Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-06 / 284. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2007. december 6. AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György IO m A szóbeli megállapodás kelepcéje Tisztelt ügyvéd úr! Tavaly év elején vettem egy autót egyik ismerősömtől. Néhány nappal később elkezdtek előjönni a problémák. Nekem azt mond­ta az eladó, hogy sérülésmentes volt, ehhez képest kiderült, hogy korábban szinte totálkárosra tört, igaz, szépen megjavították. A szakemberek szerint legalább kétszer annyi volt benne, mint amit a kilométer-számláló mutatott. Én azonnal értesítettem az autó ré­gi tulajdonosát. Együtt mentünk el az ö szerelőjéhez, aki előtte is megerősítette, amit nekem mondtak. A vételár másfél millió forint volt, amiből még 500 ezer forinttal tartoztam. Mindezzel együtt az autó nekem még igy is megfelelő volt. Már át is írattam, kötöttem rá biztosítást és rá is költöttem egy kisebb összeget. Szó szót köve­tett, végül abban maradtunk, hogy elengedi a tartozást, és béké­sen elválunk egymástól. Kezet fogtunk, de írás nem készült a meg­állapodásról. Azóta másfél év eltelt, nem is beszéltünk az ügyről. Az aggodalmam az, hogy nála még megvan az eredeti szerződés, amiben én még mindig tartozom neki félmillió forinttal. Mi van, ha egyszer azt elkezdi követelni rajtam? Úgy tudom, az adásvételi szerződést csak egy éven belül tudtam volna megtámadni. Mi van, ha csak arra játszott, hogy elteljen ez a határidő? Tisztelt Olvasó! Csak önmagamat tudom ismé­telgetni: a szó elszáll, az írás megmarad. Nem szemrehányás­ként mondom, de gondolom, ma már ön is látja, hogy érdemes lett volna megegyezésüket pár sorban írásba foglalni. A jog azonban csak bizonyos speciális jogügyletekre ír elő kötelező írás­beli alakot. Jelen esetben a meg­állapodás, mint kvázi szerződés­módosítás, szóban is érvényes volt. Az persze más kérdés, hogy ezt sokkal nehezebb bizonyítani, mint ha papír lenne róla, pláne, ha nem voltak tanúk. A szerződés megtámadásé val kapcsolatban két jogcímre tett burkolt utalást. Az egyik a feltűnően nagy értékkülönbség, ami véleményem szerint itt nem jöhet szóba, már csak az értékek miatt sem. A másfél millióhoz képest az egymilliós vételár vagy érték, úgy gondolom, hogy a bíróság szemében nem lenne feltűnően értékaránytalan. A másik a tévedés okán történő megtámadás. Ehhez azonban többlettényállási elemekre lenne szükség, amiknek a bizonyítása is nehézkes. Ráadásul a szerző­dés esetleges eredményes meg támadása, azaz érvénytelenné válása valószínűleg az eredeti ál­lapot helyreállítását eredmé­nyezné, amit igazából ön sem akar, és rendkívül bonyolult el­számolási viszonyt eredményez­ne. Mindez persze elvi okfejtés volt, hiszen a megtámadási ha­táridő a felismeréstől számított egy éven belül valóban letelt. Véleményem szerint igénye inkább a kellékszavatosság köré­be tartozik, ami azt jelenti, hogy az eladó hibásan teljesített, hi­szen a szolgáltatott dolog, vagyis az autó a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatáro­zón tulajdonságoknak. Ilyen esetben elsődleges kötelezettsé­MEGJÖTTÜNK SZEGED KOVÁCS VIKTÓRIA Decemberk., 7 óra 55 perc, 3630 g. Sz.: Rakonaai Georgina és Kovács Gábor. KELLER KRISZTIÁN KEVIN December 4., 10 óra 51 perc, 3440 g. Sz.: Pető Zsuzsa és Keller Krisztián (Újszentiván). ADORJÁN MIRABELLA December 4., 11 óra 59 perc, 2890 g. Sz.: Békevári Renáta és Adorján József (Szeged). KÓSZÓ KATA December 4., 20 óra 17 perc, 2700 g. Sz.: Tóth Rita és Kószó Zoltán günk, hogy a felismert hibáról a lehető legrövidebb időn belül tá­jékoztassuk az eladót, ön ennek eleget tett. A hibás teljesítésből adódó szavatossági jogok érvé­nyesítésére is tartalmaz a jogsza­bály elévülési határidőt, ami ál­talános esetben hat hónap. Sza­vatossági igényként - többek kö­zött - kérhette volna a kijavítás­hoz szükséges költségek megtérí­tését vagy megfelelő árleszállí­tást. Gyakorlatilag valami ilyes­mi történt önök között, még ha azt pontosan nem is nevesítették. összegezve, ha netán a fél­millió forintot bírósági úton kö­vetelnék öntől, akkor szerintem elsődlegesen arra kellene hivat­koznia, hogy az ügyben már egyezséget kötöttek, egymással elszámoltak. Ezt természetesen bizonyítani kell, bár az időmú­lás úgy érzem, ezt valószínűsíti. Másodlagosan, bár a megtáma­dási határidő már eltelt és a sza­vatossági igény már elévült, en­nek ellenére ezeket az esetleges perben kifogásként még érvé­nyesíteni tudja. A Ptk. szerint ugyanis a megtámadásra jogo­sult személy a szerződésből ere­dő követeléssel szemben kifo­gás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már el­telt. Ugyanakkor a szavatossági jogok az ugyanabból a jogalap­ból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők. Nem le­het tehát egy jogviszonyban ar­ra apellálni, hogy várok, amíg a másik fél követelése érvényesít­hetetlenné válik, és ezt követő­en lépek fel a sajátommal, ami­kor ő már nem tud védekezni. A törvény ennél igazságosabb. Nálam nagyobb élettapasztalat­tal rendelkezők mondják: isme­rőstől, baráttól autót ne ve­gyünk, még kölcsön se kérjünk. Ugyanez a tanács állítólag asz­szonyra és fésűre is fennáll. Szilveszter (Mórahalom). PÖLTL LUCA FLÓRA December 5., 0 óra 57 perc, 2760 g. Sz.: Deák Krisztina és Pöltl Krisztián (Szeged). VÁSÁRHELY ARACSI GERGŐ December 1., 20 óra 36 perc, 3900 g. Sz.: Zilahi Éva és Aracsi Mihály (Vásárhely). KÁNTOR ANNA KIRA December 3., 5 óra 15 perc, 3750 g. Sz.: Juhász Éva és Kántor Mihály (Vásárhely). Gratulálunk! P0STAB0NTAS Lovas nemzet vagyunk - avagy egy nyereg mellé mennyi ló jár ? Megint bebizonyosodott, hogy lovas nemzet a magyar, jobban mondva többen is e kis hazá­ban. Meglepő fordulatot hozott Gyurcsány úr „ez irányú jóin­dulatú kezdeményezése", mely a képviselők összeférhetetlen­ségét vetette fel. Nem új keletű ez a téma, hisz 1990-94 között már így működött a magyar parlament, de érthetetlen mó­don megszüntették e fontos korlátozást. Ettől kezdve az or­szággyűlési képviselő munkája mellett - „másod állásban" ­elláthat a polgármesteri tisztsé­get, „harmad állásban a me­gyei képviselőséget, „negyed állásban" valamelyik gazdasá­gi társaság felügyelőbizottsági tisztet, „ötöd állásban" - ha még jutott ideje -, szakmáját is gyakorolhatja: ügyvédkedhet, gyógyíthat, taníthat, gazdál­kodhat. Ehhez, pedig rendkívü­li időbeosztás szükségeltetik (a nap is csak 24 órából áll). Ilyen „feszített tempó" mellett igen kevés idő jut a választókkal va­ló érdemi találkozásra is (váro­si képviselőként a térségem or­szággyűlési képviselőjével megválasztása óta nem talál­koztam!). A fentieken túl, a té­véközvetítésekből is az látható, hogy kevesen vesznek részt a parlamenti munkában, „küz­delemben". Mielőtt bárki meg­gyanúsítana, elmondhatom, nem szeretem a koalíciót, de az ellenzék tevékenységével se vagyok elégedett (kivonulni ta­lán csak Afganisztánból kéne). A kölcsönös megbecsülés, a közös tenni akarás vinné előre az országot az „európai jólét­hez"! A koalíció egy része és az ellenzék is megmutatta, hogy a „női kvóta bevezetése" sem szívügye a magyar törvényho­FÓNAGY JÁNOS FIDESZES KÉPVISELŐ FELSZÓLAL AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSÉN Fotó: MTI zásnak, ahogy az MSZP mellett a Fidesz is tiltakozott a képvi­selői összeférhetetlenség ismé­• • A tévé­ír W közvetítésekből is az látható, hogy kevesen vesznek részt a parlamenti munkában. Dr. Ágoston Sándor telt megvalósítása ellen. Pedig szükség lenne az érdemi vál­toztatásokra az összeférhetet­lenség jegyében - mint azt az egyik SZDSZ-es honatya is mondta. A társadalomból töb­ben is jelezték, hogy maximáli­san elég lenne két ciklus min­den országgyűlési képviselő­nek, és benne csak a parla­menti munka ellátása. Ezt cél­szerű lenne egy középnagysá­gú magyar város polgármesteri tiszteletdíjával biztosítani, amely közel 500 ezer forint lenne, kiegészítve egy 300 ezer forintos költségelszámolással (utazás, szállásköltség, és így tovább). Természetesen mind­ez adóalapot képezne úgymint, ahogy ez az „egyszerű magyar állampolgárnak" is kötelező. Biztos vagyok benne, hogy több ezren ilyen feltételek, ja­vadalmazások mellett is vállal­nák a főállású parlamenti kép­viselőséget, közügyeink felelős ellátását. A sok állás- és tiszt­séghalmozás megszűntével ­minden beruházás nélkül mint­egy ezer álláshelyhez jutna tár­sadalmunk. Kétkezi melós, szakmunkás barátom ez ügyben így véleke­dett: Az lenne jó, ha a parla­mentben is bevezetnék, azt az eljárást, amit a munkáltatónk alkalmaz. A minimálbérünket bankkártyára kapjuk. Ha nem teljesítjük az előirt normát, ak­kor a hiányzó normaszázalék­ra, vagy a kiesett termelőidőre eső bérünk adott százalékát vissza kell adnunk az üzemiro­dán?! Tüdőd, a sok megszorítá­son túl nekünk „a nyereg mellé már ló" sem jut"! Mondd, hová jutunk így el? Dr. Ágoston Sándor történész, politológus, Dévaványa © UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK Sátános póló a szegedi karácsonyi vásárban » AZ EMLEGETETT RUHADARAB Fotó: Schmidt Andrea Családi látogatás alkalmával, a szegedi Szé­chenyi téri karácsonyi vásáron nézelődött Kaszás György, a Zala megyei Lendvajakabfa polgármes­tere, amikor az egyik árus bódéja fölött egy sá­tánfejjel díszített pólón akadt meg a szeme. A ru­hadarab felirata így szólt: „Helló! Isten nem ér rá! Segíthetek?". A polgármester felháborodásának adott hangot, mivel a karácsony szellemével, Jé­zus születésével egyáltalán nem összeegyeztethe­tő a póló üzenete. Megkerestük az észrevétellel kapcsolatban Szélpál Gábort, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgató­ját, aki elmondta: az ő feladatuk, hogy a helyeket megszervezzék, a faházakat bérbe adják, az árukért viszont maguk a kereskedők felelősek. A termékekről természetesen egyeztetnek, de részletesen nem tud­ják kiszűrni azt, ki mit kíván eladni a vásáron. Az igazgató utánajárt a dolognak, a pólót ott találták, az illetékest felszólították, hogy tüntesse el áruját. Szélpál Gábor hozzátette: szerinte nem olyan sértő a rajz, a póló ugyanis egy vicces ördögfejet ábrázol. Mindenesetre - a további esetleges észrevételeket elkerülendő - megkérték az árust, hogy vegye le áruját a bódéról. A buszsofőr hajthat gyorsan? • Mészáros Szilveszterné kifogásolja, hogy a baktói Alkotmány utca és környéke harmincas körzet, a buszosok szerinte mégis sokkal gyor­sabban száguldoznak. Az asszony szerint a rend­örök mégis csak a személyautókat büntetik, töb­bek között az ő fiát is. Kérdése a következő: a sza­bály a buszosokra nem vonatkozik? • Vad Róbert főhadnagy, a Csongrád Megyei Bal­eset-megelőzési Bizottság titkára elmondta: a sebesség­határok minden járműre ugyanúgy vonatkoznak és nem véletlenül vannak kitéve. Amennyiben az Alkotmány ut­ca 30-as övezet, úgy ellenőrzéskor a traffipax a buszoso­kat is leméri. Ha túllépték a megengedett határt, őket is ugyanúgy megbüntetik, mint a személyautókat. Csúnya kandeláber a Reök eló'tt Hegedűs Tibor szerint a Reök-palota előtti kan­deláber csúnya. A hatvanas években helyezték oda. A stílusa nem illik a szép szecessziós épület stílusához. Olvasónk arra kíváncsi, kicserélik-e valaha? • HerczegTamás, a Reök igazgatója egyetért az olva­sóval. A kandeláber szerinte sem illik az épület elé, és takarja az ornamentikáját. Abban reménykedik, hogy egy majdani térrekonstrukció alkalmával a Démász el­viszi az épület elől. 2-es buszjárat Pribiczki Pálné szerint többször nem fértek fel a 2-es járatra, amely a sportcsarnoktól 13.20-kor indul. Zsúfoltság van. Sok egyetemistától már alig férnek fel a többiek. • Csányi Jenőtől, a Tisza Volán Zrt. forgalmi műszaki vezetőjétől megtudtuk, a 13.20-kor induló járat csuklós busz, ezt a várossal kötött szerződés szabályozza. Ami­kor műszaki okok miatt nem tudnak csuklóst indítani, két kisbuszt küldenek. A Tisza Volán Zrt. nem kompe­tens több járatot indítani. Amennyiben erre igény me­rül fel az utazóközönség körében, azt a Zrt. továbbítja a városnak. A menetrend módosításában, a jegyek árá­nak meghatározásában kizárólag a város dönthet. E-MAIL CÍMÜNK: k3pcsolatok@delmagyar.hu E-MAIL ÜZENET Óvodáinkért! A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborodásának ad hangot, hogy Botka László polgármester a mögötte álló érdekcsoportoknak kedvezve, szociális és emberi érzéket­lenségéről tanúbizonyságot adva döntött a szegedi óvoda­bezárások mellett. A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy a polgármester úr MSZP közeli cégek és vállalkozások (játéktermek és kaszinók) ér­dekében jár el és törvénytele­nül, szüntet meg belvárosi óvodákat, amelyek közül a Deák utcai, a városban egye­düli módon foglalkozott hátrá­nyos helyzetű, sajátos nevelé­si igényű gyermekek integrált nevelésével. Kérdéseket vet fel továbbá, hogy miért kellett ellehetetle­níteni a jól működő „Micimac­kó" magánóvodát, és megérné a későbbiekben utánanézni, hogy a volt óvoda kitűnő bel­városi helyére milyen érde­keltségű cégek költöznek, akiknek azért kell elköltözni­ük az Oroszlán u. 2. szám alól, hogy helyét az MSZP-frakció irodája foglalja el a sétálóutcán. A Jobbik en­nek nyomán eljárást kezde­ményez az illetékes Közigaz­gatási Hivatalnál. Tóth Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szegedi alapszervezetének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents