Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-28 / 23. szám

I 161A pénz beszél Hétfő, 2008. január 28. áűk á% Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ff Dr. Szeri István: Ipari beruházásokkal növelhető a régió teljesítménye A megyében 35A1-en igényeltek 16 milliárd forintot AZ EU-BAN IS SIKERES A SZÉCHENYI-KÁRTYA MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unióban széles körben követendő, jó példának értékelte a Széchenyi-kártya pénzügyi konstrukciót a zsűri az Európai Vállalkozási Díj pályázatán. A tagországok több mint 300 projekttel versenyeztek, közülük 13 jutott a döntőbe, köztük a magyar konstrukció is. Az elismerést december 6-án Portóban adták át. A Széchenyi-kártya sikerére mi sem jellemzőbb, mint hogy idehaza a vállalkozások mintegy 20 százalékát sikerült már elérnie. S nincs megállás: a folyamatos továbbfejlesztés eredményeként hamarosan startol a Széchenyi-kártya 2 konstrukció, amely várhatóan kedvezőbb törlesztési kötelezettséget, hosszabb futamidőt és egyszerűbb adminisztrációt eredményez. A konstrukció 2002-es indulásától 2007 végéig Csongrád megyében 3541 igénylést nyújtottak be a vállalkozások a kamarához, több mint 16 milliárdos hitelkeretre. A megye vállalkozásainak forrásszerző aktivitására jellemző, hogy a kamarához benyújtott igények száma az országban működő Széchenyi-kártya irodák közül a 7. legnagyobb. A legkeresettebb továbbra is az 5 és a 10 milliós hitelkeret. A kedvezményes kamatozású, gyors és egyszerű, szabad felhasználású hitelkonstrukció felső határa azonban már 25 millió forint. A bölcs vállalkozói döntés tehát: Széchenyi-kártya. Igényelje a kamarában! 2679 diák 53A képzőhelyen tanulószerződéssel SZAKKÉPZÉSBEN AZ ERŐ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közötti megállapodás értelmében a szakképzés versenyképessé tételében, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javításában kiemelt szerepet kapnak a kamarák. MUNKATÁRSUNKTÓL Fő cél a szakképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés és felnőttoktatás hatékonyságának, minőségének, piaci értékének javítása. A gyakorlatorientált képzés mellett a kamara feladatának tekinti az országos független vizsgaközpont-hálózat, illetve az országos akkreditált kamarai képzési hálózat létrehozását is. Szegeden a tervek között szerepel egy kamarai felsőfokú üzleti szakképző intézet létrehozása is. A megyében jelenleg 2679 tanuló szerzi gyakorlati ismereteit tanulószerződéssel 534 képzőhelyen. A gazdálkodó szervezeteknél folyó képzés felügyeletét, akkreditációját is a kamara végzi. Az általa gondozott tizenhat szakma záróvizsgájára elnököt, a többihez vizsgabizottsági tagot delegált. Tizennégy szakmában gyakorlati szintvizsgát szervezett, tizenkettőben a kamara bonyolította le a Szakma Kiváló Tanulója Verseny megyei fordulóját is. Az elmúlt évben - alapos felkészítő tanfolyam és vizsgáztatás után - hetvenhét mestert avattak a kamarában, kilenc szakmában. A kamara megbecsüli és elismeri a szakmai képzésben kimagaslóan jó eredményt elérő tanulókat, szakoktatókat és tanárokat. A legutóbbi ünnepélyes tanévzárón 82 tanulót, valamint oktatóikat köszöntötték és részesítették elismerésben. BEKELTET A TESTÜLET A fogyasztói érdekvédelem jogorvoslatának új rendszerében egyre nagyobb szerep jut a kamara mellett működő független békéltető testületnek. Feladata, hogy elősegítse, megkísérelje a felek közötti megegyezést. A Csongrád Megyei Békéltető Testületnek tavaly 201 ügye volt, ebből 185-ben hozott határozatot az illetékes eljáró tanács. A legnagyobb arányban a szavatossági, jótállási jog érvényesítésével, a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatos kifogásokkal fordultak a testülethez. A megyei békéltető testület elnöke: Dékány László. DINAMIZALNI KELL A GAZDASAGOT! Nincs könnyű helyzetben a térség gazdasága. Megkésett az ipari szerkezetváltás, nem egészséges a munkaerő szerkezete, kevés a műszaki szakember, magas a munkanélküliség, ugyanakkor a fejlesztési források alig húsz százaléka szolgálja a gazdaságfejlesztést. A Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) információkkal, tanácsadással, szakmai fórumokkal, üzleti találkozókkal, pénzügyi szolgáltatások közvetítéssel igyekszik tagjai segítségére sietni, és szeretne sokkal nagyobb szerepet vállalni a befektetésösztönzésben és a kereskedelemfejlesztés területén is. A kamara pozíciói jelenleg a szakképzésben a legerősebbek. Szeri István, a kamara elnöke osztotta meg velünk gondolatait. ÖRFI FERENC A Dél-Alföld leszakadó térségnek számít a Közép- illetve Nyugat-Dunántúlhoz képest, ami megjelenik a GDP-termelő képességben, a munkanélküliségben, a foglalkoztatásban, a befektetésekben is (a régión belül továbbra is Csongrád megye mutatói a legjobbak). Az okok messzire vezetnek, és összetettek: elhúzódó balkáni válság, az autópálya hiánya, továbbá későn és lassan történt meg az ipari szerkezetváltás, de akkor sem jelentett új gondolkodást, merőben más technológiát. Műszakiak kerestetnek Nem egészséges a munkaerő szerkezete sem, az érdeklődőket nem egyszer éppen a szakképzett munkaerő hiánya tántorította el a befektetéstől. Kevés a műszaki szakember - ami nem csoda, hiszen mind a felsőoktatási háttér, mind az ipari tradíció hiányzott hozzá. (Nem úgy, mint Győrben, Fehérváron vagy Miskolcon.) Persze ma már jobban állunk, hiszen van már műszaki képzés a Szegedi Tüdományegyetemen, megalakult az SZTE mérnöki kara. A munkaerőpiac azonban még mindig sokkal több műszaki szakembert (mérnököt, technikust és jól képzett szakmunkást) szívna fel, mint amennyi rendelkezésre áll. Ugyanakkor továbbra is túlképzés van olyan szakmákban, amelyekre nincs piacképes kereslet. De ezen a téren is változás van, hiszen ahogy Szeri István fogalmazott, a kamara a legnagyobb áttörést éppen a szakképzés területén érte el, feladatokat és jogosítványokat vesz át az államtól, szakmákat irányít, vizsgakövetelményeket PÁLYÁZATÍRÓK A kamara regionális pályázatíró szakértői hálózatot hozott létre a térség vállalkozásainak pályázatírási és menedzselési tevékenységeinek lebonyolítására. A hálózat jelenleg hat tanácsadó céget foglal magába. Az érdeklődő vállalkozások egyéni konzultációk és fogadóórák keretében kaphatnak tájékoztatást az aktuális pályázatokról, további információkat pedig a kamarai honlapon találhatnak (www.csmkik.hu). TOP 100 A RÉGIÓBAN A Bács-Kiskun a Békés és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága példa értékű összefogása eredményeként az országban elsőként reprezentatív kiadvány jelent meg az elmúlt év novemberében Top 100, a Dél-alföldi régió gazdasága 2006 címmel. A kiadvány széles áttekintést ad a régió gazdasági folyamatairól, elsőként tárja a nyilvánosság elé a régió 100 legnagyobb - nettó - forgalmú társaságának legfontosabb mutatóit. A kiadvány hasznos információt nyújt a régió gazdasági életének megismeréséhez, ezért mindazoknak ajánljuk, akik érdeklödnek a dél-alföldi régió gazdasága és a legjelentősebb vállalkozások eredményei után. A kiadvány megvásárolható a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szegedi és városi ügyfélszolgálatain. SZILI KATALIN A KAMARÁBAN - Az Országgyűlés elnöke június 19-i szegedi látogatását a gazdaság szereplőinek szánta. Előbb látogatást tett a Medikémia Zrt. és a Tornádó International Kft. üzemeiben, majd a kereskedelmi és iparkamarában vállalkozókkal, kamarai tisztségviselőkkel találkozott. Korábban soha nem járt még ilyen magas rangú közjogi méltóság a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. A házelnök közbenjárását ígérte ahhoz, hogy a kamarák visszakerülhessenek a területfejlesztési tanácsok döntéshozó testületeibe. Az Országgyűlés elnökét Fehér Éva, a kamara alelnöke hívta meg Szegedre, egy budapesti találkozásuk alkalmából. Szeri István a vállalkozókat szeretné helyzetbe hozni a fejlesztési forrásokból határoz meg, akkreditációt végez, folyamatosan viszi közelebb az egész szakképzési rendszert a gazdasághoz. Ipari beruházások kellenek Sokkal kevésbé jellemző ez az együttműködés a gazdaságfejlesztés területén. A gazdasági kamaráknak továbbra sincs szavazati joga a területfejlesztési tanácsokban, ami rendkívüli módon megnehezíti a vállalkozói érdekek megjelenítését mind a tervezésben mind a forráselosztásban. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az Üj Magyarország fejlesztési tervben nem éri el a húsz százalékot a gazdaságfejlesztésre fordítható programok aránya - hangsúlyozta Szeri István. A többit az állami és önkormányzati, infrastrukturális és intézményi beruházások viszik el. Ettől még persze nagy jelentőségű programról van szó - hangsúlyozza a kamara elnöke -, hiszen a városi infrastruktúra fejlesztése, a fürdöfejlesztés, az M43-as építése, vagy a pólusprogramhoz tartozó beruházások, programok átmenetileg ugyan meghúzzák a gazdaságot, de hosszú távon nem fogják megoldani a térség aggasztó foglalkoztatási gondjait, és csak áttételesen szolgálják a gazdaságfejlesztést. A régió teljesítményét elsősorban ipari beruházásokkal, új befektetőkkel lehet lényegesen növelni. Kutatástól a termelésig A Dél-Alföldnek nagy lehetőségei vannak a szürkeállományban, az oktatásban, a kutatásfejlesztésben és az innovációban is - hívta fel a figyelmet a kamara elnöke térségünk másik nagy gazdaságfejlesztési potenciáljára. Az elnök szerint a gazdaság kész az új technológiák fogadására. Azt kell kihasználni, amiben jók vagyunk. Ilyen lehet például a környezeti ipar, a zöldenergia, amihez mind mezőgazdasági adottságaink, mind kutatásfejlesztési, innovációs hátterünk igen jó. Az agráriumot sokkal nagyobb ütemben kellene az iparfejlesztés és a fenntartható fejlődés szolgálatába állítani! Továbblép a kamara A kamara elsősorban jogi, piaci, külgazdasági információkkal, tanácsadással, szakmai fórumokkal, üzleti találkozókkal és pénzügyi szolgáltatások közvetítésével (Széchenyi-kártya, mikrohitel-közvetítő program, kamarai alapok) igyekszik a vállalkozók segítségére sietni gazdaságfejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Tagjainak ingyenesen, vagy jelentős kedvezménnyel. Ahogy az elnök fogalmazott, szeretnének sokkal nagyobb szerepet vállalni a befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés területén is. A vonzó gazdasági környezet megteremtése azonban nem a kamarán múlik. Kamarai élet Hódmezővásárhelyen FIGYELNEK A VÁLLALKOZÓKRA A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hódmezővásárhelyi városi szervezete a kistérség vállalkozásainak és vállalkozóinak 11 százalékát, közel háromszáz tagot számlál, azaz a CSMKIK tagságának 15 százalékát tömöríti. A város és környéke vállalkozásainak minden fontosabb ügyét a helyi irodán keresztül intézik, a jelentősen növekedő számú Széchenyi-kártyával kapcsolatos teljes körű ügyintézést is. Hampel Tamást, a városi szervezet elnökét kérdeztük arról, hogyan telt a 2007. év a helyi kamarában. MUNKATÁRSUNKTÓL Az általános gazdasági ügyeken túl az egyes tagok konkrét problémáit is igyekszünk orvosolni - fogalmazott Hampel Tamás. Évente kérdőív segítségével mérik fel a tagok helyzetét, rendezvényigényét, problémáit és a kamarai munkáról alkotott véleményét. Helyben szervezett előadásokkal, konzultációkkal segítik a tagok tevékenységét, informálását, valamint üzleti kapcsolatainak építését és ápolását. A rendezvények sorából érdemes kiemelni az adózásról és társadalombiztosítási járulékok megállapításáról, fizetéséről; a korszerű cégszervezési és cégépítési módszerekről, az új pályázati struktúráról és a megjelenő pályázati kiírásokról (GOP, ROP); továbbá a hozzájuk kapcsolódó új feltételekről szóló előadásokat. ősszel a város munkahelyteremtő támogatási rendszerével, a felnőttképzéssel foglalkozott a kamara. Novemberben az önkormányzat - az elmúlt évekhez hasonlóan - a szakképzést végző iskolákkal, intézményekkel és vállalatokkal együtt tartott színvonalas szakképzési börzét, amelynek B AMERIKAI VENDÉGEK. Márciusban Patrícia Gonzalez, az USA budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, majd egy hónappal később April Foley nagykövet ismerkedett a város gazdasági és kulturális életével, szociális helyzetével. A látogatás egyik fontos célja Hódmezővásárhely bemutatása és a lehetséges gazdaSági kapcsolatok felmérése volt. megnyitóján kiemelt hangsúlyt kapott a gazdasági igények által orientált pályaválasztás. A város hozzáállását jellemzi, hogy az egyik közgyűlésen a képviselők - a kamara közreműködésével - külön napirendben foglalkoztak a város foglalkoztatási helyzetével, a szakképzéssel, a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeivel. „Bár nehéz évet zártak a vállalkozások Vásárhelyen is, de úgy gondolom, minden eszközt megragadtunk, hogy a helyi gazdaságot az adott gazdasági és jogi feltételek között minél inkább oltalmazzuk, segítsük" - nyugtázta az elmúlt évi kamarai munkát Hampel Tamás.