Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-23 / 19. szám

Szerda, 2008. január 23. Hegyei tükör 13 AZOLDHATARON HAROMSZOROSARA NOTTAZ ILLEGÁLIS HATARATLEPESEK SZAMA / Albán kézbe került az embercsempészet íMém^ HATÁRRENDŐR IGAZOLTAT RÖSZKÉNÉL. EGYRE TÖBB MUNKÁJUK VAN <4 Folytatás az 1. oldalról - Korábban a szállítást és a sétáitatást többnyire magyarok hajtották végre, azonban tavaly óta az a tendencia, hogy ezeket a tevékenységeket egyre inkább külföldiek végzik - albánok, ukránok, csehek és szlovákok mondta az alezredes. Garantált embercsempészet Az embercsempészek még Koszovóban két-háromezer eurót elkérnek a migránsoktól. A szervezés egyik központja Szabadka, ahol sokan élnek abból, hogy lakásaikat kiadják pihentető helynek. Beazonosítható azoknak a bűnözőknek a köre is, akik már évek óta embercsempészetből élnek. Juhász Bóka László szerint ebben is egy radikális fordulat történt az utóbbi évben. - Míg korábban szerb-magyar bűnözői körökkel volt dolguk a szerbiai hatóságoknak, addig most azt látjuk, HATAROR STATISZTIKÁK. 2006ban összesen másfél száz illegális határátlépőt fogtak el a szerb-magyar határon és csak öten próbálkoztak azzal, hogy hamis okmányokkal lépjenek át. A tavaly 450 felnőttet és 34 gyereket fogtak el a szerb-magyar zöldhatáron. Ebből 72-en hamis okmányokkal próbáltak átjutni Magyarországra. 2007-ben a határőrség szegedi bűnügyi és felderítő szolgálata összesen tizennyolc embercsempészügyben harminc embert vont büntetőeljárás alá. hogy Szabadkán is albánok kezdik átvenni a szervezést. Nagyüzemi módon folytatják az embercsempészést. Jegyzökönyvek bizonyítják, hogy a kitoloncolt személyek szinte már másnap újra nekiindulnak a szerb-magyar határnak. Az elmúlt egy hónapban például három „ismétlővel" találkoztak a magyar határrendőrök. Egyiküket december 28-án küldték haza és január 17-én újra elfogták a zöldhatáron. - Elmondták nekünk, hogy ez ki is van fizetve, így ha visszaküldjük őket, addig próbálkoznak, amíg nem sikerül átjutniuk - mondta az alezredes. Hozzátette: döntően Ausztria, Németország és Svájc a célállomás. Indiánok és gyerekmesék Asotthalom és Mórahalom környékén az albánok hozzák át az embereket, míg a szerb cigányok előszeretettel használják a röszkei és a tiszaszigeti zöldhatárt. Hatos-nyolcas csoportokban jönnek. Akár csak az indiánfilmekben, a határon nem hagynak maguk után nyomot. Az utolsó ember egy faággal tisztogatja el a cipönyomokat, és kínosan ügyelnek arra is, hogy senki ne dobjon el semmit. - Az albánoknál problémát jelent, hogy anyanyelvükön kívül semmilyen más nyelvet nem beszélnek. Egyáltalán nem akarnak együttműködni velünk. Első osztályos gyerekmesékkel próbáltak bennünket kábítani: elindultak gyalog Koszovóból, és egyszer csak a magyar határon találták magukat - jegyezte meg tréfálkozva Juhász Bóka László, aki szerint egy részük rendkívül iskoláFotó: Schmidt Andrea zatlan, de tapasztalataik szerint - előzetesen - jól felkészítik őket. A legtöbb esetben semmilyen irat nincsen náluk. - Bemondás alapján próbálunk adatokat felvenni, de kollégáimmal ott tartunk, hogy már csak az ujjlenyomatoknak hiszünk. Az adatbázisunk kidobja, hogy az illetővel milyen neveken és hányszor találkoztunk már. A forró nyomok gyorsan kihűlnek Ezeknek az embereknek alig van esélyük arra, hogy legális munkahelyeken tudjanak elhelyezkedni. Németországban, Ausztriában és Svájcban feketemunkából próbálnak megélni, de nagyon sokan bűnözők lesznek. Például Svájcban a helyieket és az évek óta ott élő emigránsokat egyaránt zavarja az albánok jelenléte. Sokuk kábítószer-csempészetből és prostitúcióból él. De vannak, akik visszaszállnak a kevésbé rizikós embercsempészésbe is. Egy svéd állampolgárságú albán házaspár különös módszerrel próbálkozott embereket átcsempészni Részkénéi. Az apa összeszedte felesége és a három gyereke útlevelét, és lement Koszovóba, ahol egy családot „állított össze". A határon azonban lebukott. - Amióta Magyarországon kiépítették az autópályákat, a forró nyomok nagyon gyorsan kihűlnek. Az embercsempészek a déli határról négy-öt óra múlva Győrben vannak, és kereshetjük azt a botot, amivel a nyomukat ütjük - mondta az alezredes. További fotók a témáról az interneten: detmagyar hu A piros Marlboro tényleg erős, minta dög, hetedik osztályban pláne. ŐRFl FERENC Cseppben az ember Január 22., Szeged belvárosa, néhány perccel déli tizenkettő után. Három nagyobbacska lányka vonszolta magát előttem a járdán, mintha terméskővel pakolták volna tele a hátizsákjukat az iskolában. Fennhangon bazmegolt az egyikük, de nem emiatt. A kis „genyával" volt valami baja. Köpködött is közben, hevenyül, mint hajdan öregapám, amikor véletlenül lenyelte a pipadohányt. Majdnem így volt ő is. A piros Marlboro tényleg erős, mint a dög, hetedik osztályban pláne. Közben a zebrához értünk, várakoztunk vagy tucatnyian. Bazmegék nekivágtak a pirosnak, röhögés az ő oldalukon, duda, fék, „anyátokkal szóraA piros Marlboro kozzatok, hülye kurvák" a másikon. m m tényleg erős, Tegnap volt a magyar kultúra napja. És a reneszánsz év kezdete. Hankiss Elemér pedzegette már a nyolcvanas években, hogy míg a magas kultúrát tekintve (tudomány, művészetek stb.) mindig is topon volt (és most is ott van) Magyarország, a hétköznapi kultúrát, mondhatjuk kulturáltságot tekintve bányászbékai a perspektívánk. Örülnöm kellene most például annak, hogy az elkövetkezendő években pár száz milliárdos uniós pénzből digitális táblákkal látják el az iskolákat, mégis jobban örülnék, ha a 8. általános végére valamenynyi iskolás gyerek megtanulna írni, olvasni, beszélni, érteni. Még a szakma csúcsát jelentő mestervizsgákról is azt mondják a bizottsági elnökök, nemritkán akár öt súlyos helyesírási hiba is becsúszik egy-egy leírt mondatba, s legalább ennyi zavar a szóbeli kommunikációban is. Ma már komoly versenyképességi korlátja a magyar gazdaságnak a szakmunkáshiány, pontosabban a jó szakmunkás hiánya. Kutyaütőből továbbra is van elég. Az iskolázottból is. Azzal ugyanis, hogy egy-másfél évtizeddel ezelőtt boldog-boldogtalant betereltek a középiskolákba meg a felsőoktatásba, nemcsak a szakmunkásképzést sikerült taccsra vágni, de a tömeggyártás miatt inflálódott az érettségi meg a diploma is. A hétköznapi kultúrát nyilván azért hívják hétköznapinak, mert mindennapjaink közérzetét határozza meg, édesíti vagy keseríti helyzeteinket. Ki hogyan szól, kérdez, válaszol, intéz, tesz, gondolkodik. Akár férfi, akár nő, akár gyerek, akár felnőtt, akár öreg, akár főnök, akár beosztott, akár ügyfél, akár ügyintéző, akár eladó, akár vevő, akár gazdag, akár szegény, akár orvos, akár beteg. A rossz közeg lehúz, a jó felemel. Gondoljunk csak bele, amikor ott toporgunk az egészségügyi intézmény folyosóján hónunk alatt leletekkel, markunkban utasellátós pohárban vizeletmintát szorongatva, hogy el tud veszni az ember! - kopogjak vagy ne kopogjak, kinek adjam a papírt, kinek ne, bent van-e a doktor úr vagy nincs bent? Ott helyben törik rapityára az ember önmagáról alkotott teljes intelligenciaképe, hiszen totálisan alkalmatlannak bizonyult a helyzethez való alkalmazkodásban. Csak a bennfentes betegtársak könyörületében bízhat még, akik azért megsúgják mi az ábra. Íme a reneszánsz ember. A nemzetközi nagyokosok szerint egyébként csak az egyéni és közösségi megbecsülést erősítő, közös élményekben fejlődő összetartó társadalomnak van esélye arra, hogy a hétköznapi kultúráját is versenyrendbe állítva, a sikeres országok közé verekedje fel magát. Valaki mondja már ezt meg a törzsi színvonalú civódásaival elfoglalt magyar politikai osztálynak is! Kötelező: január 30-áig MUNKATÁRSUNKTÓL Akár biztosítási alkuszon, akár közvetlenül a biztosító munkatársánál kötötte meg kötelező biztosításáról szóló szerződését az autós, a rendelet szerint az ö felelőssége, hogy az első díjat időben befizesse. Mindezt azért különösen fontos most hangsúlyozni, mert sok ügyfél a mai napig nem kapott számlát vagy csekket az első díj befizetéséhez. Erre pedig legkésőbb január 30-áig van lehetősége. A késlekedésnek az az oka, hogy tavaly mintegy hétszázezren váltottak biztosítót, a társaságok nem győzik az adminisztrációt. Akik viszont emiatt elmulasztják az első díj befizetését, bajba kerülhetnek, mert január 31-étől megszűnik az addig érvényes szerződésük. Még arra is számithatnak, hogy ellenőrzés esetén kivonják jármüvüket a forgalomból. FÚRÁS UTÁN LABORATÓRIUMI MUNKÁK A TXM RÚTJAINÁL Idén megkezdik a gázkitermelést Részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá ezekben a hetekben a Makó-árokban feltárt földgázmintákat. Ha ez sikeres eredményt hoz, és a szükséges engedélyek is megérkeznek, az év második felében megnyílhatnak a makói gázcsapok. Egy készletelemzó' cég szerint a makói gázkincs a legnagyobb Európában, a szénhidrogén mennyisége meghaladhatja az 1500 milliárd köbmétert. MUNKATÁRSUNKTÓL Első pillantásra úgy tűnik: megállt az élet a Makó környéki földgázkutak körül. Hiszen nem látni semmiféle látványos munkát az utóbbi három évben mélyített gázkutaknál - ám a munka nem állt meg, jelenleg laboratóriumi vizsgálatok folynak. Szabó György, a TXM Kft. igazgatója lapunknak elmondta: vizsgálják az itt kinyert gázmintákat, ennek lezárulásával, illetve a szükséges engedélyek megszerzésével nincs akadálya a kitermelés megkezdésének. - Nagy bajnak kell történnie ahhoz, hogy idén ne nyíljanak meg a gázcsapok, egyelőre semmi akadályról sem tudok. Reméljük, minden rendjén lesz, így a makói gáz már ebben az évben hasznosulhat - tudtuk meg az igazgatótól. A rendkívüli mélységben található gázkincset a térségi kutaknál egy speciális, rétegrepesztéses technikával szabadították fel a múlt évben. Ehhez robbantásokat használtak. Bár híre kelt: a tengeren túl előfordul, hogy nukleáris töltetekkel végzik ezt a kényes munkafolyamatot, Makó és Öföldeák alatt ötezer méter mélyen hagyományos töltetek robbantak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a csapok megnyílásával teljes kapacitással üzemelnek a kutak, legkevesebb 2-3 esztendőbe telik, míg az előzetesen elvárt szénhidrogén-mennyiség jut a csövekbe. Marc A. Brunner, a kitermelést végző cég elnöke lapunknak még tavaly elárulta: további lelőhelyek feltárását kezdeményezik, eddig két fúróberendezés dolgozott a térségben, de öt éven belül akár ötven is működhet itt. A kitermelés megkezdése akár több ezer, a makói térségben élő polgár számára is munkát, biztos megélhetést jelenthet. Immár bizonyosságot nyert: Európa leggazdagabb gázmezőjét tárták fel az úgynevezett Makó-árokban. A legismertebb készletelemző cég, a Scotia szerint a rendelkezésre álló készlet meghaladhatja az 1500 milliárd köbmétert is, aminek a kitermelése hoszszú évtizedekre nyúlhat. A feltárást végző TXM tárgyalásokat folytat a Mollal, a Concóval és az RWE-vel a munkáról. mtfflssi A KITERMELŐK REMÉLIK: MAKÓ KÖRNYÉKÉN TÖBB KÚTBÓL IS JÖHET IDÉN A FÖLDGÁZ Fotó: Frank Yvette