Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-19 / 269. szám

-MEGYEI TÜKÖRHÉTFŐ, 2007. NOVEMBER 19. Enigma gyertyafényben várta a közönséget - Gyulay Endre püspök mondott köszöntőt Misztikus kiállítás egy családi házban Saját házában látta vendégül közönségét a csakis művésznevén ismert szegcdi fcstőnő, Enigma. A misztikus díszletek között rendezett megnyitón Gyulay Endre püspök is részt vett. Csak a szöregi ház címét tudtuk és annyit, az épületet úgy hívják, Enigma Ház. Amikor szombaton délután megérkeztünk, a lehúzott rolók elbizonytalanítottak, de a parkoló gépkocsikból sejtettük, hogy jó helyen járunk. A kerti tóban aranyhalak úsztak, bent a házigazda üdvözölt. Mintha elkéstünk volna egy házibuliból, ahol a lassú számokhoz lekapcsolták a villanyt idegenekkel ütköztünk a félhomályban. A házban csupán mécsesek világítottak. A gyenge fényt a festményeken lévő alakok szeme fehérje tükrözte vissza. Rendhagyó kiállításon jártunk, melyet a csakis művésznéven ismert Enigma, a titokzatos fcstőnő rendezett a saját házában. " Ma festek egy robbanást, holnap egy vízesést. Nincs rontott kép, nincs eldobott vászon. Enigma - Nézzetek szét! - biztatott, mi pedig szobáról szobára járva fedeztük fel a fekete, fehér, indián arcokat, holdfényes tájakat. Egyszer csak valaki felkapcsolta a villanyokat és Gyulay Endre püspök kezdett beszélni. Egy sztorival indított, mely szerint egy balesetben megsérült férfi kezét visszavarrja az orvos, és a férfi azt kérdezi, ' tud-e majd zongorázni. A doktor biztosítGyulay Endre és Enigma a kiállításnyitón Fotó: Karnok Csaba ja, hogy igen. Az nagy csoda lesz - válaszolja a beteg - mert eddig nem tudtam. A püspök szerint Enigma esetében a kéznek adottsága van. Aztán felhívta a figyelmet a sötétség és a fény játékára, az emberábrázolásra a képeken. II. JÁNOS PAL PAPAVAL IS TALALKOZOTT Enigma festményeivel a Vatikánba is eljutott, személyesen is találkozott II. János Pál pápával - kedves emlékként őrzi az erről készült fényképet. A fény keresése című alkotása ma is látható egy kiállításon az egyházi államban. - A szívükkel nézzenek - tanácsolta a közönségnek a festőnő, aki nem használ ecsetet, hanem kézzel viszi fel a festéket a vászonra. ' - Látok sötétebb egyéneket is a képen, például indiánokat. Talán járt ott? - kérdezte egy nő. Enigma közölte: nem járt indiánok között, a kép a lelkéből jött. - Csodálatos! - lelkesedett a néző. Kérdésünkre, hogy melyik a legújabb kép a körülbelül százötvenből, Enigma visszakérdezett: meg tudjuk-e állapítani, hogy melyiket festette előbb, és melyiket később. Nem tudtuk, és szerinte ez nem véletlen. - Ez is az én csodám része. Az Úr adta a tehetséget, és teljes tehetséget adott, amit ugyan fejlesztek, de az első festményem és az utolsó között lényegi különbség nincsen. Talán csak én változom. Ma festek egy robbanást, holnap egy vízesést. Nincs rontott kép, nincs eldobott vászon. Addig festek egy képet, amíg az a tőlem telhető legtökéletesebben nem él. A képek címe nem volt feltüntetve, mert Enigma nem akarta befolyásolni a nézőket a véleményalkotásban. G. ZS. Aranyos Irodalmi múzeumban is adódhatnak fogós kérdések - meséli a nagymamakorú teremőrnő. Egy piarista kisdiák azt tudakolta a minap: hogyhogy kártyázni szeretett a mélyen vallásos költőI Hiszen az az ördög bibliája, mondta. Elmagyaráztam neki, hogy társasjátéknak is milyen jó a kártya, mire a fiúcska megnyugodott. .. Olyan aranyos volt, majdnem hazavittem. D.T. Két hónap, harminc besurranás Az elmúlt két hónapban Szegeden harminc olyan bűncselekmény történt, amelyeket magukat házalóknak kiadó személyek, vagy besurranó tolvajok követtek el tájékoztatta lapunkat a bűncselekmények ezen formájának ugrásszerű növekedéséről Komjáti Orsolya. A Szegedi Rendőrkapitányság szóvivője elmondta: az esetek többsége az áldozatok figyelmetlenségéből fakad. - Bűnözők egy csoportja edényeket, ágyneműt, ékszereket, evőeszközöket kínálnak megvételre alacsony áron, és így sokszor nyernek bejutást magánlakásokba, házakba. Ezek után az elkövető számára elég néhány másodperc, és amíg nem figyelünk, már el is tűnik a zsákmánnyal. Mivel egyre több az ilyen eset, a rendőrség arra figyelmeztet mindenkit, hogy idegeneket senki ne engedjen be a lakásába. - Ha valaki hivatalos szerv, közüzemi szolgáltató, vagy más szervezet munkatársának adja ki magát, először nézzék meg igazolványát, valamint ne váltsanak fel nagycímletű bankjegyet idegennek - mondta a szóvivő. Nem mondunk le senkiről! Esélyegyenlőség - Sokmilliárdos program indul a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására „Nem mondunk le senkiről." Ez a fő üzenete annak az európai uniós forrásból finanszírozott, összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy az ország 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségének lehetőséget teremtsen a felzárkózásra, az ott élők számára pedig esélyt adjon egy európai minőségű életre. Az elkövetkező időszakban e kistérségekbe a számítások szerint 135 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás jut az Új Magyarország Felzárkóztatási Program keretében, számítások szerint ez a szóban forgó kistérségekben további 312 milliárd forint többletberuházást eredményez. Nem csak az ország keleti és nyugati megyéi valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak fejlettségbeli különbségek. E különbségek pedig generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiányá, az esélytelenség... Nincs ez másként Csongrád megye legtöbb kistérségében sem - elég, ha a Mórahalmi vagy éppen a Kistelki kistérség országos és megyei átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi mutatójára gondolunk, vagy arra, hogy e kistérségekben az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alig fele a szegedinek. De az esélyteremtés hiányosságait jól mutatja az is, tanuló jut, addig a Kistelki kistérségben 15, a Mórahalmiban pedig mindössze 7. Az elmúlt évtizedben - noha a fejlesztéspolitikának ez kiemelt célja volt - a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem, vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a kistérségekben nem volt kellő számú, pályázni akaró és tudó civil szervezet, önkormányzat és vállalkozás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrányos helyzetű térségekben jelentette a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázóképességének hiánya pedig csak tovább mélyítette a fejlettségbeli különbségeket kistérség és kistérség között. Az előttünk álló években minden korábbinál jelentősebb fejlesztési forrásokat fordíthatunk az ország leginkább elmaradott szegleteinek felzárkóztatására. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, az uniós forrásokat koncentráltan és gondosan összehangolva kell felhasználni a kistérségekben az ott élők foglalkoztathatóságának és életminőségének javítására (az egészségügyi és oktatási - elsősorban óvodai és általános iskolai- infrastruktúra fejlesztésére, a diszkrimináció megszüntetésére, a civil szféra megerősítésére), e kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére, az ott működő vállalkozások fejlesztésére (befektetésösztönzésre, technológiai fejlesztésekre, az üzleti környezet javítására), valamint a környezetvédelemre és a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra javítására. Ennek érdekében az Új Magyarország FejlesztésiTerv ágazati és regionális operatív programjainak részeként - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaival kiegészítve - összesen 135 milliárd forintot fordítanak részben pályázatos formában kimondottan ennek az ország teljes népességének egytizedét adó, a statisztikai mutatók alapján a leginkább hátrányos helyzetű 33 kistérségnek a felzárkóztatására. A programban részt vevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség között Csongrád megyében a Kistelki kistérség számíthat e kiemelt és célzott támogatásra. E forrásokon túl számos más uniós pályázaton előnyben részesül és többletpontszámot vagy más kedvezményt kap az a pályázó, aki e kistérségek valamelyikében hajtja végre a fejlesztését. Számítások szerint ez további mintegy 312 milliárd forint fejlesztési forrást generál e 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségbe. A Regionális Operatív programok (ROP) közoktatás-fejlesztési pályázatai, amelyek óvodák és általános iskolák építését és felújítását teszik lehetővé, kiemelt hangsúlyt helyeznek a sikeres gyerekkori fejlődésre. Ezek a közoktatási fejlesztések már a 2004-2006-os időszakban is népszerűek voltak a Dél-Alföld régióban: Csongrád megye kistérségeiben három óvodai és általános iskolai projekt valósult meg 365 millió forintból. A cél az, hogy minden gyerek óvodába járhasson, ez a gyermekek esélyegyenlőségének és a kistérség felzárkózásának kulcsa is egyben. A jelenlegi oktatási pályázaú kiírások már 2007. októbertől nyitva állnak a pályázók előtt. A ROP közoktatási célú forrásai 2007-2013 között 131,7 milliárd Ft-ot tesznek ki. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások 2008. február elejéig még beadhatók, a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatok előnyt élveznek, pluszpontokat kapnak, a támogatás megszerzéséhez szükséges önerő mértéke 5%. Az elmúlt évek tapasztalataiból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemelt figyelmet szentel annak, hogy felkészítse e kistérségeket az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználására és pályázóképessé tételére. Ennek érdekében, uniós támogatással kiemelt projekt indul a fejlesztési célok megfogalmazásához szükséges tervezési-programozási kapacitás megerősítésére. Kísérleti programként elkezdődik egy, a pályázati tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-tanácsadói szolgáltatás e kistérségek önkormányzatai és társulásai számára. A program megvalósítását kistérségenként legalább két tanácsadó szakember segíti majd. A cikk az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült.