Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-21 / 17. szám

Hétfő, 2008. január 21. Aktuális I 5 Felmentették a rádió stúdióvezetőjét Sok kitűnő szólistából nem kovácsolt igazi csapatot - ezért kell távoznia Szőke Györgynek, aki tavaly október óta vezette a Magyar Rádió Szegedi Regionális Stúdióját. Úgy tudjuk, utódja a rádió regionális főszerkesztője lesz. MUNKATÁRSAINKTÓL Információink szerint felmentették stúdióvezetői tisztségéből a Magyar Rádió Szegedi Regionális Stúdiójának eddigi első emberét, Szőke Györgyöt. Úgy értesültünk, a tavaly augusztusban kinevezett stúdióvezetőt személyes okok miatt mentették fel. - A sok kitűnő szólistából nem jött létre igazi csapat. A szegedi adó betöltötte közszolgálati feladatát, ám nem volt olyan jó a produkció, mint amilyen a kiváló emberanyag révén lehetett volna - fogalmazott neve elhallgatását kérő informátorunk, aki úgy tudja, Szőke György utódja a vezetői székben a Magyar Rádió Zrt. Regionális, Nemzetiségi és Külföldre Irányuló Adások Főszerkesztőségének főszerkesztője, Szomráky Béla és helyettese, Lovász Attila lesz. Ideiglenesen felváltva irányítják a stúdiót Szegeden. Mivel nem értük el a rádió budapesti sajtóosztályát, így hivatalosan nem erősítették meg értesüléseinket. Szőke György jelenleg szabadságát tölti, hivatalos értesítést még nem kapott arról, hogy „vezetői megbízatását visszavonták", ám már beszéltek vele erről. Kerestük tegnap telefonon, ám nem kívánt nyüatkozni. Rádióriporterként húsz éve kezdett a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában. 1995-től egészen 2002-ig Szolnokon stúdióvezető volt. Szegedre tavaly augusztusban nevezték ki. Rendszeresen dolgozott a Kossuth adó több műsorába is. Riportjai rendszeresen hallhatóak voltak például a Magyarországról jövök című népszerű rádióműsorban, amit időközönként szerkesztett is. A szegedi regionális stúdió tavaly októberben kapta vissza műsorkészítési önállóságát, így az addigi három helyett most hat órában jelentkezik, saját tartalommal. A narancs árában mérik az almát A 2007-es fagykárok miatt kevesebb az alma, ezért most drágábban mérik kilóját a piacon és az üzletekben, mint tavaly. Ára összeért a narancséval és a mandarinéval, akadnak áruházak, ahol még olcsóbb is az import déli gyümölcs. FEKETE KLÁRA Akinek nem telik drága déli gyümölcsre, az egyen meg mindennap egy almát, és ezzel mindent megtett az egészségéért, amit megtehet ajánlják az orvosok az itthon szinte minden falusi portán termő, általában olcsó gyümölcsöt. Az idei tél azonban megtréfálja a családok pénztárcáját, sokan azért veszik kilószámra inkább a narancsot és a mandarint, mert kiszámolták: jobban jönnek ki anyagilag, mintha almából a jó magyar fajtát keresnék. Lengyel Zoltánné, akivel az egyik áruházban találkoztam, azt állította, alig vásárolt ezen a télen almát, mivel mindig csak drága fajtákat talált. Ab• • A dorozsmai # W nagybanin 180-250 forintba kerül egy kiló alma. Szilasi László ban a szupermarketben, ahová ő jár vásárolni, szinte mindennap kínálnak akciós mandarint, van, hogy 200 forint alatt kínálnak egy kilót. Míg az alma kilónkénti ára legtöbbször megközelíti a háromszázat. Szemügyre vettük más üzletben is a déligyümölcs-felhozatalt: ahol a magyar jonagold alma kilóját 299 forintért adták, ott a narancsért 299-329-et kértek, a banán és az ananász kilója pedig egy árban volt az almáéval. Ennél a kilónkénti közel 300 forintnál azért kedvezőbb árakra bukkanhatunk a piacokon, aki tehát ragaszkodik az almához, spórolhat. A dorozsmai nagybanin - mondta el Szilasi László piacvezető -180-250 forintba kerül egy kiló alma, igaz, ezek csak közepes nagyságúak. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy idén legalább 20-30 százalékkal több pénzt kell adni az almáért, mint egy évvel ezelőtt. A szegedi Mars téren a legszebb starking alma küóját - szinte golyóbis nagyságú szemeket láttunk - 350 forintért árulták, a kisebbek kilójáért 200-250 forintot kértek. Igaz viszont, hogy a piacon a déli gyümölcs is kevesebbe kerül, mint az áruházakban. Antal Mária, aki őstermelőként árulta az almáját, azt mondta, tavaly 180-190 forintba került egy kiló. Idén azért drágább, mert a termés egy része elfagyott, s mivel kevés maradt, azt meg kell fizetni. A most még kapható mennyiség szerinte egy hónapon belül elfogy, és akkor már csak importból lehet majd hozzájutni a gyümölcshöz. S MAGYAR FAJTÁK. A legkedveltebb, Magyarországon termesztett almafajták közé tartozik a jonagold, az idared, a golden, a starking és a jonatán. Közülük általában a starking és az idared a legdrágább. EZER DIAK KET EGYKORI ISK0LAB0L A KODÁLY TEREN Összecsiszolódtak ÉLETKÉP A MEGAISKOLÁBAN Egy éve derült ki, hogy a megszűnő Kodály Téri Általános Iskola épületébe költözik két szegedi középiskola, a Kossuth Zsuzsanna és a Tisza Lajos. Az új intézményben szeptembertől több mint ezer diák tanul. Horváth Attila igazgatót arra kértük, értékelje az együttélés eddigi fél évét. R. TÓTH GÁBOR Egy éve derült ki, hogy megszűnik a Kodály téri Altalános Iskola, épületébe pedig a Tisza Lajos könnyűipari, illetve a Kossuth Zsuzsanna egészségügyi szakközépiskola költözik össze. Az intézmények egész nyáron költöztek, 150 teherautónyi rakomány, például húszezer kötet könyv érkezett a Kodály téri Fotó: Karnok Csaba épületbe, amelyet mintegy 60 millió forintból fel is újítottak - tudtuk meg Horváth Attila igazgatótól. - Ügy érzem, mostanra normális kerékvágásba került minden. A „tűzoltó munkákat" elvégeztük: létrejött az új iskola, új pedagógiai programmal, kollektív szerződéssel - kezdi a félévértékelést az igazgató. Hozzáteszi: a hagyományok, értékrendek összecsiszolására is nagy hangsúly fektettek, megbeszéléseket, csoporttréningeket szerveztek. A napi munkában elegyítettük a szokásokat, hol az egyik iskola hagyományát vesszük át, hol a másikét. Megmaradt például a Kossuth Zsuzsannában rendezett idősek napja. Az adminisztrációban viszont számos ponton átvettük a Tisza Lajos rendszerét - mutatja be az integráció jellemzőit Horváth Attila. Több mint ezer diák jár az iskolába, holott annak befogadóképessége elméletben csupán 650 fő. - Elférünk, de maximális a kihasználtság. Reggel héttől este fél nyolcig tanulnak itt mondja az igazgató, utalva arra, hogy a délelőtt a 18 év alattiaké, délután pedig az esti és levelező tagozatosok, illetve a felnőtt szakképzésben tanulóké az intézmény. A 74 fős tantestület elhelyezését pedig úgy oldották meg, hogy összenyitottak két tantermet. A középiskolában jól megférnek egymás mellett az egészségügyi és könnyűipari szakmák: divat- és stílustervező, ruhaipari technikus ugyanúgy lehet itt valaki, mint ápoló, fizioterápiás asszisztens. A két egykori iskola tanulói az igazgató szerint a mindennapokban továbbra is keveset érintkeznek, inkább csak iskolai rendezvényeken, diáknapon találkoznak. - Jól is érzik itt magukat, bizonyos vonatkozásokban jobb körülmények között tanulhatnak - fogalmaz Horváth Attila. - Van például udvar, igaz, felújításra szorul. A folyosók szélesek, levegősek, nem úgy, mint korábban a Gutenberg utcában. SIRATJÁK A „KÁZSÉT". A folyosón ücsörgő, végzős egészségügyis diákok vegyes érzelmeket táplálnak új intézményük iránt. „Megszoktuk a régi „kázsét", ennyi - nyilatkozta egy fiatalember. - Túl sokan vagyunk. itt, ez nekünk sem jó és a „Úszásoknak" sem. Délelőttre nekünk például egyáltalán nem jutott terem, ezért járhatunk kora délután suliba. A felújításra pedig pénz kellene még, sok pénz." Továbbra sem eladó a Virág cukrászda Cáfolja a szegedi Virág cukrászda eladásáról szóló városszerte elterjedt híreket a Virág Cukrászda Kft. ügyvezető igazgatója. OiÁH ZOtTÁN - Kacsa! - reagált a szegedi, Klauzál téri Virág cukrászda tulajdonosváltásáról szóló hírre György Attila. A Virág Cukrászda Kft. ügyvezető igazgatója szerint a pletykának az lehet az alapja, hogy az ország különböző pontjáról évek óta érkeznek hozzá vételi szándékkal komoly érdeklődők. Legutóbb január elején tettek neki ajánlatot a mintegy 140 éves cukrászda megvásárlására. - A legkitartóbb egy ismert fővárosi cukrászdinasztia. Már harmadik éve minden évben tesznek vételi ajánlatot a cukrászdára, de eddig elutasítottam őket, és úgy döntöttem, üzemeltetésre sem adom át. Legutóbb január első hetében kerestek meg, de nem kötöttünk üzletet - mondta György Attila. A Virág vezetője azt elismerte, volt, amikor az eladás és a bérbeadás is megfordult a fejében, de ezen csak alig néhány pillanatig töprengett. - Hét év alatt megteremtettük a mai, de mintegy 140 éves hagyományokra épülő színvonalat, amiből nem akarok engedni. A cukrászdát országszerte ismerik és elismerik. Mivel attól lehetne tartani, hogy egy kizárólag profitorientált tulajdonost vagy bérlőt a hagyományok érdekelnének a legkevésbé, most azt mondom, a Virág már csak ezért sem eladó - magyarázta döntésének hátterét György Attila. NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS A PATINÁS CUKRÁSZDA IRÁNT Fotó: Segesvári Csaba