Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-09 / 7. szám

"1 Szerda, 2008. január 9. Aktuális | 3 Káosz a kórházi várólisták körül Egy jogszabály értelmében januártól finanszírozás nélkül maradt volna a szegedi klinikai központ, mert nem hozta nyilvánosságra a várólistáit. Mire azonban a súlyos szankció életbe lépett volna, megszűnt a rendelkezés. A listákat azóta is folyamatosan frissítik, de - azt mondják nem tudják, mit kezdjenek vele. TOMBÁC2! RÓBERT A dél-alföldi régió betegei megúszták, hogy legnagyobb egészségügyi ellátó, a szegedi klinikai központ a finanszírozás teljes megvonása miatt januártól lehúzza a rolót. Erre azért kerülhetett volna sor, mert az intézmény januártól sem hozta nyilvánosságra várólistáit az interneten. 2007 januárjától ugyan kötelező lett volna minden kórháznak megjelentetni a várólistáit honlapján, ennek azonban szeptemberig csak az intézmények töreA VÁSÁRHELYI ERZSÉBET-KÓRHÁZ VÁRÓLISTÁJA. NEM LEHET TUDNI, Ml LESZ A NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT LISTÁK SORSA, MILYEN INFORMÁCIÓK LEHETNEK RAJTA Fotó: Karnok Csaba rint azért szükséges, hogy a betegek tudják: mikor, milyen feltételekkel kerülhetnek sorra, hányan előzik meg őket - és erről „ne egy átláthatatlan elvek alapján működő professzori kockás füzet" döntsön. A listán - az ! Tovább nyúlt a várakozás A korábbi jogszabályok szerint számos ellátásból kellett várólistát vezetni és jelenteni a felügyeletnek. Ezek nagy része október óta tovább nyúlt, mivel a korábban halaszthatónak ítélt betegek ötödének a várakozás alatt annyit romlott az állapota, hogy sürgőssé váltak, így „beelőztek" a listán. Gerincstabilizáló műtétre átlagosan a korábbi 44 helyett 127 napot, térdprotézis-beültetésre 75-90 helyett 110-120 napot, orrsövényműtétre 14 helyett 21-28 napot, diagnosztikus szívkatéterezésre 180 helyett 200-230 napot, MRI-re 33 helyett 62 napot kell várni. A szürkehályogműtétet viszont nyolc hónap helyett már hat alatt elvégzik, és csípőprotézist is a korábbi 75-90 helyett 66 nap alatt beültetik. déke tett eleget. Az elmaradásnak többek közt az volt az oka, hogy nem szabályozták pontosan: mi a különbség az előjegyzés és a várólista között. Szeptemberben az Egészségbiztosítási Felügyelet úgy döntött, október közepéig nekik kell eljuttatni a listákat, és amelyik kórház 2008 januárig nem közli honlapján, hogy egyes ellátásokra mennyit kell várni, azzal nem köthet szerződést az OEP. Ez azt jelenti, hogy egy fillér finanszírozást nem kaphat az intézmény, vagyis nem képes tovább működni. A várólisták nyilvánosságra hozása a szaktárca korábbi magyarázata szeadatvédelmi törvénnyel összhangban - csak a beteg kódja, listára való felkerülés, a várható lekerülés időpontja és oka szerepelhet. A minisztérium és a felügyelet lépése után sorra kerültek fel a Csongrád megyei kórházak várólistái a netre októberre egyedül a szegedi klinikai központé hiányzott. Akkor azzal magyarázták a késlekedést: bár elküldték az adatokat a felügyeletnek, azokat ott még nem véleményezték adatvédelmi szempontból, ezért csak a klinikai intraneten hozzáférhetőek. Bodosi Mihály, a klinikai központ várólista-bizottságának vezetője tegnap már arról tájékoztatott: a várólisták rendszeres lejelentésére és nyilvánosságára vonatkozó szabályozás csak év végéig volt hatályban - azóta viszont semmilyen jogszabály nem rendelkezik erről. Vagyis mire a szankcionálási lehetőség életbe lépett volna, meg is szűnt. Az Egészségbiztosítási Felügyelet szóvivője, Pálinkás Ágnes lapunk kérdésére ezt megerősítette. A professzor elmondta: továbbra is folyamatosan vezetik a várólistákat, felállt az ezek kezelését, frissítését végző stáb - bár erre jelenleg nem kötelezi őket semmi. Azt viszont nem tudják, hogy az új helyzetben pontosan milyen információkat is kellene nyilvánosságra hozniuk. A vezető megjegyezte: szerinte fontosabb lenne a várólisták - illetve az azt okozó finanszírozási hiány megszüntetésével foglalkozni, mint a nyilvánosságukkal. MÁSHOL FUTNAK A LISTÁK. A vásárhelyi, makói és szentesi kórház honlapján továbbra is megtalálhatók a várólisták. Várkonyi Katalin, a szentesi kórház főigazgatója elmondta: az adatokat folymatosan frissítik a betegek tájékoztatása érdekében - akár van szankció és jelentési kötelezettség, akár nincs. Az előző kormányok is szerettek volna új helyre költözni, nyilván nem véletlenül. BAKOS ANDRÁS A bizonytalanság ára A magyar miniszterelnök visszajön szabadságról, első munkanapján fölnyalábolja a kormányzati negyed anyagát, jártában-keltében ólvasgatja, tűnődik, többször megérinti az állát. Aztán a szóvivő bejelenti: a 140 milliárdos beruházást szüneteltetik. Ez nem azt jelenti, hogy vége: „a projektet nem le-, hanem megállították". Mi, olvasók lehetünk bizonytalanok, amikor az idézett félmondatot megpróbáljuk értelmezni - ha azonban a kormány takuvakuzik, az százmilliókba kerül. A kormányszóvivő 632 milliót mondott. Azt, hogy a MAV-telkeket már megvették, állítólag nem kell beleszámolni, mert a • gj Az elŐZŐ 8 milliárd forintot az állam csak átteW m kormányok is szi egyik zsebéből a másikba, különben meg isteni befektetés volt. Miért kellett megállítani a beruházást? Most úgy hírlik, az SZDSZ-nek már korábban sem tetszett. Sok MSZP-s politikusnak is voltak kifogásai, de ők nem bírálták nyíltan a tervet. Először nyolc építő vállalkozás készült a munkára, végül csak a Szegedhez kötődő KÉSZ Kft. maradt nyeregben. A többiek kifogásolták, hogy még elfogadott terv sincs, máris árajánlatot kellett adniuk. Akadt némi gond a telkekkel is. Majd kiderült, hogy a negyed felépítése után kiürülő épületeket nem lehet 100 milliárdért eladni. A biztonsági szakemberek pedig azt mondták, „a vasút közelsége biztonsági kockázatot jelent", ide nem jönnek nyugodt szívvel a külföldi diplomaták. Szóval: csőd. Az előző kormányok is szerettek volna új helyre költözni, nyilván nem véletlenül; régi, drágán fönntartható épületeket kellene korszerűbbekre cserélni. Olcsóbbakra. Legalábbis feltételezzük: amikor minden második hír a megszorítások következményeiről szól, a kormány nem azért akart építkezni, mert telik rá. Ezért is különös, hogy épp most bizonytalan ez a gépezet, amikor saját magával kellene kezdenie valamit. Más ez a bizonytalanság, mint a tiszaderzsi önkormányzat dolgozóié, akik egy ideje nem telefonálnak, mert egyirányúsították a hivatal vonalait a 26 milliós közüzemidíj-tartozás miatt. De mindez nem baj. Már régen eldőlt: az, hogy élhető lesz-e valamikor ez az ország, döntően nem a kormányon múlik, hanem az embereken, rajtunk, a mi hozzáállásunkon. A népszerű országimázsreklám nyelvére ezt úgy lehet lefordítani, hogy az új Magyarország nem a szépen megálmodott kormányzati negyedben van, hanem bennünk. MINISZTERI HATARLATOGATAS R0SZKEN Schengen miatt nem keli hosszabban várakozni MUNKATÁRSUNKTÓL - A schengeni csatlakozással nem nőtt a várakozási idő a röszkei határátkelőn - jelentette ki Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter tegnap a helyszínen. Mint mondta, az eddigi tapasztalatokról személyesen kívánt meggyőződni, hogy szerdán be tudjon számolni a kormánynak. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság adatai szerint Röszkénél az éves személyforgalom 3,5-3,8 millió, míg a járműforgalom 1,5 millió. Hét közben naponta átlagosan 6-8 ezren, hét végén 25-30 ezren lépnek át a határátkelőn; nyáron ez a szám a 45-50 ezret is elérheti. A rendőrség szerint január elseje óta már 37 SIS találatuk volt, ami azt jelenti, hogy a schengeni övezetben ennyi körözött személyt és tárgyat sikerült elfogniuk. CSAK A GAZDÁKON MÚLIK, MENNYIRE LESZ STABIL A FOKHAGYMA PIACI HELYZETE Európában a makói a nyeró Többévnyi gyengélkedés után a hazai és az európai piacon is stabil a makói fokhagyma helyzete - már amennyiben a termelők magatartása is segíti a folyamatos kereskedelmet. Sokan a magasabb ár reményében visszatartják termésüket, így viszont az exportellátás kerül veszélybe. A kínai hagymát azonban a magyar már kiszorította a boltok polcairól. LUYÉS SZABOLCS - Az európai fogyasztói szokások változása kedvező fordulatot hozott a makói hagymatermelő gazdáknak, kereslet sokszor a kínálatot is meghaladja - tudtuk meg Mágori Józsefné fokhagyma-kereskedőtől. Ez a makói és Makó környéki gazdálkodók egzisztenciáját biztosíthatja. - Ahhoz azonban, hogy az exportpiacon is biztos pozícióba kerüljön a gazdálkodó, folyamatos ellátást kell, kellene biztosítania. Számos példa van rá, hogy sikerül komoly megrendelőt találni Csehországban, Hollandiában, ám a kívánt mennyiséget, noha tudvalevő, hogy a sokszorosa megtermett a Makó környéki földeken, nem tudjuk felvásárolni és leszállítani. Ilyen esetben nem biztos, hogy legközelebb is minket keresnek meg, hiszen a kiszámíthatóság alapvető fontosságú ebben az ügyben - fogalmazott a kereskedő. A piaci helyzet úgy alakult 2007 végére és ez év elejére, hogy nagyon sok Makó környéki gazda raktározta el a termést. A felvásárlási ár egyre feljebb kúszott: 400-ról 500 forintra nőtt a kilónkénti nagykereskedelmi ár, sőt még ennél is többet adtak a belföldi piacon, a napokban már 550 forintos kilónkénti áron kelt el a makói fokhagyma. hagyma kilója. Itt azonban véges mennyiség forgalmazható - ezzel is számolnia kell a kereskedelemnek. - A minőség iránti igény és a piac uniós védelmének eredményeképp a korábbi dömpinggel szemben ma már a boltok polcain jóval kevesebb kínai fokhagymát találni. A versenyhelyzet most a hazai termelőknek kedvez, ám ehhez is megfelelő mennyiségre lesz szükség - állítja a kereskedő. Földrajzi szempontok szerint is helye van a makói fokhagymának, a spanyol és francia áru ugyanis a mediB A kínai ellen vád Uniós tagságunk komoly védelmet ad a kínai dömpingáruval szemben: a kvóta által meghatározott mennyiség ugyan jócskán versenyképes áron, kilencszázalékos vám mellett juthat be az EU-ba, így hazánkba is, ám ez nem árasztja el az üzleteket. A kvótán felül bekerülő fokhagymát kilónként egy eurós, mintegy 250 forintos vámteher sújtja. Ez a hazai terméket segíti a versenyben. A kereskedő szerint azonban nem biztosított az ennyire magas átvételi ár, és a stabil piacon 500 forint körüli árra is szerződés köthető. Még nagyobb a különbség azonban a szabad piaci és a nagykereskedelmi ár között, itt ugyanis 600 forintért is elkél a fokterrán térség és a brit szigetek ellátását fedezi. Így a magyar fokhagyma logisztikai szempontok alapján kedvezőbb áron jut a közép- és észak-európai piacokra. A legnagyobb felvásárlók között van Németország, Hollandia és Belgium. • MOST ÉRDEMES FOKHAGYMÁT KÍNÁLNI: 500 FORINTRA NŐTT A NAGYKERESKEDELMI ÁR Fotó: Schmidt Andrea