Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-22 / 298. szám

Péntek, 2007. december 21. Megyei tíikör | 17 PÁRHUZAMOS INTERJÚ SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERÉVEL Botka és Lázár: két dudás - két csárdában Botka László (MSZP) és Lázár János (Fidesz) között több a hason­lóság, mint a különbség. Bár a két Csongrád megyei város veze­tője politikailag szemben áll egymással, a régió, illetve telepü­lésük érdekében túl tudnak lépni a pártpolitikai ellentéteken. Mindkét politikus 8 évig készült közéleti szerepére. Lázár János sokat köszönhet Rapcsák Andrásnak, aki „engedte, hogy bele­lásson a kártyáiba". Botka László pedig pártjának, az MSZP-nek. Mindketten sokat tanultak a 90-es évek politikusai­nak hibáiból és sikereiből. Éppen ezért egyelőre egyikük sem gondol országos vagy uniós tisztségek megszerzésére, mert mint mondták: túl sok embert láttak csillogni, majd csúfosan elbukni. A jövővel kapcsolatos kérdésünkre mindketten úgy nyilatkoztak: a jelenre koncentrálnak. Lázár János azonban hozzátette: szerinte a politikán túl is van élet. A két polgármes­terrel Kunstár Csaba beszélgetett. Botka László számos politikai vezetőt látott már csillogni és elbukni. Éppen ezért nem vágyik különböző pozíciók megszerzésére. Elemzők szerint a 34 éves politikus számára Szeged nem „hátország", inkább „ajánlólevél" lehet egy or­szágos vagy egy uniós karrierhez. Legkeményebb kritikusai: felesége és szintén politikus édesanyja. Életére pedig a legnagyobb hatással 84 éves nagyapja volt. - Szegedet akkor tudnám itt hagyni, ha már nem motiválnának az előttem lévő feladatok, vagy lenne egy jobb alternatíva vagy személy, akinek jobb tervei és lehetőségei lennének Szeged­re vonatkozóan - mondta Botka László, aki tavaly kezdte meg máso­dik polgármesteri ciklusát a dél-alföl­di városban. - Egyáltalán nem vonz egy-egy tiszt­ség megszerzése - válaszolta arra a kérdésre, hogy tervei között szerepel-e egy bársonyszék vagy egy uniós bizto­si poszt megszerzése. A külpolitika ha­tározottan vonzza, de 34 évesen nem tud funkciókban gondolkodni. Öt az érdekli, hogy amit vállalt, azt teljesíte­ni tudja. - 21 évesen kerültem a parla­mentbe. Láttam vezetőket ragyogni, csillogni, majd ugyanezeket az embe­reket megbukni. Némelyikük közéleti karrierje csúfos kudarccal végződött ­magyarázta, miért olyan óvatos. A parlamenti politikusokkal szemben egy polgármester nem tud csupán a „dumából" megélni, mert amit tesz vagy elmulaszt, az a városon látszik. - Semmiben nem vagyok rajongó tí­pus - felelt arra a kérdésre, hogy kiket tekint példaképnek. Szerinte mostani sikereinek titka azokban az években rejlik, amelyeket a politikusi szakma tanulásával töltött. Úgy véli, a 90-es évek elején politikát tanulni csak a szocialista pártban lehetett. 1994-ben ­még egyetemistaként - került a parla­mentbe, négy év múlva azonban nem jutott be az országgyűlésbe, politizálá­sának terepe Csongrád megye maradt. A „siralom völgye" azonban lassan ál­dássá lett. A fiatal politikus rátalált sa­ját hangjára. - Ha nem lett volna ez a 8 év tanulóidő, akkor nem mertem volna elvállalni a polgármesteri jelölt­séget 2002-ben - mondta. - Tudatosan tanulmányoztam a sike­res polgármesterek karrierjét: Toller Lászlót Pécsett, Kósa Lajost Debrecen­ben és Csabai Lászlónét Nyíregyházán. Rájöttem, hogy a választók egyáltalán nem tolerálják, ha egy polgármester nem tudja, mit akar, valamint nincs jö­vőképe a városról. A jó polgármester azzal képes túllépni a pártpolitikai ha­tárokon, hogy azt érezteti: pártállástól függetlenül minden polgár fontos. • • Lehet, hogy nehéz # # velem együtt dolgozni, mert kevesen maradtak mellettem, de akik itt vannak, azok már egy évtizede velem vannak. Botka László lési adok-kapokban miért „megy K. O.-ra" az ellenzékiekkel kapcsolato­san. Előfordult az is, hogy egy képvi­selő asszony sírva rohant ki az üléste­remből. - Nekem a szegedi ellenzékkel az a legnagyobb problémám, hogy ró­lam beszélnek és nem Szegedről. A személyemet támadják, és nem állnak elő konstruktív javaslatokkal. Kicsit irigykedve nézem Kósa Lajos debrece­ni polgármestert, akinek ellenzéke a város ügyeit szem előtt tartva, ha kell, együtt szavaz a Fidesszel. - A legkeményebb kritikusaim: a fe­leségem és a szintén politikus édes­anyám. Nem az a kérdés, hogy meg­mondják-e a véleményüket, hanem hogy van-e olyan pillanat, amikor megdicsérnek - felelt arra a kérdésre, kiknek a szavára ad. - Lehet, hogy ne­héz velem együtt dolgozni, mert keve­sen maradtak mellettem, de akik itt vannak, azok már egy évtizede velem vannak. Számomra az ő véleményük is meghatározó - tette hozzá. Családjával kapcsolatosan megem­lítette még anyai nagyapját, aki Er­délyből, Gyergyóból menekült még a világháborúban. A legsötétebb idők­ben is rendszeresen hazajártunk a ro­konokhoz. Legutóbb nyáron voltunk Erdélyben, hogy a családnak bemu­tassuk a gyerekeket. - Életemre az egyik legnagyobb ha­tással 84 éves nagyapám volt. Ö an­nak idején menekültként telepedett le Magyarországon, és a semmiből kez­dett új életet. Mindig azt mondta: ahol befogadnak, ott van a hazád. Úgy ér­zem, nagyapám házát már rég felépí­tettem Szegeden. Botka László 1973. február 21-én született a Szolnok megyei Tiszaföldváron. 1991-ben a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett Szolnokon. 1991-től Szegeden, a JATEÁJTK-n tanult, 1997-ben államvizsgázott, szakvizsgáját 2000-ben tette le. 1999-től 1998-ig országgyűlési képviselő volt, majd 2002-től újra bejutott a parlamentbe. Jelenleg az MSZP frakcióvezető-helyettese ás az európai ügyek bizottságának tagja. Nős, felesége orvos. Két gyermekük született. Lázár János szerint a politikán túl is van élet. A polgármester következő öt évét Hódmezővásárhelyen képzeli el. Csak ezután gondolkodik majd arról, hogy az országos politika vagy a civil élet felé lépjen-e tovább. Ha az utóbbi mellett döntene, akkor idejét évekig csak olvasással töltené. | Lázár János 1975. február 19-én született Hódmezővásár­helyen. 1993-ban a hódmezővásár­helyi Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett. 1999-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. 2000-ben belépett a Fidesz-Magyar Polgári Pártba. 2002-től országgyűlési képviselő. Jelenleg a Fidesz frakcióvezető-helyettese és a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke. Nős, felesége pedagógus, egy gyermeke van. - Ha baj van, akkor érzem jól magam ­foglalta össze egy mondatban Lázár János, mi inspirálja közéleti pályafutá­sát. A hódmezővásárhelyi polgármes­ter elmondása szerint minél nehezebb az előtte álló feladat, annál erősebb am­bíciót érez magában. Szerinte Magyar­ország és szűkebb hazája, Hódmezővá­sárhely az uniós források megnyitásá­val olyan lehetőségek előtt áll, ami csak nagyon ritkán adatik meg egy ország, valamint egy város életében. - Ha a vá­sárhelyiek ki tudják aknázni a lehető­ségeket, akkor egy egészen új várost le­het fölépíteni. Határozottan mozgatja a fantáziámat, hogy milyen lesz a város 21. századi arca - mondta a politikus. - Lázár utca már van Hódmezővá­sárhelyen - válaszolta mosolyogva a polgármester arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha Rapcsákhoz hasonlóan róla is közteret nevezne el az utókor. - Ez engem nem motivál. Egyébként - tette hozzá - nem szeretem azt a mentalitást, amikor valaki meg akarja tagadni elődjét csak azért, hogy több­nek látszódjon. Fontos a tisztelet. - Sokat tanultam Rapcsák András­tól. Közel engedett magához, és meg­engedte, hogy beleláthassak a lapjai­ba. Azt is láttam, hogy egykori bizal­masai hogyan fordultak ellene. Ö mégis talpon maradt, és újraépítette magát. Számomra politikai, emberi és taktikai szempontból egyaránt tanul­ságos volt ez az időszak. Lázár János szerint a 90-es évek ele­jén más típusú politikusokra volt szükség, mint mostanság. Akkor alap­vető kérdéseket kellett eldönteni, és olyan embereket igényelt a közélet, Botka László szerint nincs két egy­forma város és nincs két egyforma polgármester. Szerinte másképpen vi­selkedik egy sikeres fideszes városve­zető, mint egy ugyancsak sikeres szo­cialista. A jobboldali polgármesterek jobban szeretik az éles helyzeteket, így vállalják és belemennek a konflik­tusokba. Szavazóbázisuk ezt a maga­tartást várja el tőlük. A baloldali sza­vazók azonban a nyugalmat preferál­ják. A 2006-os választásokat követő­en a szegediek úgy nyilatkoztak, hogy a Botka-érában a fejlesztések mellett nyugalom és békesség volt a város­ban. Ugyanakkor a mai napig nem tudták elfelejteni - az előző - a fide­szes Bartha-Timár-iéle városvezetés botrányait. - Soha nem a személyt bántom - vé­dekezett Botka László, hogy a közgyű­akik, ha kellett, „berúgták az ajtót". Akkor döntő jelentőségű volt, hogy ki­ben volt határozottság, bátorság vagy - jó értelemben vett - erőszakosság. Most más idők járnak. Megnőtt a sajtó és a marketing szerepe, az emberek csiszoltabb megoldásokat várnak el. Ma már az foglalkoztat, hogy a váro­sok versenyében hogyan szerepel Hódmezővásárhely, és mik azok a vo­nások, amivel ki tudunk tűnni. - Nincsenek sem európai uniós, sem országos tisztségek megszerzésé­vel kapcsolatos törekvéseim - mond­ta. A következő öt évet mindenképpen Hódmezővásárhelyen képzelem el. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szá­mára a budapesti, parlamenti munka egyre inkább csalódás. •• • Mintegy öt éve vagyok # # polgármester, és minden reggel úgy jövök be a hivatalba, hogy érdekel. Lázár János LÁZÁR JÁNOS ÉS BOTKA LÁSZLÓ A PARLAMENTBEN. TÖBB A HASONLÓSÁG, MINT A KÜLÖNBSÉG - Minél inkább benne vagyok az or­szágos ügyekben, Hódmezővásárhely annál inkább felértékelődik. Bár ami a törvényhozást illeti, az idei év gazdag volt sikerekben: a rendőrség munkájá­val kapcsolatban három kétharmados törvény megalkotásában is komoly részt vállaltam. Engem Navracsics Ti­bor, a Fidesz frakcióvezetőjének embe­reként szoktak elkönyvelni, ami any­nyiban igaz is, hogy tavaly ő kért meg arra, legyek az egyik helyettese. De ki­tűnő a kapcsolatom Ader Jánossal, Po­korni Zoltánnal és Rogán Antallal is. - A párton kívül, mondjuk az MSZP-ben? - tettük fel a kérdést. Saját generációjával jobban szót ért párton belül és kívül egyaránt. Például becsüli Botka Lászlót, akivel túl tudnak lépni a pártpolitikai határokon, és meg tudnak egyezni a régiót illető kérdésekben. - Mintegy öt éve vagyok polgármes­ter, és minden reggel úgy jövök be a hi­vatalba, hogy érdekel. Ha a tűz kial­szik, tudni kell továbblépni - mondta. Szerinte két út van. Vagy lépni az or­szágos politika felé, vagy átlépni a pri­vát szférába. A 90-es évek közéleti sze­replői közül többeket látott, akik a mai napig nem találják helyüket a civil élet­ben. Pedig a politikán túl is van élet. Lázár János számára felesége és a szülők jelentik a legjobb tükröt. - A nőknek nagyon jó politikai érzékük van, és sokszor sokkal jobban értik az életet, mint a férfiak. A hétvégi ebéde­ken a családtagok - egy-egy fontos kér­dést illetően - gyakran elmondják véle­ményüket. Nekem nem volt civü éle­tem, ugyanis 20 évesen kerültem a poli­tikába. Ha abbahagynám, évekig csak olvasással tölteném az időmet, mert eb­ben nagy elmaradásaim vannak. Rendkívül foglalkoztatja a 20. szá­zadi magyar és brit történelem. Igyek­szik mindent elolvasni a Kádár-rend­szerről, annak működéséről. Ahogy egyre inkább érdekli az is, hogy a brit világbirodalom - gyarmatainak el­vesztése után - hogyan tudott vezető nagyhatalom maradni. - A hideg kiráz a 16-17. századi ma­gyar történelemtől is. Szinte déjá vu érzésem van. Ahogy a szétszakított ország próbálta újjáépíteni magát, mi­közben különböző hűbérurak uralták az országot. A folyamatos széthúzás, a vesztésre játszás és a tagadás mutatja, hogy ez az ország csak ritkán tudta Fotó: MTI/Kovács Tamás túllépni saját korlátjait.

Next

/
Thumbnails
Contents