Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-26 / 22. szám

Életképek: Husiéknál négy lány, Vályiéknál négy fiú a szülők öröme KI VISELI A KALAPOT A NAGY CSALÁDBAN? Egy szem férfi - egy szem nő egy hattagú nagycsaládban. Vendégségben jár­tunk Husi Lásztóéknál, ahol arra voltunk kíváncsiak, ki viseli a kalapot, ha a feleség és négy lány mellett a családfő az egyetlen férfi. Az ellentétre is kí­váncsian ellátogattunk Vály Attiláékhoz, ahol viszont a feleség él kisebbségi létet a férje és négy fiuk alkotta többségben. A beszélgetések után az ösz­szegzés: az örömforrás abban és ebben a családban is az, hogy szeretnek egymás társaságában a szülők és a gyerekek. ÚJSZÁSZI ILONA - Papucsot húzok, de csak itthon! ­fogadja tréfálkozva Husi László a vendégeket, akik rácsodálkoznak ar­ra, ami számára jó pár éve természe­tes: négy lánya és felesége mellett elégedett családfői szerepével az egy szem férfi. - Apásak nagyon a lá­nyok! Kényeztetnek eleget. De sok mindenbe be is avatnak. Tőlem kér­dezik: csinosak-e, mielőtt elindulnak itthonról - tér át helyzete előnyeinek ecsetelésére a hattagú Husi család­ban kisebbségben élő férfi. Ellen­pontnak csak azt említi, hogy a két nagyobbnak már nagyon karakteres a véleménye. - Nagyon kritikus a fiúkkal. Ki kell érdemelni, hogy tegezhessék - árnyal­ja az erőviszonyokat érzékeltető képet a legidősebb lány, a húszéves Judit, aki tanulás mellett az egyik hipermar­ketben is dolgozik. - Le kell vizsgáztatni a srácokat ­kacsint az apa, akinek a mosoly akkor sem tűnik el az arcáról, amikor a sze­ged-béketelepi ház nappalijában üldö­gélve átveszi a szót és az irányítást a gyengébbieknek mondott nemhez tar­tozó többség. Tervek és véletlenek - ötről indultunk, mikor összeháza­sodtunk, és a gyerekekről beszélget­tünk - kezdi a családtörténetet Husi Lászlóné Juciit. - Pedig nekem és a fér­jemnek is csak egy nővére van. - De édesanyámék és édesapámnak is nyolcan voltak testvérek - mutat messzebbre az időben Husi úr. - Inkább elmosogat, mint hogy a kertben ásson. Az asszonyi munkák­ban szeret segíteni - jellemzi férjét Ju­dit, aki szerint ha lehetett volna, Lász­ló akár óvó bácsinak is elszegődik, annyira ért a gyerekek nyelvén. Büszke a „sorozatra", a négy lányá­ra az apa. Unszolásunkra a férj és fele­ség elismeri: úgy gondolták persze, hogy vegyesebb lesz a tablókép. A ELEKEK. Az anyai Elek-ágon még ma is összetart Husi László Kábáról részben Szegedre származott nagy­családja. „Konferenciát" szervez­nek maguknak 1964 óta szinte minden évben egyszer. Elek József ötletét manapság a tizenhat uno­katestvér folytatja. Legutóbb leg­alább százan töltöttek el együtt egy szép napot - játékos vetélkedők­kel, főzó'cskézve, beszélgetve. De a szűkebb rokonság is összejár: au­gusztus második hétvégéjét fenn­tartják a közös főzőversenynek, ahol Husi László - családfői és sza­kácsi minőségében is - zsűri elnö­ke. harmadik gyerek születésekor szeret­ték volna, ha fiú érkezik. Aztán az amúgy szülésznői végzettségű feleség a negyedik tervezésekor bevetett min­den trükköt, amit ismert, hátha sike­rül összehozniuk egy fiút. De most, hogy a lányaikra tekintenek, örülnek, hogy így esett: elégedettek a gyereke­ikkel. - Ha hét óra van, qsztalon a hat tá­nyér, vacsorához ülünk. Ilyenkor már nincs kapkodás. Mindenki elmondja, mi történt vele napközben - avat a hétköznapi rendbe a családcentrikus­ságban is mintakövetö legidősebb lány, az édesanyja nevét öröklő Judit. - Mindenki beszél, mint egy filmbeli olasz családnál. De a nagy döntéseket is ilyenkor, vacsora közben, együtt hozzuk meg - érzékelteti a hangulatot a nővérénél csak 13 hónappal ifjabb, vagyis a sorba nem tervezett baba­ként becsúszó Andrea, aki - nővére és húga szerint - mindig eléri, amit akar. Talán épp e tulajdonsága miatt dol­gozhat ő az édesanyjával a házuk mel­letti, a család érdekköréhez tartozó MÉH-telepen. Nem barátnők, testvérek - „Béke, béke, béke..." - árulja el kis­lányként kitalált versikéjét a hallgatag Eszti, akiről nővérei mesélik: ő a lelki­zős. Ha valami rosszaság miatt anyu­kája kimutatta nemtetszését, kis korá­ban sem tudott addig elaludni, míg a versikét kántálva, kisujjával anyjáéba kapaszkodva ki nem engesztelte. A jó hangulat, a szerető légkör titkának azt tartják, hogy a családban amúgy is sokat beszélgetnek egymással a szü­lők és a gyerekek. A lányok nem állítják, hogy barát­nők lennének, de egymástól sokat ta­nulnak. Judit „kitaposta az utat", így Andi és a 14 éves szakközepes Eszti már könnyebben eléri, hogy elenged­jék például egy buliba. Olyan prakti­kákat is elsajátította, hogy ha például becsúszik egy rossz jegy, először anyának mondják el, aztán együtt „adagolják" apának. - A legkisebbnek a legjobb lenni ­mondják kórusban a nagyok. Az ovis Anna nem szól közbe: alszik. Forró a homloka. Talán egy vírus verte le a lá­báról - tanakodnak. Aztán megszüle­tik a döntés: orvoshoz kell vinni. Vé­get vetünk a beszélgetésnek. Husiék­nál folytatódik a pörgés. Vályifiak azonos útja Ellentétet keresve jutottunk Újszeged­re Kaizer Zsuzsa és Vály Attila, no meg négy fiuk otthonába. Épp leckét ír a 15 éves Bence és a 10 éves Balázs, a 12 esztendős Gergő pedig a gimis fel­vételire gyakorol anyanyelvi teszteket töltögetve. A két nagyobb srác, mint két tojás, annyira hasonlít egymásra. A harmadik az anyai ősök vonásait örökölte ugyan, de ugyanolyan pá­lyán indul, mint bátyjai: a Karolina ál­talános iskola után valószínűleg ö is a piaristáknál folytatja a tanulmányait. - A konzervatív értékeket a legna­gyobb igyekezettel próbálják meg át­adni ezek az iskolák, miközben a kö­zösségépítésre is nagy hangsúlyt fek­tetnek. Márpedig a közösség tükrében szembesülhet legjobban önmagával az ember. S az emberismeret vezet el az önismerethez. Az önismeret ala­pozza meg azt a pályát, amin járva az ember az ötévente rgndezett osztályta­lálkozókon is boldognak nevezheti magát. Vagyis tudatos az iskolaválasz­tás - jelenti ki a munkából hazatérő apa, s egyben jelzi: itt ki és milyen rendszer szerint hozza meg a döntése­ket. A fiúk a kezükkel mutatják az ap­juktól ellesett mozdulatot: először tel­jesíteni kell, például jó iskolai osztály­zatokkal, aztán kérhetnek és kaphat­nak - mondjuk egy jégdiszkós estét, vagy éppen egy biciklit. Nagy az egyetértés az agrármérnök­ként, de sport- és túraszeretete alap­ján is vállalkozó Vály Attila és felesé­ge, a tiszaszigeti háziorvos Kaizer Zsu­zsanna között. Abban is, hogy család­juk működésének, de jólétének és harmóniájának alapja is saját szüleik támogatása: a gyerekfelügyelettől Icezdve a vasaláson át a beépített bú­torok készítéséig sokat segítenek a na­gyik és a nagyapák. A „kilobbizott" csecsemő - Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy három nagy gyerek után vállal­jon egy negyediket - néz csecsemőjére az anyuka. Szemmel látható: a na­gyok is örülnek a kicsinek: hol az egyik bátyus, hol a másik dajkálja Boldizsárt, ad neki egy puszit. A hat hónapos csöppség mosollyal és ked ves gőgicséléssel viszonozza a szerete­tet. - A három után sokkal nagyobb vál­tozást hoz a negyedik gyerek a család életében, mint a második után a har­madik - magyarázza Attila, aki elis­meri: „lobbizni kellett nála", mire el­fogadta, a felesége nagyon szeretne egy újabb bébit. - Csak példaként em­lítem, hogy ha együtt utazunk, már nem elég egy autó, kis buszra lesz szükségünk. A családtagokra jutó fi­gyelemszelet is osztódott. Arról nem is beszélve, hogy a három fiú iskolás kora óta remélhettük, hogy többet ki­rándulhatunk és gyarapodhatunk. Et­től függetlenül most, hogy megérke­zett Boldizsár, mindannyian nagyon örülünk. - Én egy báty mellett nőttem fel, At­tila egyke, tehát nem gyerekkori élmé­nyünk a nagycsalád szépsége, hanem barátaink - többek között - a négy gyereket nevelő Vlocskóék életét talál­tuk mindketten mintaértékűnek ­árulja el Zsuzsa. - Ott az a szép, hogy fiúk és lányok egymás mellett csepe­rednek, nálunk meg az, hogy csak fi­úk között vagyok. Nem érzem magam „kisebbségben". Attilával mindent megbeszélünk: élvezzük egymás tár­saságát. Szeretünk együtt lenni a gye­rekeinkkel. Igy kerek a világ! Mi leszel, ha nagyieszel? „A kémiát szeretem tanulni. Talán gyógyszerész leszek" - fogalmaz óvatosan a rangidős Vályi gyerek, Bence, aki a néptáncot sportnak is tekinti. „Hetven százalék, hogy nem Magyarországon, hanem külföldön dolgozom majd, talán pincérként. Harminc százalék, hogy a síkölcsönzést folytatom" - jelenti ki a pingpongozásban ügyes Gergő. „Szeretek öltönyt, szép ruhát fölvenni - árulja el a kajakozástól izmos Balázs. - Talán ügyvéd vagy rendőr leszek, ha nagy leszek." Mindezt hallva a hat hónapos Boldizsár csak mosolygott: előtte az élet! Anyu kedvencei: négy fiú - Vály Balázs (balról), a rangidős Bence és a legifjabb Boldizsár, akit Gergő puszil • Apu kedvencei: négy lány - Husi Judit dajkálja lázas beteg kishúgát, Annát, mögötte Eszter és Andrea FOTÓK: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents