Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-07 / 259. szám

6 "MEGYEI TŰKOR" SZERDA, 2007. NOVEMBER 7. ANOSZF lerombolt mítoszai Az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, és a Téli Palotát sem ostromolták meg. Sőt a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították - derül ki A forradalom mítoszai című kiállításból. Az egykor nagy októberi szocialista forradalomnak (NOSZF) nevezett, Magyarországon november 7-én ünnepelt eseményről Szergej Mironyenko, az orosz állami levéltár igazgatója, a történelemtudományok doktora az MTI-nek elmondta: az 1917. februári, illetve az októberi forradalom történetét sem írták még meg. A szovjet történelem azt tanította, hogy a békés munkások és katonák kivonultak Petrográd utcáira a bolsevikok vezetésével tüntetve az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta e békés tiltakozást. De Mironyenko szerint valójában a frontról szökött és a bolsevikok által felfegyverzett katonák golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg. A tényleges katonaságról az Orosz Szövetségi Levéltárak moszkvai kiállításán bemutatják egy ezred névsorát, amelyből az első száz katona közül 47 ember vesztette életét, sebesült meg vagy kapott légnyomást. A szereplőkről a kiállítás elmondja: az októberi fordulat vezéralakja - Lenin mellett Lev Trockij volt. Utóbbi szeptemberben a petrográdi munkás-paraszt tanács elnöke lett, s ő hívta életre a Katonai Forradalmi Bizottságot (VRK), amely előkészítette a fegyveres felkelést. A tanácsnak a Szmolnijban október 25-én tartott ülésén Trockij elnökölt, és bejelentette, hogy az ideiglenes kormányt megdöntötték, a hatalom a tanács kezébe kerül. Csak ekkor lépett a terembe Lenin, és ekkor adta át neki a szót Trockij. Lenint a fegyveres hatalomátvétel legeltökéltebb, legtürelmetlenebb híveként jellemzi a történész. A Téli Palota ostroma ugyanúgy nem történt meg, ahogyan az Auróra cirkáló ágyúi sem adtak le sorozatot. Számos adat bizonyítja: a katonák oldalkapukon hatoltak be a palotába, és letartóztatták az ideiglenes kormány azon tagjait, akiket még ott találtak. Az 1917-es gyűléseken készült L. Arcibusev-rajzok, illetve K. luon festményei bizonyítják - magyarázta a történész -, hogy Sztálin nem volt ott az üléseken, és nem volt a forradalom vezéralakjai között. Az 1917-ben hatalomra jutottak teremtették a most cáfolt mítoszokat. Mára házikedvenccé váltak a IVabantok. Elől egy ritkaság, egy cabrio A keletnémet autóipar máig népszerű csodája, a Thibant első példánya fél évszázada, 1957. november 7-én gördült ki a gyárból. A két- és négyütemű kisautókból 1991-ig összesen több mint hárommillió készült, azóta viszont kiveszőben van. Kispénzűek segítsége, családi relikvia és gyűjtök szenvedélye. A trabicseknek lelke van, még ha a német határvadászok rohamkocsijaként vetették is be a kicsikét - halljuk a Szegeden élő nyolcgyermekes élctművésztől (amikor megkérdeztük, mivel foglalkozik, azt mondta: mindennel) az általunk szervezett röpke trabis randin. Szűcs Tamás napsárga járgányának csak a színe új, a Ttabant TTamp minden más porcikája a régi. A harci terepjárót a büszke NDK-sok az 1970-es ausztriai autókiállításon mutatták be, akkor vásárolhattak belőle nyugati vadásztársaságok, tőlük jutott hozzá Tamás is huszonhat éve. Eleinte megmosolyogták, mert azt hitték, hogy a bogaras autóépítő szétkapta a kasznit. A gazda kéthengeres kétütemű autóját annak üzemzaja alapján Suhanónak hívja, bár hivatalosan a forgalmijában az áll: „ponyvatetős cabrio". Első kocsiját, a Trabant 60IS de Luxe-ot a tiszaszigeti egyetemista, Popovics Bálint két és fél éve vette ötvenezer forintért. A huszonhárom esztendős delfinszürke színű autó átírása majdnem ugyanannyiba került. A restaurálása több mint kétszázezer forintra rúg, mert nála szinte minden eredeti. Ezt a luxustrabit kizárólag DDR-állampolgároknak gyártották. Króm lökhárító, ködlámpa, műbőr ülés és ajtóborítás, plusz nyitható hátsóablak turbózza a komfortját. Becenevet a luxus kétütemű is kapott, BGT-s rendszáma alapján Bendegúz Töhötömnek szólítható. És mert nemcsak a trabik, hanem a trabisták is más kasztot alkotnak, Bálinték létrehozták a Szegedi Trabantos Baráti Kört. A Békés megyei Csorvásról érkezett közéjük Molnár György gyöngymetál kék fényű napfényFord.- Segesvári Csaba tetős Trabant 1.1 Universal kombijával. Az utolsó mohikánok közül való négyütemű példány a trabik Benjáminja a maga tizenhét évével. Az amúgy gépkezelő fiatalember két éve jutott hozzá, és bár a szakmunkát családon belül oldja meg, hatszázezret költött rá. Ebből csak a fényezés került kétszázezerbe. Azóta viszont, mondta, ha szemmel koptatni lehetne, már nem lenne rajta festék. A fiatalkorú trabit csak a háta mögött szabad becézni: Traguárnak. A trabisok kívülről fújták, milyen célszerszám RÖGESZME ÉS RELIKVIA Domokos Mihály, a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapatának ügyvezetője huszonhét éve megrögzött trabis, immár a harmadik szolgál alatta. A 601-est nevezik Döncinek, a tulaj tanítványai a rendszámáról ACÁ-nak hívják, legújabb festése miatt pedig kék nyíl lett a neve. Szőke Péter önkormányzati képviselő, Szeged korábbi rendőrkapitánya is a harmadik trabinál tart. Szeri István, a Tisza Volán Zrt. elnök-vezérigazgatója garázsban dédelget egy harminc éves Trabant Combit. Édesapja legelső autójára emlékezteti, amin ő is megtanult vezetni. Ponyvatetős cabrio vagy luxusautó - Minden Trabantnak lelke van Most lett ötvenéves a keletnémet papírj aguár 0LCS0 NÉPAUTÓ - KIUTALASRA JH Az NDK vezetése olcsó népautóval akarta megörvendeztetni a dolgozókat, ezért a háború után a tömeggyártás helyszínéül az elsőként államosított Audi-gyár székhelyét, Zwickaut jelölték ki. Sok acél nem lévén Wolfgang Barthel mérnök feltalálta a célnak megfelelő, hőre keményedő műanyagot, a duroplasztot. A „papír jaguár" tehát szovjet gyapothulladék és műanyaggyanta összepréselésével jött létre. A legelső - P70-es - kisautó még nevében őrizte a plasztik kezdőbetűjét. Az első Trabant magyarul útitárs - fél évszázada 1957. november 7-én gördült le a gyártósorról. A tizennyolc lóerős 500 köbcentis típust öt év múlva a 600-as követte, 1963-ban pedig a 601-es a ma ismert újabb dizájnnal. Annak ellenére, hogy több mint hárommillió példányt gyártottak összesen, igényelni kellett és négy-öt évet várni rá. Az ára úgy tíz havi fizetésnek felelt meg A rendszerváltás után még két évig gyártották, de már VW-motorral. Hozzávetőlegesen még ötvenezer réja az utakat. A kétütemüekhez keverék üzemanyagot már nem kapni, a sofőrök mixelik, olajbél és benzinből. kell kedvencük gyors újraélesztéséhez: kalapács, kombinált fogó, gyertyakulcs és „műszaki cérna", azaz drót. DOMBAI TÜNDE További fotók a témáról: www.foto.delmacvar.hu November 7. piros betűs ünnep volt a múlt rendszerben, célzatosan az októberi forradalom 50. évfordulójára emelték Lenin kétszeres életnagyságú bronzszobrát a megyeháza - és az akkori pártbizottság - előtti Rákóczi téren. Mint ahogy azt Tóth Attila művészettörténész a Szeged szobrai és muráliái című művében írja, a Lenin-emlékmű a mögötte álló irodaépülettel a Kádár-korszak téralakításának tipikus példája volt. Alkotója, Kiss István akkoriban úgy nyilatkozott, „a népvezér arca derűs, azt jelképezi, hogy a nagy cselekvés utáni feszültséget a így múlik el a világ dicsősége. A Lenin-szobor a szegedi Rákóczi térről a makói múzeumudvarba költözött nyugalom váltotta fel". Lenin 23 évvel később, 1990. március 30-án távozott a Rákóczi térről, az MDF által meghirdetett tavaszi Fotó: Segesvári Csaba nagytakarítás során: már egy ideje a „Tovarisi, konyec" plakátok borították be talapzatát. Tóth Attila elmondta, a szobor először Algyőre, a múzeum barakkraktárába, majd annak felszámolása után a makói József Attila Múzeum udvarába került. Ma is ott tárolják a libás asszonnyal, valamint a makói felszabadulási emlékművel együtt. Mellesleg Lenint sokkal kevesebb ellenérzés fogadta Szegeden - minden városba kellett legalább egy álló alak a diktátorból -, mint a már emlegetett libás asszonyt, Segesdi György tanácsköztársasági emlékművét. Az 1960. április 4-én, a Stefánián felavatott szobor a szegedi városkép legszebb, legegységesebb városképét csúfította el, azt a helyet, ahol korábban Erzsébet királyné szobra állt. Alkotója úgy magyarázta: keselyűn, a legyőzött kapitalizmus szimbólumán tapos a nőalak, VOLT SZTÁLINUNK IS Szegeden a Stefánián, a mostani Lidicei emlékmű helyén - a volt Sztálin-sétányon állt 1950-56 között Lenin és Sztálin szoborcsoportja, Tápai Antal alkotása, amely egy már meglévő szovjet művet másolt le. Lenin fáradtan, betegen ült és beszélt a fölé magasodó, tettrekész Joszif Visszarionovicshoz. amelynek ökölbe szorított keze jelzi, a harc még nem ért véget. Ez utóbbit szimbolizálja a „libának" azon mozdulata is, hogy még megemelte a fejét. A korabeli Délmagyarország is kritizálta a szobrot - kicsi a feje, nagy a két karja, írták elődeink és még az országos sajtót is uralta a „szegedi szoborügy". A szobrot 1992-ben távolították el, előbb Leninhez hasonlóan Algyőre, majd Makóra került. (Azért Makóra, mert a Boross József utcai raktárnak nincs udvara.) Utánajártunk, volt-e Szegeden a múlt rendszerben úgynevézett kurzusszobrász, de szakértők egyhangú véleménye szerint az ilyen monumentális alkotásokkal általában a fővárosi művészeket bízták meg. Megkérdeztük Zombori Istvánt, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóját, szerepel-e a tervekben olyan szoborpark létrehozása, mint HOSI EMLEKMUVEK ^ Szegeden, a Széchenyi tér északi és déli oldalán állt 1945-től, 46 éven keresztül a szovjet közkatonák, illetve a szovjet hősök emlékműve, amelyeket a Vörös Hadsereg állított. Az obeliszkek Kárpátokbél származó, rózsaszín márványát lebontásuk után a Belvárosi temetőben létesített második világháborús emlékműhöz használták fel, a szobrászi díszeket és feliratokat a múzeum érzi. amilyen Vásárhelyen vagy Budapesten, Budatétényben látható. A vezető, noha el tudna képzelni Szegeden is szoborparkot, nem hallott arról, hogy a város vagy a megye kezdeményezné. Hozzátette: amint elkészül a múzeum új raktára, Makóról visszakerülnek a diktatúra szobrai. FEKETE KLÁRA A diktatúra szobrai a süllyesztőbe kerültek Lenin Negyven évvel ezelőtt avatták Lenin bronzszobrát a megyei pártbizottság előtt, a szegcdi Rákóczi téren, inajd 1992-ben előbb Algyőre, majd Makóra szállították. Vele van az 1960-ban elkészült Tanácsköztársasági emlékmű, ahogy a szegediek emlegették, a libás asszony. Egyelőre még nem merült fel egy, a diktatúra alkotásait őrző szoborpark ötlete Szegeden. a libás asszonnyal Makón