Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-08 / 286. szám

Szombat, 2007. december 8. Megyei tükör 17 Szent-Györgyi Albertet hetven éve Szeged díszpolgárává avatták a városháza díszter­mében - tegnap ugyanott a közgyűlés és az egyetemi sze­nátus együttes ülésén tiszte­legtek a tudós emléke előtt. Mindkét ünnepség hátterében ott a Nobel-díj, melyet (hétfőn lesz) hetven éve, hogy átvett a világhíres szegedi professzor. MtHHUBÁRSOlHCTÓl Szent-Györgyi Albert-emlékévvé nyilvánította Szeged az idei esz­tendőt, mert hét évtizede, hogy a város és egyeteme világhírű polgára átvette a Nobel-díjat. Szeged rendkívül büszke vi­lághírű tudósára - jelentette ki a közgyűlés és a tudomány­egyetem szenátusának tegnapi együttes ünnepi ülésén Botka László polgármester, miután fölidézte Szent-Györgyi Albert hetven évvel ezelőtti díszpol­gárrá avatásának hangulatát. Az ember egyedül nem lát messzire, szüksége van arra, hogy néha olyan óriások vállá­ról szemlélje a világot, mint Szent-Györgyi - mondta. E ma­nak laboratóriumából nőtt ki az a tudós oktató- és kutatógár­da, amelyre ma a város a „bio­poliszt", az egészségipari el­képzeléseket építheti. Az innovatív kutatás és a kreatív gondolkodás szimbólu­ITudománytörténeti vetélkedő Mit tudunk Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról? E kérdésre válaszolnak azok a középiskolások, akik részt vesznek a Somogyi-könyvtár és a lapjainkat kiadó Lapcom Kft. által szervezett vetélkedőn, melynek döntőjét a városháza dísztermében tartják hétfőn 15 órakor - a Nobel-díj átadásának hetvenedik évfordulóján. gasságból látszik, ahogy Sze­ged kiemelkedik az alföldi vá­rosok sorából. Ugyanakkor Szent-Györgyi öröksége nem­csak egy a hagyományok kö­zül, hanem a jövő záloga is. Az egyetem egykori professzorá­SZENT-GYÖRGYI ALBERT-EMLÉKÉRMET KAPOTT LAPUNK ÚJSÁGÍRÓ FŐMUNKATÁRSA, ÚJSZÁSZI ILONA, AKI BOTKA LÁSZLÓ POLGÁRMESTERTŐL VETTE ÁT AZ ELISMERÉST Fotó: Kamok Csaba ma Szent-Györgyi Albert az egész világ számára - hangsú­lyozta Rácz Béla. Az SZTE rek­torhelyettese kifejtette: a jubi­leumi ünnepségen nemcsak a díjat és a díjazottat éltetjük, Ha­nem a tényt, hogy az alma ma­terünk tagja bizonyította, a zse­nialitás az egyetemen méltó társakra, S Szegeden otthonra talál. Szent-Györgyi-emlékérmet nyújtott át a polgármester - a Szegedi Tudományegyetem or­voskari dékánjának, Benedek Györgynek, a dékáni hivatalt vezető Lednitzky Andrásnak és a biokémiai intézet tanszék­vezető professzorának, Dux Lászlónak; továbbá Tóth Ist­vánnak, a Móra-múzeum törté­nészének, Üjszászi Ilonának, lapunk újságíró főmunkatársá­nak, valamint Farkas András­nak, a szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Klub vezetőjé­nek - elismerésül. ALDI A KONFERENCIÁK, A CIKKEK JELENTETTEK SZENT-GYÖRGYI ALBERTNEK A KAPCSOLATOT A KÜLVILÁGGAL Fotó: SZTE Szent-Györgyi Emlékszoba Orvos és az élet titkát kutató tudós, kitűnő tanár volt. De spor­toló és szellemesen társalgó humanista is. Katonai dezertőr, aki kémregénybe illő fordulatokkal politizált. Sőt: sármos férfi, akit olyannyira elvarázsoltak a nők, hogy négyszer nősült éle­tének 93 éve alatt. Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szülőföldjén élt és dolgozott, mikor szegedi professzorként elnyerte a Nobel-dijat - 70 évvel ezelőtt. Erre emlékezve és emlékeztetve villantjuk föl sorozatunkban Szent-Györgyi Albert ellentmondásos életének titkait. HK7AC7I HOm „A Nobel-díj egyik kihatása, hogy közelebb hozza a távoli or­szágokban élőket. Az egyes em­berek között kötött sok apró ba­rátságból állnak elő azok a kö­vek, amelyeken az egész emberi­ség kölcsönös megértésének és a vüágbékének föl kell épülnie..." - fogalmazta meg már 1941-ben, majd az amerikai emigráció ide­jén többször is kifejtett gondola­tokat Szent-Györgyi Albert. Amerikával nem csak e szál kap­csolta össze Szent-Györgyi Al­bertet: tanulmányúton járt 1926-1927-ben Rochesterben, a Mayo Klinikán, vendégprofesz­szor volt 1936-37-ben a Harvar­don, előadói körúton járt 1938 nyarán és 1947 tavaszán is a ku­tatókat vonzó kontinensen. Emigrált az Amerikai Egye­sült Államokba a magyarorszá­gi „fordulat évében", de bízott a visszatérésben. Ezért kért szabadságot 1948-ban kutatásai folytatásához a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetem­től, ahova 1945 áprilisában ne­vezték ki az orvosi kar bioké­miai intézete professzorának. Am az óceánon túlról már csak látogatóba tér haza: 1973-ban az MTA Szegedi Biológiai Köz­pont avatására, majd 1978 ja­nuárjában a magyar koronát hazahozó küldöttség tagjaként. Üjra kellett kezdenie az életet Szent-Györgyinek 54 évesen. Svéd útlevéllel, feleségével együtt érkezett New Yorkba. Új otthonaként és munkahelye­ként a Massachusetts állambe­li, Boston melletti, óceánparti Woods Hole-t választotta, mert emlékezett a helyre az első amerikai útjáról, a homárva­csoráról. A Nobel-díj maradé­kából megvásárolta a „Hét Szél" nevű házat. A Rockefeller Alapítvány elpártolt tőle. Amerikában ugyanis nem tá­AZ ŐRÜLT MAJOM. „Miért viselkedik úgy az ember, mint egy őrült? - teszi föl a kérdést Szent-Györgyi Az őrült majom című könyvé­ben, s válaszol: - A törté­nelemben először képes az ember valóban élvezni az életet. Nem kell szenvednie sem a hidegtől, sem az éh­ségtől, sem a betegségektől. Először képes minden alap­vető szükségletét kielégíte­ni. Viszont először képes történelme során egy csa­pásra kiirtani magát, vagy a tragikusan zsugorodó föld­golyót környezetszennye­zéssel és túlnépesedéssel lakhatatlanná tenni." MÁSOK MONDTÁK. „A fia­talok egymást figyelmez­tették: ha már Woods Ho­le-ban vagy, menj, és hall­gasd meg Szent-Györ­gyit...! Csodálatosak voltak az előadásai. Annak elle­nére, hogy már hetvenes éveiben járt, úgy tudott a fiatalok nyelvén beszélni, hogy megértették őt. Erre kevés felnőtt képes" ­idézte Denis Robinsont, a Tengerbiológiai laboratóri­um vezetőjét életrajzi regé­nyében Ralph W. Moss. mogatták az olyan biológiai alapkutatást, amely nem vala­milyen gyakorlati cél megoldásá­ra irányult. Végül a Tengerbioló­giai Laboratórium Izomkutató Laboratóriuma igazgatójaként folytathatta a Szegeden elkezdett munkát: az izom-összehúzó­dás biokémiájának feltárását. A „prof" mellé került Jane McLaughlin, aki soha nem ment férjhez, s kutatásaiban olyan tár­sa és segítője lett, mint Banga Ilo­na volt Szegeden. „Szívesen dolgozom csapatban és személyesen is elkötelezett vagyok vevőink iránt." Az ideális jelölt: • megbízható, felelősségteljes, elkötelezett és képes csapatban dolgozni, • szívesen dolgozik emberekkel, • ápolt megjelenésű. Nem kereskedelmi végzettségűek jelentkezését is szívesen várjuk. Feladatai: • a vevők kiszolgálása modern, vonalkód-olvasóval ellátott pénztárgéprendszerünk segítségével. • árufeltöltés, • különböző takarítási és tisztítási feladatok ellátása. Amit kínálunk: • átfogó betanulási program, • változatos és érdekes munkakör, • kezdettől fogva átlagon felüli fizetés. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, pályázati anyagát kézzel írt önélet­rajzzal, fényképpel és a végzettséget igazoló okmányokkal 14 napon belül vár­juk az alábbi címre: ALDI Magyarország 7040 Budaörs, Szabadság út 117 B épület 5 emele! wwwjldi-hungary.hu SZENT-GYÖRGYI ALBERT 70 ÉVE VETTE ÁT A NOBEL-DÍJAT (9.) A „falak nélküli labor" központja Amerika Szent-Györgyi és csapata reg­geltől keményen hajtott a la­borban, délután viszont úsz­tak, csónakáztak, halásztak, vízisíeltek az óceánban, sok időt töltöttek a „Kavicsnak" ne­vezett vízparti kis ház környé­kén is. A délutáni teázások Sze­gedről ismert szertartását itt is megtartották. A jó hangulatú összejöveteleket gyakran par­tikká fejlesztették. Az ötvenes években írt több mint száz tudományos közle­ménye, három könyve, új felfe­dezései megerősítették Szent­Györgyi hírnevét. Az izom-ösz­szehúzódás elméletéért, mely segített megérteni a szív- és vérkeringési betegségeket, el­nyerte az Albert Lasker-díját. Kutatásai elvezették az életfo­lyamatok szubmolekuláris kér­déseihez, megírta Bionergetika című, korszakalkotó kötetet. Két új tudományág, a szubmo­lekuláris biológia és a bioener­getika egyik megalapítójának tekintik. A rákkutatáshoz a cse­csemőmirigy tanulmányozása, illetve családi tragédiák vezet­ték: a „profot" megrendítette, hogy második felesége és lá­nya is mellrákban hunyt el. Am a biztató részeredmények elle­nére sem találta meg a rák gyógymódját. Salisbury, a wa­shingtoni ügyvéd és felesége jóvoltából született nonprofit szervezet támogatta kutatásait, s 1973-ban létrejött a Falak Nél­küli Laboratórium, a Szent­Györgyi vezetésével dolgozó tu­dósok laza szövetsége, mely­hez fénykorában több mint egy tucat ország hatvan laborja tar­tozott. Nem vallásos, hanem istenfélő ember vagyok. Szent-Györgyi Albert Tudományos ismeretterjesztői funkciót is betöltöttek Ameriká­ban megjelent kötetei. Itt bonta­kozott ki filozófiai munkássága. Örök pacifistaként a béke ügyét tartotta a legfontosabb témának. Politikai érdeklődését John Ken­nedy elnökké választása keltette föl, személyesen is találkoztak. A vietnami háború időszakában számos cikket közölt tőle például a New York Times, megszületett Az őrült majom-trilógia. De ver­seket is írt - felesége halála után a Psalmus Humánust és hat imát. Életrajzírója közli az anek­dotát: egy kérdésre válaszolva Szent-Györgyi kifejtette: „Nem vallásos, hanem istenfélő ember vagyok. Egy vallásos ember meg tudja mondani, hogy 'ki az Iste­ne', hogy 'hol van az Isten', hogy 'az én Istenem más, mint a te Is­tened'. Egy istenfélő ember vi­szont csodálattal tekint fel, és azt kérdezi, 'Mi az, hogy Isten?' És azt is szeretném tudni, hogy va­lójában mit jelent a 'teremtés'! Egy istenfélő embert mélyen át­hat a természet és a teremtés nagyszerűsége". Emlékév: közös egyetemi és városi ünnepség A piacon meghatározó szerepet betöltő, nemzetközi kereskedelmi vállalatunk világszerte több mint 3000 kereskedelmi egységgel rendelkezik. A vállalat­csoporthoz tartozó kereskedelmi társaságok Ausztriában. Nyugat- és Dél­Németországban, Szlovéniában. Svájcban, az USA-ban, Ausztráliában, Angliá­ban, valamint Írországban működnek. Vállalatunk sikerét kiváló és jól képzett munkatársak alakítják. Magyarországi piacra lépésünk sikeres megvalósításához HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS KÖRNYÉKÉN keresünk BOLTI ELADÓT

Next

/
Thumbnails
Contents