Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-18 / 294. szám

Csütörtök, 2007. december 20. Megyei tükör 17 AMIKOR A PAPNÉ MEGTUDJA, A SZEX JÓZANUL JOBB LEHET A tiszteletes né, a pedofil és a nyugdíjas Testileg-lelkileg elhanyagolt tiszte­letesné, pedofil parkőr és egy össze­tört nyugdíjas - a Beszélő fejek III. szereplői. A kisszínházban bemuta­tott Alan Bennett-darab premierje nem vonzott telt házat, de a színé­szek vastapsot kaptak. GONDA ZSUZSANNA Mit tehet egy tiszteletesné, ha a tisztele­tes szellemileg kevés és az ágyban is el­hanyagolható teljesítményt nyújt? Ital­hoz nyúl, aztán pedig őhozzá nyiíl egy indiai boltos, Mister Rames. Legalábbis Susan így dobja fel a kibírhatatlan hét­köznapokat Alan Bennett darabjában, a Beszélő fejek harmadik részében (ren­dező: Székhelyi József). Az egy zsák len­érte. A meg nem értés kölcsönös, Geoffrey neje ideiglenesen szüneteltetett alkoholizmusára úgy tekint, mint a saját és az Ür koprodukciójának csodás ered­ményére. Valójában Ramesnek köszön­hető, aki felvilágosítja Susant arról, hogy a szex józanul sokkal jobb. Aztán Rames megy, a sherry pedig marad. Szilágyi Annamária rendkívül szóra­koztató szerencsétlen feleség, iróniája önmagára is kiterjed. A közönség az ol­tárdiszítés-sztorin mulat a legjobban, amikor az őszi zsongás fantázianevű kompozíció - melyben még a kis Bambi is otthon érezné magát - balesetveszé­lyességét szemléltetve Susan megbotlik és beveri a fejét az oltárrácsba. A keserű Briget Jones-monológnál ne­Ma jön Bunbury Oscar Wild vígjátékát, a Bunbuíy-t mutatják be ma 19 órától a Holdudvar-sorozat részeként Toronykőy Attila rendezésében a kisszínházban. A nézőteret arénaszerűen a színpadon rendezik be, így legfeljebb 50-100 fős közönség előtt elevenedik meg a szerelemről és hazugságról szóló könnyed kaland. Oscar Wild szerint ha az ember igazat mond, biztos, hogy előbb-utóbb lelepleződik. A rendező úgy véli: mindig mindenki hazudik. Nemcsak a környezetének, hanem önmagának is. A darabban ha bárki úgy kezdi a mondatot, hogy most őszinte leszek, biztos, hogy füllent. A komédia végén azonban a hazugság igazsággá válik, a hazudozó a saját csapdájába esik. Mivel a komédia erre lehetőséget ad, két női szerepet férfi színész játszik. Lady Bracknell szerepében Járai Mátét láthatják a nézők, Miss Prism-öt pedig Janik László alakítja. Ebben a hónapban meg háromszor, 23-án, 28-án és 29-én találkozhatnak velük. cse című jelenetben Szilágyi Annamá­ria alakítja a boldogtalan papfeleséget, akinek már csak azért sem könnyű, mert a környezetében csak ő nem képes értékelni a férjét, mindenki más rajong BOROVICS TAMAS SZIMPATIKUS PARKŐR Fotó: Frank Yvette hezebben emészthetők az A bokrok al­ján című jelenet Wilfredjének panaszai. Borovics Tamás szimpatikus parkőr, saj­nálnivaló a rengeteg mocsok miatt, amit puszta kézzel kell eltakarítania és szán­juk a családjáért is, mert annyira nem értik meg öt. Aztán kiderül, hogy Wilfre­det mi sem értjük meg, ugyanis gyereke­ket molesztál. Borovics percek alatt vál­tozik szánandóból ellenséggé. Mint Su­sannak, neki is van egy indiai az életé­ben, egy érinthetetlen, aki a börtönben is kitart mellette. De kitart mindennek ellenére a mogorva feleség is - ő is bizto­san érdekes beszélő fej lenne. A harmadik jelenetben - Csokis keksz a kanapé alatt - Pásztor Erzsi Dorisa ve­szíti el előbb a méltóságát majd az éle­tét. A jelenetet a Beszélő fejek előző be­mutatóján is szerepelt, akkor és most is nagy sikere volt. A ruhatárban egy néző így fogalmazott: „oltári nagy színésznő ez a Pásztor Erzsi." A Beszélő Fejek további kisszínházi előadásai: szerda 18 és csütörtök 19 óra. További fotók a témáról az interneten: detmagyar .. AZ ÜZEMBEN CIVILRE CSERÉLHETIK A RABRUHÁT A FOGVA TARTOTTAK Fotó: Frank Yvette Munka a rácsok mögött A szegedi Csillag elítéltjei átlagosan 14 évet töltenek a börtön falai kö­zött. Hogy ne tétlenül teljenek a mindennapjaik, mindannyiuk szá­mára biztosítják a munkavégzés le­hetőségét. A Nagyfa Alföld Kft. által foglalkoztatott rabok többek között nyomdai, faipari, varrodai és kar­bantartói munkát végeznek. HORVÁTH LEVENTE A Szegedi Fegyház és Börtön, valamint Nagyfa fogva tartottjait a Nagyfa Alföld Kft. foglalkoztatja. A társaság központi telephelye a Csillag börtön közvetlen szomszédságában, a Cserzy Mihály ut­cában található. Ennek jogelődjét, az Alföldi Bútorgyárat az ötvenes évek ele­jén alapították. Az ipari parkként mű­ködő szegedi telephelyen manapság kö­zel négyszázan dolgoznak. - Olyan külső vállalkozásokkal műkö­dünk együtt, amelyek elítéltekkel végzik a termelést. Az ehhez szükséges gépeket és technológiát, valamint a minőségel­lenőrzést is azok biztosítják. Fizetik az energiaköltségeket, míg mi a fogvatartot­ti munkaerőért felelünk, illetve biztosít­juk az őrzést és a felügyeletet - árulta el Borsi János, a Nagyfa Alföld Kft. ügyve­zető igazgatója, bv-ezredes. A kft. jelenleg több mint tíz vállalko­zással áll kapcsolatban. A rabok a te­lep nyomdájában, faipari üzemében, varrodájában, karbantartó- és javító részlegében napi nyolc órában dolgoz­hatnak. A közel kéthektáros munkate­rületen öt nagyobb munkacsarnok ta­lálható, közülük a legnagyobbak 1000-1200 négyzetméteresek. Az üzem­ben speciális tv-állványok és a legkor­szerűbb kórházi ágyemelő berendezé­sek motorjai is készülnek. Utóbbit egyenesen az Egyesült Államokba, il­letve Nyugat-Európai országokba szál­lítják. A Pick Zrt. hússzállító kocsijait is itt javítják, és zárkában elvégezhető munkák is akadnak. Az üzem területén egy kis „művésznegyedet" is kialakí­tottak, itt festők, keramikusok és szob­rászok alkothatnak. Az elítéltek a Nagyfa Alföld Kft.-vel állnak szerződésben, a munkadíjukat törvény szabályozza, a vállalkozók a kiemelkedően teljesítőkre jutalmazási javaslatot tehetnek. Az üzem területén I TRAGÉDIÁK A GYÁRBAN. 1964: A felületkezelő üzemben a művezetőt a lakkszárító üzemrészben két, szö­kést sikertelenül megkísérlő elítélt brutálisan agyonverte. 1984: Három művezető életét kiol­totta, további háromnak súlyos, maradandó sérülést okozott egy elítélt - később felakasztották. 1988: Leégett a több mint 1500 négyzetméteres kárpitos üzem. Az üzem főművezetője és helyettese, továbbá egy elítélt az életét vesztet­te. 18 elítélt égési sérülést szenve­dett. a fogva tartottak leveszik a rabruháju­kat és munkaruhába bújnak. Akár­csak a civilek, 8 órát dolgoznak, és szabadságot is kivehetnek. A legtöbb rabnak - mintegy száz fő­nek - az ágyemelő berendezéseket gyártó Főnix-Mecano Kft. biztosít mun­kát. Egy autóülés-fütés és -üléshu­zat-gyártással foglalkozó kft. 50-60 el­ítéltnek ad munkát. - A betanítást is mi végezzük, szakképző OKJ-s tanfo­lyamot szervezünk, amire akár elő­képzettség nélkül is jelentkezhetnek az elítéltek. Jelenleg is zajlik egy 16 fős tanfolyam. A végzettek akár külföldi piacok igényeinek megfelelő terméket is elő tudnak állítani - magyarázta a kft. egyik ügyvezetője, Perényi Ádám. A vállalkozás külsős alkalmazottakat ­minőségellenőrt, művezetőt, műsze­részt - is foglalkoztat, ők is az üzem te­rületén végzik a munkájukat. A Csillag egyik fogva tartottja, Orsós János korábban három és fél évet már dolgozott börtönvarrodában, október­től ő is üléshuzatokat gyárt. - Amíg dolgozunk, addig sem vagyunk zárká­ban, Táadásul szakmát is tanulunk. Magam lakatosként és hegesztőként dolgoztam idebent, de kertész, fodrász és vájár végzettségem is van. Emberi módon bánnak velünk az üzemben, sőt meg is dicsérnek, ha jól dolgozunk - mondta munkájáról a férfi. További fotók a témáról az interneten: delmagyar. ím ^uummm^-, ^ . ALGY0 ES CSANADPAL0TA IS KIHASZNAUA A LEHET0SEGEIT, 0E ALIG CSÖKKEN A KÜLÖNBSÉG A gazdagtól elvenni, a szegényt pályáztatni Algyó'nek közel háromszor akkora a bevétele, mint a hasonló nagyságú Csanádpalotának, a különbség meg is látszik a két településen. Erró'l nem az ott éló'k tehetnek: az önkormányzat mindkét helyen kihasználja a lehető­ségeit. Az állam Algyőtől elveszi a normatíva egy részét, Csanádpalotá­nak viszont kevesebbet ad, mint amennyi a működéshez kellene. MUNKATÁRSAINKTÓL Algyő tíz évvel ezelőtt vált el Szegedtől. Ma az 5300 lakosú falu majdnem száz százalékban csatornázott, az utak por­mentesek, most épült bölcsőde. Jó né­hány civil szervezet működik, köztük olyan is, amely közfeladatot lát el. Ön­kormányzati cég irányítja a Borbála für­dőt, ahová a helybeliek a vásárhelyihez hasonló kedvezménnyel mehetnek be. A helyhatóság támogatja a helyközi au­tóbuszbérletet, hogy az ittenieknek ne kelljen a teljes árat kifizetniük. Ezentúl azonban minden fillért élére állítanak Algyőn is, és nem terveznek olyan jut­tatásokat, mint a szintén nagy iparüzé­siadó-bevétellel rendelkező Berentén ÁTKELÉS. CSANÁDPALOTÁN MINDEN ÉVBEN NŐ A BURKOLT UTAK SZÁMA Fotó: Karnok Csaba (lásd keretes írásunkat). Az algyőiek ki­csit unják már azt hallgatni, milyen könnyű nekik, hogy ilyen gazdag tele­pülés nincs még egy a megyében. A gazdagság a pályázatok elbírálásakor nem egyszer hátrány, a falu jórészt ön­erőből fejlesztett. Algyő területén mintegy 440 vállalko­zás működik, itt van a legtöbb kiemel­ten veszélyes üzem is a megyében. A költségvetés bevéteü oldala idén 1,7 mil­liárd forint, az iparűzési adó mértéke 1,3 milliárd forintra tehető. - Hosszú távon a turisztikai lehető­ségeink mind hatékonyabb kihaszná­lása a cél - mondja Piri József polgár­mester. - A legfontosabb feladat azon­ban most az, hogy a három épületben működő általános iskolát egy helyre integráljuk. A mikrotérségi központnak számító, 3280 lakosú Csanádpalotán csak most tervezik a csatornát. Minden évben nő a burkolt utak száma, a művelődési köz­pontban érettségire felkészítő középisko­lai oktatást is szerveznek, sorban felújí­tották intézményeiket, és a főtér is meg­szépült. A felhalmozási kiadások tavaly meghaladták az 50 millió forintot. Ezzel együtt Csanádpalotán sok a munkanél­küli, itt hatvan vállalkozás működik. Az éves költségvetés 600 mülió forint, az iparűzési adó 24 millió. Csanádpalotán nem a saját erőn, ha­nem a pályázati forrásokon múlik, mit lehet épp felújítani. Az utóbbi évek fej­lesztései 95 százalékban hazai vagy uni­ós forrásból készültek el. Kovács Sándor polgármester azt mondja, hátra van az óvoda felújítása, amihez a KEOP-prog­ramtól remélnek támogatást, az iskola bővítéséhez 133 millió forint kell. - Uniós forrásokból tervezzük a mikrotérség gazdasági felzárkóztatását is - teszi hoz­zá Kovács. A mikrotérséghez tartozik Kövegy és Nagylak is. A különbség látszik, de nem a két te­lepülésen múlik, hogy alig csökken a tá­volság. Mindkét helyen kihasználják az adottságokat - és adottság az eddigi kor­mányok hozzáállása is. Az elmúlt tíz év­ben Algyőtől elvették a neki járó norma­tíva nagy részét, arra hivatkozva, hogy az iparüzésiadó-bevétel elég a műkö­désre is. Csanádpalota viszont évek óta forráshiánnyal küzd, ez az összeg meg­közelíti a 100 milliót. Erre is pályázni kell. Kérdés, hogy igy mikorra tűnik el a különbség. TÍZEZER FORINT MINDENKINEK? Be­rentén minden helybeli ajándékot Jcap az önkormányzattól karácsony­ra. Az internetes portálok, újságok kuriózumként írnak az ezer lelket számláló Borsod megyei településről, amelynek egymilliárd forint az éves költségvetése. A Borsodchem által fi­zetett iparűzési adóból mindenre jut, amire szüksége van a településnek ­sőt többre is. A most elkészült idősek otthonába beugrót nem kell fizetni, ingyen adják a tankönyvet a gyere­keknek, nem kell fizetni szemétszál­lítási dijat, és karácsonyra minden helybeli kap tízezer forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents