Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-28 / 23. szám

Szombat, 2008. január 26. Aktuális 15 EGÉSZSÉGÜGYI CENTRUM HELYETT TÁRSASHÁZ ÉPÜLNE Három éve csúfítja a gödör a belvárost Páger-gyűrűt kapott Töröcsik Mari Makón Egészségügyi centrumot álmodtak a tulajdonosok a József Attila sugárút nagykörúttal alkotott kereszteződé­sébe, de nem kapták meg az építési engedélyt. Három éve fekszik parla­gon az egyre szemetesebb terület. Most társasházat terveznek a helyére. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem csak a Centrum-gödör csúfítja a városképet Szeged szívében. Lapunk­ban másfél évvel ezelőtt már foglal­koztunk a József Attila sugárút és a Brüsszeli körút kereszteződésében lé­vő elhanyagolt területtel. A belvárosban levő hatszáz négy­zetméteres sarki épületet még 2005 elején bontották le. Az ingatlan több­ségi tulajdonosa a vásárhelyi székhe­lyű Építészmester Tervező és Kivitele­ző Zrt. volt. A céget akkor nem tud­tunk elérni, s tegnap is csak a titkársá­gig jutottunk. Csak annyit közöltek, hogy tényleg az övék volt a telek egy része, de azon tavaly túladtak. A környékbeliek a múlt év nyarán láttak egy áramszekrényt az ingatla­non, ami azt jelezte: adott az építke­zéshez szükséges energiaforrás, de ta­valy szeptemberben ezt is elszállítot­ták. Megtudtuk: a terület tulajdonosa két szegedi magánszemély, ök együtt birtokolták a telket a vásárhelyi cég­gel. Az építészmester nekik adta el tu­lajdonhányadát. - Egy egészségügyi centrumot ter­veztünk ide, de végül nem kaptunk meg rá az önkormányzati engedélyt ­mondta az egyik tulajdonos, aki el­mondása szerint az évek során belefá­radt a hatóságokkal való csatározás­ba. Nevét ezért sem akarja viszontlát­ni. Az új terv: társasházat szeretnének ide felhúzni. Tavaly decemberben je­lezték is ezen szándékunkat az önkor­mányzatnak. - Reméljük, hogy egy városképet is gazdagító épületet tu­dunk felépíteni! - fogalmazott az egyébként egészségügyben dolgozó nő. Azt azonban nem tudta megmon­dani, hogy mikor tűnhet el végleg a gödrös terület. Az önkormányzat építési irodáján azt kérdeztük: miért nem lehetett meg­építeni az egészségügyi centrumot? Kovács Béla, az építési iroda osztály­vezető helyettese elmondta: a beruhá­zóknak gépjármű várakozót kellett volna biztosítani a telken belül, de az ingatlan helyzete - a sugárút felől vil­lamossín, a körút felől a nagy forga­lom - miatt ez jelentős anyagi terhet je­lentett nekik: ezért álltak el tervüktől. Parkoló egyébként társasházhoz is kell, de lényegesen kevesebb, mint egy egészségügyi centrumhoz. Meddig csúfíthatja a gödör a város­képet, ha a tulajdonosok a társasház felhúzásától is elállnak? - Az önkor­mányzat megteheti, hogy egy bizo­nyos idő után felszólítja őket: a telket egy megszabott határidőig be kell épí­teni. Ha ennek nem tesznek eleget, az önkormányzat kisajátíthatja a terüle­tet - magyarázta Kovács Béla. A 2005 óta pusztuló ingatlannal azonban ezt még nem tervezik. A városban mind­össze a már említett a volt Centrum melletti gödröt sajátítják ki, ha 2009-ig nem kezdődik el a beépítése. fi LAKÓHÁZUDVAR. A földhivatalnál lakóházudvarként tartják számon az ingatlan. Az adatlapon mind­össze egy 200k-ben keltezett bon­tási engedélyhez való jegyzői hoz­zájárulás látszik. De hogy a bontás valóban megtörtént, arról semmi nem tanúskodik. NINCSEN SZERENCSÉS HELYEN A TELEK: A SUGÁRÚT FELŐL VILLAMOSSÍN, A KÖRÚT FELŐL A NAGY FORGALOM HATÁROLJA Fotó: Segesvári Csaba Megmentette az ötéves Henriett életét a rendőr A Kisteleki Rendőrkapitányság főtörzsőrmesterének, Bozó Bélának köszön­heti életét az ötéves csengelei Szécsényi Henriett. A polgárőrként is dolgozó férfi volt az egyetlen, aki megállt az autóút mellett segítséget kérő család­nak, miután Heni elvesztette az eszméletét, és nem vett levegőt. KISS GÁBOR GERGŐ - Ahogy ott állt a két felnőtt a kezét és lábát tehetetlenül lógató kisgyerekkel a karjában az autóút szélén, először azt hittem: elütötték a gyereket - ele­venítette fel a történteket Bozó Béla. A Kisteleki Rendőrkapitányság főtörzs­őrmestere, a Csengelei Polgárőr Egye­sület tagja január 12-én este egyedüli­ként állt meg kocsijával az M5-ös au­tópálya kisteleki felüljárójánál, hogy segítsen annak a csengelei házaspár­nak, akinek ötéves kislánya útban az orvosi ügyelet felé elvesztette eszmé­letét az autóban. - Felakadt a szeme, és nem léleg­zett. A pulzusát azonban ki tudtam ta­pintani - beszélt Bozó Béla, akinek ek­korra Heni szülei már elmondták, hogy nem baleset történt. Az ötéves Henivel szülei azért siettek be hétvé­gén a kisteleki ügyeletre, mert a gyógyszer és a hűtőfürdő ellenére nem akart lemenni a láza. Tanyájuktól pár száz méterre voltak, amikor kislá­nyuk az autóban eszméletét vesztette. - Azonnal megálltunk, és kivettük a kicsit az autóból. Már máskor is volt lázgörcse, de akkor a hidegtől és a friss levegőtől magához tért. Mikor láttuk, hogy ez most nem segít, próbáltuk megállítani a mellettünk elhaladó au­tósokat. Integettünk, és a vészvillogót is bekapcsoltuk, mégis többen elhúz­tak mellettünk. Még jobban kétségbe­estünk, amikor rájöttünk, hogy a nagy sietségben a mobiltelefonunkat otthon hagytuk - magyarázta Szécsényi Atti­la, a kislány édesapja. Bozó Béla vi­szont természetesnek tartotta, hogy se­gít a bajba jutott családnak. A kislányt egy pokrócra fektette, majd kinyitotta a magatehetetlen Heni száját. 0 • Felakadt a szeme, ¥ 7 és nem lélegzett. A pulzusát azonban ki tudtam tapintani. Bozó Béla - Hét évig szolgáltam a honvédség­nél, ahol az embernek tisztában kell lennie az elsősegélynyújtó ismeretek­kel - beszélt. Egyből látta, hogy a kis­lány torkát sűrű nyálmaradék zárja el, amit a férfi az ujjával azonnal eltávolí­tott. - Ekkor „felszörcsent", és újra el­kezdett lélegezni - mondta el a férfi, aki polgárőrként egyébként már ko­rábban is találkozott a családdal, de a nagy ijedségben csak akkor ismertek egymásra, amikor Heni már újra vett levegőt. Mivel a kislány még ekkor sem nyitotta ki a szemét, a rendőr-pol­gárőr azonnal a 112-es segélyhívót tár­csázta telefonján. - Még soha nem hívtam ezt a szá­mot, ezért igencsak meglepődtem, amikor különböző utasításokat hallot­tam a vonal túlsó oldalán: ha ez a gond, ezt a gombot nyomjam meg, ha az, akkor a másikat - magyarázta. Ezt nem akarta kivárni, így munkahelye ügyeletén keresztül értesítette a men­tőket, akik gyorsan a helyszínre értek. A kislányra oxigénmaszkot adtak, majd az újszegedi gyermekkórházba szállították. Henit az elmúlt héten en­gedték ki a kórházból, ahol édesapja elmondása szerint egyszer ugyanígy rátört a lázgörcs. Az orvosok sem tud­tak mást mondani a szülőknek: kislá­nyuk szervezete így reagál a magas lázra. Heni szerencsére már jobban van: ikertestvérével együtt látogatá­sunk alatt szinte az egész időt végig­énekelte, majd néhány fotó erejéig boldogan ült megmentője ölébe. - Ezt soha az életben nem tudjuk elég­gé megköszönni - mondták a kislány szülei. Bozó Bélának pénteken a csenge­lei önkormányzat és a polgárőrség nevé­ben elismerő oklevelet adtak át. * Folytatás az 1. oldalról Mint elhangzott, Töröcsik Mari azért érdemelte ki a díjat, mert több mint fél évszázada a magyar film- és szín­házművészet meghatározó személyi­sége. Szerényen, tisztelettel és fárad­hatatlanul szolgálja hivatását, ugyan­PÁGER-DÍJAS0K. 2002: Halász Judit Kossuth-díjas művész 2003: Garas Dezső Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze 200A: Király Levente Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze 2005: Venczel Vera Jászai-díjas, ér­demes művész 2006: Csákányi Eszter Jászai-díjas, érdemes művész 2007: Kern András Kossuth-díjas művész 2008: Töröcsik Mari kétszeres Kos­suth-díjas, a Nemzet Színésze B Téni bácsi neve ás gyűrűje Páger Antal a máig közismert Téni becenevet szász származású keresztelőpapjától kapta a szertartáson - ő ugyanis nem tudta kimondani a Tóni becenevet. Szeretett pecsétgyűrűjét pedig, amelynek hű mását a Páger-díj kitüntetettjei évről évre megkapják, a Vígszínház társulatától kapta ajándékba. A két érdekes momentumot a díj névadójának életéből az átadási ceremónia hallgatóságával Búzás Péter polgármester osztotta meg, aki azt is elmondta: élete legnagyobb pillanatai között tartja számon, hogy Töröcsik Marit kitüntetheti, mert színjátszókörös diákkora óta őt tartja a színművészet egyik etalonjának. szeretetét egy ilyen kisvárosban külö­nösen erősen lehet érezni - talán ezért is töltötte az egész hétvégét Makón fér­jével, Maár Gyula filmrendezővel együtt -, másrészt azért, mert Páger Antalhoz nagyon mély, kölcsönös tisz­teleten alapuló barátság fűzte. Színpa­don sosem játszottak együtt, pedig Pá­ger többször is felvetette neki, jó len­ne, ha egyszer férj-feleséget alakíthat­nának valamelyik darabban. Ám Tö­röcsik Mari a Nemzeti Színházban ját­szott, Páger pedig a Vígszínházban és ez abban az időben leküzdhetetlen akadály volt. Ugyanakkor nagyon sok forgatáson találkoztak. Töröcsik Mari úgy vélekedett Téni bácsiról: ha nem Magyarországon, hanem például Ang­liában születik, most az egész világ nagy színészként emlékezne rá. Hihe­tetlen, milyen széles színészi skálával rendelkezett, és lenyűgöző, hogy a ré­gi, amúgy nem különösen emlékeze­tes filmekben is parádésan játszott, le­gyen szó akár könnyedebb hangvéte­lű, akár drámai alkotásról. B0Z0 BELA (J0BBR0L) A CSENGELEI SZÉCSÉNYI CSALADNAL Fotó: Frank Yvette akkor életműve elkápráztató - több mint százhúsz filmben és nagyszerű színházi alakítások sorában láthatta a közönség. A Páger-emlékgyűrűt, Téni bácsi kedvenc pecsétgyűrűjének hű mását őszinte meghatottsággal vette át Bú­zás Péter polgármestertől. Egyrészt azért volt megilletődött, mert mint la­punknak is elmondta, az emberek TÖRÖCSIK MARI MEGHATOTTAN VETTE ÁT A PÁGER-GYŰRŰT AZ EGYKORI DIÁKSZÍNJÁTSZÓTÓL, BÚZÁS PÉTER POLGÁRMESTERTŐL Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents