Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-07 / 285. szám

181 Hirdetés Péntek, 2007. december 7. Százötven éves a Fekete Ház MUNKATÁRSUNKTÓt Százötven éves Szeged egyik legpatinásabb épülete, a Fekete Ház, a Móra-múzeum történeti kiállítóhelye. Gyűjteménye számos érdekes és értékes műtárgyat rejt - a raktárak mélye a jubileum tiszteletére feltárul. Mától három napon át ingyenesen látogatható a ház, ahol 150 műtárgy emlékeztet a 150 esztendőre. Ma délelőtt 10-től bárki kezébe vehet olyan tárgyakat, amelyek egyébként a tárlókban „érinthetetlenek". Előkerül a parasztlázadások hangulatát felelevenítő kiegyenesített kasza, egy pár párbaj pisztoly, egy 1848-as kard és egy ódon pallos is. Kivánságládába dobhatja be mindenki az utókornak szánt üzenetét, ugyanis a ládikót legközelebb a Fekete Ház 200. születésnapján fogják kibontani 2057-ben. A gyerekeket, diákcsoportokat a népi ékszerek kiállítására várják, ahol karkötőket, nyakékeket fűzhetnek. Délután 4-kor tartják a ház termeinek névadóját: Szent-Györgyi Albert, Klebelsberg Kunó és Dugonics András nevét veszik fel a helyiségek. Sötétedés után a Fekete Ház falánál körben 150 ünnepi gyertyát gyújtanak. Origaminap Október közepén hirdetette meg az ősi japán legendát felelevenítő békeakcióját a Móra-múzeum. Több mint ezer papírmadár érkezett eddig, a szervezők pedig továbbra is várják az origamikat. Szombaton 10 és 13 óra között közös origaminapra várják a madárhajtogatókat. A legszebb példányokat elküldik Sadako Sasaki szobrához. A japán kislány kétéves volt, amikor szülővárosát, Hiroshimát atomtámadás érte. Tizenkét évesen leukémiát állapítottak meg nála a bomba utóhatásaként. A kórházban barátnője mesélte el neki a legendát, miszerint aki ezer papír darumadarat hajtogat, annak valóra válik egy kívánsága. Sadako azt remélte, ha elkészíti az origamit, meggyógyulhat. Halála napjáig 644 darut hajtogatott, japánban álló szobra zarándokhely; gyerekek ezrei küldenek hozzá darumadarakat, békeüzeneteikkel. JANUÁRTÓL JUHÁSZ GYULA ÉS JÓZSEF ATTILA VERSEI IS SZABADON FELHASZNÁLHATÓK Nem sokat hoz a szerzői jog THÉKES ISTVÁN: MINDIG MEGEGYEZÉSRE TÖREKSZEM A FELHASZNÁLÓKKAL Bárki szabadon felhasználhatja januártól Juhász Gyula és József Attila műveit, mert idén letelt haláluk után az a hetven esztendő', amíg az örökösök rendelkeztek a szerzői jogokkal - így őket illették a jogdíjak is. HOU.ŐSIZSOP A magyar törvények szerint az alkotók - írók, költők, zeneszerzők, képzőművészek - halála után hetven évig illetik meg az örökösöket a szerzői jogok, így a jogdijak is. Elvileg eddig fizetni kellett volna például József Attila és Juhász Gyula műveinek minden közreadása után, jövő januártól viszont mindkét szegedi kötődésű költő szövegei bárki által szabadon és ingyenesen felhasználhatók. Így visszakerülhetnek az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett, interneten elérhető Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK) is József Attila versei - amelyeket két évvel ezelőtt azért kellett levenni, mert az örökösök megtiltották közzétételüket. Az örökösök egyike, Makai Ádám, József Eta fia, azaz József Attila unokaöccse jól szituált londoni polgár, nem követelt pénzt, inkább erkölcsi aggályai voltak bizonyos publikációkkal szemben. Nem értett egyet a költő talán legvitatottabb írásművének, a Szabad ötletek jegyzékének mindenki által szabadon elérhető közzétételével Fotó: Karnok Csaba mását. A szöveg egyébként a tiltás ellenére eddig is elérhető volt egy kanadai honlapról. Az írók, költök örököseinek szerzői jogait gyakran megsértik Magyarországon: elfelejtik megfizetni a jogdíjat. Talán azért is ritkán hallani ezzel kapjjBartókra megvárni kell Bartók Béla 19A5. szeptember 26-án hunyt el, így csak 2016 januárjában szűnik meg műveinek szerzői jogi védettsége. Hagyatéka sokáig fizikailag is kettészakítva, részint Amerikában, részint Magyarországon volt fellelhető. A hidegháború idején a jogdíjakkal kapcsolatos ügyek rendezése is problematikus volt. Néhány főműve rendkívül népszerűvé vált világszerte, így tízmilliós bevételek keletkeztek a kottakiadásból, a koncertekből és a hanglemezfelvételekből származó jogdíjakból. A komponista idősebbikfia, ifj. Bartók Béla Magyarországon élt, özvegye, Pásztory Ditta is hazajött Amerikából, fiatalabbik fia, Bartók Péter viszont ma is az Egyesült Államokban él. Amikor vita keletkezett abból, kié a befolyt pénz, még a Magyar Nemzeti Bank is állást foglalt a kérdésben. Bartókkal kapcsolatban az elmúlt évek talán legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye volt: a magyarországi jogok örökösének nem tetszett, ezért 2005-ben megtiltotta, hogy a bemutató után is játsszák Alföldi Róbert rendezésében a Miskolci Bartók+ Operafesztiválra készült Kékszakállú-produkciót. József Attila pszichoanalitikusa kéré- csolatos botrányról, mert kicsi a piac, sére rögzítette az olykor vad és trágár nincs szó igazán jelentős összegekről, asszociációkra épülő, megrázó valló- Jövőre Juhász Gyula müvei után sem kell már jogdíjat fizetni. December 31-éig azonban a költő legkisebb testvérének, Juhász Endrének két unokáját, Thékes Istvánt és testvérét, Thékes Lászlót illetik meg a szerzői jogok. - Mindig nagyon toleráns vagyok a felhasználókkal, megegyezésre törekszem, mert a legfontosabb szempont számomra az, hogy Juhász Gyula verseit minél többen megismerjék. Még akkor is, ha esetenként nem tudnak fizetni értük - mondta Thékes István, aki a Kassák-jogörököstől, az idén ipá• • Ha egy antológiában # # megjelentetik a férjem írásait, fizetni többnyire nem tudnak. Baka Tünde jusban elhunyt Csaplár Ferenctől, a Szegedről elszármazott irodalomtörténésztől kapott hasznos tanácsokat a kiadókkal vivott harchoz. Kivételként pozitív példát is említ: a szegedi Lazy Kiadó - amely friss karácsonyi könyvében, az Ezüstfenyőben is közöl két Juhász Gyula-költeményt - mindig példás korrektséggel kezeli a szerzői jogokat. - Ha egy antológiában megjelentetik a férjem írásait, előtte általában engedélyt kérnek, de fizetni többnyire nem tudnak, csak egy-két tiszteletpéldányt küldenek. Ha rádióban vagy televízióban használják fel a müveit, akkor az Artisjus szerzői jogvédő irodán keresztül kapom meg a jogdíjat. Ennek az a szépséghibája, hogy évente csak egyszer számolnak el, és tíz százalékot levonnak - osztotta meg velünk tapasztalatait a közelmúlt legnevesebb szegedi költőjének, az 1995-ben elhunyt Baka Istvánnak az özvegye. Baka Tünde szerint a szerzői jogdíj olyan jelentéktelen, mintha nem is lenne. Az is előfordult, hogy egy-egy folyóirat engedély és jogdíj megfizetése nélkül közölt Baka-verseket. A legmeglepőbb mégis az volt, amikor a karácsonyi vásáron drága merített papírra nyomtatva árulták az egyik ismert Baka-költeményt, Háry János bordalát - persze a jogdíjtulajdonos megkérdezése nélkül. • 8ÍCI8SZ kUnyvAruliá/ LÍRA KÖNYVKLUB TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza 1. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 E-mail: fokusz.szeged@lira.hu Repülős Gizi vallomása _ ÚJSZÁSZI ltom „Minden ember egyformának születik..." - hivatkozik Kantra mottóként Repülős Gizi, aki hagyta Grecsó Krisztiánnak, a Szegvárról elszármazott írónak, hogy naplós jegyzeteit életregénynyé szerkessze. Női nézőpontból látjuk a férfiak uralta világot. A 81 éves Bodnár Gizella életmeséje azt mutatja, hogy a társadalom periférián nőként létezni és életben maradni az elmúlt hatvan évben csak harcolva és tolvajkodva, asszonyként és kurvaként, férfibolondként és leszbikusként lehetett. A kleptomán Gizi kalandjainak ára volt a húsz év börtön, s a legalább ennyi megúszott büntetés. Örök újrakezdő lett Gizi, akinek mára semmije se maradt, csak a hírhedtsége, mégis: minden szaván átsüt az optimizmus. Mert az élet két férjjel és három gyerekkel és számtalan kalanddal - szép! Bodnár Gizella: Repülős Gizi, a tolvajok királynője. Broadway Invest Kft. 2007. Ajánlott ár: 2990 forint. A FÉNYKÉPEZÉS MAGYAR KLASSZIKUSAI A REÖK-BEN Harctér, divat, sport - amire figyelt a világ B SZTÁRFOTÓS FÉNYKÉPEZ. A negyven évig hollywoodi sztárokat és főként nőket megörökítő Szipál Márton (85) élet- és fotóművész, akit kopasz fejéről és nagy szemüvegéről egy távközlési cég reklámarcaként ismert meg az ország, jövő héten kedden, szerdán és csütörtökön tárlatot vezet és fényképez a REÖK-ben. A FEKETE-FEHÉR MŰVÉSZETI FOTÓK MEGDÖBBENTŐ EREJŰEK Öt világhírű magyar származású fotográfus - Brassai, Róbert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi - művei láthatók Budapest és Debrecen után január 13-áig a Regionális Összművészeti Központ (MJérték című kiállításán. POMBA1 TÜNOt Brassai, Capa, Kertész, Moholy-Nagy és Munkácsi fotóit együtt, ebben az összeállításban eddig soha sehol nem láthatta a közönség - magyarázta Ledényi Attila, a tárlat impresszáriója. Egyenként a világ kiállítótermeiben mindig jelen vannak, sőt a fotók árverési világrekordját is egy magyar, André Kertész tartja ötmillió forinttal. A REÖK-ben az 1917 és 1962 között készült fotográfiáikat rendezték időrendbe, így összevethető, ki mivel foglalkozott ugyanabban az időben. Fotó: Frank Yvette Az öt fotográfus egyike sem a saját hazájában lett próféta. André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor, 1894-1985) Franciaországban és Amerikában lett világhírű, míg a Brassaiként ismertté vált Halász Gyula (1899-1984) a párizsi éjszakából merített ihletet. Trockij-portréjával ugrott ki Róbert Capa (Friedmann Endre Ernő, 1913-1954), igazi klasszikussá a spanyol polgárháborúban készült A milicista halála cimü fotója tette. Az Egyesült Államokban haditudósító lett, végigfotózta az angol, észak-afrikai és olasz hadszínteret, sőt a franciaországi partraszállást is. Negyvenegy évesen esett munkája áldozatául, amikor a Life magazin megbízásából Indokínába ment tudósítani. Moholy-Nagy László (Weisz László, 1895-1946) tízévesen került Szegedre, itt érettségizett, Babits Mihály is tanította. Pesten lett avantgárd költő, festő, fényképész, fémszobrász, ám élete meghatározó részét Németországban és Chicagóban élte a Bauhaus, majd a School of Design mestereként. Martin Munkácsi (Munkácsi Márton 1896-1963) divatfotósként kezdett, később a világ legjobban fizetett sportfotósaként dolgozott az USA-ban.