem sikerült kinevelnie a térségnek, és nem települt ide olyan multi, amely kiemelkedő árbevételt, expor­tot produkálna. Nem dicséri a helyi gazdaságot az sem, hogy mindig az áram- és a gázszolgáltató a lista első és második helyezettje. Míg Budapest, Pest megye, és főként az Észak-Dunán­túl gazdasága integrálódott az európai vérkeringésbe, tudásalapú és innova­tív, addig az ország többi fertályán nincs se húzóágazat, se jövedelmező export - állapíthatjuk meg az összeál­lítás alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents