Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-31 / 303. szám

Hétfő, 2007. december 31. Megyei tükör 17 POTYOGTAK A GÓLOK AZ ÚJSZEGEDI SPORTCSARNOKBAN A SZEOL AK-HONVÉD GÁLAMÉRKŐZÉSEN Emlékezetes Kocsis Lajos-emlékmeccs 9 EREDMÉNYEK. A szegedi adidas Kék Mókus-kupa kispályás focitorna eseményei nyolc órán át szórakoz­tatták a közönséget. A nap végére ezerötszáz szurkoló gyűlt össze az újszegedi sportcsarnokban. A Sze­ged Városi Sportigazgatóság által kiválóan megszervezett, december minden hétvégéjét kitöltő torna legérdekesebb döntőjét az öregfi­úknál a két régi rivális, az Első Be­ton Szenior és Fit World vívta ­utóbbi sikerével. A nyílt kategóriá­ban a Batyu Bt. a tavalyi második helyét cserélte le elsőre a szimpati­kus mezó'hegyesiek ellen. Adidas J(ék Mókus-kupa, nyílt kategória, döntő: Batyu Bt.-Dub­lin Music Pub 0-0, büntetőkkel: 3:2. a 3. helyért: Eurolakk-Old Zaki 4-2 (gólszerzők: Imre 2, Pataki 2, ill. Hódi, Kissi.). Öregfiúk, döntő: Fit World-Első Beton Szenior 2-1 (gólszerzők: Ma­jor, Kothencz, ill. Farkas Z.). A 3. helyért: FavorTrans Makó-Retro FC 2-1 (gólszerzők: Katkó 2, ill. Gyu­ris). Ifjúságiak, döntő: Lokomotív Ma­kó-Nem Mind Egy 4-0 (gólszerzők: Csák 2, Bress, Halász). A 3. helyért: SZVSE ifi-Csontdaráló 4-0 (Kozma L. 2, Cseh, Magony). • AZ EMLÉKMECCS RÉSZTVEVŐI: KÉKBEN A SZEGEDIEK, FEHÉRBEN A HONVÉD, VALAMINT A RENDŐR TE FIATALJAI Fotók: Segesvári Csaba AZ EGYKORI NÉGYSZERES VILÁGVÁLOGATOTT A PÉLDAKÉPÉNEK TEKINTETTE KOCSIS LAJOST Détári: Már nem kell bizonyítanom senkinek Micsoda negyven percet varázsolt a Szeol AK és a Honvéd öregfiúk csapata az újszegedi sportcsarnok küzdőterére! Potyogtak a gólok, mindkét gárda nyílt sisakkal táma­dott. A hazai oldalon egy nagy visz­szatérővel is találkozhattunk, dr. Bi­rinyi István hosszú évtizedek után játszott a kék-fekete mezben. Az egész meccsen a szegedi gárda veze­tett, a kispestiek azonban mindig egyenlítettek. Pedig Merley micsoda bravúrokat mutatott be, és Szécsé­nyi Gabi akkora gólt rúgott Kollár­nak, hogy kiköltöztek a pókok a fel­ső sarokból. Mégsem az övé volt a nap találata, hanem a vendégek ka­pusáé, Rotthé, aki most mezőnyben szerepelt. Akkora dugót küldött a jobb pipába, hogy majdnem felbo­rult a kapu. Hiába volt a Szeolnál az előny, húsz másodperccel a meccs vége előtt Kovács Kálmán egyenlí­tett. A Honvédban a két Kocsis fiú, PIS0NT0T MERLEY (BALRÓL), MÁRKI ÉS KEMENES PRÓBÁLTA MEGÁLLÍTANI Lajos és Krisztián is pályára lépett. A két testvérre nagy hatással volt, hogy ilyen sokan eljöttek édesapjuk Az emlákmeccs jegyzőkönyve Kocsis Lajos-emlékmérkőzés: SZEGED ÖREGFIÚK-HONVÉD ÖREGFIÚK 6-6 (3-2) Újszegedi sportcsarnok, 1500 néző. Vezette: Madácsi, Szekeres. Szeged öregfiúk: Tóth Z. - Bogdán, Orosházi, PolyvásT., Major, Török. Csere: Merley (kapus) dr. Tóth, Kántor, Gerecz, Birinyi, Kemenes, Móricz, Szécsényi, Márki, Nagy I., Deák, Kozma Z. Szakvezetők: Szalai István, Kutasi László, Kőhalmi István. Honvéd öregfiúk: Kollár - Csábi, Détári, Pisont, Pál, Kocsis L. Csere: Kocsis K., Csehi T., Rott, Birinyi. Szakvezető: Szurgent Lajos. Gólszerzők: Márki (18. és 33.), Török (7.), Kemenes (14.), Orosházi (26.), Szécsényi (37.), ill. Pisont (9., 19. és 34.), Rott (23.), Kovács K. (30. és 40.). emlékmeccsére, és mindketten kitet­tek magukért a meccsen. De ez el­mondható a szegedi oldalról is: Koz­ma Zoltán, Deák Ferenc, Kántor Fe­renc, Bogdán István, Orosházi Lász­ló és még sorolhatnánk neveket, mintha húszévesek lettek volna, úgy mentek a pályán. És még Détári Lajost és Pisont Ist­vánt nem is említettük. Nagy játéko­sok még most is, jó helyen van náluk a labda. Élmény őket nézni. De jó lenne, ha több ilyen futballistánk len­ne. Bár aki játszott a 6-6-ra végző­dött emlékmeccsen, azok közül bár­kit szívesen látnánk még mindig a pályán, mert ők tényleg jó futballis­ták voltak. Világválogatott volt. Imádták Kis­pesten, a Fradiban, szerte az ország­ban, a határainkon kívül pedig Frankfurtban, Athénban, Bologná­ban. Détári Lajos (képünkön), vagy ahogy egyszerűen nevezték: Döme ­mert róla van szó - ezúttal Szegeden focizott, igaz, csak egy meccs, a Ko­csis Lajos-emlékmérkőzés erejéig. MÁDI JÓZSEF - A Kocsis Lajos-emlékmérkőzésre az első hívó szóra eljött. Ennyire termé­szetesnek vette, hogy pályára lépjen az egykori játékos szülővárosában? - Igen. Zseninek tartottam, és min­dig is a példaképeim között emlege­tem Kocsis Lajost. Öröm látni, hogy Csongrád megyében sem felejtették el nagyságát, focimúltját. - Szegeden még mindig igen nép­szerű: autogramot osztogatott, fotókat készítettek önről. - Nagyon sok barátom van a város­ban, szeretek ide járni. Ez az emlék­meccs is bizonyította, egy ekkora tele­pülésnek, mint Szeged, kellene egy el­ső osztályú csapat. Mindezt bizonyí­rem elküldheti az adataimat itthon és külföldre is. Karácsony és új év között csend van, megvárjuk, hogy lemenje­nek az ünnepek, talán január 6-7-én már többet tudhatok. - A soproni klubbal rendezte a pénzügyi problémákat? - Nem. Kilenchavi béremmel tarto­zik még az egyesület, de az minden­képpen pozitív, hogy a helyi önkor­mányzat azon munkálkodik, és min­dent megtesz, hogy rendet tegyen. - A Kocsis-emléktalálkozón felvált­va az ön és Pisont kezében volt a kar­mesteri pálca. Nem mozgott idegenül a pályán, talán rendszeresen játszik? - Nem mondhatnám. Néha eljárok az öregfiúcsapatba, de inkább akkor lépek pályára, amikor lábtengózni hívnak, illetve főleg a téli szezonban felkérésnek teszünk eleget. Edzőként néha még beszálltam, de az életem már nem erről szól. - Nem is hiányzik a foci mint játék? - Egyáltalán nem. Negyvennégy éves elmúltam, senkinek sem akarok én már bizonyítani. Nem hiszem, hogy az ilyen mérkőzéseken kell meg­mutatnom, miért így alakult a karrie­rem. Elfogadtam mindezt, ez az élet rendje, és nem akarok már húsz-har­minc évesekkel versenyezni. 9 DÉTÁRI ÉLETPÁLYÁJA. Született: 1963. április 24., Budapest. Pályafutása: Bp. Honvéd (1980- 87, 134 meccs/72 gól), Eintracht Frank­furt (1987- 88 , 33/11), Olympiakosz Pireusz (1988-90, 55/33), Bologna (1990-92,42/14), Ancona (1992-93, 32/9), FTC (1993, 13/1), Genoa (1993 -94, 8/1), Neuchatel Xamax (1994, 38/12), St. Pölten (1996-98, 13/8), BVSC (1999, 17/8), Dunakeszi (1999-2000, 17/4), Ostbahn Wien (2000-01), Druzstevnik Homa Poton (2001). Eredményei: négyszeres világvá­logatott, 61-szeres magyar válo­gatott (13 gól), háromszoros baj­nok (1984, 1985, 1986), Magyar Kupa-győztes (1985), német DFB-kupa-győztes (1988), görög kupagyőztes (1990). Nyolc órán át meccs meccset követett az adidas Kék Mókus-kupa kispályás labdarúgótorna döntőjében. Látványos csaták, ádáz küzdelmek jellemezték a viadalt. Lapunk és a Szeged VSI által megszervezett Kocsis Lajos-emlékmér­kőzésen a Szeol AK és a Honvéd öregfiúi feledhetetlen negyven perccel emlé­keztek Szeged szülöttére. Az 1500 néző kiválóan szórakozott a régi kedvencek játékán. SÜU RÓBERT Már csak egy perc volt hátra a meccsből, amikor lapunk munkatár­sa, Méhes Gábor arra kérte a szur­kolókat, hogy felállva tapsoljanak, és emlékezzenek a zseniális képes­ségekkel megáldott Kocsis Lajosra, Szeged szülöttére, az olimpiai baj­nok labdarúgóra. Bizony ekkor nem egy embernek könnybe lábadt a szeme. Csodás dolog volt a szurko­lóktól, hogy ünnepelték Kocsist, il­letve azokat a labdarúgókat, akik pályára léptek a Szeged VSI és la­punk által szervezett emlékmecs­csen. AZ ALSÓVÁROSI TEMETŐBEN A SZEGEDIEKTŐL SZALAI ISTVÁN (JOBBRÓL), A HONVÉD RÉSZÉRŐL SZURGENT LAJOS HELYEZETT El KOSZORÚT KOCSIS LAJOS SÍRJÁN tották és jelezték a szurkolók is. Ko­rábban játszottam a Kék Mókus-ku­pán is, így elmondhatom, hogy kedve­lem a várost. - Edzőként egyelőre munkanélküli, így lesz ez 2008-ban is? - Sok lehetőségem van, a jelenlegi holt idény arra jó, hogy a menedzse-

Next

/
Thumbnails
Contents