Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-21 / 271. szám

SZERDA. 2007. NOVEMBER 21. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Kilóg a sor az államkincstár épületéből - Egymásnak tartottak továbbképzést a sorban állók Senkit se hívtak, mégis jönnek Újra sorban állnak az emberek a gázártámogatással kapcsolatba hozható papírjaikkal az állam­kincstárnál - tegnap délelőtt az utolsók a Széchenyi téren vá­rakoztak. Eltúlzott bürokráciát gyanítottunk először, majd ki­derült: az emberek maguktól gyülekeznek. A kincstár szerint senki se hívta őket. Már több mint egy hete tömegei­nek az emberek az államkincstár szegedi ügyfélszolgálatán, a Szé­chenyi téren, tegnap azonban re­kordot döntött a tolongok szá­ma. Egy rövid ideig a sor még a Szeged étterem elé is kilógott. Kí­váncsiak voltunk, mit keresnek ott az emberek, hiszen a tavaly megszerzett rutint és tudást idén bőven kamatoztatnák a gázártá­mogatásra jogosultak. A lépcsőházban mi is beálltunk a várakozók közé. Az emberek egymásnak tartottak továbbkép­zést, melyik rubrikába mit kell ír­niuk, hogy a támogatásra jogo­sultak legyenek. Ezt követően többen nem is ácsorogtak már to­vább, hanem bedobták a nyitott borítékot a portával szemben el­helyezett nagyméretű papírdo­bozba. Az egyik asszony azt mondta, egyszer már elért az ügy­intézőig, de kiderült, elfelejtette magával hozni a legutolsó gáz­számláját, ezért hazament és Sokan voltak, akik úgy döntöttek, inkább sorban állnak a kérelmükkel, ahelyett hogy postára adták volna Fotó: Schmidt Andrea megint visszajött: belefér az ide­jébe. Megnéztük a tájékoztatót: világosan leírták, a benyújtott ké­relemhez csatolni kell az utolsó energiaszámla másolatát is. A várakozók közé tartoztak azok is, akik adategyeztetésre ér­keztek: dokumentumokkal kell ugyanis igazolniuk, hogy 2007-ben jogosan vették fel a kompenzációt. Az egyik nő, aki Lengyelnéként mutatkozott be, azt mondta, úgy olvasta a tájékoz­tatóban, hogy postán vagy szemé­lyesen kell az igazoló dokumentu­mok fénymásolatát az állam­kincstár rendelkezésére bocsáta­ni, de ő akkor nyugodt, ha szemé­lyesen beszél az ügyintézővel. Erre válaszolta azt Sztán György, a Magyar Államkincstár Dél-alföl­di Regionális igazgatóságának iro­davezetője, hogy teljesen felesleges személyesen bemenni hozzájuk, hiszen az ügyintéző ilyen rövid idő alatt csak arra képes, hogy elvegye a dokumentumokat. Nem tudja azok helytállóságát ellenőrizni. Sztán György szerint világosan le­írták, hogy se az adategyeztetés, se a 2008-as gázártámogatás benyúj­tása miatt nem kell hozzájuk fel­tétlenül személyesen bemenni. ­Senkit se hívtunk - mondta el többször is Sztán György -, csak azt kértük, nyolc napon belül küldje el mindenki a szükséges okmányok fénymásolatát. Az ügyfélszolgálat természetesen mindazok számára elérhető, akik ragaszkodnak a sze­mélyes ügyintézéshez, de számíta­ni kell a torlódásra. Mi van akkor, ha valaki nem mellékelt minden papírt? A válasz: akkor hiánypót­NEM BÍZNAK A P0STABAN tjp Tegnap Csörög rovatunkat is töb­ben keresték telefonon gázártá­mogatás-ügyben. Egyikük felvetet­te, tisztában van vele, hogy nem kell bemennie személyesen adat­egyeztetésre. viszont nem szíve­sen adja fel postán legtitkosabb személyi okmányainak fénymáso­latát. Az adategyeztetéshez ugyanis szükség van a lakásban élő összes személy lakcimkártyá­jának vagy személyijének fénymá­solatára, az igénylő szja-bevallá­sának és az utolsó három havi jö­vedelemigazolásának kópiájára is. lásra szólítják fel. A gázártámoga­tások benyújtására pedig van idő, aki december 31 -éig beadja, január 1 -jétől megkapja a kompenzációt, amennyiben arra jogosult. Az államkincstár illetékese sze­rint a napokban azért keletkeztek hosszú sorok, mert összecsúsztak határidők: most járt le a nyolcna­pos haladék az adategyeztetésre, és most kapják meg folyamatosan az emberek a jövő évi gázártámo­gatás igénylőlapját. Arra a kérdés­re, mindenkit behívnak-e adat­egyeztetésre, nemmel válaszolt: az ellenőrzés szúrópróbaszerű. FEKETE KLÁRA További fotók u témáról: www.foto.dclmanyar.hu Az eladók természetesnek veszik a két-három dekás eltérést Mérésteszt sajttal és parizerrel Szegeden Sehol nem tudtak pont annyit mérni, amennyit vásárolni szeret­tünk volna Fotó: Karnok Csaba Hol mernek a legpontosabban? Erre a kérdésre kerestük a vá­laszt szegedi élelmiszerboltok­ban. Mindenhol tíz deka pá­rizsit és tizenöt deka sajtot kér­tünk, majd a mérleg mutatóját vizslattuk. - Egy almát kérek! -Kettő maradhat? Ezzel a viccel is felvezethet­nénk alábbi írásunkat, bár tő­lünk még csak meg sem kérdez­ték egyik csemegepultnál sem, hogy maradhat-e a többlet. El­döntötték maguk, hogy marad. Szegedi élelmiszerboltokban jár­tunk, és mindenhol tíz deka pá­rizsit és tizenöt deka sajtot kér­tünk. Kíváncsiak voltunk, hogy hol mérnek a legpontosabban. A nagyáruház élelmiszerosztá­lyán a kért sajtmennyiségnek egyből fölémértek: pontosan 1,6 dekagrammal. Időnk sem volt el­lenkezni, az eladó már nyújtotta is felénk a becsomagolt Csíziót. A párizsit egy másik pultostól kaptuk és majdnem elégedettek voltunk munkájával: a mérleg 9,8 dekát jelzett. Közvetlenül előttünk azonban ennek a pul­tosnak is meggyűlt a baja a mér­tékkel: egy nyugdíjas asszony húsz deka sajtos párizsit kért, több mint három dekával kapott többet. - Soha nem szokott szól­ni, ha többet kap, mint amennyit kér? - érdeklődünk Magdolnától. Azt is elmondtuk neki, hogy a többlet majd negyven forintjába kerül. A nyugdíjas asszony ta­pasztalata szerint az eladók szá­ját csak a drágább termékeknél hagyja el az ominózus kérdés: „Maradhat?" - Ha azt mondjuk, igen, akkor megköszönik - hal­lottuk a törzsvásárlótól. Meg azt is, hogy mivel előre szeletelt volt a párizsi, valóban kaphatott vol­na pontos mennyiséget. Ennek ellenére nem szokott reklamálni. A Széchenyi téri Matchben mindkét meccset a pultos nyerte. Parizerből 10,8, sajtból 16 dekát mért nekünk. Bár a legolcsóbb ter­mékekből kértünk, csak rajtunk húsz forintot nyert az áruház. Itt találkoztunk Pál Gáborral. Az egyetemista fiú virslit vásárolt. ­Olyan még nem fordult elő velem, hogy két pár helyett hármat adtak volna - mondta nevetve, majd egy „varázslatot" is elmesélt. - Negyven deka darált húst kér­tem az egyik áruházi eladótól. Ő feltett a mérlegre egy húsdarabot, ami két dekával volt több. Kérdez­te, maradhat-e. Az igenlő válasz és a darálás után azonban már negy­venhét dekát mutatott a mérleg, új kérdést pedig nem tett fel a lány. Szerintem a darálóban előzőleg maradt hús növelte a súlyt. Azóta nagyobb adag vásárlásánál öt de­kával mindig kevesebbet mondok: ha fölé mérnek is, nem járok rosz­szul - magyarázta. A Sport ABC-ben kiszolgáló pultosnak ötöst adtunk: a párizsi rúdból pontosan tíz dekát szelt le. Ennek tudatában sajtvágási technikáját is nyugodt szívvel fi­gyeltük - vesztünkre. Két és fél dekával mutatott többet a digitá­lis számláló, ami plusz negyven­két forintunkba került. Mérés­tesztünket a Budapesti körúti Reálban fejeztük be. A sajtnál szintén két és fél, a parizernél egy deka volt az eltérés. Igaz, mínuszban. KISS GÁBOR GERGŐ TÍZ DEKA PÁRIZSI ÉS TIZENÖT DEKA SAJT A szegedi élelmiszerboltok pultosainak mérése szerint Coop Match Spint ABC Reál Sajt 16,6 deka 16 deka 17.5 deka 12,5 deka Párizsi 9,8 deka 10,8 deka 10 deka 9 deka Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika | Kínában járt a Szivárvány SE Az értelmileg sérültekkel való törődés maximális odafigyelést, egész embert kíván. A vásárhelyi Szivárvány Szakosított Szociális Otthonban ilyen fiatalokkal és idősebbekkel foglalkoznak, és a Szivárvány SE-ben Szilágyi Lászlóné irányí­tásával sportolhatnak is. A közelmúltban ért el fantasztikus sikereket Balogh Tibor a Sanghaj­ban rendezett világjátékokon. Balogh Tibor a Sanghajban rendezett világjátékokon - ahol 159 ország hétezer sportolója vett részt - nagy­szerű sikereket ért el tollaslabdában, egyéniben és fér­fi párosban második lett, vegyes párosban a negyedik helyen végzett. Az értelmi sérült, nagyot halló 32 éves fiatalember szájról olvasva kommunikál. Tibor­nak - ahogy ő fogalmazott - a sport teszi teljessé az életét, már számos szép eredményt ért el, de a kínai a legkiemelkedőbb. Ebben nagy szerepet játszott Szi­lágyi Lászlóné, a Szivárvány SE elnöke, a Szivárvány Szakosított Szociális Otthon testnevelője. - Tibor már akkor nagyon boldog volt, amikor tar­talékból előlépett a válogatott rendes tagjává, és biz­tossá vált az indulása a világjátékon - emlékezett Szilágyiné. - Négy hónapja volt a felkészülésre, és minden feladatot, amit előírtak, előírtunk zokszó nélkül megcsinált. Nagyon akarta a sikert, ennyire céltudatosan még soha sem dolgozott. Állíthatom, az érmek mögött rengeteg munka, tudás húzódik. Huszonhét évig általános iskolában tanítottam, két éve foglalkozom értelmileg sérült emberekkel. A sport rendkívül fontos nekik, atlétika, úszás, labda­rúgás, kosárlabda, tollaslabda, tenisz, asztalitenisz és kerékpározás közül választhatnak a bent lakók, és még van a legsérültebbeknek az úgynevezett moz­gásélmény, ahol már különböző mozgásutánzást, alagúton átbújást is értékelnek. Önmagukat, saját korlátjaikat is le kell győzniük, és ez a legnehezebb. A Szivárvány SE szerény költségvetésből gazdálko­dik, éppen ezért nagy segítség az önkormányzati mik­robusz, mellyel eljuthatnak a versenyekre: 2005-ben 24, tavaly 21, az idén eddig 17 megmérettetésen vet­tek részt a klub sportolói. A szociális otthon százhu­szonhét lakójából Szilágyiné legalább hetvenet meg­mozgat, közülük harminc az igazolt, ők utaznak a kü­lönböző erőfelmérőkre. Vásárhely a már említett mikrobuszon kívül 150 ezer forintos éves költségveté­si támogatással, ingyenes uszodahasználattal segíti a szivárványosokat. A hiányzó pénzt adományokból, szponzori felajánlásokból, pályázatok útján szerzik be, pótolják - utóbbi kategóriában két év alatt 1 millió forintot nyertek. A havi tagdíj jelképes, 200 forint. - Végtelen türelem és szeretet kell hozzájuk, eb­ben engem segít huszonhét éves pedagógusi pályám minden tapasztalata, fól érzem magam az otthon lakói között, sokat dolgozunk, és minden kis ered­ményért hálásak, mindennek nagyon örülnek. A ta­nítványaim közül Balogh Tiboron kívül meg kell még említeni Mucsi Ildikót, aki szintén tollaslabdá­ban - ez a legnépszerűbb sportág körükben - tavaly Európa-bajnokságot nyert. Rengeteg megható, szép emléket őrzök, nem tudnék egyet kiemelni. Talán mégis: a közelmúltban egy hazai viadalon a Sang­hajban nyertes magyar párost megverte a vásárhelyi Mucsi, Csillikné kettős. Mindenki gratulált nekik, rendkívül szép, felejthetetlen pillanat volt. IMRE PÉTER Tökkel ütni Tökös nemzet lettünk végre. Vagy tökkelütöt­tek? Ez is begyűrűzött hozzánk a kereskedelem vitorláin, ahogy Bálint-napkor a Valentin. Meg a többi. Vakulj magyar, legalább idegen hatásra, ha a magad erejéből nem megy. Mi is föltaláltuk gyerekfejjel, mi mindent le­het kifaragni egy érett tökből. Ha fúrtunk rá két lukat, máris két szeme volt. Kivágtuk az orra helyét, aztán a száját, lehetőleg vicsorira, máris tökfej lett belőle. Persze ajánlatos volt előtte tisztességgel kibelezni, hogy égő gyer­tyát is lehessen állítani bele. Sötétedéskor rio­gathatta vele az apró kölköket a kamasz, vég nélkül. Mostanában a zseblámpa is megteszi, fa, kalapot is illett adni rá, de az is egyszerű volt. Tökfödő a javából. Avval kezdtük. Szár­csutkájával kanyarítottuk le a tetejét, azonnal frizurája is lett tőle. Ha azt hallanám, a bodzapuskát, a tollpuskát meg a krumplipuskát is vissza akarják hozni mindenféle pisztolyfegyverek helyett, megemel­ném tökfejemen a tökfödőt. Ha még karikázni is elkezdenének, meg bihekézni is, tavaszok ha­sadtával, és Isten tudja, hány gyerekjáték hever még az öregek emlékezetében, azt mondanám, egészségesen frissül a fejünk. Maga a tökély. De aggaszt, ha azt látom, hogy némely virágboltok előtt már tököt is árulnak, és a mindenre éhes kisgyerek hogyne pumpolná érte anyját-apját. akkor megbicsaklik bennem a lelkesedés. Aru lett a nosztalgia. Megint vettünk valamit külföldről, ami eredetileg is a mienk volt. Elko­cogott az iciri-piciri ökröcske, a tökmagzacská kintre, és megkérdezte, nincsen valamitek, ami­ből jó pénzeket lehetne csinálni ? Hogyne volna! Tökjó! Viszek belőle egy szekérderékkal. Haza­felé vette észre, válságban van a disznópiac, mit csináljunk a sok tökünkkel ? Már sorozott kato­naság sincsen, nem lehet megfőzni, kisbaltával darabolva. Adjuk el, disznó helyett! Bökkenő azonban van. Vagy lesz. Romló por­téka a tök, hamar elkezd folyóssá válni. Semmi vész, van még fröccsöntő kisiparos. Eröccsint egyet plasztikból, szép színeset, még bibircsó­kok is lesznek rajta. Es arra rá lehet írni mesés ákombákommal az iciri-piciri ökröcske meséjét is. Az alkalmazott irodalom jegyében. H. I).

Next

/
Thumbnails
Contents