Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-17 / 268. szám

SZOMBAT, 2007. NOVEMBER 17. •AKTUÁLIS" 3 Szabadkai börtönben ül Mehmet Karcsi anyja Folytatás az 1. oldalról - Edinát és Attilát kihallgatták, mindketten tettek vallomást. Egymástól függetlenül azt mondták, nem tudták, hogy kábítószer van az autójukban. Biztosak abban, hogy a tablettákat becsempészték a gépkocsiba, és akik ezt tették, nem véletlen, hogy a szerb, és nem a magyar hatóságokat hívták. Ügyfeleim úgy gondolják, akik ezt tették, azt akarták elérni, hogy ne Magyarországon, hanem Szerbiában fogják el őket és indítsanak ellenük büntetőeljárást - folytatta az egyik legismertebb és legkeresettebb szabadkai ügyvéd. Cvéjity Radován, bár tudja, de nem árulta el, hogy a házaspár szerint ki tette, vagy kinek a megbízásából tették az autóba az egyébként nem túl jelentős mennyiségű kábítószert, amiért Magyarországon még csak őrizetbe sem vették volna őket. Az ügyvéd azt viszont elmondta, hogy az asszony és a férje olyan körülményekről is beszélt, amelyek alátámaszthatják, hogy csapdát állítottak nekik. Bogosné Papp Edinát és Bogos Attilát a Szabadkai Kerületi Ügyészség indítványára a Szabadkai Kerületi Bíróság csütörtökön harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte. Mindkettőjüktől vettek vért, a vizsgálat megállapította, hogy nem élnek kábítószerrel. A két zacskón nem találták meg ujjlenyomataikat. A szegedi házaspár a Szabadkai Városi Börtönben várja, hogy az ellenük indított vizsgálat befejeződjön. Az ügyvéd eddig kétszer találkozott velük. Bogosné Papp Edina és a férje rendkívül idegesek, feszültek, kétségbeesettek, aggódnak a gyerekekért, saját sorsukért, ugyanakkor remélik, sikerül bebizonyítaniuk, hogy ártatlanok. - Fontos, sőt perdöntő lenne megtudni, hogy a vámosok kitől tudták meg az autó típusát, rendszámát, és azt, hogy a járműben kábítószert szállítanak, de az ügyész az erre vonatkozó A Szabadkai Városi Börtönben várja ügye végét Papp Edina és férje Fotók: Miskolczi Róbert Cvéjity Radován a Bogos házaspár szabadkai ügyvédje kérdéseimet egyelőre elutasította - mondta Cvéjity Radován. A szabadkai főkonzulátus egyik diplomatája beszélt Bogos Attiláékkal és a szabadkai bíróság egyik bírójával, de a beszélgetések tartalmáról a főkonzulátuson személyiségi jogokra hivatkozva senki nem árult el semmit. Tápi Lajos vezető konzul MEHMET TUYSUZ: NEM HISZEM EL! - Nem hiszem el! Ugye ez vicc!? Ugye ez nem igaz!? - kérdezett vissza Mehmet Karcsi apja, Mehmet Tiiysüz, amikor felhívtuk, és elmondtuk neki, hogy közös gyermekük édesanyját a férjével együtt letartóztatták. A férfi a beszélgetésünk alatt többször kijelentette, hogy nem hiszi el, és hogy „tréfát űzünk vele". Elmondta, hogy tegnap telefonon beszélt a gyámhivatallal, és neki erről nem beszéltek. Azt is többször megkérdezte, hogy a fia jól van-e. nevek említése nélkül tegnap megerősítette az őrizetbe vételt és a letartóztatást, majd még annyit elmondott, hogy felvették a kapcsolatot az érintettek Szegeden élő családtagjaival. Tápi Lajos arra a felvetésre, hogy a szerb hatóságok átadhatják-e a magyar hatóságoknak a házaspárt, hogy saját országukban folytassák le ellenük az eljárást, azt válaszolta, hogy a kérdés nincs napirenden. Információink szerint a szegedi gyámhivatalt hivatalosan is értesítették a letartóztatásáról. A hivatal egyelőre megnyugtatónak találta, hogy Mehmet Karcsiról és Bogos Bencéről nagyszüleik gondoskodnak, végleges döntés a jövő héten várható. OLÁH ZOLTÁN „A LANYOMEK ARTATLANOK!" - A lányunk és a vejünk ártatlan, csapdát állítottak nekik! - mondta Papp Edina édesanyja és édesapja. A két idős ember könnyezve mesélte el, hogy október végén azzal hívták fel lányukat, hogy a nagyobbik fiáért folytatott küzdelméről belgrádi televíziósok filmet forgatnának, és egy kiadó könyvet is megjelentetne. Többszöri egyeztetés után Edina és Attila egy horgosi ismerésük társaságában november 2-án megjelent a palicsi Jezero Hotel előtt, ám senki sem várt rájuk. Megpróbálták felhívni azt a telefonszámot, amiről a „belgrádi televíziésok" megbízásából egy magyarul jól beszélő férfi kereste őket, de a telefon akkor is és később is ki volt kapcsolva. Edina ekkor hazatelefonált az édesanyjának, azt mondta, hogy szerinte csapdát állítottak nekik, nincs semmiféle tárgyalás, csak kicsalták őket, zárjanak be mindent, és addig ne mozduljanak, amíg nem érnek haza. Papp Károly és felesége előbb azt hitte, Attiláékat baleset érte, vagy bűncselekményt követtek el ellenük. Kedd este lányuktól tudták meg, hogy őrizetbe vették őket, egyszer telefonálhatott. Pappné bízta meg Cvéjity Radovant. Az aszszony megemlítette, ők is sejtik, hogy ez az egész kinek áll az érdekében, amit szerinte olyan körülmények is alátámasztanak, amikről egyelőre nem beszélhet. Információk híján ijesztőnek tűnik a tervezett ingatlanadó Tanácstalanok az önkormányzatok Mivel az országgyűlés elfogadta az egységes ingatlanadó tervezetét, lélekben már most mindenki arra készül, hogy 2009-től tíz- és százezreket kel) majd befizetnie lakástulajdona után. Holott még nem biztos, hogy adózni kell, hiszen az újabb sarcot nem kötelező bevezetni. A települések vezetői azonban attól tartanak, rákényszerülnek. Hiába sok a homályos pont a 2009-től bevezethető ingatlanadó körül, az emberek máris számolnak, szinte biztosra veszik, hogy fél százalékot kötelesek fizetni adózott jövedelmükből megvásárolt, nehezen megszerzett lakásuk, házuk után. A vagyon feltételezett értéke alapján kiszámolják, hogy egy 6-8 millió forintot érő panel után is 30-40 ezer forintot elkér majd évente az önkormányzat. Holott még nem tudni, a településeknek mennyire lesz szükségük a bevételekre 2009-ben, hiszen az ingatlanadó kivetése nem kötelező. S mivel az országgyűlés által megszavazott tervezetben az áll, hogy fél százalék a maximálisan kiróható sarc, optimális esetben akár ennél kevesebbet is kivethetnének az önkormányzatok. A helyzet nem könnyű. Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere elmondta, eddig még nem foglalkoztak a tervezettel, most a jövő évet készítik elő. Lehetségesnek tartja azonban, hogy olyan körülményeket kell majd figyelembe venniük, hogy kényszerítik-e őket más jogszabályi előírások az új adónem bevezetésére. Szentgyörgyi ugyanis nem tartja kizártnak, hogy az állam a normatív támogatások feltételéül az ingatlanadó alkalmazását köti ki. Tudni kell: a 162 ezres Szegeden a magánszemélyek jelenleg nem adóznak ingatlanaik után, csak a vállalkozók fizetnek 400 forintot egy négyzetméter után. Hasonló aggályok fogalmazódtak meg Kakas Bélában, Sándorfalva polgármesterében is. Elmondta, retteg minden olyan új adónem bevezetésétől, amely pluszterheket jelent a lakosságnak. Tart azonban attól is, hogy az önkormányzati támogatásoknál „szorításoknak lesznek kitéve". A 8200 lélekszámú, 900 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező városban jelenleg is szednek be úgynevezett kommunális adót, ami nem értékalapú, hanem lakóingatlanonként és évente 4800 forint. Ebből 15 millió forintos bevétel származik, ami szerény összeg és jelzi, hogy „erősíteni kell". Vásárhelyen is szednek be a magánszemélyektől úgynevezett kommunális adót. Antal István, az önkormányzat adócsoportjának vezetője elmondta, 65 millió forint folyik be a város kasszájába (az éves költségvetés közel 20 milliárd forint a 48 ezres lélekszámú városban). Az emberek lakásuk mérete alapján fizetnek minimális, 1500-6000 forint közötti összegeket évente. F.K. HOGYAN SZAMOLNANAK? A helyi adókról szóló törvény melléklete a tervek szerint megyénként, azon belül eltérő településtípusonként nevezi meg az ingatlanok forgalmi értékhatárait. Az országos adatok alapján a helyi önkormányzatok kijelölik az értékövezeteket, így határozzák meg a típusingatlanok forgalmi értékét, amelyet korrigálni lehet, például az épület korával. A lakóingatlanokra az elképzelések szerint 0,5 százalékos lenne a legfelsőbb adómérték (20 milliós háznál 100 ezer forint), míg a többire, illetve a nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakásokra a határ 1,5 százalék. Szegedi varázslók SULI RÓBERT Játszottunk! Lapunk szervezésében megválasztottuk az elmúlt 108 év legjobb szegedi labdarúgóját. Sándor Csikar nyert. Tudják, milyen büszke volt, amikor közöltük vele a hírt? Egyből azt mondta: „Én mindig szegedi maradtam!" Három héten keresztül érkeztek hozzánk a szavazatok. Kezdeményezésünkmegmozgatta a várost, a labda rúgás szerelmeseit. Jókat vitatkoztak velünk, illetve ezt tették egymással a szurkolók is, hogy miért nincs a harmincas listán ez, meg az. Miért maradt ki Barát Jani, Tóth György, Birinyi Laci!Miért került be Szabics, Hrepka vagy éppen Gmborovics I Közben észre sem vették a sportág szerelmesei, hogy ismét a szegedi futballról beszélnek. Arról a sportágról, amely egykor a fénykorát élte, most viszont sehol - bocsánat NB III - sincs. Telt házas meccsek, nagy győzelmek, remek gólok, cselek, védések, szerelések. Ezekre emlékezhettünk három hét alatt. Ugye mennyi jó focistánk volt és van ? Ők mindannyian szegediek. Nagyágyúk, remek játékosok. Hiába távoztak el sokan közülük a városbál, mindig szegediek maradtak. Százan voksoltak, állították össze saját listájukat. Akadt közöttük olyan, aki két napig készítette a listáját, mert nem tudta eldönteni, hogy kit rakjon he a legjobb tízbe. Volt, aki azért könyörgött, hogy hadd rakjon tizenegy nevet, mert nem tudja éppen azt a játékost kihagyni, aki a tizenegyedik. Igazán most döbbenhettünk rá, hogy a világon oly népszerű játéknak, a futballnak mekkora zsenijei kergették a bőrt a város különböző csapataiban vagy szegediként más egyesületben. Győztest hirdettünk, de ebben a játékban igazán a szegedi futball diadalmaskodott. A foci, amit a Tisza-parti ember mindig szeretett, és szeretni fog. Mert ez jó játék, olyan, mint amilyen a szavazásunk volt. A dúlák tarifája nullától harmincezerig terjed Tapasztalatukkal segítik a vajúdókat Három asszony dolgozik októbertől Szegeden képzett dúlaként. A szüléseknél lelki-testi támogatást nyújtó asszonyok a klinikai szüléseken is részt vehetnek. Egyikük úgy látja: az otthonszülés szabályozási terve túl merev, helyette jobb, ha apás-dúlás klinikai szülést választ a kismama. Dúlaként - azaz a várandós és szülő nők asszonytársi segítőjeként - munkálkodik október óta Szegeden három nő, akik elvégezték a Magyarországi Dúlák Egyesületének képzését. Egyikük, Puroszné Nagy Magdolna aki novemberben egyik volt tanítványa szülésénél „debütál" dúlaként - három kisfiú édesanyja. Tapasztalatai réven így fizikailag, érzelmileg és információval is támogathatja a szülés előtt, alatt és után a nőket. A tanfolyamon - amit továbbképzések követnek - a vajúdó, a partnere és a kórházi segítők közti kommunikáció mellett pszichológiai és biológiai ismeretekkel is felvértezik a dúlákat, és megtanulják a homeopátiás szüléssegítés vagy a masszírozásos fájdalomcsillapítás módszereit is. A dúla fogalma abból az időből származik, amikor a bábák mellett tapasztalt asszonyok segítettek a kismamáknak a vajúdásban. Mindezt személyre szabottan tették, nem valamiféle futószalagszerű ellátásban. Manapság is sokan igényelnék ezt a fajta gondoskodást, Puroszné szerint leginkább a természetességre nyitott kismamák. A rossz hírek, pletykák miatt azonban sokan mennek félelemmel szülni, ez pedig negatív irányban befolyásolhatja a szülés menetét. A szegedi dúla szerint a külföldi tapasztalatok azt mutatják: ha a nő biztonságban érzi magát, könnyebb és gyorsabb a szülés, kevesebb a komplikáció is. A dúla feladata pedig éppen ennek a biztonságérzetnek a kialakítása, fokozása amellett, hogy ezzel az orvosok munkáját is segítik. Sok szakorvos ugyanakkor ennek ellenére is bizalmatlanul, elutasítóan kezeli a dúlákat. A szegedi női klinika viszont nyitott a dologra, mert számukra az a legfontosabb, hogy a kismama jól érezze magát. A három szegedi dúla lehetőséget kapott arra, hogy - ha a vajúdó nő kéri - az apuka mellett ők is részt vegyenek a klinikai szüléseken. Mint a Deák Ferenc Gimnáziumban olaszt tanító Puroszné elmondta: ő ugyan nem kér pénzt a támogatásért, de idejébe nem is fér egynél több kismama lelkiismeretes támogatásánál. Akik azonban a fővárosban hivatásszerűen űzik a „dúlaságot", akár 30 ezer forintot is elkérnek érte. A mindhárom gyermekét a szegedi női klinikán szülő dúla azt mondja: ő sosem szülne otthon, de a készülő otthonszülési törvényt ő is túl szigorúnak tartja. Szerinte ezzel a kórházat akarják bevinni az otthonokba. Ehelyett jobb és biztonságosabb lehetőség, ha apukával, dúlával a klinikán szül valaki. Úgy látja mégis: a szülészeti ellátás helyes irányba halad, hiszen például húsz éve még a babának nagy traumát okozva azonnal elválasztották az anyukájától, de ma már rutin, hogy „nyugtatásként" ráteszik a kismamák hasára az újszülöttet. Az ellátást azonban lehet még fejleszteni - ebben is segíthetnek a képzett dúlák. T.R. Puroszné Nagy Magdolna tapasztalt és képzett anya Fotó: Frank Yvette