Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-24 / 274. szám

SZOMBAT, 2007. NOVEMBER 24. •AKTUÁLIS" 3 Tiszaszigetiemondhat az első helyről-Zsírfarú lelőhelye újra nevezetes lesz Gyálánál van a mélypont Ettől a sorompótól számítva három kilométernyi sártenger választott el tegnap bennünket az ország legmélyebb pontjától. Szatmári József terepjárója sem tudott megbirkózni az úttalan úttal Fotó: Segesvári Csaba Tiszasziget határában mérték az ország legmélyebb pontját eddig. Nemrégiben Szatmári József szegedi geoinformatikus korszerű műholdas műszerekkel kimutatta, hogy a legmélyebb pont mégsem Tiszasziget, hanem a Szegedhez tartozó Gyálarét határában található. Az új mélypont helye már eddig is nevezetes volt - a Lúdvári Vénuszról. Mégsem Tiszaszigeten, hanem Szeged déli határában, a gyálai mezőn található az ország legmélyebb pontja. Ezt a legkorszerűbb geodéziai műholdas helymeghatározó mérések mutatják. A tényt a szegedi egyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének adjunktusa, Szatmári lózsef erősítette meg. Lapunkban márciusban írtuk, hogy a megye legmagasabb pontja az öttömösi Szerelem-domb 127,8 méterrel van a tenger szint felett, a legmélyebb pedig, Tiszaszigetnél, 75 méterrel. - Belvizek kutatásával, doniborzatmodellezéssel foglalkozom. A Tisza szabályozása után állapíthattak meg először ilyen mélypontot, mert addig a folyó vándorolt, és a hordalékával állandóan változtatta a domborzatot GYALARETI VÉNUSZ A Szeged határában megtalált mélypont megközelíthetetlen, mert nádas sártenger borítja, és nem jelöli semmi. Ezért a szintjelzéshez megfelelő hely továbbra is Tiszasziget - mondja a geoinformatikus. Pedig a gyálarét-lúdvári határ is felmutatott már nevezetességet. A hatvanas években a Móra-múzeum régészei egy 7700-7800 évvel ezelőtti újkőkori település nyomaira bukkantak itt. Horváth Ferenc régész elmondta: parasztgazdálkodással foglalkozó népcsoport nyomait találták, várét nem. Előkerült viszont egy termékenységet szimbolizáló kultusz-szobrocska. A szertartások kellékeként használt, tizenhat centiméteres nőfigura - szakszóval „zsírfarú" - telt idomai miatt a Lúdvári Vénusz nevet kapta. A múzeum tulajdona, és most is látható a vásárhelyi állandó kiállításon. mondja a geoinformatikus és mutatja a mérési térképeit. Logikusan mindig is a déli határszél felé volt a legmélyebb terület, azért folyik erre a Tisza. A legmélyebb pontot a hetvenes években Tiszaszigetnél jelölték ki - 75,8 méterrel a tengerszint felett. Az útikönyvekben is így szerepelt. Nagyjából tíz éve, ahogy a műszerek egyre precízebben mértek, lehetett pontosítani, hogy pontosan merre is „lejt" az ország. A legújabb adatokat a műholdas mérőeszközök, a GPS-ek szolgáltatták. Szatmári József kimutatta, hogy Tiszasziget az eddig mértnél valójában egy méterrel magasabban fekszik: 76,7 méteren. A legmélyebb pont pedig nem a folyó jobb partján van, hanem a másikon, Szeged határában, a Tisza és a gyálaréti holtág között, Lúdvárnál. Méghozzá 75,8 méteren, azaz ugyanolyan „magasan", mint amennyit korábban Tiszaszigetnél mértek. Tiszasziget évtizedek óta büszkélkedik vele, hogy ott van Magyarországa legmélyebb pontja. Bodó Imre polgármester kopjafát is állíttatott a határban. Ez 1998-ban történt, amikor a helység első embere lett. A kopjafa mellett emlékkő is hirdeti a „legséget". A mélypont kedvelt kirándulóhely. Biciklisek és buszos turisták keresik fel, nyugdíjasklub tartja ott kihelyezett üléseit. Kiépített út híján esős időben nehezen megközelíthető, ezért a polgármester már tervet is készíttetett az útépítésre. Tegnap arról kérdeztük, miként érinti őt és a tiszaszigetieket, hogy az új mérések szerint Szeged mélyebbre van náluk. - Remélem, a mélypont marad ott, ahol eddig volt. És megmarad nekünk mint látványosság és kirándulóhely - mondta. Ez a dolog érzelmi része, fűzte hozzá, de döntsenek a tények. Tájékozódik, és tudomásul veszi, ha a mérések eredménye hitelesnek Bizonyul. DOMBAI TÜNDE SÜLLYEDÜNK A tengerszint felett mért magasság viszonylagos - máshol van az egyezményes nullapont világszerte. Hazánkban a második világháborúig az Adriai-tenger Triesztnél mért szintjét vették alapul a térképészek, akkor az egész keleti blokk országai áttértek a Baltl-tengernél lévő königsbergi nullához és minden 67 centivel feljebb került. Az uniós országokban megint más, az amszterdami nullapont a mérvadó, ez a königsbergitől 14 centivel alacsonyabban van. Ehhez a rendszerhez hazánk még nem csatlakozott. Élődonor SZABÓ C. SZILÁRD „Amit ma láttak, az szándékos átverés volt, félrevezettük önöket. De a probléma halálosan komoly" - mentegetőzött annak a holland televíziónak a vezetője, aki a Big Donorshow-val megvezette az egész világot. Emlékezetes: júniusban három, állandó dialízis-kezelésre szoruló fiatal beteg vetélkedett azért, hogy melyikük kapja meg egy harminchét éves haldokló asszony veséjét. A valóságshow már előre nagy felháborodást váltott ki Hollanihában és a vezető hírtelevízióknak, a BBC-nek és a CNN-nek köszönhetően az egész világon. A műsor bírálói etikátlannak és ízléstelennek nevezték az ötletet, amelynek kitalálóit gonoszabbaknak tartották a szervkereskedőknél, mondván: nem lehet szórakoztatásra felhasználni a végletekig elkeseredett betegeket. Aztán a botrányból bombasiker lett. miután a televíziós show-ban bejelentették: játék volt az egész, a betegeket színészek alakították, és a műsorral arra akarták felhívni a figyelmet, hogy mekkora hiány van szervadományozókból. A show után több mint tizenkétezer holland ajánlotta fel szerveit átültetésre, ami négyszerese volt a havi átlagnak. Történt mindez abban az országban, ahol négy évet kell várni egy veseátültetésre, és donor hiányában évente legalább kétszázan meghalnak. Nálunk átlagosan három évet kell várni egy veseátültetésre - ha időközben nem változik meg a beteg állapota és van számára immunológiailag megfelelő szerv. Nyilvánvalóan nem kapott volna ekkora figyelmet a téma, ha csak arról beszélgetnek a műsorban, hogy kevés a donor. A botrányra viszont mindenki odafigyelt. Ilyen az ember. A média pedig, természetéből adódóan, imádja és ma már tervezi is a cirkuszt, mert sokszor csak így tudja magára és az adott ügyre irányítani a figyelmet. Új keletű szóval médiahacknek is nevezik az ilyet, ami ellen nem lehet kifogást emelni, ha jó ügyet szolgál. Nagyon messze áll a médiahacktől annak a szegedi családnak a története, akikről lapunk Szieszta mellékletében írunk. Noha itt nincs semmi csavar, nincs semmi trükk, biztos vagyok abban, hogy ha kis időre is, de a figyelem középpontiába kerül az élődonoros szervátültetés, amitől nálunk még mindig nagyon félnek az adományozók. Pedig ennél a megoldásnál tervezhető a műtét, sokkal jobb a szervek túlélési mutatója és kevesebb gyógyszert igényel az ellátás. Az Egyesült Államokban az átültetések hatvan, Norvégiában pedig harminc százaléka élődonoros transzplantáció. Itthon összesen három (!) százalék ez az arány. Ezt a számot valahogyan növelni kellene, lavallom, szóljunk a holland tévéseknek... Új csomagolás a Hungeritnél Százmillió Szentesnek MUNKATÁRSUNKTÓL Csomagolástechnológiai újítást fejlesztett ki és vezetett be a szentesi Hungerit Zrt., a Sealed Air Cryvac céggel együttműködve. A beruházás értéke megközelíti a százmillió forintot. A Magyar József elnök-vezérigazgató vezette cégnél az új gépnek köszönhetően jelentősen növekszik a csomagolókapacitás, és termékeik eltarthatósági ideje a duplájára emelkedik. A korszérű eljárással teljesen szárazak maradnak a tartósítószer nélkül készült baromfihús-készítmények. A Hungerit árui eddig is megfeleltek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, az új technológia alkalmazásával azonban a termékeik 18-21 napig megőrzik szavatossági idejüket, az eddigi 8-10 nap helyett, anélkül, hogy tartósítószert adnának hozzá. A szegedi betegek szerint az egészségügyi reform nem hozott javulást Hiába jött a vizitdíj, a hálapénz mégis maradt Várakozók a szegedi rendelőintézet folyosóján. Sokallják az üresjáratokat Foto. Frank Yvette Majdnem egy éve kezdődött el a hazai egészségügyi rendszer átalakítása, amit a szaktárca az ellátás javításával magyaráz. A betegek azonban nemigen érzékelik a színvonal-emelkedést. A vizitdíj szerintük nem szünteti meg a hálapénzt, továbbra is hónapokat várnak vizsgálatra, és a több-biztosítós modell sem hozza el a Kánaánt. Közel egy éve zajlik a kormány által egészségügyi reformnak nevezett átalakítási folyamat. Kíváncsiak voltunk, a szegedi betegek mennyire érzékelik a szolgáltatásjavulást. - Ide-oda küldözgetik az embert: csak itt fönt tudom meg a szakorvostól, hogy lent kellett volna befizetnem a vizitdíjat, úgyhogy újra le, aztán föl, pedig szívbeteg vagyok. Hátha meghalok, aztán már nem kell kezelni, meg fizetni a nyugdíjamat - beszélt felháborodva tegnap délelőtt egy sándorfalvi asszony a szegedi „SZTK" szemészetén. A vizitdíjat egyébként nem bánja, mert „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen", és jobb is mint a hálapénz - amivel szemben állítólag bevezették. Az idős asszony azt azért hozzátette: mostani műtétjénél is adott hálapénzt, két orvosnak. Az egyik az volt, aki a beavatkozást elrontotta, a másik az, aki helyrehozta kollégája hibáját. - Jobb nem lett az ellátás, az biztos - jelentette ki Vérné, aki idős édesanyjával várta a bebocsátást a kardiológiai szakrendelésre. Időpontra jöttek, de azóta már fél óra telt el a váróban, hiába. A fiatalabb nő szerint nem állapot, hogy hosszú hónapok múlva adnak csak időpontot vizsgálatra. Addig akár meg is halhat az ember. Elmosolyodott, és legyintett, amikor arról kérdeztük: valóban kevesebb hálapénzt adnak-e, amióta vizitdíjat fizetnek. Azt mondja, most már nemcsdk hálapénzt adnak, de legombolnak róluk 3-4-szer háromszáz forintot is, mire eljutnak egy szakorvosig. - Nem értem ezt a több-biztosítós dolgot, de a Hollandiában élő rokonaim azt mondják: ne számítsak arra, hogy attól rögtön jobb lesz minden. Majd pár évtized múlva, talán - mondta a nyolcvanéves Ilonka néni, aki a belgyógyászaton várt vizsgálatra. Hozzátette: bár jó erőben érzi magát, ha javulni is fog az egészségügyi ellátás, azt ő már úgysem éri meg. - Fél napomba telik, hogy bekerüljek a szakorvoshoz. Reggel nyolckor kezdődik a munka az ambulancián, vizitdíjat viszont csak fél kilenctől lehet befizetni, ezért minden előjegyzett vizsgálatom csúszott. A röntgen előtt két órát vártam - mondta „élményeit" tegnap délben az új klinika traumatológiai ambulanciája előtt a kékre gipszelt kezű Fazekas Péter. A bonyolult törést szenvedett főiskolásról csupán azt kellene eldönteni: levehető-e már a rögzítés az plkarjáról. Mint mondta, leginkább ez a holt idő idegesíti, az ellátást viszont magas színvonalúnak tartja. - Sajnálom őket. Több beteg is ordítozva zúdítja rájuk az összes baját. Rajtuk csattan az ostor, pedig nem is ők tehetnek erről az egész gázhalmazról - utalt a fiatalember az ambulancián dolgozó szakemberekre, mielőtt a nevét kiabálta a váróban a röntgenaszszisztens. T. R.