Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-31 / 26. szám

Csütörtök, 2008. január 31. Hegyei tükör 17 Vidéken tizennyolc éve tárcsázunk hat számjegyet Tizennyolc éve hatjegyű a vidéki telefonszám, a körzetek pedig az irányítószámok kiosztásához hasonlóan jöttek létre. Február végéig uniós hívószámokat vezetnek be az országban. KISS GÁBOR GERGŐ A telefonszámok - akárcsak a föld mélyén rejlő ásványok vagy a légtér - az állam tulajdonában vannak. A számokkal való gazdálkodásra a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) dolgoz ki koncepciót, és adják ki használatra a telefontársaságoknak az egyes számmezőket. punk archívumában a hirdetések között két-, és három számjegyű szegedi számokat is találtunk. A hívó és a hívott azonban ekkor még csak a telefonközponton keresztül, az ott dolgozó segítségével tudott egymással beszélni. A mostani számmezőket az illetékes telefontársaság kéri az NHH-tól ezres csomagban. Darabjáért nagyjából ötven forintot kell fizetniük. - A számmező nemzeti kincs, hiszen korlátozottan áll rendelkezésünkre - mondta a szóvivő. Az egyes szolgáltatóknak kiadható tartomány egyébként 200-000-tól 999-999-ig terjed. S bár csökken a vonalas előfizetéAz uniós 116-000 Hatjegyű új hívószámok jelennek meg Magyarországon, amelyeket 06-os előtét nélkül lehet tárcsázni. Érdekességük: hasonló ügyekben az unió valamennyi tagországában ugyanezt a vonalat kell hívni. A116-000 például az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos bejelentéseket fogadja, ami az NHH tájékoztatása szerint már működik. A hívás minden ország egy-egy hazai civil szervezetéhez fut be, tehát nincsen „központi ügyelet". Február végén már tárcsázható lesz a 116-111-es és a 116-123-as telefonszám is. Előbbi a gyermekek segélyvonala, utóbbi lelki segélyvonal lesz. Jelenlegi formájukban pontosan nyolcvan év óta léteznek a vonalas telefonszámok. Igaz, akkor még lényegesen kevesebb számjegyből álltak. - A bevezetéskor a fővárosban öt-, vidéken négyjegyűek voltak - tájékoztatott Márton György. Az NHH szóvivője elmondta: vidéken 1964-től lett öt-, míg 1990-től hatjegyű a telefonszám. Mersze előtte is voltak hívószámok: laí KÖRZETEK. A körzetszámokat az óramutató járásával megegyező irányba osztották ki az országban, hasonlóan az irányítószámokhoz. Budapesté az l-es, míg ha például Miskolcot akarjuk hívni, a 46-os körzetszámot kell tárcsáznunk. A debreceni, hatjegyű telefonszámok már az 52-es körzetben vannak, míg Szegedé a 62-es, Pécsé a 72-es, Soproné a 99-es körzet. sek száma, attól nem kell tartani, hogy a vidéki hatjegyű számokat ismét ötjegyűvé alakítanák át. Mi a helyzet a hétjegyű mobilszámokkal? Ma Magyarországon 11 milliót használunk belőlük. - Egy mobilszolgáltató összesen nyolcmillió számmal gazdálkodhat, tehát a három összesen 24 millióval. Nem valószínű, hogy rövid időn belül mindenki három mobilkészüléket tartana fent, de ebben az ügyben még mi is óvatosan fogalmazunk - mondta Márton György. Arról is beszámolt, ..elvileg semmi akadálya nem lenne annak, hogy Magyarországra egy újabb mobilszolgáltató jöjjön, hiszen a frekvencia és a számmezők rendelkezésre állnak. A rádiótelefonok egyébként kezdetben hat számjegyűek voltak, de itt a kiosztható számok hamar elfogytak. Ekkor kapták az első mobiltulajdonosok számuk elé a kilencest. Ungár szállító Szeged, Jókai-utca Telefon 34. APROHIRDETES A DELMAGYARORSZAGBAN1914-BOL. ITT MEG KETJEGYU A TELEFONSZÁM Fotó: Schmidt Andrea VÁLTOZOTT A VŐFÉLYEK SZEREPE AZ ELMÚLT TIZENÖT-HÚSZ ESZTENDŐBEN Nem divat az ízes beszéd SZEGI TIBOR SZERETI A HAGYOMÁNYOKAT: TÖBB MINT HARMINC RIGMUST TUD ÉS TÍZ ÉVE VÓFÉLYESKEDIK A vőfélyek hagyományó'rzó' szerepére még ma is nagy az igény, de a az elmúlt tizenöt-húsz évben jelentősen megva'ltozott az esküvőn betöltött szerepük. A ma házasodó fiatalok egy része már nem igényli az ízes magyar beszédet. KAWCSÁR TÍMEA „Dicsérjük a Jézust, az Úr Istennek fiát, / terjessze e házra őrző szent angyalát. / Mint vőfélyt küldött vőlegényünk engem, / hogy e ház virágszálát számára kikérjem." Ilyen és ehhez hasonló rigmusokat szaval Kis-Lukács Zsolt, harmincnégy éves szegedi vőfély, amikor a lányos háznál kikéri a mennyasszonyt a vőlegény számára. - Már gyerekkoromban is nagyon tetszett a vőfélyeskedés, az ízes magyar beszéd. Ennek csínja-bínja apáról fiúra száll, de mivel nálunk, a családban senki sem számít „szakmabelinek", több, idős vőfélytől tanultam. Összeírtam a verseket, és újakat is gyúrtam belőlük. Tizennégy évvel ezelőtt debütáltam, az egyik barátom húgának esküvőjén. Azóta szájról szájra terjed a hírem - magyarázta Kis-Lukács Zsolt, aki élelmiszer-technológus mérnök. A vőfély munkája májustól októberig tart. A szezonban körülbelül 20-30 esküvőt celebrál. A polgári házasságkötés időpontját hat hónappal előbb lehet csak lefoglalni, érdemes a vőfélyt is akkor „megrendelni". A szegedi férfi nemcsak városunkban, hanem számos Csongrád megyei településen - például Szatymazon, Sándorfalván, Kisteleken is - vállalt esküvöt. Sőt a fővárosba, a Dunántúlra és a Vajdaságba is hívták dolgozni. Tizenöt-húsz év alatt sokat változtak a házasulni vágyók igényei: korábban nem volt divat a gyertyafénykeringő, s a városi esküvőkön egyre kevesebb versikét kérnek a fiatalok. - Mindig tiszteletben kell tartani a jegyesek kívánságait. A jó ízlés határát sosem szabad feszegetni. Évről évre változik az esküvök stílusa: egyre Fotó: Miskolczi Róbert H. ... V0FELY VAGY CEREMÓNIAMESTER? - A lakodalmakon a vőfélyek a keresettebbek. A ceremóniamestert általában csak a 150 fő feletti elegáns, nyugati típusú esküvőkön divat alkalmazni. Attól függően, hogy mennyi ideig veszik igénybe a szolgáltatásaikat, mindkét esetben 40-60 ezer forint között vállalják egy-egy lakodalom „levezénylését" - magyarázta Pleskó-Almási Anita, az egyik szegedi esküvőszervező iroda vezetője. Azt is megtudtuk tőle, a több nyelven tudó ceremóniamestereket jobban meg kell fizetni. Egy vegyes esküvőt konferáló szakember akár hetven-nyolcvanezer forintba is kerülhet. lcevesebben kérik a ceremónia legmeghatóbb részét, a lánykikérést, a menyasszony és a vőlegény elbúcsúztatását a szülőktől, és a régi játékok helyett az újakat szeretik - mondta Szegi Tibor. Hozzáfűzte: az elegáns esküvőkön is kap szerepet a vőfély, de a párok kevesebb hagyományőrző fordulatot leérnek. Például a fiatalok a míves beszéd helyett jobban kedvelik U családi eseményekről vetített diafilmeket, videó összeállításokat. A ceremóniamester szerepét is el szokta vállalni Szegi Tibor, bár nem szívesen. Ugyanis ilyenkor az elegáns, általában szállodában tartott esküvőkön már csak annyi a feladata, hogy konferálja az eseményeket, még szalagos és hímzett vőfélyruhát sem ölthet magára, mert - a többi vendéghez hasonlóan - csak öltönyt viselhet. B Rímbe szedve „Nagy nap ez a mai dicső lakodalom, ilyenkor az öregapám is berúgott nagyon. őszülő fején félrevágta a pörge kalapot, s fehér nadrágjában jól meghúzta a gatyamadzagot. Sarkantyúját büszkén nótára pengette, midőn öreganyámat a táncban jól megpörgette. Elfelejté minden búját bánatát, ha a cigány szépen húzta a nótáját. Hagyományos jókedv serkentse szívünket, soha bú meg ne rontsa a mi jó kedvünket. Jó muzsikusok ne szunnyadozzatok, szünet nélkül jó nótát húzzatok! Éljen!" - mondta el egyik rigmusát Kis-Lukács Zsolt. A helyi piacot idézi az új makói panoptikum Fotó: Miskolczi Róbert A két világháború közötti piac forgatagát mutatja be a makói panoptikum első darabja, amely ötmillió forintba került, és egyelőre a városi könyvtárban látható. Végleges helyét még keresik, és bővítését is tervezik, legalább még öt életképpel. SZABÓ IMRE A két évvel ezelőtti hagymafesztiválon vetődött fel először annak a panoptikumnak az ötlete, amelynek az első, a két világháború közötti makói piac világát bemutató összeállítása már látható a József Attila Könyvtárban: aklcor láthatta a leözönség Látványda és Panoptikum néven azt a hat vidám jelenetet, amely a város múltját volt hivatott bemutatni, korhű jelmezbe öltözött színészek közreműködésével. A hat bábuból, a tárgyaival és nagyméretű képeivel ennek ihletésére a piac hangulatát idéző kiállítást - amelyhez egy makett, egy várostörténetet felelevenítő interaktív film és tradicionális hagymás recepteket is tartalmazó prospektusok is tartoznak - a szegedi Fingerprint Reklámügynökség készítette el ötmillió forintból. A beruházásra a város pályázati pénzt nyert. A társaság ügyvezető igazgatója, Tápai Gábor lapunknak elmondta: a munka előkészületekkel együtt nagyjából három hónapig tartott. A helyi instrukciók alapján készült, berendezett kiállításhoz olyan szaktanácsadók segítségét is igénybe vették, mint például Tóth Ferenc helytörténész, nyugalmazott múzeumigazgató. A munkákban egyébként a társaságnak hat szakembere vett részt, akik közül kettő makói. A makói Tourinform-iroda vezetőjétől, Rozsnyai Évától megtudtuk: a panoptikumot, ha lesz rá pályázati forrás, szeretnék bővíteni még öt darabbal, hogy az érdeklődőknek minél teljesebb képet nyújthassanak - időben és térben is szeretnének még többet megmutatni Makó múltjáról. Az igényes kivitelű tárlat célja a város turisztikai vonzerejének növelése. B VÉGLEGES HELYÉT MÉG KERESIK. Az első összeállítás csak átmenetileg kapott otthont a városi könyvtárban addig, amíg a végleges helyet meg nem találják. Tóbb ötlet is " felmerült, hová kerüljön - döntés még nincs, de szóba került például a Hagymaház és a fürdő. Egy biztos: frekventált, a városba látogatók által könnyén megközelíthető helyet szeretnének, hogy valóban betöltse idegenforgalmi szerepét. EZ A MAKÓI PANOPTIKUM ELSŐ „JELENETE"