Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-03 / 2. szám

Csütörtök, 2008. január 3. Megyei tükör 17 KUTATJAK A TISZABA SÜLLYEDT KOTABLAKAT - ÚJRA KIADJAK AZ 1737-BEN IRT MAFFEI-KODEXET Olaszok is keresik a római feliratokat A veronai egyetem és a szegedi Móra Ferenc Múzeum nagyszabású kutatásba kezd, hogy megtalálják azokat a római kori feliratos köveket, amelyekkel még a 18. század elején süllyedt el egy tutaj Szegednél. A feltárást megelőzően újra kiadják az 1737-ben írt Maffei-kódexet, amelyben részletesen beszámoltak az Erdélyben talált római feliratokról, valamint a szegedi balesetről is. KUNSTÁR CSABA A veronai egyetem és a szegedi Móra Ferenc Múzeum szakemberei idén nagyszabású kutatásba kezdenek. A céljuk, hogy megtalálják azokat a ró­mai kőtáblákat, amelyek még a 18. század elején süllyedtek el a Tisza szegedi szakaszán. A köveket Erdély­ből úsztatták le a Maroson. Szegednél azonban a négy tutajból egy elsüly­lyedt. Az Octopus Tengeri Régészeti Kuta­tó Egyesület 2004-ben már próbálko­útmutatóul a veronai városi könyvtár­ban található Maffei-kódex szolgál. Az 1737-ben kiadott könyv ennek a szál­lítmánynak a sorsáról szól. Beszámol arról, hogy Szegednél hol süllyedt el az uszály. Sőt a 18. századi „expedí­ció" vezetője azt is közölte, hogy ezek a kövek könnyen kiemelhetöek a víz­ből. - A császári hadsereg szolgálatá­ban álló olasz amatőr régész és kapi­tány, Giuseppe Ariosti gróf lelkesen kutatta Erdélyben a római kori felira­Búvármunka 1723. Négy, kövekkel megrakott tutaj indult el a Maroson a Tisza felé. Szegednél négyből egy tutaj elsüllyedt, rakománya mintegy 17-18 kőtábla volt. Csaknem AO felirat pedig a bécsi császári múzeumba került. 200A. április: az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület megkezdte az elsüllyedt roncs keresését. 200A. május 13.: a búvárok találtak egy hajóroncsot a Bertalan híd lábától mintegy 200 méterre. 11 méteres mélységből felszínre hoztak egy 60 centiméteres fadarabot, egy félméteres oldaldeszkát, valamint egy rögzítésre használt sarokszöget. 2005. február 1A.: a búvárok bejelentették: folytatják a kutatást. 2005. március-július: Kertész Róbert régész az Octopus közreműködésével műszeres kutatásokat és tesztmerüléseket végzett. 2007. november 8.: a veronai egyetem rektora és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai áttekintették a Tisza medrében lévő kövek kiemelésének lehetőségét. zott az elsüllyedt tutaj keresésével, de sem a köveket, sem az uszály marad­ványait nem találták meg. Az olasz-magyar kutatócsoport azonban nem a sötétben tapogatózik: 200A. MÁJUS 13. A BÚVÁR MERÜL A BERTALAN HÍD LÁBÁTÓL MINTEGY 200 MÉTERRE. KÉSŐBB 11 MÉTERES MÉLYSÉGBŐL FELSZÍNRE HOZTAK EGY FÉLMÉTERES OLDALDESZKÁT, VALAMINT EGY RÖGZÍTÉSRE HASZNÁLT SAROKSZÖGET Fotó: Schmidt Andrea tokát. Felháborodottan számolt be Scipione Maffei veronai nemesnek, hogy a másfél ezer éves feliratokat tartalmazó márványokat egyszerű kövekként használják fel - mondta el Pál József professzor, aki az olasz-magyar kutatócsoport „lelke". A Szegedi Tudományegyetem tanára szerint - Ariosti kapitány vezetésével - Gyulafehérvárnál össze is gyűjtöt­ték a köveket, összesen 54-et vagy 56-ot. 1723-ban négy súlyosan megra­kott uszály indult el a Maroson a Ti­sza felé. A kapitány feljegyzése szerint Sze­gednél a kikötő felé fordulva süllyedt a Tiszába az egyik teherszállító tutaj, tizennyolc kővel a fedélzetén. Pál professzor elmondta: első lépés­ként kiadják újra a Maffei-kódexet. A költségek oroszlánrészét a veronai egyetem vállalta magára. Második lé­pésként az olasz-magyar kutatócso­port a modern technika segítségével a lehető legalaposabban átvizsgálja a Tisza medrét, valamint a partot. - A Tisza-meder a 18. század óta nagy mértékben a jelenlegi vár felé húzódott - mondta Horváth Ferenc. A Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese szerint a folyóme­der akár 20-25 métert is vándorolha­tott. Nem kizárt, hogy az uszályt, illet­ve a köveket az újszegedi parthoz kö­zel vagy a part alatt kell keresni. A veronai egyetem idén áprilisra, munkaértekezletre hívta a szegedi szakembereket. NYILVANOSSAGRA HOZTAK A100 LEGKERESETTEBB BUN0Z0 NEVET ES F0T0JAT Top: Csomor, Makai és Martonosi MAKAI JÓZSEF Három, Csongrád megyében külön­böző bűncselekményeket elkövetett férfi is felkerült a magyar rendőrség által először összeállított és nyilvá­nosságra hozott száz legkeresettebb bűnöző toplistájára. i.fJÍ.'.Xlrl.i.lHI A rendőrség honlapján közzétették a körözési Top 100-at. A legkeresettebb bűnözők közül hárman Csongrád me­gyében követtek el különböző bűncse­lekményeket. A kiskunmajsai Csomor Ferencet a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság fegyveres rablás mi­att 2002 óta körözi, abban az évben már szerepelt a lapunk által először közzé tett bűnözői Top 10-ben. Az 1966-ban született férfi bűntársával még 2001. április 5-én kirabolta a rú­zsai takarékszövetkezetet, zsákmá­nyuk több mint egymillió forint volt. Társát már elfogták. A másik kettő is állandó szereplője a lapunk által időközönként közzétett legkeresettebb bűnözők megyei toplis­tájának. Makai Józsefet nem a rendőr­MART0N0SI ATTILA ség, hanem 2003 óta a Csongrád Me­gyei Bíróság büntetés-végrehajtási csoportja körözi. Az 1960-ban szüle­tett hódmezővásárhelyi férfit orgazda­ság miatt elítélték, de nem vonult be a börtönbe. A harmadik „megyei", az 1969-es születésű Martonosi Attila a rendőrség szerint 2005 áprilisában Szegeden tár­sával megvert egy férfit, akit bezártak saját lakásába és nem engedték ki. A legkeresettebb bűnözök között a legfiatalabb egy nő, az 1991-ben szüle­tett Nyári Nikolett. A legfiatalabb férfi pedig a nála három évvel idősebb Ka­szás Róbert. Érdekes, hogy mindkettő­jüket a Győri Rendőrkapitányság kere­si, tavaly óta nem akadnak a nyomuk­ra. A toplista legidősebb tagja is nő, Horváth Rudolfné (Németh Rozália) 1937-ben született, az-asszonyt 2000 óta nem találják. A legidősebb férfit, az 1939-es születésű Farkas Józsefet két bíróság és egy rendőrkapitányság 2003 óta szeretné rács mögött látni. A legkeresettebb 100 bűnöző többsé­CS0M0R FERENC Fotók: 0RFK ge férfi, köztük a nevük alapján 12 kül­földi, továbbá 11 a nő. A toplistán való­színűleg a legismertebb a móri bank­rablással egykor összefüggésbe hozott, és a zálogházi rablássorozat miatt ke­resett 29 éves Farkas Róbert. Róla öt éve nem lehet tudni, hogy hol van. m lug^ TELEFONTANÚ ÉS A112. A rendőr­ség kéri, hogy aki bárkit felismer a toplistán látható bűnözők közül, vagy tudja, hol rejtőzködik, hívja a Telefontanút (06-80/555-111) vagy a 112-es telefonszámot. HIÁNYOS TABLÓ. A bűnös tablón csak a körözöttek neve, fényképe és születési éve szerepel, illetve még az is, hogy ki adta ki ellenük az elfogatóparancsot. Pedig a köz­véleményt érdekelheti, hogy a rendőrség kiket tart veszélyesnek, és azok mit követtek el. A lista nem is rangsorol, a száz legkere­settebb bűnöző nevét ábécérend­ben tették közzé. MEGÁLLTA MEGYEHATÁRNÁL AZ INGATLANVÁSÁRLÁSI LÁZ Makó még nem csábító a románok számára A békési településeken egyre több a román ingatlanvásárló, ám a megyeha­táron innen nem jellemző az érdeklődés. Bár Békésben is az olcsó házakat keresik, a kövegyi, nagyon olcsó épületek, porták egyelőre nem érdeklik a románokat. A szakemberek szerint ahogy keletebbre telítődik a piac, kelen­dőek lehetnek a Makó környéki házak, lakások is. HtYÉS MABOICS Battonyán és Derekegyházon több száz ingatlan kelt el az utóbbi hónapokban. A Csongrád megyei kistelepüléseknél is nehezebb geopolitikai helyzetben lévő kistérségnek fellendülést hoztak a ro­mán letelepülők. Ugyanis nemcsak a tu­lajdonjog cserélt gazdát, hanem majd­nem minden esetben felújították, felújít­ják a lepusztult házakat, ami hatott a helyi építőiparra is. Ilyesmire egyelőre hiába várnak a favorizált településektől alig néhány kilométerre eső Csongrád megyei városok, falvak, úgy tűnik, az ingatlanboom megállt a megyehatáron. - Tavaszra komoly érdeklődés prog­nosztizálható a Csongrád megye ro­mán határ melletti területei iránt is ­jósolt lapunk kérésére Kerekes György ügyvéd. - Ügy tapasztaljuk, hogy a befektetési kedv töretlen, a határon túliak sajátos ingatlanvásárlási igé­nyeinek, az alacsony árpozíciónak pe­dig megfelelnek a Makó környéki fal­vakban, sőt magában a városban kí­nált házak, lakások is. A „népszerű" Békés megyei falvak­ban a vásárlások hatására felértéke­lődtek a házak, porták. Volt, aki az eddig reálisnak tartott érték dupláját is elkérte tulajdonáért. Ez a keleti piac telítődését mutatja, így várható, hogy az érdeklődés nyugatabbra irányul. Tavaly év végén Kövegyen remélték: a község rövid időn belül részesülhet a ro­mán ingatlankereslet előnyeiből. Az el­múlt évben azonban éppen ennek az el­lenkezőjét tapasztalták: - Egyetlen határon túli állampolgár sem vásárolt nálunk ingatlant, pedig NEM BEFEKTETŐK. A határ túlfelé­rő I érkezők közel fele nem befekte­tési, hanem letelepedési céllal vá­sárol házat Makón és környékén. A város román kisebbségi önkor­mányzatának vezetője, Békán Au­rél elmondta: egyre több román nemzetiségű betelepülő keresi fel segítségért hivatalukat. Az elnök szerint a tendencia örvendetes, a letelepedőkkel erősödik a térség román kisebbsége. igen kedvezőek a feltételek. Egy köz­mű nélküli, régi építésű ház jókora kerttel már félmillió forinttól megve­hető, így továbbra is nagyon várjuk az érdeklődéseket - osztotta meg velünk Galgóczkiné Krobák Mária Anna. Kö­vegy polgármestere elárulta: hamaro­san egyeztetnek a több mint tíz, évek óta üresen álló ház tulajdonosaival, hogy közös fórumon hirdethessék az ingatlanokat, talán ez meghozza a po­tenciális vásárlók érdeklődését is. Kevés a román vásárló, viszont egy­re több az érdeklődő - hallottuk az egyik makói székhelyű ingatlaniroda vezetőjétől. Rácz Dóra elmondta: né­hány vásárlás előfordult Magyarcsa­nádon, de a makói piac eddig csak­nem érintetlen román részről. - Egyelőre az extrém alacsony árú in­gatlanokat térképezik fel, Makón pedig irreális a kétmillió forint körüli lakóház. Ügy tudom, egy makói társasházban több lakást is vásárolt román állampol­gár - tette hozzá az irodavezető.

Next

/
Thumbnails
Contents