Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-28 / 301. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2007. december 27. Magyarország 2007: vizitdíj, kórházreform, Idén sem csitultak, sőt tovább éleződtek a feszültségek a hazai politikai életben. Az egyik legtöbb vitát kiváltó terület az egészségügy volt, amelynek reformja az egész esztendőn végigvonult, a vizitdíj februári bevezetésétől kezdve a több-biztosítós rendszer december végi elfogadásáig. A kormány­zati reformok - az egészségügyön kívül a nyugdíjszámítás módosításával, vagy a vasúti szárnyvonalak tervezett, végül napirendről levett megszünte­tésével - a parlamenten kívül is váltottak ki ellenállást: a vasutasok több­ször sztrájkoltak, és más ágazatokból is csatlakoztak hozzájuk. 2007-et a népszavazási kezdeményezések évének is tekinthetjük, az országgyűlés idei utolsó ülésén megszavazta a referendum kiírását a Fidesz tandíjról, vizitdíj­ról és kórházi napidíjról szóló kérdéseiről. Az elmúlt év meghatározó közéle­ti eseményeinek sorából nem hagyható ki a Magyar Gárda megalakulása és Zuschlag János szocialista politikus letartóztatása sem. JANUÁR L: Megváltozott a magánnyugdíj- és az önkéntes pénztárak szabályozása, változtak a szociális támogatások. 8.: A Fehéroroszország és Oroszor­szág között kirobbant árvita miatt há­rom napig nem érkezett kőolaj a Ba­rátság vezetéken, ezért az ország ener­giaszükségletét a stratégiai olajkész­letből kezdték fedezni. 17.: Bagdadban életét vesztette egy magyar biztonsági őr, s ezzel háromra emelkedett az Irakban az amerikai in­vázió óta életüket vesztett magyar ál­lampolgárok száma. 31.: Földi Imre olimpiai bajnok súly­emelő kapta a Puskás Ferenc halálá­val megüresedett nemzet sportolója címet a 12 fős sportolói grémiumban. FEBRUÁR 2.: A Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői lebontották a rendőrség által 2006. október 23-án a Parlament előtt felállított vaskordont., A képviselők ellen garázdaság és rend­zavarás szabálysértése miatt indított eljárást július 16-án felfüggesztették. 6.: Nyilvánosságra hozta jelentését a 2006. szeptemberi-októberi esemé­nyeket kivizsgáló, a miniszterelnök felkérésére megalakult Gönczöl-bizott­ság. A jelentés szerint a tüntetéssoro­zat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, s hibázott a rendőrség is. 12.: Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök az országgyűlés tavaszi ülésszaká­nak kezdetén mondott évértékelő be­szédében „reformkort" hirdetett meg. 13.: Tizenöt lövést adtak le a rendőr­ségi központ budapesti, Teve utcai szék­házára. A máig ismeretlen elkövető el­fogása érdekében a rendőrség tízmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki. 15.: Életbe lépett a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló rendelkezés. 16.: Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök Simor Andrást jelölte a Magyar Nemzeti Bank élére, aki március 3-án foglalta el hivatalát. 19.: Tatabányán a rendőrség postás­gyilkosság gyanújával őrizetbe vett két férfit, akiket összefüggésbe hoztak a 2002. május 9-i, nyolc halálos áldo­zatot követelő móri bankrablással is. Az országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Trócsányi Lászlót és Kiss Lászlót. 23.: A Morvái Krisztina büntetőjo­gász vezette Civil Jogász Bizottság a 2006. szeptemberi-októberi budapesti zavargásokkal kapcsolatos jelentése szerint az eseményekért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a fő felelős. 24-25.: Az MSZP tisztújító kongresz­szusán Gyurcsány Ferenc miniszterel­nököt választották a párt elnökévé. MÁRCIUS L: Bejelentették, hogy Demcsák Zsu­zsa újságíró lesz az új kormányszóvi­vő, aki azonban még hivatalának el­foglalása előtt visszalépett a poszttól. 4.: Pécsett az alacsony részvétel mi­att érvénytelenül zárult a helyi nép­szavazás a város melletti Tubes-hegyre tervezett NATO-lokátor megépítéséről. . 8.: Az Alkotmánybíróság döntése ér­telmében a Fidesz-KDNP által 2006. ok­tóber 24-én kezdeményezett hét nép­szavazási kérdés közül a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a kizárólag patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatban kezdődhet aláírásgyűjtés. Kihirdették az egészségügyi intéz­ményrendszer átszervezésének kereté­ben átalakított kórházlistát. A kórházi ágyak száma 80 ezer 125-ről 71 ezer 324-re, az aktív ágyak száma 16 ezerrel csökken, a krónikusoké 7500-zal nő. Április l-jétől megkezdődött az egész­ségbiztosítási jogviszony ellenőrzése is. 15.: A nemzeti ünnepen a budapesti megemlékezéseket több helyen inci­densek zavarták meg, a belvárosban este zavargások robbantak ki. XVI. Benedek pápa Seregély István egri érsek utódául Ternyák Csaba cím­zetes érseket nevezte ki. 19.: Az országgyűlés alkotmánybíró­vá választotta Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok országgyűlési biz­tosát és Lévay Miklós kriminológust. 29.: Az Országos Választási Bizott­ság nem hitelesítette a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezését a tandíj eltörléséről. Április 11-én az OVB a vizitdíjjal és a kórházi napidíj­jal kapcsolatos népszavazási kezde­ményezések hitelesítését is elutasítot­ta. Az Alkotmánybíróság június 6-án megsemmisítette az OVB határozatait, és úgy döntött, mindhárom kérdés népszavazásra bocsátható. Az OVB ez­után június 25-én hitelesítette a három aláírásgyűjtő ivet, majd miután hatá­rozatait október 15-én jóváhagyta az KIÜRÍTIK A VÁSÁRHELYI ERZSÉBET-KÓRHÁZ MEGSZŰNŐ SZEMÉSZETI ÉS FÜL-ORR-GÉGÉSZETI OSZTÁLYÁT Alkotmánybíróság, október 19-én megkezdődött az aláírásgyűjtés. A kérdésenként összegyűlt 321 ezer 805 aláírást október 24-én adták le az Or­szágos Választási Irodának, amely de­cember 10-én hitelesítette azokat. 30-31.: Az SZDSZ országos küldött­gyűlése két évre Kóka János gazdasági minisztert választotta a párt elnökévé. Fotó: Tésik Attila ÁPRtUS 6.: Lemondott Molnár Lajos egészség­ügyi miniszter. Utóda, Horváth Ágnes április 23-án tette le a hivatali esküt. 15.: Csempészet miatt előzetes letar­tóztatásba került a közhasznú Egymá­sért Egy-Másért Alapítvány elnöke. Mi­vel az alapítvány vezetőségében a Nemzetbiztonsági Hivatal több volt és jelenlegi munkatársai is részt vett, az ügynek politikai felhangjai keletkeztek. 24.: A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a K&H-ügy egykori főnyo­mozóját, Molnár Csabát a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés vádja alól. 30.: Magyarországra látogatott a bu­dapesti születésű Charles Simonyi (Si­monyi Károly) amerikai ürturista. ZUSCHLAG JÁNOST LÁNCON VEZETIK A SZEGEDI BÍRÓSÁG FOLYOSÓJÁN Fotó: Karnok Csaba MÁJUS 2.: A budapesti Fiumei úti temető­ben meggyalázták Kádár János sírem­lékét, a csontok egy részét és Kádár Jánosné hamvait elvitték a tettesek. Az ügyben november 29-én megszün­tették a nyomozást. 4.: Egy fegyveres férfi megpróbálta kirabolni a budapesti Széna téren levő OTP-bankfiókot, majd túszokat ejtett. A kommandósok lelőtték a bankrab­lót, ketten megsebesültek. Magyaror­MARCIUS15.: ZAVARGAS0K BUDAPESTEN Fotó: Schmidt Andrea szágon első ízben fordult elő, hogy pénzintézetben túszokat ejtettek. 7.: Letette a hivatali esküt az ország­gyűlésben Fodor Gábor környezetvé­delmi és vízügyi miniszter, akit az SZDSZ jelölt a tisztségre Persányi Mik­lós utódaként. 9.: Az Európai Unió jóváhagyta az Új Magyarország fejlesztési terv (ÜMFT) végleges változatát, így Magyarország 2007 és 2013 között 25,3 milliárd euró uniós támogatáshoz juthat. 10.: Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter visszavonta a burgenlandi jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyé­hez való magyar hozzájárulást, mivel az üzem évek óta nem szüntette meg a Rába szennyezését. A gyár szeptember­ben új szennyvízszüröket szerelt fel. 12.: Nyilvánosságra került, hogy a május 4-i Széna téri bankrablás után az egyik helyszínelő rendőr pénzt lopott, és hogy május 7-én erőszakos nemi kö­zösülés gyanúja miatt rendőrök ellen indult eljárás, amelyet decemberben megszüntettek. A bűnesetek nyomán visszaállították a 2004-ben megszünte­tett belső ellenőrzési szolgálatot. 20-án felmentették Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőr főka­pitányt, s a kormányfő elfogadta Petré­tei József igazságügyi és rendészeti mi­niszter felmentési kérelmét is. Az ORFK élére Bencze József került, a BRFK új vezetője Tóth Gábor, Petrétei József utó­da Takács Albert lett. 14.: Az országgyűlés megszüntette az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi poszt­ját, majd november 26-án létrehozta a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. 19-20.: A Fidesz XXII., tisztújító kongresszusán a párt elnökévé újra Orbán Viktort választották. 21.: A Magyar Állami Operaház új főigazgatója Vass Lajos, az új főzene­igazgató Fischer Ádám lett. 23.: Feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára, a 8848 méter magas Mount Everestre a második magyar, Jelinkó Attila amatőr hegymászó. Jéns 3.: Elhunyt Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. Helyére 28-án a nemzet színé­szei Bodrogi Gyula Kossuth-díjas kiváló és érdemes művészt választották meg. 11.: Az Országgyűlés megválasztotta Kállai Ernőt a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának. Az államfő által az állampolgári jogok országgyű­lési biztosának jelölt Majtényi László nem kapott elég szavazatot. 16.: Az országos tiszti főorvos hár­mas fokozatú höségriadót rendelt el, amire hazánkban még nem volt példa. 18.: Megkezdte munkáját állt a két új kormányszóvivő, Budai Bernadett és Daróczi Dávid. Az országgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel a svéd Gripen vadászrepülő­gépek beszerzésének vizsgálatára. 20-án megalakult az a bizottság is, amelynek tagjait a kormány kérte fel. A kormány által felállított bizottság no­vember 8-án közzétett jelentése szerint 2001-ben nem volt ok vadászgépek be­szerzésére, nem volt költségelemezés, nem fogalmaztak meg alapvető követel­ményeket, nem folyt le közbeszerzési eljárás, és a szerződés szövegezése sem volt megfelelő. A jelentés személyi fele­lősséget nem állapított meg, és nem tett javasíatot további lépésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents