Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-11 / 288. szám

101 Gyógy-ír Kedd, 2007. december 11. A FEKELYBETEGSÉGEK FŐBB TÜNETEI A túlzott alkoholfogyasztás a fekélybeteg panaszainak fokozódását idézi elő, és hátráltatja a gyógyulást A Park Egészségközpont orvosainak segítségével az elkövetkező hetekben olyan betegségeket, gyógymódokat mutatunk be, amelyek sokakat érintenek. Ezúttal a fekélybetegségekről olvashatnak összeállítást. A következő heti témánk: a vastagbél daganatos megbetegedései. Erről a Rádió 88-ban hétfőn hallhatnak. Korunk népbetegségének számít a fekélybetegség, a felnőttek körülbelül tíz százaléka szenved e bajtól élete valamelyik szakaszában. E betegség jellemzője a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyája sérülése. A nyálkahártya akkor károsodik, ha a nyálkahártyát védő és azt károsító tényezők közötti egyensúly az utóbbiak irányába tolódik el. A betegség bármely életkorban előfordulhat, de jellemzően a gyomorfekély az 55-70 évesekAZ ANOREXIA LATSZIK AZ AGYBAN Az agyműködés eltérő mintázatát figyelték meg amerikai pszichiáterek az anorexiások esetében. Részletes vizsgálattal még a „gyógyult" egészséges testsúlyukat visszanyerő, és azt megtartó - anorexia nervosa esetekben is eltérő működési mintázat mutatható ki bizonyos agyi működések területén - fejtették ki az American Journal of Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmányukban a Pittsburgh Egyetem kutatóorvosai. MTI Az anorexia nervosa elnevezésű táplálkozási rendellenességben minden századik 15 és 30 év közötti nö szenved (bár újabb kutatások szerint kisebb arányban a fiatal férfiakat és a 30 feletti nőket is sújthatja). A rendellenesség fő tünete, hogy a beteg minden vágya a karcsúság, ezért éhezik, illetve „megszabadul" az elfogyasztott kalóriáktól. Az anorexiás saját testéről alkotott képe azonban sosem a valóságot tükrözi, ezért még csontsoványan is kövérnek látja magát. A mentális rendellenesség sokaknak akár az életébe is kerülhet. Az egyetem Walter Kaye által vezetett tudóscsoportja 13 gyógyult anorexiás és 13 egészséges nőt vizsgált, akiknek számitógépes logikai játékokat kellett megoldaniuk. A szakértők közben egy speciális eszközzel, a funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) tanulmányozták az alanyok agyműködését. Tapasztalataik szerint az úgynevezett ventrális striatum agyterülete érzelmi reakciók alkalmával (nyeréskor vagy vesztéskor) jelentős különbségeket mutatott az egészségeseknél és apró differenciát az egykori evési zavarosoknál. Egy másik agyterület, az agyféltekék mélyén található szürkeállománymag, a nucleus caudatus - amely a tervezésért és a agyi koordinációért felelős - sokkal aktívabban működött a volt anorexiásokban, mint a kontrollcsoportban. Minden nő vágya a karcsúság. E vágy beteggé is tehet FOTÓ: DM/DV Az anorexiás csoport hajlamos volt a túlzásokra, folyamatosan aggodalmaskodott tetteinek következményei miatt, feleslegesen is keresett szabályokat és sokkal jobban félt minden lehetséges hibától. Walter Kaye szerint vannak pozitív vonásai is ennek a viselkedésmintának. „Fokozott figyelem a részletek iránt, körültekintő viselkedés, a dolgok helyes irányba mozdítása: ez lehet előnyös tulajdonság bizonyos foglalkozási ágakban, például az orvostudomány vagy a mérnöki tudományok területén". De ha szélsőségessé válik, akkor a rögeszmés gondolkodás veszélyes is lehet. Az evési zavarokban szenvedők amerikai szövetségének közleménye szerint a kutatás rendkívül fontos lehet, hiszen kimutatja, hogy a rendellenességek neurobiológiai alapúak, és nem csak egy túlzásba vitt fogyókúráról van szó. kélynél a fájdalmat az étkezés szünteti, majd 30-60 perc múlva fokozódik. Gyomorfekély esetén jellemző az étkezés után jelentkező fájdalom, mely a gyomor kiürülésével megszűnik. További jellemző tünet a hányinger, a hányás. A fekélybetegségben jellegzetes tünet az étkezést és emésztést kísérő kellemetlen érzés megjelenése. A felsorolt tünetek típusosak, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben mindegyik előfordul, illetve fordítva is igaz, ezeknek a tüneteknek a hátterében más betegség is állhat. Az is előfordulhat, hogy a fekély semmilyen panaszt nem okoz, csak a szövődményének fellépésekor derül rá fény. Ez főként gyógyszer okozta fekély esetén fordul elő. A gyógyszer is betegíthet A fekélyt elősegítő tényezők közé tartozik a túlzott savképzödés és bizonyos gyógyszerek szedése. Jellemzően a f W gyomorfekély az 55-70, a nyombélfekély a 30-55 éveseknél jelentkezik. FOTÓ: MTI Dr. Kiss Irén nél, a nyombélfekély a 30-55 esztendősöknél jelentkezik. A férfiaknál kissé gyakrabban fordul elő. A fekélybetegség hátterében az esetek körülbelül 50-60 százalékában helicobacter pylori fertőzöttség áll. Jellemző tünetek A fekélybetegség jellemző tünetei közé tartozik a fájdalom (gyomorszáji), mely legtöbbször tompa jellegű, máskor lehet éles, égő. NyombélfeA gyomor- és nyombélfekélyek körülbelül 20-30 százalékában kiváltó ok bizonyos fájdalom- és gyulladáscsökkentők, vagy acetylsalicylsav tartalmú gyógyszerek tartós vagy rövid ideig tartó használata. A fenti gyógyszerek által 65 éves kor felett okozott fekélyek esetén a szövődmények kialakulásának kockázata négyszeresére növekszik. Kimutatható, hogy a dohányzóknál szintén gyakoribb a fekély előforduláVÁIT0ZTATNI KELL AZ ÉTRENDEN. A fekély az esetek többségében gyógyszerrel gyógyítható, műtétre csak ritkán van szükség. Gyógyszeres kezelés mellett az étrend változtatása is tanácsos, illetve ügyelni kell a rendszeres étkezésre. A koffeintartalmú italok fokozzák a savtermelést, ezért fogyasztásuk nem ajánlott. De a dohányzást és az alkoholfogyasztást is abba kell hagyni. sa. A helytelen étrend és a túlzott alkoholfogyasztás a" fekélybeteg panaszainak fokozódását idézi elö, és hátráltatja a gyógyulást. A fekélyt elősegítő tényezők közül kiemelkedő jelentőségűvé vált a helicobacter pylori baktérium és fekély kapcsolatának felismerése. Diagnózis: gyomortükrözéssel A legpontosabb diagnózis gyomortükrözéssel állítható fel. A tükrözés során lehetőség van szövettani mintavételre, ebből vizsgálható a helicobacter pylori jelenléte, valamint a rosszindulatú elváltozás is. A röntgenvizsgálat a gyomortükrözés térhódításával háttérbe szorult, mert kisebb diagnosztikus értékkel bír, ráadásul szükséges szövettani mintavételt sem tesz lehetővé. Kezeletlen gyomorfekély esetén gyakori szövődmény a vérzés, mely megjelenhet vérhányás, illetve fekete széklet formájában. A fekély elhelyezkedésétől függően szűkületet okozhat, de a gyomor kilyukadása is előfordulhat. Dr. Kiss Irén belgyógyász, gasztroenterológus főorvos, Park Egészségközpont A SZÍVINFARKTUS ELLENSZERE: KOPLALÁS A tudósok azt állítják: a legalább 24 órán át tartó koplalás 40 százalékkal csökkenti a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát. Az evésszünetnek köszönhetően helyreáll, valamint sokkal hatékonyabb lesz a szervezet anyagcseréje. JENNY HOPE (DAILY MAIL) A tanulmányban a mormon vallás követőit vizsgálták, akik havonta egy napot koplalnak. A mormonokra az irányította rá a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az 1970-es évek óta a mormonoknál alacsonyabb a szívbetegségek aránya, mint az amerikaiak körében általában. A tanulmány szerzője, dr. Benjámin Horné, az Utahi Egyetem profeszszora kutatócsoportjával az érintettek szív- és érrendszerét vizsgálta meg. Az 1992 és 2004 között végzett vizsgálatok kimutatták: a mormonok esetében 70 százalékkal jobb az artériák állapota, szemben a nem mormonokkal. Megfigyelték a dohányzási szokásokat is, majd egy újabb tanulmányban 515 beteget vizsgáltak, akiken 2004 és A MÉZ ÉS A KÖHÖGÉS 2006 között angiográfiát végeztek (vagyis érfestéses diagnosztikával vizsgálták az ereket). A koplalók 59 százalékánál diagnosztizáltak szívkoszorúér-eltéréseket, míg a nem koplalók között ez az arány 67 százalék volt. Habár a kutatási eredmények rámutattak arra, hogy a koplaló pácienseknek egészségesebbek a vérereik, mint a nem koplalóknak, a tudósok felhívták a figyelmet arra: senki ne kezdjen el koplalni anélkül, hogy ezt megbeszélné orvosával, ugyanis egyes betegségeknél akár 24 órás éhezés is veszélyes lehet. Dr. Horné hozzátette: a tanulmányt nem szabad félreértelmezni, és nem szólít fel arra, hogy mindenki koplaljon havonta egy napot. Fordította: Nyemcsok Éva • • w Elalvás előtt egy kiskanál méz csillapítja a köhögést és nyugodt alvást biztosít a felső légúti megbetegedéssel küzdő kisgyerekeknek - erről tájékoztatott egy amerikai tanulmány. MTI A pennsylvaniai orvosi egyetem kutatói 105 felső légúti gyulladással bajlódó gyereket toboroztak a kísérlethez. Szüleik egy-egy papírzacskót kaptak: a zacskók némelyikében semmi sem volt, a többi részint egyszerűen mézet, részint a gyerekek korának megfelelő dózisú mézzel ízesített dextromethorphan hatóanyagú köhögéscsillapítót tartalmazott. A szülőket arra kérték, hogy hétpontos skálán értékeljék a gyerekek tüneteit a lefekvés előtti kezelés előtt és utána. Az egyéjszakás kísérletet követően minden gyerek javulást mutatott, ám a szülök a mézzel kezelt kicsik állapotát ítélték a legjobbnak a köhögést és az éjszakai nyugalmat tekintve - közölte az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine cimü szaklap decemberi számában megjelent tanulmány. Az amerikai egészségügyi szakemberek a közelmúltban hívták fel a figyelmet arra, hogy egyes megfázás elleni orvosságok és köhögéscsillapítók nem alkalmazhatók hatévesnél fiatalabb gyerekek kezelésre. A méz egyéves kor alatt nem adható a gyerekeknek, ám később hatásos alternatív megoldás lehet a légúti megbetegedések leküzdésében.