Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-15 / 266. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2007. NOVEMBER 15. A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Sí] MEGYE JÁRÓ Ismerjük meg Csongrád megyét! jelszóval folytatjuk 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az. ott élű emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG karácsonyi ajándékkoncert-sorozata 2007. december 14., péntek, 19.00 óra Szeged Városi Sportcsarnok, Temesvári krt. 33. bemutati a A leleiek szerint is pártatlanok vagyunk Maroslele már a szegedieket is érdekli Egykori jobbágyfalu három város metszéspontjában GYARORSZAG )FLnA Jegyárak: Kedvezményes jegy Délmagyarországvagy Délvilág-előfizetőknek: 1490 Ft Teljes árú jegy: 3000 Ft JEGYÁRUSÍTÁS: Délmagyarország ügyfélszolgálatok: Szeged, Szabadkai út 20., Kölcsey u. 5. Délvilág ügyfélszolgálatok: Hódmezővásárhely, Szegfű u. 1-3. Makó, Szegedi u. 9-13. Szentes, Kossuth u. 8. A koncertre kedvezményes jegyek csak ügyfélszolgálatainkon vásárolhatók. Helyfoglalás érkezési sorrendben történik majd. Teljes árú jegy a koncert helyszínén is vásárolható! Egy előfizető maximum 4 db kedvezményes jegyet vásárolhat. Mcgycjáró rendezvénysorozatunkon legutóbb Maroslelére látogattunki A könyvtárban megtartott találkozó kifejezetten meghitt hangulatú volt. Miután Martonosi György polgármester házigazdaként köszöntötte az érdeklődőket, majd Orfi Ferenc főszerkesztő-helyettes, Hocz Pál nyomdavezető és kiadónk marketingvezetője, Németh Ildikó elmondta mindazt, amit pillanatnyilag lapunkról, rendezvényeinkről és játékainkról tudni érdemes, azután az olvasóké volt a szó. Öröm volt hallani őket: kritikát szinte egyáltalán nem kaptunk, ugyanakkor diesérték pártatlanságunkat, a helyi hírek iránti érzékenységünket, valamit mellékleteinket, különösen a Délmadárt. Természetesen ezúttal sem maradhatott el az ilyenkor szokásos sorsolás és a játék - jutott ajándék mindenkinek. Martonosi György köszönti a fórum résztvevőit Fotók: Segesvári Csaba Egyformán közel van a megyeszékhelyhez, Hódmezővásárhelyhez és Makóhoz az egykori jobbágyfalu, Maroslele. A fokhagymatermesztéséről is híres községben nagyon kevés a munkanélküli, ugyanakkor sok a gyerek - úgy tűnik, az emberek bíznak a jövőben. Három város, Szeged, Hódmezővásárhely és Makó térségének metszéspontjánál található a jelenleg kétezer-kétszáz lelkes falu, Maroslele. A vidék az ősidőktől lakott, első írásos emléke 1274-ből származik, abban az időben kis jobbágyfalu volt. Neve valószínűleg az ősmagyar Lehel, Léi személynévből ered. A törökvészt követően a területet jó kétszáz évig csak legelőként hasznosították, míg végül a tizennyolcadik század végén népesül be újra, dohánytermesztő zsellérek költöznek ide. 1873-ban vált jogilag elismert községgé, lakói pedig nem sokkal később megváltották addig bérelt földjeiket a Csanád megyei püspökségtől. A falu 1908-ban Püspökidére változtatta a nevét, utalva Dcssewffy Sándor püspökre, aki többek között támogatta a helyi iskola és a templom felépítését - 1950-ben, a tanács megalakulása után azonban a Maroslele nevet vette fel, és így hívják ma is. Mi jellemzi napjainkban Marosleiét? A polgármester, Martonosi György mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a falu a szennyvízelvezetést leszámítva minden komforttal ellátott; van orvosi és fogorvosi rendelőjük, az új patika éppen most épül, van posta és az önkormányzat óvodát, általános iskolát és szociális ellátórendszert is működtet. Egyébként a munkanélküliség rendkívül alacsony, alig négyszázalékos. A többség vagy a mezőgazdaságból, mindenekelőtt a híres lelci fokhagyma termesztéséből él, vagy a három közeli városba jár át dolgozni - az út nagyjából negyedóra Maroslele legfőbb ékessége a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Makóra is. Fontos továbbá, hogy a község nincs elöregedőben: sok a fiatal, a gyerek. Ugyanakkor az önkormányzat mozgástere itt is meglehetősen szűk. Az évente 290 millió forintból gazdálkodó falu évtizede forráshiányos. A polgármester büszkén mondja: azért van erejük beruházni, fejleszteni. Idén felújították a könyvtárudvart, kamaraestek, koncertek, közösségi rendezvények megrendezésére alkalmas teret alakítottak ki, rendbe hozták a buszvárót, most pedig utak felújítására és a hivatal akadálymentesítésére készülnek. Ami pedig a nagyobbakat illeti: az idei év a felkészülés éve volt, jövőre pedig igyekeznek minél több uniós forrást elérni. Készen vannak például a tervek az óvoda felújítására, amit bölcsődével is bővíteni fognak, illetve szeretnék megoldani azt, hogy egy épületbe kerüljön az általános iskola. Ezenkívül szeretnék széppé varázsolni a főteret és a munkahelyteremtésre is gondoltak: a régi bölcsőde épületéből turisztikai szálláshely lesz, a községháza udvarában pedig vállalkozói központ nyílik irodákkal, műhelyekkel, üzletekkel, ha sikerül hozzá támogatást szerezni. A falu jövőjét hosszú távon az fogja meghatározni, hogy a hamarosan épülő M43-as nyomvonala Maroslelétől kevesebb mint egy kilométerre fut, és leágazás is készül a település felé. Martonosi György egy nyugodt, rendezett, kikapcsolódásra alkalmas Marosleiéről álmodik, ahová akár a megyeszékhelyről is sokan költöznének át - az itteni porták iránt máris nagy az érdeklődés. SZABÓ IMRE LÁTNIVALÓK. A TEMPLOM ÉS A FŐTÉR |jg A falu történetét tekintve érthető, hogy Marosle' lén kevés a múltból ránk maradt látnivaló, ám azért a falu nyugalmat sugárzó főterén van mit megnézni. Itt áll mindenekelőtt a Magyarok Nagyasszonya-templom, előtte pedig építtetőiének, Dessewffy Sándor püspöknek az emlékoszlopa. Ugyancsak a parkban található a Hősök Kútja. Ez ma már csak látványosság, de valaha a falu vízellátását biztosította. Érdemes bekukkantani a közeli helytörténeti gyűjteménybe is, a házat a könyvtárosok mutatják meg az érdeklődőknek.