Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-19 / 269. szám

-MEGYEI TÜKÖR­HÉTFŐ, 2007. NOVEMBER 19. Enigma gyertyafényben várta a közönséget - Gyulay Endre püspök mondott köszöntőt Misztikus kiállítás egy családi házban Saját házában látta vendégül közönségét a csakis művésznevén ismert szegcdi fcstőnő, Enigma. A misztikus díszletek között rendezett megnyitón Gyulay Endre püspök is részt vett. Csak a szöregi ház címét tudtuk és annyit, az épületet úgy hívják, Enigma Ház. Ami­kor szombaton délután megérkeztünk, a lehúzott rolók elbizonytalanítottak, de a parkoló gépkocsikból sejtettük, hogy jó helyen járunk. A kerti tóban aranyhalak úsztak, bent a házigazda üdvözölt. Mint­ha elkéstünk volna egy házibuliból, ahol a lassú számokhoz lekapcsolták a villanyt ­idegenekkel ütköztünk a félhomályban. A házban csupán mécsesek világítottak. A gyenge fényt a festményeken lévő alakok szeme fehérje tükrözte vissza. Rendhagyó kiállításon jártunk, melyet a csakis mű­vésznéven ismert Enigma, a titokzatos fcstőnő rendezett a saját házában. " Ma festek egy robbanást, holnap egy vízesést. Nincs rontott kép, nincs eldobott vászon. Enigma - Nézzetek szét! - biztatott, mi pedig szobáról szobára járva fedeztük fel a feke­te, fehér, indián arcokat, holdfényes tája­kat. Egyszer csak valaki felkapcsolta a vil­lanyokat és Gyulay Endre püspök kezdett beszélni. Egy sztorival indított, mely sze­rint egy balesetben megsérült férfi kezét visszavarrja az orvos, és a férfi azt kérdezi, ' tud-e majd zongorázni. A doktor biztosít­Gyulay Endre és Enigma a kiállításnyitón Fotó: Karnok Csaba ja, hogy igen. Az nagy csoda lesz - vála­szolja a beteg - mert eddig nem tudtam. A püspök szerint Enigma esetében a kéznek adottsága van. Aztán felhívta a figyelmet a sötétség és a fény játékára, az emberábrá­zolásra a képeken. II. JÁNOS PAL PAPAVAL IS TALALKOZOTT Enigma festményeivel a Vatikánba is eljutott, személyesen is találkozott II. János Pál pápával - kedves emlékként őrzi az erről készült fényképet. A fény keresése című alkotása ma is látha­tó egy kiállításon az egyházi államban. - A szívükkel nézzenek - tanácsolta a közönségnek a festőnő, aki nem használ ecsetet, hanem kézzel viszi fel a festéket a vászonra. ' - Látok sötétebb egyéneket is a képen, például indiánokat. Talán járt ott? - kér­dezte egy nő. Enigma közölte: nem járt in­diánok között, a kép a lelkéből jött. - Cso­dálatos! - lelkesedett a néző. Kérdésünkre, hogy melyik a legújabb kép a körülbelül százötvenből, Enigma vissza­kérdezett: meg tudjuk-e állapítani, hogy melyiket festette előbb, és melyiket később. Nem tudtuk, és szerinte ez nem véletlen. - Ez is az én csodám része. Az Úr adta a tehetséget, és teljes tehetséget adott, amit ugyan fejlesztek, de az első festmé­nyem és az utolsó között lényegi kü­lönbség nincsen. Talán csak én válto­zom. Ma festek egy robbanást, holnap egy vízesést. Nincs rontott kép, nincs eldobott vászon. Addig festek egy képet, amíg az a tőlem telhető legtökéleteseb­ben nem él. A képek címe nem volt feltüntetve, mert Enigma nem akarta befolyásolni a nézőket a véleményalkotásban. G. ZS. Aranyos Irodalmi múzeumban is adód­hatnak fogós kérdések - meséli a nagymamakorú teremőrnő. ­Egy piarista kisdiák azt tudakol­ta a minap: hogyhogy kártyázni szeretett a mélyen vallásos köl­tőI Hiszen az az ördög bibliája, mondta. Elmagyaráztam neki, hogy társasjátéknak is milyen jó a kártya, mire a fiúcska meg­nyugodott. .. Olyan aranyos volt, majdnem hazavittem. D.T. Két hónap, harminc besurranás Az elmúlt két hónapban Szege­den harminc olyan bűncselek­mény történt, amelyeket magu­kat házalóknak kiadó személyek, vagy besurranó tolvajok követtek el tájékoztatta lapunkat a bűncse­lekmények ezen formájának ug­rásszerű növekedéséről Komjáti Orsolya. A Szegedi Rendőrkapi­tányság szóvivője elmondta: az esetek többsége az áldozatok fi­gyelmetlenségéből fakad. - Bűnö­zők egy csoportja edényeket, ágy­neműt, ékszereket, evőeszközö­ket kínálnak megvételre alacsony áron, és így sokszor nyernek beju­tást magánlakásokba, házakba. Ezek után az elkövető számára elég néhány másodperc, és amíg nem figyelünk, már el is tűnik a zsákmánnyal. Mivel egyre több az ilyen eset, a rendőrség arra figyel­meztet mindenkit, hogy idegene­ket senki ne engedjen be a lakásá­ba. - Ha valaki hivatalos szerv, közüzemi szolgáltató, vagy más szervezet munkatársának adja ki magát, először nézzék meg igazol­ványát, valamint ne váltsanak fel nagycímletű bankjegyet idegen­nek - mondta a szóvivő. Nem mondunk le senkiről! Esélyegyenlőség - Sokmilliárdos program indul a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására „Nem mondunk le senkiről." Ez a fő üzenete annak az európai uniós forrásból finanszírozott, összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy az ország 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségé­nek lehetőséget teremtsen a felzárkózásra, az ott élők számára pedig esélyt adjon egy európai minő­ségű életre. Az elkövetkező időszakban e kistérsé­gekbe a számítások szerint 135 milliárd forint euró­pai uniós fejlesztési forrás jut az Új Magyarország Fel­zárkóztatási Program keretében, számítások szerint ez a szóban forgó kistérségekben további 312 mil­liárd forint többletberuházást eredményez. Nem csak az ország keleti és nyugati megyéi va­lamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak fejlettségbeli különbségek. E különb­ségek pedig generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vál­lalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiá­nyá, az esélytelenség... Nincs ez másként Csong­rád megye legtöbb kistérségében sem - elég, ha a Mórahalmi vagy éppen a Kistelki kistérség or­szágos és megyei átlagot jóval meghaladó mun­kanélküliségi mutatójára gondolunk, vagy arra, hogy e kistérségekben az egy lakosra jutó sze­mélyi jövedelemadó alig fele a szegedinek. De az esélyteremtés hiányosságait jól mutatja az is, tanuló jut, addig a Kistelki kistérségben 15, a Mó­rahalmiban pedig mindössze 7. Az elmúlt évtizedben - noha a fejlesztéspoliti­kának ez kiemelt célja volt - a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű tér­ségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzár­kóztatásra szorulókhoz nem, vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a kistérségek­ben nem volt kellő számú, pályázni akaró és tudó civil szervezet, önkormányzat és vállalko­zás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrá­nyos helyzetű térségekben jelentette a legna­gyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A leghátrányosabb helyzetű kis­térségek pályázóképességének hiánya pedig csak tovább mélyítette a fejlettségbeli különb­ségeket kistérség és kistérség között. Az előttünk álló években minden korábbinál je­lentősebb fejlesztési forrásokat fordíthatunk az ország leginkább elmaradott szegleteinek felzár­kóztatására. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredmé­nyes legyen, az uniós forrásokat koncentráltan és gondosan összehangolva kell felhasználni a kis­térségekben az ott élők foglalkoztathatóságának és életminőségének javítására (az egészségügyi és oktatási - elsősorban óvodai és általános isko­lai- infrastruktúra fejlesztésére, a diszkrimináció megszüntetésére, a civil szféra megerősítésére), e kistérségek gazdasági teljesítményének növe­lésére, az ott működő vállalkozások fejlesztésé­re (befektetésösztönzésre, technológiai fejleszté­sekre, az üzleti környezet javítására), valamint a környezetvédelemre és a közlekedési és telekom­munikációs infrastruktúra javítására. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesz­tésiTerv ágazati és regionális operatív program­jainak részeként - az Új Magyarország Vidékfej­lesztési Program forrásaival kiegészítve - össze­sen 135 milliárd forintot fordítanak részben pá­lyázatos formában kimondottan ennek az ország teljes népességének egytizedét adó, a statiszti­kai mutatók alapján a leginkább hátrányos hely­zetű 33 kistérségnek a felzárkóztatására. A prog­ramban részt vevő 33 leghátrányosabb helyze­tű kistérség között Csongrád megyében a Kistel­ki kistérség számíthat e kiemelt és célzott tá­mogatásra. E forrásokon túl számos más uniós pályázaton előnyben részesül és többletpontszá­mot vagy más kedvezményt kap az a pályázó, aki e kistérségek valamelyikében hajtja végre a fej­lesztését. Számítások szerint ez további mintegy 312 milliárd forint fejlesztési forrást generál e 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségbe. A Regionális Operatív programok (ROP) közok­tatás-fejlesztési pályázatai, amelyek óvodák és általános iskolák építését és felújítását teszik lehetővé, kiemelt hangsúlyt helyeznek a sikeres gyerekkori fejlődésre. Ezek a közoktatási fejlesz­tések már a 2004-2006-os időszakban is népsze­rűek voltak a Dél-Alföld régióban: Csongrád megye kistérségeiben három óvodai és általános iskolai projekt valósult meg 365 millió forintból. A cél az, hogy minden gyerek óvodába járhas­son, ez a gyermekek esélyegyenlőségének és a kistérség felzárkózásának kulcsa is egyben. A jelenlegi oktatási pályázaú kiírások már 2007. ok­tóbertől nyitva állnak a pályázók előtt. A ROP közoktatási célú forrásai 2007-2013 között 131,7 milliárd Ft-ot tesznek ki. A jelenlegi oktatási pá­lyázati kiírások 2008. február elejéig még bead­hatók, a hátrányos helyzetű kistérségekből ér­kező pályázatok előnyt élveznek, pluszpontokat kapnak, a támogatás megszerzéséhez szükséges önerő mértéke 5%. Az elmúlt évek tapasztalataiból a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség kiemelt figyelmet szentel annak, hogy felkészítse e kistérségeket az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes fel­használására és pályázóképessé tételére. Ennek érdekében, uniós támogatással kiemelt projekt indul a fejlesztési célok megfogalmazásához szükséges tervezési-programozási kapacitás megerősítésére. Kísérleti programként elkezdő­dik egy, a pályázati tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-tanácsadói szolgáltatás e kistérségek önkormányzatai és társulásai számára. A prog­ram megvalósítását kistérségenként legalább két tanácsadó szakember segíti majd. A cikk az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült.

Next

/
Thumbnails
Contents