Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-03 / 281. szám

Hétfő, 2007. december 3. Aktuális 13 A FÉLÉVES SZEGEDI KISFIÚ KIELBEN VÁRJA A NÉMET ORVOSOK DÖNTÉSÉT Nem tudni, kinek a máját kapja meg Peti Még mindig kétséges, kinek a máját kaphatja meg az a szegedi féléves kisfiú, aki szüleivel együtt az észak-németországi Kielben várja a német orvosok döntését. A jelenlegi forgatókönyv szerint az édesapa lesz a donor, de minden változhat. KUHSTÁR CSABA Az egész család együtt töltötte a hét végét - nyilatkozta lapunknak József, aki feleségével és féléves kisfiával utazott az észak-németországi , Kielbe. A dán határ közelében lévő város klinikáján végzik a 10 kilogramm alatti gyerekek májátültetését. - Peti besárgult az elégtelen májmüködés miatt. Az orvosok szerint, amint megkapja az új májat, a sárgaság teljesen eltűnik - mondta József, aki hozzátette, hogy kisfia kedélyállapota kitűnő. Az orvosok és az ápolók sokat tesznek, hogy oldják szorongásunkat. Feleségem németül, én pedig angolul beszélek. Ennek ellenére szükségünk van egy tolmácsra, aki a bonyolult orvosi nyelvet magyarra fordítja. Él itt egy orvos, aki korábban ezen a klinikán dolgozott. Ö segít nekünk. Reggel és délután kell mennünk vizsgálatra mondja a harminchárom éves apa. A jelenlegi forgatókönyv szerint József lesz a donor, vagyis Peti az ő májának egy darabját fogja megkapni. A vizsgálatok azonban még folynak, így ez változhat. Az eredeti tervek szerint a féléves kisfiú a vele egy vércsoportba tartozó édesanyjától kapta volna a májat. A német orvosok a rájuk jellemző alapossággal vizsgálták meg, és olyan kockázati tényezőt fedeztek föl nála, ami miatt nem alkalmas donornak. - Az egyik orvos szerint, ha én sem felelek meg, akkor elképzelhető, hogy a tágabb családban kell keresni donort. Ha ez sem sikerül, akkor Peti felkerül egy listára, és nem élő donortól származó szervet fog kapni. Ennek beszerzése azért is könnyebb, mint egy felnőttnél, mert Petinek csak egy májlebenyre van szüksége. Vagyis amikor egy felnőttnél transzplantációt hajtanak végre, csak leválasztanak egy darabot a májból. Így egy kifejlett májjal egy csecsemő és egy felnőtt ember tud élni. - Most azt várjuk, hogy döntsenek az orvosok. Mi arra számítottunk, hogy a héten, vagyis december első napjaiban már túlleszünk a beavatkozáson, de ez úgy tűnik, húzódik mondja József, aki hozzátette, hogy nagyon jól érzik magukat Németországban, de karácsonyra szeretnének otthon lenni. Péter születési rendellenessége nem mindennapi esetnek számít az orvosi szakmában. A féléves kisfiú epeútrendszere nem fejlődött ki rendesen, így a máj nem tudja a megfelelő mennyiségű epét kiválasztani, majd kiüríteni a bél felé. Az emésztés szempontjából a szervezetnek azonban erre nagyon nagy szüksége lenne. A német és magyar orvosok szerint 80-85 százaléka annak, hogy a transzplantáció sikerrel jár. S Májátültetések itthon és Európában Ma Magyarországon évente körülbelül 50 beteg esetében történik májátültetés. Ezt a transzplantációt hazánkban Budapesten végzik. A magyar orvosok egyaránt végeznek felnőtt és gyerek májátültetést. A10 kilogramm alatti kisgyermekek szervátültetését a kiéli klinikán hajtják végre, amely rendelkezik azzal a felszereltséggel, hogy a kontinens minden tájáról fogadhatja a májtranszplantációra váró kicsiket. PAMEK SÁNDOR Egység és kétség Tizenhét év alatt érett meg, és az európai parlamenti választások után egyértelmű lett: a romániai magyar közösség politizálásának alapja már nem pusztán az egység. Az erdélyi magyarok érdekképviseleti pártja, az RMDSZ képtelen volt a vélemények és érdekek egyesítésére, Tőkés László EP-mandátumszerzése egyéni jelöltként azt mutatta meg: sokan elégedetlenek az egységet mint morális kötelezettséget hangoztató RMDSZ-szel. Magyarországról gyakran az itthoni politikai viszonyokat vetítik Erdélyre, így közkeletű az az elgondolás, hogy az erdélyi politikai törésvonal egy baloldal (RMDSZ) és egy jobboldal (Tőkés László) között jelent meg. Ez így hamis képet ad. Az RMDSZ fő problémája évek óta abban áll, hogy egy központi vezetés képtelen elfogadni, a párton belüli erőforrásnak tekinteni a belső ellenzéket. Mivel az RMDSZ az egységre hivatkozva rendre jól szerepel az országos választásokon, a sikerek egyben meg is szilárdítják azt a pozícióban lévő réteget, amelynek hatalmi érdekében áll továbbra is az egységre hivatkozni. Az RMDSZ-nek az az elképzelése, hogy erkölcsileg kötelező magatartásként kezelje az egységet, sikert hozott az országos választásokon, de kezelhetetlen feszültségeket eredményezett az önkormányzatokban. Nem véletlen, hogy Tőkés László a két tömbmagyar székelyföldi területen, Csíkban és Háromszéken szerezte szavazatai közel felét. Itt vannak azok a helyi önkormányzatok, amelyekben a belső sokszínűséget gátoló RMDSZ-politikusok szinte egyedül vannak hatalmon. Az EP-választásokon a magyar választói elégedetlenség - először a romániai választások történetében - úgy talált utat, hogy nem fenyegetett annak réme, hogy az egység hiányában a magyar közösség politikai érdekvédelem nélkül marad Romániában. A választás kimenetele szerencsés volt: az alacsony román részvétel és a magas magyar mozgósítás együttesen járult hozzá, hogy Tőkés László és 2 RMDSZ-képviselő is az EP-be jutott. Ez a kettős győzelem azonban a jövőt tekintve nagy feladat elé állítja a romániai magyar politikát. Meg kell tanulniuk azt, amire a magyarországi pártoknak jelenleg nincs elegendő késztetése: egyszerre azonosulni a közös célokkal és különbözni egymástól. Az új helyzet két irányt nyitott meg. A kevésbé valószínű az, hogy az RMDSZ belső reformot tud végrehajtani; a valószínűbb pedig az, hogy a romániai magyar etnikai politizálásban több párt is részt vesz majd. Ha így lesz, e pártok önkormányzati szinten képesek lesznek saját programot adni a magyar választóknak, míg országos koalícióban képviselhetik a közös érdeket. • • Magyarországról ff ff gyakran az itthoni politikai viszonyokat vetítik Erdélyre. Hárman sérültek meg Sándorfalván Csecsemő a határsértő albánok ILLETÉKKÖTELES A150 EZER FORINTNÁL DRÁGÁBB AJÁNDÉK Senki se tartja be a törvényt Baleset történt a sándorfalvi úton vasárnap, a déli órákban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságtól származó információk szerint egy Renault típusú személygépkocsi haladt Szeged felől Sándorfalva felé. A kisváros határában egy, az úton fekvő zöldségesláda miatt a jármű vezetője lassított, és az út széle felé hajtott, hogy megálljon és a biztonságos közlekedést veszélyeztető ládát az úttestről eltávolítsa. A vezető még ki sem szállt a járműből, amikor egy mögötte haladó Ford személygépkocsi későn észlelte a lassító autót, és hátulról nekiütközött. A baleset során a Renault vezetője és utasa, valamint a Ford utasa sérült meg, elsődleges információink szerint könnyebben. A helyszíni szemle és a műszaki mentés idejére teljes útzár volt a sándorfalvi út ezen szakaszán. között Egy tizenegy hónapos csecsemő is volt abban a kilencfős illegális határátlépő csoportban, amelyet szombat hajnalban a Szeged Határrendészeti Kirendeltség munkatársai fogtak el Asotthalom külterületén. Miután értesültek arról, hogy a település közelében idegenek jelentek meg, a határőr járőrök rövid időn belül elfogták a csoportot és Szegedre szállították. Kiderült, hogy az öt felnőtt és a négy gyermek koszovói albán: Németországba tartottak, hogy ott munkát vállaljanak. A két család felnőtt tagjaitól, valamint ismerősüktől az embercsempészek fejenként kétezer eurót kértek, illetve ötszáz eurót a gyermekek szállításáért. A'csoport tagjai menekültstátust kértek Magyarországon, ezért a Debreceni Befogadó Állomásra kerültek. KIOSZTOTTÁK A MEGYEI PRÍMA-DÍJAKAT • Immáron második alkalommal adták át szombaton a területi Príma-díjakat, amelyet Csongrád megyében élő művészek, tudósok, építészek és közéleti személyiségek kaphatnak. A Tisza Szállóban megrendezett gálaünnepségen tudomány kategórában Gellén János nőgyógyász professzor, egyetemi tanár, művészeti kategóriában Juronics Tamás táncművész, a Szegedi Kortárs Balett koreogáfusa és művészeti vezetője, építész kategóriában pedig az Ybl-díjas Nóvák István, Szeged volt főépítésze vehette át a rangos elismerést. A Príma-díjjal egy-egy millió forint ÍS jár. Fotó: Karnok Csaba A hatályos illetéktörvény értelmében ajándékozási illetéket kellene fizetni a 150 ezer forintnál drágább ajándék után. A jogszabályt senki se tartja be, az emberek nem írnak ajándékozási szerződést, holott még az APEH-nek is jelenteniük kellene. FEKETE KLÁRA Az 1991 óta hatályos illetéktörvény ajándékozásra vonatkozó rendelkezéseinek értelmében illetékköteles a 150 ezer forintnál drágább ingóság. Emiatt karácsony után a családok jelentős hányadánál feltehetnék a kérdést, honnan származik a 160 ezer forintos laptop, a 250 ezres LCD-televízió, és ha azokat a szülő vagy barát ajándékozta, követelhetnék az illetéket. Közeli hozzátartozó esetében a 11 százalékos illeték befizetéséről szóló bizonylatot kérhetnék: a 160 ezer forintos ajándék után ugyanis az államot 17 ezer 200, a 250 ezres készülék után 27 ezer 500 forintos bevétel illetné. Ha barát vagy ismerős szerez valakinek örömet, akkor az „áldozatnak" 21 százalékos illetéket kell lerónia. Mivel a magyar családokra az a jellemző, hogy értékesebb ajándékokat karácsonyra vásárolnak, és azokra egész évben spórolnak, sok embert érhetne meglepetés. A megajándékozottnak ugyanis a vásárlástól számított 30 napon belül jelentést kellene tennie az APEH-nek, ajándékozási SS TISZTASÁGI CSOMAG. A kormány programot hirdetett meg a feketegazdasággal vívott küzdelem jegyében. Ennek javaslatai között olyan rendelet előkészítése is szerepel, amelynek értelmében a kereskedőnek kellene jeleznie az APEH-nek, ha valaki 125 ezer forintnál drágábban vásárol. Meg kellene adnia a vevő nevét és lakcímét. m FARKAS ANDRÁS ÉS MAGYAR ENDRE MÁR MEGVETTE AZ AJÁNDÉKOT Fotó: Miskolczi Róbert szerződést kellene írnia a jótevőjével, legvégül pedig befizetni az illetéket. Szeged legnagyobb elektronikai áruházában szondáztuk a vásárlókat, tudják-e, milyen kínos helyzetbe hozzák szeretteiket, ha drága ajándékot vásárolnak nekik. Varga Tamás éppen az édesapjának nézett televíziót karácsonyra, és szerinte megmosolyogtató a hatályos illetéktörvény. Vett már 150 ezernél drágább ajándékot, de eszébe sem jutott, hogy szerződést kellene írni róla. Farkas András, akinek kollégája, Magyar Endre segített hazavinni egy drágább elektronikai cikket, csak annyit mondott: „mindig mindent magamnak vettem, maradjunk ennyiben". Nemcsak a karácsonyi ajándékozás szezonja miatt derült fény az illetéktörvénynek a valóságtól elrugaszkodott passzusára, hanem azért is, mert a vagyonosodási vizsgálatok során az ellenőrzésen áteső módosabb emberek minden második értékesebb festmény, ékszer eredetével kapcsolatban azt a választ adják: ajándékba kapták. Gyanítani lehet, hogy az APEH revizorai ilyen esetekben nem a 150-160 ezres televízió eredetét kutatják. - Az APEH 2007. január l-jétől vette át az illetékhivatalokat, és ekkor észleltük, hogy ez a törvény nem életszerű. Szóban már jeleztük a törvényalkotónak, hogy javasoljuk az eltörlését - nyilatkozta Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. Aki egyébként nem tud arról, hogy akár egyetlen ember is fizetett volna karácsonyi ajándéka után a törvény megszületése óta.