Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-29 / 302. szám

Csütörtök, 2007. december 27. Megyei tükör 17 NÓGRÁDI: A GYURCSÁNY-CSOMAG A VÁROSHATÁRON KÍVÜL REKEDT Móra ha lom, az élhető város AZ EGYIK VEZETŐ KORMÁNYTAG SZERINT NÓGRÁDI ZOLTÁN A HOMOKHÁTSÁG LEGHANGOSABB EMBERE megélhetéséhez. A megyében első- zel kétszáz új telket adtunk el, így a ként átadott ipari parkunk területén következő két-három évben közel hat­jelenleg is három nagyobb beruházás száz fővel gyarapodhat a város népes­0 Nógrádi Zoltán 1969. augusztus 5-én született Szegeden. Nős, felesége gyógyszerész. Két gyermekük született. 1987-ben a kalocsai mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mérnöktanári diplomát. 1994. december 11-én független jelöltként választották meg Mórahalom polgármesterének. 1995 és 1997 között a József Attila Tudományegyetemen közgazdasági szakosítót végzett. '97-ben belépett a Fideszbe, '98-tól megyei alelnök lett. 1998 és 2000 között a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A 2002. áprilisi országgyűlési választásokon a Fidesz-MDF közös Csongrád megyei területi listájáról bejutott a törvényhozásba. 2003 nyarán a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Csongrád megyei elnökévé választották. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-ától az európai ügyek bizottságának tagja. Csongrád megye egyik legfiatalabb városa, Mórahalom komoly városia­sodási folyamaton ment keresztül az elmúlt években. A település pol­gármestere, Nógrádi Zoltán évértéke­lésében kiemelte, hogy az idén meg­torpantak a fejlesztések, ezért a jövő­ben a magántőke bevonásáttervezik. HORVÁTH LEVENTE Az elmúlt években rohamos fejlődést mutatott Csongrád megye egyik legfia­talabb városa. Mórahalom gyógyfür­dőjével, impozáns rendezvényházával, felújított egészségházával, modern buszpályaudvarával és ipari parkjával igazán élhető városnak tűnik. A település polgármestere, Nógrádi Zoltán szerint is az. - Az egyik legfon­tosabb szempont, hogy szerethető vá­ros legyünk az itt élők számára, elkö­telezettséget, kötődést ébresszünk bennük. Az elmúlt években sikeresen kialakítottuk a város működéséhez szükséges infrastruktúrát, hogy jól és kényelmesen lehessen itt élni. Az idén azonban megtorpantak az ígéretesen indult fejlesztési folyamatok, keve­sebb külső forrás állt rendelkezésre, mint korábban. A korábbi évek mun­kájának eredményeként az ipari par­kunk és a fürdő mégis tovább növeke­dett. Mórahalmon nem zártunk be in­tézményeket, azaz a Gyurcsány-cso­mag a városhatáron kívül rekedt. A városfejlesztés következő szakaszá­ban a magántőke felé kell fordulnunk - jelölte ki a további fejlődés irányát Mórahalom első embere. Kevesebb a pénz A vállalkozói beruházások a munka­helyteremtést is elősegíthetik. Milyen lehetőségek adódnak a következő években a foglalkoztatás bővítésére? ­A Homokhát, a kistérség egyik legko­molyabb problémája éppen az volt, hogy a megélhetési források szinte ki­zárólag a mezőgazdaságra korlátozód­tak. A mezőgazdasági termelés azon­ban a jövőben jóval szűkösebb lehető­ségeket fog biztosítani a családok zajlik, ami több száz új munkahelyet eredményezhet. Talán ennek is kö­szönhető, hogy az elmúlt években kö­sége - büszkélkedett a polgármester. Az elmúlt években látványosan fejlő­dött városban és környékén a lakos­Fotó: Karnok Csaba ság nagy része továbbra is a mezőgaz­daságból él. Hogyan? - A piaci viszo­nyok jóval zordabbak voltak az idén, a Mórakert Szövetkezet mégis meg tudta tartani a termelőit, sőt új tech­nológiai fejlesztéseket is elindított. A mezőgazdaság és a rá épülő élelmi­szeripar továbbra is a térség jövőjét meghatározó ágazat - jelentett ki az országgyűlési képviselő. Város és kistérség Mórahalom sajátossága, hogy a me­gye egyik legkisebb városaként az egyik legnagyobb kistérséggel rendel­kezik. Ez különösen indokolja a külte­rületi infrastruktúra fejlesztését. - Az elmúlt években nem tudtunk kellő fi­gyelmet fordítani erre, elsősorban a külterületi úthálózat megújításával vagyunk adósak. Ugyanakkor meg­erősítettük a külterületi szolgáltatása­inkat, elsősorban a tanyagondnoksá­got. Az új beruházásaink túlmutatnak majd a város határain és a kistérséget szolgálják. A város jelképe és büszkesége az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő. Mi­lyen hatással lehet a jövőjére a szege­di fürdöberuházás? - kérdeztük. - Ha egymásétól eltérő szolgáltatásokkal várjuk a vendégeinket, akkor akár nyerhetünk is az ügyön. Egy néhány száz millió forintos fejlesztés égyéb­• • Harcosan # # és megegyezésre törekedve, de nem hagyom lekerülni a térképről ezt a térséget. Nógrádi Zoltán ként sem versenyezhet egy több milli­árd forintos beruházással. Jelenleg az ország 17. leglátogatottabb fürdője va­gyunk, ebben az évben elérjük a 300 ezer látogatót, ami már nagyon ko­moly kapacitást jelent. Homokhátság harcosa 2009-ben lesz 20 éve, hogy városi rangot kapott Mórahalom. - A város ünnepe a térség ünnepe is egyben, hi­szen annak idején azért kaptuk meg a városi rangot, mert a Homokhátság városhiányos térségnek számított. Szeged és Baja között Csongrád me­gyében nincs másik város az 55-ös fő­út mentén. Komoly urbanizációs fel­adata rögzült ezzel a településnek, hi­szen a városi szolgáltatásokat nekünk kell biztositanunk a kistérségben ­emelte ki a polgármester. Nógrádi Zoltán országgyűlési képvi­selőként nemcsak a várost, hanem az egész kistérséget képviselte a parla­mentben. - Büszke vagyok arra, hogy az egyik vezető kormánytag kijelen­tette, hogy én vagyok a Homokhátság leghangosabb embere. Harcosan és megegyezésre törekedve, de nem ha­gyom lekerülni a térképről ezt a térsé­get. 2008-tól két munkacsoportot is vezetek a saját pártomon belül: az egyik az európai uniós források kor­mányváltás utáni felhasználásával kapcsolatos stratégiát dolgozza ki. 2011-ben hazánk tölti be az unió soros elnökségét - a másik munkacsoport­ban a majdani uniós elnökségi költ­ségvetésért vagyok felelős. CSABI UJJAIT A BALESET UTÁN MŰTÉTTEL VÁLASZTOTTÁK SZÉT. MA MÁR ÜGYESEN HASZNÁLJA A KEZÉT Fotó: Schmidt Andrea HA MAJD TUD JÁRNI, EGY PÁR PIROS CIPŐT SZERETNE Csabinak még biztosan dolga van a Földön Ügyesen mozgatja ujjacskáit Rescsik Csabi, az a hároméves zsombói kis­fiú, akit körülbelül egy évvel ezelőtt szörnyű baleset ért. Csabi és testvé­rei beszélnek a tragédiáról, de sajá­tosan magyarázzák a történteket. 86NPA ZSUZSANNA Hóember az udvaron, gyerekzsivaj a házban, és egy rosszul leplezett össze­esküvés: anya, elbújok, és megijesz­tem a néniket, jó? A „merényletre" a hároméves Rescsik Csabi készül, ő az a kisfiú, akit lapunkban korábban már bemutattunk: körülbelül egy év­vel ezelőtt fürdés közben olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy ké­sőbb mindkét lábát amputálni kellett. Megégett a törzse és a két karja is. A zsombói Rescsik családot még ka­rácsony előtt látogattuk meg. A három fiú - Csabi, az ikertestvére, Tomi és hétéves bátyjuk, Márk - hosszú kíván­ságlistát írt a Jézuskának például a kö­vetkezőkkel: autó, ami a falon is tud menni, varázslókönyv, autópálya (nem az M5-ösre gondoltak). - Még megy a reklám a tévében, amikor ők már meg is unták a játékot - mondja apukájuk,László, és elmesé­li, hogy a legnagyobb fiú, aki mindig nagyon vigyáz a játékaira idén úgy döntött, felajánl néhányat a rászoruló gyerekeknek. De az öccseinek nem adja oda őket. Talán néha Csabinak, akinek egyébként is többet enged, mint Tominak. Nem a baleset miatt, már a születésükkor eldöntötte magá­ban a sorrendet. Tomi ugyanis sírós baba volt, Csabi meg csöndes. Márk őt választotta. - Ki tudom rakni a kirakót, de anya segít - hívja fel magára Csabi a figyel­S A baleset met, és a többiekkel együtt belekezd egy puzzle-játékba. Összeégett uj­jacskáit műtéttel választották szét egymástól, a kisfiú második bőrként állandóan kompressziós kesztyűt és ruhát visel. Ujjait ügyesen mozgatja, a nappaliban kiterített kirakó darab­kái lassan a helyükre kerülnek. Nem­rég még kemény volt a hasán a bőr, mostanra a speciális ruhának kö­szönhetően sokkal puhább. Anyuká­ja, Erika szerint annyival érzéke­nyebb a bőr, hogy Csabi kezd újra csiklandóssá válni. A kicsik óvodába járnak, a társaik néhány nap alatt el­fogadták Csabit, de előfordul, hogy megkérdezik, most nőnek-e a lábai. Csabi is tudni szeretné, mikor tud új­ra járni. Akkor ugyanis szeretne egy pár piros cipőt. A Rescsik gyerekek a balesetről is beszélnek. Nemrég egy rajzfilmből véve a ötletet úgy mesél­ték, hogy a tragédiát egy démon okozta, az nyitotta meg a forró vizes csapot. A kisfiú következő műtétje egyéb­ként jövő év elején várható - a buda­pesti Bethesda Kórházban kezelik -, a lábait operálják, hogy terhelhetökké váljanak, és képesek legyenek fogad­ni a művégtagot. - Az orvostudomány folyamatosan fejlődik, bízunk benne, hogy teljes életet élhet - mondják a szülök. Erika hozzáteszi: Csabi erős kis krapek, aki­nek biztosan dolga van a Földön. Csabi és Tomi együtt fürdött, amikor a tragédia történt. A gyerekek egy pillanatra magukra maradtak, megnyitották a forró vizet, de elzárni nem tudták. Tominak sikerült kimenekülni a kádból, Csabinak viszont nem, testének nyolcvan százaléka megégett. Hónapokig élet-halál közt feküdt. Felépülése után fél évig nem mert a kádban fürödni, de ma már nem fél.

Next

/
Thumbnails
Contents