Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-18 / 15. szám
Péntek, 2008. január 18. Akluilil 17 Wass Albertdráma Újszegeden MUNKATÁRSUNKTÓL Wass Albert Jönnek, illetve Adjátok vissza hegyeimet című kisregényeiből készült A világ és a vége című két felvonásos dráma. Ezt adja elő a „Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház" holnap 18 órától az új szegedi rendezvényházban. A darab Erdélyről, a hazájukat elvesztett magyarok szenvedéséről szól, az előadás egyszerre mutatja be az emberi tisztaság és tisztátlanság képét. Szereplök: Péter-Körmöci Petronella, Kálló Béla, Kákonyi Tibor, Molnár Zoltán és Péter Ferenc színművészek, a darabot Andrási Attila rendezte. Középpontban: az érték Mi az érték? Örök és örökké aktuális kérdés. Ugyanis a legfontosabb emberi problémák mögött értéksorrend is meghúzódik. Am a posztmodern Európában nincs világosan elkülöníthető értékkoncepció. Így indokolt az értékfelfogásokkal kapcsolatos azonosságokat és különbségeket, illetve az érzékenységet megmutatni. Az érték sokféleségéről beszélget ma 12 óra 45 perckor a szegedi Somogyi-könyvtár első emeleti olvasótermében Tolcsvay László zeneszerző, előadóművész; Pataky Ilona pszichológus; Jeleníts István piarista tanár és Máté-Tóth András teológus, tanár. A szegedi Somogyikönyvtár, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának közös rendezvénye érdekes kérdéseket és válaszokat ígér mindenkinek, aki számára fontos az ember. A kerekasztal-beszélgetés impulzusokat ad a lélektan, a pedagógia, a művészet, a bölcsészettudományok iránt érdeklődök számára. Az értékre fókuszáló beszélgetést Ónody Sarolta, az Alapítvány a mentálhygiéné oktatására kuratórium elnöke vezeti. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, a belépés ingyenes. MEZTELEN IGAZSÁG A SZEGEDI KORTÁRS BALETTNEL Ledobták a felleporuhat a táncosok A Szentivánéji álom volt a tűzkeresztség jó néhány balettművésznél a Szegedi Kortárs Balett csapatában, amikor nem volt mese, le kellett dobni a ruhát. Juronics Tamás művészeti vezető' koreográfiája csöppet sem volt öncélú, helye volt a meztelenkedésnek, így a táncosok nem találtak kifogást - jóllehet volt, aki kereste volna a kibúvót, de olyan is akadt, akit egyáltalán nem sokkolt a vetkőzés. GÁTI KATALIN TEODÓRA - Nekem először nagyon nehéz volt levenni az összes ruhámat, ráadásul a Szentivánéji álomban egymást simogatva, anyaszült meztelenül fekszünk. Egyszerűen sokkolt a helyzet, de egy idő után természetessé vált, már amennyire egy ilyen helyzet természetesnek mondható - meséli kedves mosollyal Palman Kitti, a gyönyörű kék szemű, elképesztően csinos táncosnő. Vállalható Bár kicsit belepirul a témába, de azt mondja, abban bízik, hogy a közönség nem a művészek testrészeit figyeli, hanem a jelenet mondanivalójára koncentrál. - A Hattyúk tavánál talán az volt egy kicsit kínos, hogy ott kint a kulisszában, a díszítők és egymás előtt is félmeztelenül kellett állnunk, amíg színpadra mentünk és ez egyfajta civil helyzet, ami nagyon kellemetlen. A színpadon az ember átlényegül, ott a szereppel azonosul. Az más mondja Palman Kitti. Hozzá hasonlóan Kalmár Attila, aki pedig az alapításától a társulat tagja, szintén a Szentivánéjiben mutatta meg először ruha nélkül a testét. - Először nagyon fura érzés volt, nagyon görcsös voltam, de minél többet játsszuk, annál inkább lazulok és egyre természetesebbé válik, hogy meztelen vagyok az egyik jelenetben. Nyilván ez a nőknek még nehezebb, mert általában ők szemérmesebbek, de én sem szeretek anyaszült meztelenül létezni a Szentivánéjiben. A világítás és Juronics Tamás esztétikus, sejtelmes rendezése viszont olyan körítést ad a dolognak, hogy vállalható a ruhátlanság. Mivel nem vagyok egy Baywatchsztár, nem zaklatnak a telefonszámomért - neveti el magát Attila. Nem zavar, ha látom Szerinte egyébként most amúgy is a meztelenkedés korát éljük, majd túl leszünk ezen is, mint a valóságshow-kon... • ;g§ Nyilván ez a nőknek 7 7 még nehezebb, mert általában ők szemérmesebbek, de én sem szeretek anyaszült meztelenül létezni. Kalmár Attila A balettigazgató, akit a nyolcvanas évek egyik legtehetségesebb táncosának mondanak és több tucat produkcióban vett már részt, soha nem került még olyan helyzetbe, amikor teljesen le kellett volna vetkőznie a színpadon. Pataki András csodálkozik is, hogy a mai művész generáció viszonylag milyen könnyedén meztelenkedik. - Engem nem zavar, ha ilyet látok, de például a kedvesem, Kopeczny Kata táncművész nem könnyen vetkőzik, és valójában örülök, hogy nekem sosem HATTYÚK, MEZTELEN FELSŐTESTTEL kellett mindent megmutatnom a nagyérdemű előtt. Természetesnek találom a színpadon a meztelenkedést, ha van értelme, de mégis számomra egy kicsit idegen állapot - elmélkedik András, aki azt is elárulja, hogy van egy táncosnő a Szegedi Kortárs Balettnél, akit viszont abszolút nem zavar a pucérkodás, persze csak ha indokolt. Kényelmi szempont Fehér Lauráról van szó, akit a többiek Lajcsinak becéznek. Ö nem szégyenlős. Szabályos, tökéletes testét edzőteremben is erősíti. - Én bírom a mezteFotó: Frank Yvette lenkedést, otthon is szoktam. Praktikus oka van, kényelem szempontjából sokkal jobb a ruhátlanság. Sem a családomat, sem a kedvesemet nem zavarta soha. Talán az volna az alsó határ, ha anyaszült meztelenül hosszasan kellene táncolnom, na annak azért nem örülnék. Meg olyat sem vállalnék, ahol nincs helye a vetkőzésnek... Közben a táncosok már a próbára készülnek, folynak az új bemutató előkészületei; lassan mindenki az öltözőjébe megy, és vetkőzés előtt alaposan bezárja az ajtót... LAPUNK ON-LINE KIADASÁBAN IS MEGTALÁLHATÓ A NEGY JELOLT PROGRAMJA Interneten elolvashatók a színigazgatói pályázatok A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára pályázók hozzájárultak programjuk nyilvánosságra hozásához. Lapunk internetes kiadásában is olvasható a négy pályázat - ezekből szemezgettünk csupán a figyelemfelkeltés szándékával, a teljesség igénye nélkül. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Színházi Portál felkérésére a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjáért indulók hozzájárultak pályázatuk nyilvánosságra hozásához az interneten - a négy koncepció lapunk on-line kiadásában (www.delmagyar.hu) is olvasható. Juronics, a társ Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagya pályázatában nem említ konkrét műsortervet, helyette célkitűzéseket fogalmaz meg. Művészi kompetenciáját a zenés színházra nézve tartja érvényesnek, ennél fogva szükségesnek tartja művészeti vezetői státus létesítését. Álláspontja szerint amennyiben a főigazgató a színházában képviselt művészeti ágak közül egyben (vagy többen) nem aktív művész, akkor az egységes művészi értékrend kialakítása, a tagozatok ezen alapuló egyensúlya érdekében alkalmazzon a „tagozatok felett álló" művészeti vezetőt. A műsortervről leendő vezetőtársaival együtt kíván dönteni, ám velük konkrét tárgyalásoknak csak a tények és feltételek alapos ismeretében van értelmük - tehát a főigazgatói poszt elnyerését követően. Az új főigazgatónak pályázatot kell majd kiírnia a művészeti vezetői posztra, Gyüdi Sándor ígéretet kapott Juronics Tamástól, ha erre sor kerül, a rendezö-koreográfus pályázik. A karmester zeneigazgatót nem nevezne ki, viszont prózai tagozatvezetői és ügyvezető igazgatói poszt létesítését szükségesnek tartja. „A Szegedi Nemzeti Színház ma nem tölti be azt a helyet a magyar színházművészetben, amelyre hivatott lenne. Az opera őrzi még a budapesti utáni második pozíciót, de megtartásáért meg kell dolgoznia, és nem jó irányban haladt az utóbbi években. A próza presztízse alacsony, szakmailag meg kell újulnia, magát a szakma értékrendjében feljebb kell küzdenie, az országos vérkeringésbe be kell kapcsolódnia." Rosszat elküldeni, jót szerződtetni Herczeg Tamásnak, a szabadtéri igazgatóhelyettesének részletes helyzetelemzést is tartalmazó pályázatából amelyből korábban már több elképzelést ismertettünk - az* is kiderül: megválasztása esetén Kesselyák Gergely lenne a zeneigazgató. Népszínházi koncepciója megvalósításához prózai tagozatvezetőként Béres Attila, a BuA PÁLYÁZÓK: GYÜDI SÁNDOR, HERCZEG TAMÁS, KORCSMÁROS GYÖRGY ÉS MACZELKA NOÉMI Fotó: DM/DV dapesti Operettszínház jelenlegi főrendezője lenne segítségére, számítana Szabó Máté rendező és Réczei Tamás rendező-dramaturg, valamint Juronics Tamás munkájára is. • • Az opera őrzi még 7 7a budapesti utáni második pozíciót, de megtartásáért meg kell dolgoznia, és nem jó irányban haladt az utóbbi években. Gyüdi Sándor Korcsmáros György rendező, a győri teátrum korábbi direktora úgy fogalmaz: „A színház műsorát először is el' kell adni, mert árucikk. Másodszor el kell fogadtatni a kritikával, mert művészet. Harmadsorban olyan szerepeket tartalmazzon, melyeket a társulat tagjai túlnyomó részben jól tudnak előadni, és még feladat is számukra. A különböző műfajokhoz alkalmas kompániát kell szerződtetni, néha szelektálni az azonos fachban lévőket, megtalálni az eltévelygők számára a megfelelő utat, kitalálni a megváltozott életkoruk miatt bizonytalanná váló művészek számára a megoldást, sztárt „csinálni", az érdemtelenül nagyképű, ám tehetséges színész szarvát letörni, a tehetséges, ám szerény művésznek pedig egyengetni az útját a méltó pozícióig. Aki rossz, azt elküldeni, aki jó, azt szerződtetni, tudni igent és nemet mondani." Klasszikusok folyamatosan A negyedik pályázó, Maczelka Noémi zongoraművész, az SZTE JGYPK Ének-zene Tanszékének vezetője fontosnak tartja, hogy mind a prózai, mind a zenei tagozat rendelkezzen néhány karizmatikus személyiséggel, akik húzóerőként működnek, és a társulat minden tagját tehetségük maximális kifejtésére ösztönzik. Mindkét tagozat vezetői posztjára pályázatot írna ki. A Szegedi Kortárs Balett függetlenségét megőrizné. Olyan teátrumot szeretne, amely megfelel egy nemzeti, és még inkább egy városi színház hagyományos funkciójának. A műsorterv megalkotásakor úgy válogatna, hogy a szellemi izgalmakra vágyó színházbarát és a véletlenül betévedő is örömét lelje az előadásokban. „Feltétlenül szükséges, hogy az általános műveltséghez tartozó, az iskolában megismert, elemzett müveket a család megnézhesse városának színházában." Ezért szisztematikusan bemutatná és állandóan műsoron tartaná Shakespeare müveit és a klasszikus magyar szerzők darabjait is.