Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-21 / 17. szám

Hétfő, 2008. január 21. Aktuális 13 AZ M43-AS NYÚLFARKNYI, MÁR ELKÉSZÜLT SZAKASZA Fotó: Karnok Csaba M43: ha erősen akarjuk, még idén épülni kezd Egy évet csúszhat az M43-as építésé­nek kezdete, miután az uniós pályá­zatot még nem adták be, és a döntés is csak nyár végére születhet meg ­közölte a napokban egy magyar hír­szolgáltató. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lapunkat úgy tájékoztat­ta, valóban csak májusban adják be a pályázatot, és az Unió ügymenetén sok múlik - de idén akkor is elkez­dődhet az építkezés, egyébként is, nem az a fontos, mikor kezdik, ha­nem hogy 2010-ben befejezik. IITYÉS SZABOtCS A makóiak szempontjából nézve pesszimista hír járta be a napokban az internetes híroldalakat. A Függet­len Hírügynökség szerint várhatóan egy évet csúszik az M43-as autópá­lya Szeged és Makó közötti szakaszá­nak megépítése, mégpedig azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség csak februárban juttatja el a pá­lyázati anyagokat Brüsszelbe, ahol erről a nyár elejéig születhet meg a döntés. Az információ nem hivatkozott hír­forrásra, személyre. De arról, hogy az út megépülése nagyban függ az uniós pénztől, korábban már többször is hallhattak olvasóink. December elején Becsey Zsolt Euró­pa-parlamenti képviselő mondta azt Makón, hogy szívesen dolgozik az M43-asért Brüsszelben, de lobbizni csak olyan pályázat sikeréért lehet, amit már benyújtottak - Magyaror­szág azonban eddig semmilyen anya­got nem nyújtott be, emiatt kétli azt is, hogy a kormány által ígért 2010-es időpontig valóban elkészül az autópá­lya. December 17-én Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztéri­um szakállamtitkára lekezelte a lab­dát: az unió még nem is hozta nyilvá­nosságra az M43-as beruházását is érintő támogatási irányelvet. Fels­mann remélte, „néhány napon belül lezárhatjuk a projekt tervezési szaka­szát, és heteken belül benyújthatjuk a pályázatunkat." Hozzátette: a kor­mány félrerakta az önerőt erre a beru­házásra, a pénzen tehát nem múlhat a dolog. - Ha minden körülmény ideális, várhatóan május hónapban tudjuk legkorábban beadni a pályázatot Brüsszelbe. Az uniós szakhatóságnak három-hat hónapon belül kell döntést hoznia, ez idő alatt derül ki, hogy szükséges-e hiánypótlás - most, pén­teken már ezt felelte kérdésünkre Li­getvári Krisztina. A tenderért felelős NFÜ referense szerint így elméletileg ­minden feltétel ideális teljesülése ese­tén - lehetséges, hogy még idén ősszel szerződés születik, azaz, a tényleges kivitelezés is kezdetét vegye 2008 utolsó heteiben-napjaiban. - A kormány szándéka továbbra is egyértelmű: az M43-as ügye prioritást kapott, amint a lehetőségek engedik, meg kell kezdeni a munkálatokat ­halljuk Csicsely Gábortól, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektfele­lősétől. - A közlekedési miniszter szán­déka szerint soron kívüli kormányhatá­rozat döntött róla, hogy az M43-as meg­építése előnyt élvezzen más projektek­kel szemben. Jelenleg az építési enge­dély módosítása van folyamatban, az előkészítés egyébként véget ért, a pá­lyázati anyagot továbbítottuk az NFI-nek. Az építkezés megkezdéséhez szükséges területek felvásárlása is most folyik - tájékoztatta lapunkat a projekt jelenlegi állapotáról Csicsely. RIZIKÓFAKTOROK. A végső határ­idők megtartását három elem teszi bizonytalanná Felsmann Balázs ál­lamtitkár szerint: az algyői olajme­ző közműveinek kiváltása, a Ti­sza-híd megépítése és az uniós tá­mogatás megérkezése. A bürokrati­kus akadályokon túl a műszaki fel­adatok lebonyolítását nehezítheti az is, ha árad a Tisza - ilyen talajon ugyanis a híd nem épülhet. BÁTYI ZOLTÁN Almakincs Az alma - legyen bármilyen kevés - mégiscsak ebben a kicsinyke hazában terem. „Almát szeretne? Kedvezményes kamatozású hiteleinkkel állunk ren­delkezésükre! Tíz százalék befizetése után akár huszonnégy havi rész­letre is megveheti kedvenc gyümölcsét, az első három kiló törlesztő részletének felét magunkra vállaljuk." Nem kell megijedni: ilyen tartalmú hirdetés eddig még nem jelent meg a magyar piacon. Annál inkább a drága alma, ami erre a keser­nyés humorú jegyzetrajtra késztetett. Mert, ugyebár, ha azt olvasom kolléganőm írásában, azt látom a szupermarketben, hogy pénzügyileg jobban jár az, aki inkább déli gyü­mölcsbe fekteti vitaminra szánt pén­• • Az alma - legyen Zét, mint almába, igencsak akad min m m bármilyen kevés elgondolkodni. Mert beszélhetnek nekünk, vásárlóknak fagykárról, al­máskertek tragédiájáról, kevés piac­ra dobható almáról. Az mégiscsak megdöbbentő, hogy az egykoron lu­xuscikként számon tartott, pult alól árult narancs és banán lesz lassan a népélelmezési cikk, míg az almát a tehetősebbek zárják mélyhűtött páncélszekrénybe. Nem vagyok egy kifejezett matematikai zseni. Am azt talán még én is ki tudom számolni, hogy a fent említett banánt több ezer kilomé­terről kell hozzánk elszállítani, ki- és berakodása, tárolása, csomagolá­sa sem fillérekbe kerül. Miközben az alma - legyen bármilyen kevés ­mégiscsak ebben a kicsinyke hazában terem. Ahol egy gyorsabb repü­lőgép még nagy jutalom (jelen esetben legyen az drága almából készült almás rétes) ellenében sem tud megfordulni anélkül, hogy meg ne sért­sen legalább két országhatárt. Persze ezt az almás ügyet megközelíthetjük más szempontból is. Mondjuk úgy, hogy lobog bennük a nemzeti érzés, s mellünket dül­lesztve jelentjük ki - naná, hogy a mi almánk is ér annyit, mint mások banánja. Másrészt: magyar gyomorba magyar almát, almavásárlással támogassuk a honi termelőket. Ha már a magyar narancs - mint azt Bacsó Péter Tanú című filmje óta tudjuk - bármennyire is a miénk, ki­csit savanyú, kicsit sárga és nagyon ehetetlen lenne. De akárhogy is forgatom a szót, lehet eme írás gazdasági alapú, netán humorosra cicomázott, a tény, mármint az alma ára nem ad okot az örömre. Mint ahogy a többi élelmiszer egy-két éve követhető, a ko­rábbinál nagyobb mértékű drágulása is összeráncolja homlokunkon a bőrt. Hogy aztán eme aggódás meghozza-e a várt eredményt, vagyis a mezőgazdaság (s így mindannyiunk számára) kedvező időjárást, még a leghitelesebbnek vélt időjósok sem tudják még megmondani. Így csak reménykedünk: olyan évet csak nem érünk meg, amelyben nem a márkás kocsi funkcionál státusszimbólumként, hanem a starking és a jonatán, amit jól látható helyen felejt majd parkoló autójában az alma­kincséről elhíresült Magyarország irigyelt polgára. Nyolc illegális határátlépő Nagyüzem volt a Csongrád megyei ha­társzakaszon a hétvégén: szombaton és vasárnap összesen nyolc illegálisan a schengeni övezetbe lépő' személyt fogtak el a határrendészek - tájékoz­tatott a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense. MUNKATÁRSUNKTÓL Lakossági bejelentés alapján öt koszo­vói albán nemzetiségű szerb állam­polgárt fogtak el a Szegedi Határren­dészeti Kirendeltség bevetési osztályá­nak munkatársai szombaton hajnal­ban Szegeden, valamennyien illegáli­san jutottak be az országba. Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóreferense el­mondta: az elfogott személyek közül egy rendelkezett úti okmánnyal, őt meghallgatását követően átadják a szerb hatóságoknak. A többiek ellen idegenrendészeti eljárást indítottak. Kora délután a röszkei határátkelő közelében újabb két koszovói albán nemzetiségű szerb állampolgárságú fér­fit igazoltattak a rendörök. Kiderült: ille­gálisan érkeztek Magyarországra. Egyi­kük fiatalkorú, így ő a meghallgatását követően gyermekvédelmi intézmény­be, míg felnőtt társa őrzött szállásra ke­rült. Vasárnap a nagylaki határátkelő közelében szintén sikertelenül próbál­kozott egy férfi a schengeni övezetbe jutni a zöld határon keresztül. A ghánai állampolgár ellen szintén idegenrendé­szeti eljárás indult. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság január 1-je óta eddig már mintegy negyven illegális határsértővel szemben intézkedett. A TAXISOK BESZÁllNÁNAK - AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ KIVÁR Összeomlástól tartanak a betegszállítók <4 Folytatás az 1. oldalról A taxisok segítségét a kulturált beteg­szállítás mielőbbi helyreállítása érde­kében Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke ajánlotta fel a múlt héten az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. A ka­mara Csongrád megyei közlekedési osztályának elnöke, Bobkó Attila hoz­zátette, közleményüket azóta Horváth Ágnes miniszternek is elküldték. Arra nem vállalkozott, hogy a feltételek is­merete nélkül megbecsülje, hogy hány taxis pályázna a megye össze­sen mintegy négyszázötven személy­fuvarozója - ebből 340 a szegedi - kö­zül. Erről a héten egyeztetnek. - A lehetőség adott minden pályázó­nak, dönteni azonban szigorú feltéte­lekkel az OEP és egy szakértői bizottság javaslata alapján a miniszter fog - tájé­koztatott Körösi László, az OEP főosz­tályvezető-heiyettese. Tudni kell, hogy véges az idén betegszállításra költhető 4,3 milliárd forint, ebből most 430 autót finanszíroz az OEP országszerte. Vagyis ebből fizet az összes havi megtett kilo­méter arányában. A törvény viszont „ülő beteget" nem ismer, tehát a taxival szállítható embereket nem lehet kiven­ni a nagy betegszállító rendszerből. Egyébként mások is pályáznak, 300 au­tó áll sorba a váróüstán. Minél több azonban a vadász, annál kevesebb fóka jut, ezért első körben racionalizálni kell a szervezést, és utána átgondolni a bő­vítést. Ez pedig még hónapokig eltart. A mostani 84 forint helyett a taxisok en­gedménnyel is legalább 170 forintra szá­mítanak kilométerenként - hangsúlyoz­ta az OEP-vezető. - Szánalmas agyrém - tajtékzott az ötlet hallatán az öt megyei betegszállí­tó egyike, a szegedi Nüke Kft. vezetője. Tanács Róbert szerint - cége 11 finanszí­rozott autóval szállít, hatot pedig tarta­lékban tart a szabály szerint - a taxisok nem tudják, hogy a betegszállítás nem kizárólag fuvarozást jelent ajtótól a kli­nikakapuig. A betegek kétharmada ugyanis fekve vagy hordszékkel vihe­tő. A kocsi engedélyeztetése minimum három hónap, rá három műszakban kétfős szakképzett személyzet kell, aki cipeli és kíséri a beteget, majd fertőtle­níti az autót. A tartalékjármüről nem beszélve. A tarifa nem 84 forint, hanem már csak 71, és tovább csökken. Rá­adásul a visszautat nem térítik, sőt az OEP három hónapos átfutással fizet, addig hitelezni kell. Még az éjszakai szállításokkal sem racionalizálható jobban a szolgáltatás. Hónapokat nem várhatnak, összeroppan a rendszer, ha nem lesz több pénz és autó - mondta a cégvezető. Házon belül Jelenleg átlagosan 40 ezer lakosra jut egy szállítókocsi Szegeden, holott az uniós előírás 10 ezer lakosnak kellene egy - mondta a szeged szállító cég vezetője. Megoldási javaslatot Szilárd Andrástól, a Szegedi Háziorvosok Egyesülete elnökétől is hallottunk: a sok panasz miatt megvizsgálná a törvény módosítási lehetőséget, hátha a fekvő és a taxin utaztatható betegek mégis különválaszthatók. A pécsi egyetemi klinikák példáján is okulhatnak a kórházak, ott „házon belül" saját járműveik hordják a betegeket. A BETEGSZÁLLÍTÁS JÓVAL TÖBB A FUVAROZÁSNÁL Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents