Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-21 / 17. szám

Hétfő, 2008. január 21. Megyei tükör 17 MÓRAHALOM, AZ ÉLHETŐ KISVÁROS (9.) Közbiztonsaga minősíti a települest A RENDŐRSÉG RÉGI ÉPÜLETE A POLGÁRMESTERI HIVATAL MELLETT ES A MAI, MODERN RIASZTASI KOZPONT AZ ISTVÁN KIRÁLY UTON Mórahalom: mintatelepülés. Nemcsak Csongrád megyében, országosan is példa arra, hogy a rendszerváltás óta igenis meg lehetett változtatni a helyi „kisvilágot". Hogyan? Lapunkban azért szentelünk tízrészes sorozatot a kisvárosnak, hogy ezt bemutathassuk. Miként vált élhető' kisvárossá, közigazgatási központtá, a kistérségi összefogás szimbólumává. Hogyan lett a Homokhátság álmos településéből turistákat vonzó, hatezres fürdőváros, hogy vált fogalommá az agráriumban a Mórakert, miért jönnek ide befektetők a leggazdagabbnak vélt Nyugatról, Hollandiából vagy Belgiumból is? FEKETE KLÁRA A jövőben egy település egyik értékeként azt fogják számon tartani az infrastruktúra mellett, hogy milyen a közbiztonsága - mondta Nógrádi Zoltán polgármester. Mórahalmon sokat adnak arra, hogy ne féljenek az emberek, ha kilépnek az utcára, és ne féljenek a tanyán élők sem amiatt, hogy a határ közelében laknak. A kisvárosban már 1996 óta egységes rendszerben, úgynevezett riasztási központban gondolkodtak, amely csak nemrégiben lett teljes. Mára egy szervezetbe, helyileg pedig két egymás melletti, a szegedi út mentén fekvő épületbe tagozódott a mentőszolgálat, a központi orvosi ügyelet, polgárőrség, a polgári védelem, a rendőrség és a határőrség. A riasztási központhoz mellesleg a rendőrség 2003-ban költözött ki a polgármesteri hivatal mellöli épületből, és kapott általa új külsőt a ház, a határőrség új épületét pedig tavaly adták át. Most, hogy január 1. óta a határőrség a rendőrséghez tartozik szervezetileg, Mórahalmon mi sem változott. (A riasztási központhoz mellesleg még a tűzoltó egyesület is csatlakozott, amelyet a későbbiekben önkéntes tűzoltósággá szeretnének fejleszteni.) A szervezetek koncentrációja, egy helyre telepítése beváltotta a hozzá fűzött reményeket - foglalta össze a tanulságokat Rozsnyainé Hódi Mária, a polgármesteri hivatal szociális és igazgatási osztályvezetője. Mórahalom biztonságos település lett, csak vagyon elleni bűncselekmények, főleg lopások fordulnak elő: földeken kint hagyott berendezések tűnnek el, vagy tanyákba surrannak be tolvajok. Fotó: Miskolczi Róbert Mórahalom egy pályázat keretében - Gyerekeink védelme - jövőnk védelme címmel - olyan programot valósított meg a környező településekkel együtt, amelynek eredményeként úgynevezett kistérségi bűnmegelőzési paktum jött létre a kisváros és a községek között. A Magyarországot képviselő projekt most január elején Liszszabonban, egy konferencián második helyezést ért el. (Folytatjuk.) További fotók a témáról az interneten: delmagyar t Jogászként is „gyógyít" Az orvoshoz és a joga'szhoz is azért fordulnak az emberek, mert bíznak abban, hogy jobbra fordul a sorsuk - mondja a mindszenti Pa'linkó János, aki eredetileg orvosnak készült, végül mégis jogász lett. Az ismert lokálpatrióta és közéleti ember büszke Mindszentre, ugyanakkor azt vallja, a város lakóinak nem csak gazdasági felemelkedésre van szükségük. MUNKATÁRSUNKTÓI Eredetileg a gyógyító munka érdekelte, az érettségi után kétszer felvételizett is az orvosi egyetemre, ám mindkétszer elutasították a mindszenti Pálinkó Jánost. Aki így a fővárosi Fodor József Egészségügyi Főiskolára iratkozott be, majd közegészség- és "járványügyi ellenőrként helyezkedett el a vásárhelyi városi tanács egészségügyi osztályán, mely akkor a mára m PÁLINKÓ JÁNOST LEGINKÁBB A TÖRTÉNELEM ÉRDEKLI Fotó: Miskolczi Róbert legendás hírűvé vált Kószó Pál gyémántdiplomás főorvos vezetett. Ezzel egy időben beiratkozott a szegedi egyetem jogi karára, és diplomája megszerzését követően ezen a pályán folytatta munkáját. - Nem bántam meg, hogy végül a jogi pályát választottam, hiszen több párhuzam is létezik a medicina és a jog között, például: orvoshoz és jogászhoz is azért fordulnak az emberek, mert bíznak abban, hogy segítségével jobbra fordul a sorsuk - mondta Pálinkó János, aki jogi előadóként, majd jogtanácsosként kezdett dolgozni előbb Vásárhelyen, majd szülővárosában, Mindszenten. Több mint tizenöt év óta egyéni ügyvédként ismerik. A közéleti szerep sem áll távol tőle, így az ügyvédi kamara etikai bizottsági tagsága mellett a mindszenti választási bizottság elnöki posztját is ellátja. Lokálpatriótaként büszke arra is, hogy javaslatára kapott Pro Urbe-díjat a kétkezi munkásként ismert Losonczi házaspár, illetve egyike volt azoknak, akik azt szorgalmazták - sikerrel -, hogy volt általános iskolájuk falára márvány emléktáblát helyezzenek el az 1956-os helyi nemzeti bizottsági elnöke, Mihály Sándor, egykori tanítójuk tiszteletére. - Egyszerű munkásemberként dolgozó szüleimtől egy életre szóló tisztességet kapta, mely ma is irányítja a hazához, a családhoz és az ügyfeleimhez fűződő kapcsolatomat. Feleségem pedig mindig mellettem állt, ha segítségre volt szükségem - világította meg élete erkölcsi alapját. Pálinkó Jánost leginkább a történelem érdekli, de szívesen olvassa a magyar és a világirodalom klasszikusait. Mindemellett figyelemmel kíséri, igazi lokálpatriótaként, a Mindszenten élők helyzetét, s úgy véli, „a kisváros lakóinak nemcsak a gazdasági felemelkedésre, de a társadalmi tisztesség megőrzésére is szükségük van". A120 EVE EMELT ÉPÜLET HANGULATA TETSZETT A MEGY A GŐZÖS STÁBJÁNAK A kurblis telefont ma is használják Vasúttörténeti múzeumnak is beillene a csongrádi vasútállomás, ami éppen százhúsz éve épült. A múltidéző épületre és berendezéseire az utasok és a filmesek is felfigyeltek. A modern kor vívmányait szinte nélkülöző állomást lakják is: Kovács Jenő szerint az idő máshol is repül, de itt valahogy másképp, és ezt meg is lehet szokni. BÍRÓ PÁNIÉI Százhúsz éves a csongrádi vasútállomás, és ez meg is látszik rajta. Az 1888-ban átadott épület manapság akár egy interaktív vasúttörténeti múzeum is lehetne, és ez a múltidéző hangulat már az utasoknak is feltűnt. Nem véletlen, hogy Koltai Róbert lVJegy a gőzös című, a huszadik század első felében játszódó filmjét is itt forgatta nemrégiben. A komédia producere, P. Koltai Gábor szerint ennél optimálisabb helyszínt nehezen lehetett volna találni, hiszen az állomásépület és annak környezete ma is hűen őrzi egy letűnt kor emlékeit. Nem sok dolguk volt a díszletépítőknek, a látvány, a hangulat adta magát. A zárójelenetnél csak a Csongrád feliratot kellett lecserélni Csontvárra, és máris megelevenedett a forgatókönyvírók által megálmodott háború előtti vidéki Magyarország. - Néha én is úgy érzem, mintha múzeumban lennék, de szerintem sok, kisállomáson dolgozó vasutas kolléga ugyanezt elmondhatja magáról mondja Rácz Sándor. A csongrádi állomásvezető néhány éve egy, a forgalmi irodába betévedt nő megjegyzése után kapta föl a fejét, aki hangosan is rácsodálkozott a helyiség berendezéseire. A fénymásolón és a ventilátoron kívül nem is tudott olyan használati tárgyat mutatni neki, ami a huszonNEM TEVEDES: CSONGRÁDON MA IS HAB0RU ELŐTTI BERENDEZESEKET HASZNAINAK A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁHOZ Fotó: a szerző felvétele egyedik századból való, így ő is magáévá tette a múzeumi hasonlatot. Külön érdekessége a forgalmi helyiségnek a kurblis vonali telefon, amit hajtani kell, ha nincs áram alatt. A legszemrevalóbb azonban a váltókezelők munkáját segítő biztosító beren-' dezés, amelynek fedlapján torzított helyszínrajz mutatja a vágányok igénybevételét. Ez az 1930-as évekbeli gyártmány több mint fél évszázada arra szolgál, hogy balesetmentesen bonyolítsák a vasúti forgalmat Csongrádon. Jól illusztrálja a mai viszonyokat, hogy egyelőre nincs internetes összeköttetése a pénztárnak, a jegyeket ollóval darabolják az utazási cél szerint. A váróterem és a peron is a régmúltat idézi. Az egyetlen kakukktojás az épületben a néhány éve felújított és akadálymentesített mellékhelyiség, amit kulcsra is zárnak, nehogy lepusztuljon az állomás szintjére. A százhúsz éve emelt épület felső szintjein három szolgálati lakás is van. Kovács Jenő több mint egy évtizede lakja az egyiket, és annak ellenére szeret a robogó vonatok közvetlen közelében élni, hogy otthonában nem nagyon tudja egy időben használni elektromos készülékeit, az ósdi villanyhálózat ugyanis nem bírja el a terhelést. Fűtenie szénnel kell, a lakás csinosítását pedig csak saját költségére végezheti el. Mégis szeret itt. Azt mondja, az idő máshol is repül, de itt valahogy másképp, és ezt meg is lehet szokni.