Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-21 / 297. szám

Péntek, 2007. december 21. Aktuális 13 BÁTYI ZOLTÁN Potyapénz Fotó: Tésik Attila ELKÉPESZTŐ ÁLLAPOTBA KERÜLT A MEGYE EGYIK LEGSZEBB TISZAI HOMOKPLÁZSA Ostromállapot a mindszenti strandon Bizony, ők a közteherviselést is besorolták a teljesítendő követelések közé. Folytatás az 1. oldalról Mi szép lankás plázst akartunk kiala­kítani, a partszakasz közel harminc százalékán látszik, milyenre gondol­tunk. A homok kitermelését egyéb­ként a vízügyi előírások szerint végez­tük - tette hozzá Solti Viktor. - A strand területén ipari méretek­ben folyt a homokkitermelés: ez már bányászat - mondja erre Zsótér István polgármester. - Ezt nem engedhetjük meg. A szóbeszéddel ellentétben nem­csak engem zavar, ez partrombolás, nem tereprendezés. - Nekünk is van Mindszenten üdü­lőnk, és amikor legutóbb kimentünk, megdöbbentő látvány fogadott - tá­masztotta alá a polgármester által el­mondottakat a helybeli Harcsás Gizel­la. - Majdnem sírva fakadtam... Egyik szomszédunk számolta, pár hete órán­ként nyolc-tíz billenccsel vitték el a homokot, tönkrevágták azt az utat, amit mi közösen építtettünk. A helybeliek írásban kérik az ön­kormányzattól, állíttassa helyre a ko­munkát, és miért nem ellenőrizték. A fák körül 1-1,2 méter mélységig szed­ték ki a homokot. Kérdés, helyre le­het-e ezt hozni. Ez a partszakasz or­1 Testületi meghallgatás A mindszenti képviselő-testület is foglalkozott a kérdéssel, meghallgatta Solti Viktort. A vállalkozó megemlítette, 16-24 órai munkával rendbe lehet hozni strandot, ennyi hiányzott a befejezéshez. Vállalta, mindent megcsinál, az utat, a játszóteret is eredeti állapotába állítja vissza, közölte: több homokot már nem visznek, nem is vittek volna el a területről, mert ezt már semmi sem indokolja. A testületi ülésen - Zsótér István javaslatára - arról határoztak, hogy a szakhatóságokat megkeresik, költségvetést készítenek, és kivitelezőt is keresnek. rábbi állapotot. Az egyik fán már ko­szorút is elhelyeztek „Isten óvjon Ti­szánk!" felirattal. - Nagy kárt okoztak a kerttulajdo­nosoknak - vélekedett Ambrus Antal. - Nem tudom, ki rendelte meg ezt a szágos hírű. Az önkormányzatnál azt ígérték, tavaszra rendbe hozatják a te­rületet. Bízunk benne. További fotók a témáról az interneten: deimagyar hu Álljon elém, és mondja a szemembe, de pirulás nélkül az, aki szeret fi­zetni: én már csak ilyen áldott jó ember vagyok. Gyanítom, kanyargós sorok miatt nem kell közlekedési rendőrt állíttatnom a házunk elé. Mert legyen szó vízforralós vasalóról, vonatjegyről, adóról vagy egész­ségügyi járulékról, ugye mindannyian azt szeretnénk, ha megúsznánk egy fillér nélkül. Már csak azért is, mert olyan sok munkával keressük meg forintjainkat, s a világban annyi a csábítás, hogy majd' eszünket vesztjük, csak minél több földi jóhoz juthassunk. Ha pedig mindez in­gyen menne... No de efféle vágyakat ép ésszel senki nem dédelget álmai között. Mert • Bizony, ok a pontosan tudja: vízforralós vasaló, m m közteherviselést vonatjegy csupán pénzért kapható. De akkor miért természetes e kedé­lyes, összekacsintós hazában, hogy az adót és járulékokat oly szívesen sorol­juk az elspórolható kategóriába? Em­legetjük, dagasztva mellünket a nem­zeti büszkeségtől, mert forradalmár elődeink a XIX. század derekán oroszlánként harcoltak a szabadságért. De miért felejtjük el: bizony, ók a közteherviselést is besorolták a teljesítendő követelések közé. Az elv teljesült, ám mint annyi más furcsán kapitalizálódott vilá­gunkban, a gyakorlati átültetéssel bizony akadnák gondok azóta is. Hogy mást ne mondjak: szemrebbenés nélkül követel jobb orvosi ellá­tást, képzettebb orvosokat, a lehető legkorszerűbb műszerparkot, pa­tyolattiszta kórházakat és rendelőket az is, aki eddig egyetlen fillért sem fizetett be az egészségügy kasszájába. S köztük számosan most, amikor az állam előkapta az asztalfiókból a közteherviselés magasztos eszméjére emlékeztető nagyon is hétköznapi felszólításait, máris ro­hannának szemorvoshoz, mert nem látnak a pipától. Tőlük csupán annyit kérek: haragvós arcmorcolás helyett inkább érezzék át azok helyzetét, akik évtizedeken át minden adó és járulékfillért pontosan befizettek. Hallván a potyautasok népes táboráról, nekik vajon mekko­ra pipától torzul el a látásuk? És persze ne feledkezzünk meg azokról sem, akik évtizedekig azért kaptak fizetést, hogy számos betegségtől szenvedő kis országun­kat gyógyítsák. Nem injekcióval, inkább jó törvényekkel. Mondjuk olyanokkal, amik garantálják, hogy mindenki egyenlő legyen az egyenlők között akkor is, ha fizetni kell. Ök vajon elgondolkodnak-e azon, mekkora kárt okoztak, milyen hatalmas feszültséget hagytak összegyűlni, amikor eltűrték (ki tudja, milyen politikai megfontolásból, vagy éppen restségből, tudatlanságból), hogy a sumákolás váljék ter­mészetes gyakorlattá. Tébéfizetéskor, adóbevallásnál, költségtérítések elszámolásánál. Hogy csak néhány példát említsek, ha már szóba ke­rült potyázás, és szóba került a köz, a teher és annak viselése. Visszamenőleg behajtják az egészságügyi járulékot Több ezer Csongrád megyeiről to­vábbra sem tudni, jogosultan ve­szi-e igénybe az egészségügyi ellá­tást. Ezt április óta ellenőrzik az in­tézmények, illetve a MEP. A megyei egészségbiztosító a jogviszonyok rendezése érdekében huszonnégy­ezer embert és több száz munkálta­tót szólított fel. TOMBÁCZ BŐSEIT Huszonnégyezer értesítést küldött szét idén április óta Csongrád megyében az OEP arról: az érintett egészségügyi ellátásra való jogosultsága - a közpon­ti nyilvántartás szerint - rendezetlen. Akik úgy gondolták, jár nekik az ellá­tás, visszaküldték az úgynevezett adateltérési nyilatkozatot a megyei pénztárnak (MEP). Az értesítettek kö­zül csak 14 ezer 250-en éltek ezzel. Ez azt jelenti: a megyéből nagyjából tíz­ezer embernek december közepén to­vábbra is tisztázatlan a jogviszonya. Egy részük - több mint ezer ember ­elismerte, hogy nem jogosult az egész­ségügyi szolgáltatásra, a többiekről egyelőre nem tudni biztosat. Lehet, hogy nem jogosultak az ellátásra, de az is, hogy igen - csupán eddig nem vették a fáradságot, hogy ezt jelezzék. Április óta ellenőrzik a járó- és fek­vőbeteg-szakellátók a páciensek jogo­sultságát a szolgáltatásokra. Decem­bertől ehhez az on-line kontrollhoz csatlakoztak a házi- és fogorvosok is. Aki ezt elmulasztja, attól megvonják finanszírozása 10 százalékát. A szakel­látókat már szeptembertől szankcio­nálják, az alapellátásban ezzel csak jövő júliustól élnek. Erre azért van szükség, hogy kiszűrjék azokat, akik igénybe veszik az ellátást, de jogosult­ságuk nem szerepel a rendszerben. Mint Schleining Ibolyától, a MEP igazgatójától megtudtuk: az ellenőrzés során felszólították a bejelentésre kö­telezetteket - azaz a munkáltatókat, vállalkozókat, ellátást adó intézmé­nyeket, oktatási intézményeket -, hogy jelentsék be az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat a pénzár­nál. Felszólították az államkincstár, munkaügyi központ és nyugdíjfolyósí­tó illetékeseit is: jelentsék be jogosult­ként mindazokat, akiket valamilyen ellátásban részesítenek, de eddig nem jelentettek be. A megyében így össze­sen 780 munkáltató, 46 polgármesteri hivatal és 38 oktatási intézmény ka­pott felszólítást. Gondot jelentett egy ideig az őster­melők jogviszonyának rendezése. Kö­zülük ugyanis ezerötszázán jelezték, hogy jogosultak az ellátásra - novem­berig viszont így nem szerepeltek az OEP nyilvántartásában. Miután az OEP és az APEH adatbázisát „összefésül­ték", nagyrészt bekerültek a jogosultak körébe - év végéig vélhetően rendező­dik az összes őstermelő'jogviszonya. Most a kevés munkavállalót alkalmazó kisvállalkozók okozzák a legnagyobb gondot, mert ők korábban gyakran nem jelentették be dolgozóikat. Az igazgató elmondta: azokat a bete­geket jövőre is ingyenesen ellátják, akik nem szerepelnek az OEP nyilván­tartásában. Ha azonban a „kiszűrt" pá­ciens nem bizonyítja jogviszonyát ok­iratokkal a megyei pénztárban, adatait az APEH-hez küldik át. Ez a szerv öt év­re visszamenően behajtja az elmaradt járulékokat és annak kamatait. OLCSÓBB LESZ POTYÁZNI. Aki nem jogosult az ellátásra, annak idén még a minimálbér 9 százalékát kell havonta járulékként leróni, ha jogo­sultságot akar szerezni. Ez most 5800 forint. Jövőre a jogviszony nélküli betegeknek 4350 forintot, azaz 1500 forinttal kevesebbet kell fizetniük havonta az APEH-nek az ellátásért. Megjöttek Szarajevóból a katonák Zana János zászlós márkás katonai órákat, valamint átalakított töltény­ből készített öngyújtót hozott aján­dékba Szarajevóból. Cseh Attiláné törzsőrmester pedig elmesélte, több nyelven, de leginkább mutogatással értett szót a körletüket takarító két bosnyák asszonnyal. A vásárhelyi laktanyában tegnap ünnepélyes ke­retek közt fogadták a bosnyák fővá­rosból nyolc hónap után hazatért katonákat. MUMKATÁIKUNKTÓl Havril András vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke köszön­tötte többek között tegnap a vásárhe­lyi laktanyában a szarajevói kontin­gens hazatérő katonáit. A Zrínyiből száznegyvenen láttak el békefenntar­tói feladatokat nyolc hónapon át a bosnyák fővárosban. - A spanyol irányítás mellett műkö­dő, magyarokból, törökökből és len­gyelekből álló zászlóalj elsősorban háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatásában, illetve fegyverbegyűj­tésben vett részt - tudtuk meg Szlosz­jár Balázs őrnagytól, a magyar kon­tingens parancsnokától. Az éles helyzetek megoldásán kívül a legnagyobb szerepet a folyamatos gyakorlás adta Bosznia-Hercegoviná­ban. A hét hat napján - vasárnap ki­vételével - napi nyolcórás kiképzése­ket tartottak a katonáknak. A székesfehérvári Cseh Attiláné már 2001 óta hivatásos katona. Sikeres pá­lyázat útján került be a vásárhelyiek békefenntartói missziójába. Elmesélte, hogy egyedül a nyelvvel akadt problé­mája a nyolc hónap alatt. A körletük­ben dolgozó két bosnyák takarítónővel angolul, magyarul, bosnyákul, de leg­inkább mutogatással kommunikált. Kedvenc helyi étele a karegyorgyeva lett, ami kecskesajtos sült sertéshús. - Férjem hatására vállaltam el a kül­detést. Ugyanis a párom, aki tizen­négy éve katona, néhány esztendeje KARACS0NYRA HAZATERTEK A KATÓNAK Koszovóban szolgált. Gondoltam, én is meg tudom csinálni - árulta el a törzs­őrmester, akit férjén kívül nyolc- és tízesztendős fia is nagyon várt. Zana János zászlós elsősorban a nyelvgyakorlás miatt döntött a kül­szolgálat mellett. Az angolját tökélete­síthette azzal, hogy kint személy­ügyesként ő tartotta a kapcsolatot a többi nemzet tagjaival. Elmondása szerint a legjobb barátságba spanyol és ír bajtársaival került. Fotó: Tésik Attila Két nagyfiának márkás katonai órá­kat hozott karácsonyra, elöljáróját pe­dig egy átalakított töltényből készített öngyújtóval lepi meg. A zászlósnak'ez volt az első külföldi szolgálata, de na­gyon szeretne Afganisztánba is eljut­ni. Katonai berkekben tekintélyt je­lent, ha valaki megjárta ezt az orszá­got. További fotók a témáról az interneten:

Next

/
Thumbnails
Contents