Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-19 / 269. szám

HÉTFŐ, 2007. NOVEMBER 19. "AKTUALIS" Hódmezővásárhely X. SZEGED Legyünk egyformák! PANEK SÁNDOR Ha nem lenne elég bizonytalanság a magyar iskolarendszerben, Lamperth Mónika miniszternek van egy ötlete. A szocialista munkaügyi miniszter azzal látja megoldhatónak a szegényebb családok oktatási esélyegyenlőségét, ha korlátoznák a szabad is­kolaválasztás jogát, vagyis a szülőknek a lakókörzetükhöz tartozó iskolába kellene beíratniuk a gyermeküket. Lamperth Mónika úgy gondolja, hogy a kistelepülések iskolái magasabb színvonalon oktatnak majd, ha a településről sem gazdag, sem szegény család nem viheti máshová a gyermekeket. Érdemes belegondolni, milyen következménnyel járna egy ilyen intézkedés a több iskolával rendelkező településeken. Sze­geden például a szabad iskolaválasztás késztette versenyre az is­kolákat, aminek következménye a szülők igényeihez azonnal igazodó sokszínű helyi oktatási kínálat és a minőség lett. A szülők nemcsak azt tudják, melyik iskola mire szakosodott, hol, meny­nyire magasak a követelmények, hanem azt is, hogy a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatására hol folyik minőségi mun­ka. Ezt a sokszínűséget és minőségre törekvést az iskolák szabad versenye hozta létre. Verseny nélkül a körzethői garantáltan érke­ző gyermekekkel a szegedi iskoláknak egyformáknak kellene len­niük, mert a képzési különbségek egyenlőtlen esélyekhez vezet­nének. Ugyancsak az esélyegyenlőség jegyében az iskoláknak az anyagilag jelenleg megengedettnél lényegesen több eszközt és erőfeszítést kellene fordítaniuk arra, hogy a képességek szerint differenciáljanak. Nem kétséges, hogy ezzel romlana a többisko­lás települések oktatási színvonala. De az egyiskolás településeket tekintve is rejtély, hogy mitől lenne jobb a helyi iskola, ha a falu egyes családjait köteleznék a helybeh iskoláztatásra. Az iskolában nem azért nincs elég szem­léltetőeszköz, mert a helyi vállalkozó nem ad rá pénzt. Hanem azért, mert a megszorításokkal terhelt önkormányzatnak ennyire telik a pénzéből. Ha a helyi értelmiség a városba viszi a gyereket, az azt jelenti, hogy magasabb követelményrendszer szerint, a fa­lubeli szintnél gyorsabb haladással szeretné, ha tanulna a gyerek. Ha nem viheti el, az nem biztos, hogy emel majd a helyi oktatás színvonalán - de biztos, hogy alkotmány adta esélyt vesz el a szü­lőktől. Azzal, hogy a jobb képességű gyerekektől elveszik a haladás le­hetőségét, azt még nem kapják meg a szociális hátrányban lévők. A Lamperth-féle szabályozás a szociális hátrányok és a roma szegregáció leküzdése közben nem vesz tudomást arról, hogy a jó iskolák ellensége nem a szegénység vagy a származás, hanem a gyereknek a felelőtlen családi mintákból származó hajthatatlan­sága a tanulásra. Ahogyan a szocialista miniszter vizionálja, en­nek a megoldását kellene átvállalniuk a tanulni akaró diákok­nak. Új rendőrségi vezetők Bencze József országos rendőrfő- ság eddigi vezetőjét. A Makói kapitány bűnügyi igazgatóvá ne- Rendőrkapitányság élére pedig vezte ki Márton István alezre- Palicz András rendőrségi főtaná­dest, a Makói Rendőrkapitány- csost állították. AZ M43-AS AUTÓPALYA ES GYORSFORGALMI UT TERVEZETT NYOMVONALA : y Budapest j Szalymaz Földeák Az M43 2010-ig megépüld szakasza A 2012-ig elkészülő szakasz ÍJ Maroslele Maros Makói elkerülő út s \ M43-43 összekötése M43 Apátiáivá m Nagylak Kiszombor négysávos autópálya Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika ELTERO EURÓPAI JOGGYAKORLAT Emberölésért akár egy tíz­éves gyereket is börtönbe csukhatnak Nagy-Britanniá­ban, „belátási képességétől" függően. A kontinens más or­szágaiban, például Hollan­diában, pedig egyre inkább az a trend, hogy a büntethetősé­gi korhatárt feljebb emelik. Sőt egyes nyugat-európai or­szágokban arra is van példa, hogy 18 és 21 év közötti sze­mélyeket „fiatal felnőttként" kezeljenek, enyhítve ezzel a tettük megítélésén. lesztett pártfogó-felügyelői szolgá­lat, hisz a gyerekkel foglalkozni kell, hogy ne kövessenek el újra bűncselekményeket, és ne a bűnö zői életre szocializálódjanak. - A tapasztalatok tükrében en nek cn sem lennék ellenére - kö­zölte lapunkkal Kádár Gábor, aki úgy véli: elsődleges cél a nevelés. A szegedi bíróságon a fiatalkorú ak ügye legtöbb esetben próbára bocsátással végződik, aminek tartama alatt a fiatalkorú pártfo­gó felügyelet alatt áll, elősegítve ezzel a megfelelő életvitelt. KUNSTÁR CSABA Három megyében tüntettek a vasútért MUNKATÁRSUNKTÓL Irreális elvárni a kis önkor­mányzatoktól, hogy vegyék át a szárnyvonalak működtetését; a megyei önkormányzatokkal kel­lett volna tárgyalnia a kormány­nak, de meg se keresett bennün­ket - mondta lapunknak Ma­gyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke. Vasárnap kora délután három megyét érintő tüntetést szerveztek a megye képviselői a Bács-Kiskun és Bé­kés megyei önkormányzattal közösen, a szárnyvonalak lezá­rása ellen. A demonstrálók Kis­kunfélegyházán szálltak föl a vonatra délben, majd Csongrá­don, Szentesen, Hódmezővásár­helyen és Orosházán is leszáll­tak, tájékoztatót tartottak, és ta­lálkoztak a demonstráció helyi támogatóival. Elhangzott, hogy a Szen­tes-Kiskunfélegyháza, a Szen­tes-Orosháza, valamint az Új­szeged-Mezőhegyes vonal révén a megyét három ponton is érinti a GKM terve, és elgondolkodta­tó, hogy több községgel együtt egy 18 ezres város, Csongrád is vasúti közlekedés nélkül marad­na - miközben köztudott, hogy a vonat sok ember számára a még mindig elérhető árú közle­kedési lehetőséget jelenti. Ma­gyar Anna hangsúlyozta: a GKM terve az itt élők számára elfogadhatatlan. A szentesi állomáson tüntetők közt megjelent Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke is. Tárgyaltak volna a szárnyvonalak fönntartásáról Fotó: Vidovics Ferenc A régészek jövőre kezdik a feltárást az M43-as nyomvonalán Jó ötlet a kétszer két sáv - csak már építenék! A főügyész szerint a mai fiatalok érettebbek, mint a korábbi generációk Szeretnék 12 évre csökkenteni a büntethetőségi korhatárt A gyermekbűnözés visszaszorí­tása, illetve hatékonyabb keze­lése érdekében a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre való csökkentését támogatja Horá­nyi Miklós. A Szegedi Fellebbvi­teli Főügyészség főügyésze la­punknak vázolta érveit. A Sze­gedi Városi Bíróság elnökhe­lyettese, Kádár Gábor úgy nyi­latkozott: a tapasztalatok tük­rében nem lenne ellenére a vál­toztatás. A téma országszerte nagy vitát válthat ki. A statisztikák szerint a fiatalkorú­ak, tehát a 14 és 18 év közöttiek ellen évente több mint 3500 bíró­sági eljárás folyik országosan. ­Tapasztalataink szerint Csongrád megyében és Szegeden is szaporo­dik a rablások száma. A fiatalok a legtöbb esetben csoportosan köve­tik el a bűncselekményeket - nyi­latkozta lapunknak Kádár Gábor. A Szegedi Városi Bíróság elnökhe­lyettesének elmondása szerint esetenként a 14 év alatti gyerekek is komoly búnlajstrommal rendel­keznek. Például iskolák, szórako­zóhelyek és bevásárlóközpontok környékén sok gyermeket zsebel­tek már ki hasonló korúakból álló galerik: a telefonok és az mp3-le­játszók a legnépszerűbbek. A „bú­nözőpalánták" mindezt megtehe­tik, mert jól tudják, hogy a törvény nem büntetheti őket. Kádár Gábor és Horányi Miklós változtatna Fotó: Karnok Csaba Kádár Gábor hétéves bírói ta­pasztalata szerint Szegeden egész családok rendezkedtek be a bű­nözésre. - Vannak olyan rétegek, ahol az általános társadalmi fel­fogással szemben erény a bűnö­zés - közölte a bíró. - Egyre több problémát jelent a kábítószer is - mondta lapunk­nak Horányi Miklós. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyé­sze szerint gyakoriak a hétvégi diszkóbalesetek, amelyeknek sok esetben a drog és az alkohol az oka. Sajnálatos, hogy emberölési ügyekben is előfordulnak fiatal­korúak a vádlottak padján. Említ­hetném példaként a nemrég zá­rult Muki-pert - tette hozzá. - Támogatnám, hogy a büntet­hetőségi korhatár 14-ről 12 évre csökkenjen - mondta lapunknak a főügyész, aki szerint az új bünte­tő törvénykönyv kapcsán, szak­mai körökben, ez szóba is került. A magyar jogrendben egyébként a 12 éves korhatár nem új, ugyanis a hatvanas éveket megelőzően volt erre vonatkozó gyakorlat. Horányi Miklós szerint észre kell venni, hogy 14 év alatti gyere­kek is számos bűncselekményt követnek el. Ráadásul a mai gyere­kek sokkal érettebbek, mint a ko­rábbi generációk voltak. Általá­nosságban nem igaz, hogy ilyen korú gyerekek nincsenek tisztá­ban egy-egy tettük következmé­nyével - állítja a főügyész, aki azt is hozzátette: - Korántsem arról van szó, hogy a gyerekek majd börtönbe kerülnek, sokkal inkább a helyes irányú fejlődés a cél. Esz­köze lehet ennek egy továbbfej­A minisztérium döntött: Makótól is au­tópálya vezet majd a román határig. Erre a szakaszra eredetileg kétszer egy sávot terveztek. Az érintett településeken örül­tek a jó hírnek, de a valóság egyelőre nyo­masztó. A régészeti munka még nem kez­dődött el az út nyomvonalán, a leletmen­tő feltárást 2008 elején indítják, és de­cemberig 300 ezer négyzetmétert kell át­vizsgálni. Bejelentette a héten Újhelyi István, a terület­fejlesztési tárca államtitkára, hogy az előze­tes tervezettel szemben nemcsak Makóig, hanem a város határától Nagylakig is kétszer két sávosként épülhet meg az M43-as. A 2012-re befejezettnek ígért beruházással kapcsolatos információ kellemes meglepe­tésként érte a két érintett település, Apátfal­va és Magyarcsanád lakóit. - Nagyon örülünk mindannyian, apátfal­viak, hogy belátható közelségbe került a kétsávos autópálya megépítése - mondta Varga Péter apátfalvi polgármester. - A fa­lunkat kettéosztó kamionáradat rendkívüli feszültséget jelent a településünknek, és az autópályával csak nyerhetünk. Bár a lobbi­zás a kistérségi társulás elnökének, Búzás Péternek a feladata, mi, kistelepülési pol­gármesterek is megteszünk mindent an­nak érdekében, hogy a tervekből valóság le­gyen. A beruházástól nemcsak a nagyobb forga­lom távol tartását, hanem gazdasági fellen­dülést is remélnek a környező települések, hiszen az M43-as királyhegyesi csomópont­jánál lehajtási lehetőség lesz. Varga Péter sze­rint ez konkrét és kézzelfogható lehetőség Apátfalva számára. - Nagy megkönnyebbülést jelent mind­annyiunknak a kormányzati döntés, és még nagyobb lesz az öröm, ha kiderül, hogy nem az előzetes terveknek megfelelően két, ha­nem egy ütemben, egészen a határig meg­épülhet az autópálya - fogalmazott Farkas lánosné, a 43-as forgalmától Apátfalvával együtt szenvedő Magyarcsanád polgármes­tere. A fejlesztéssel kapcsolatos konkrét munká­latok azonban még váratnak magukra. Mint megtudtuk: jelenleg a nyomvonalon kötelező első munkafázis, a régészeti feltáró munka sem kezdődött meg. A Kulturális Örökségvé­delmi Szakszolgálat igazgatója, Virágos Gá­bor elmondta: csak a napokban kapták meg a Szeged és Makó közötti nyomvonalat tartal­mazó dokumentumokat. - Úgy tűnik, 2008 elején kezdhetjük a fel­tárásokat, a munkálatokat 2008 decemberé­ig be kell fejeznünk. Mindez hatalmas mun­kát jelent, ugyanis a jelzett területen neoliti­kus Körös-kultúra nyomait feltételezzük, ami rendkívül bőséges leletanyagot sejttet. A munkába természetesen a helyi és országos intézményekben dolgozó szakembereket is be kell vonnunk, már fel is vettük a kapcsola­tot a szegedi Móra Ferenc Múzeum illetéke­seivel - summázta az igazgató, aki kiemelte: több mint 300 ezer négyzetméternyi terüle­tet kell átvizsgálniuk. I. SZ. NAPI 2500 KAMION Makón több civil kezdeményezésről is hírt adott lapunk, melyek pontosan felmérték, hogy napon­ta átlagosan hány kamion dübörög át a 43-astól érintett településeken. Míg tavasszal a mákéi MDF által megbízott civilek 2000, Németh Pál nyugalmazott mérnök nyár végi felmérésében már napi 2500 kamion szerepelt.

Next

/
Thumbnails
Contents