Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-12 / 263. szám
6 •MEGYEI TÜKÖR* HÉTFŐ, 2007. NOVEMBER 12. Megtelt a Forrás Szálló nagyterme a szombati vacsoraesten Fotók: Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Izraeli vacsoraest a tolerancia jegyében Szili Katalin Fcldmajcr Péterrel koccint, jobbról Zoltai Gusztáv Szegeden rangot jelent részt venni a minden évben november közepén sorra kerülő izraeli vacsoraesten, ezért nem csoda, hogy szombaton este a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt a Forrás Szálló nagyterme. Az estet megtisztelte jelenlétével Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Aliza Bin-Nun, Izrael magyarországi nagykövete, Feldmajer Péter, a Mazsihisz elnöke és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató is. Ott volt a szegedi elit színe-java, országgyűlési képviselők - köztük Botka László, Szeged polgármestere, Újhelyi István, Sándor Klára, Kozma József, Nyakó István, Nógrádi Zoltán -, valamint Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Gábor, az egyetem rektora, Kiss-Rigó László püspök. Szili Katalin az est fővédnökeként a vendégsereg előtt kijelentette: három szó fontos a huszonegyedik században, a türelem, a tisztesség és a tolerancia. Ezen bűvös szó, a tolerancia jegyében telt el az est, kötetlen beszélgetésekkel, a zsidó kultúrával való ismerkedéssel. A vacsoraest hangulatáról a Netti&Hollander, valamint a Golda Meir együttes gondoskodott - ez utóbbi zenekarban énekel Markovics Zsolt szegedi főrabbi is. Nógrádi Zoltán, Kiss-Rigó László, valamint Szabó Gábor és felesége Székhelyi József színházigazgató és Stahl Judit tévés műsorvezető Aliza Bin-Nun, Lcdnitzky András, Izrael tiszteletbeli konzulja és Farkas András, a Magyar-izraeli Baráti Társaság elnöke Szegedi orvos a barakkban Kirándulás a pokolba luicsz Miklósnak, a szegedi klinika egykori professzorának dokumentumregényet tegnap mutatták bc a Forrás Szállóban. A Kirándulás a pokolba először 1971-ben jelent meg, most újra kiadták. Dante idejében az ördögök még őszinték voltak, amikor a Pokol kapujára azt írták: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. Korunk ördögei „A munka szabaddá tesz" jelszót írták a pokolinál pokolibb eszközökkel dolgozó koncentrációs táborok bejárata fölé, ahol éheztetéssel és golyóval, puskatussal és gázzal kínozták, pusztították az emberek millióit - írja 1971 -ben megjelent dokumentumregényében (ulesz Miklós, aki élete delén járta meg az alvilágot: Buchenwaldot és Ohrdrufot. A nyilaspuccs (1944. október 15.) után öt nappal egy karszalagos suhanc csöngetett bc |ulesz doktor budapesti lakásának ajtaján. - Tíz percen belül felöltözve az udvaron áll, háromnapi élelmet hoz magával. Meg vagyok értve? - osztotta a parancsot a karszalagos legényke. - Visszajövök hozzátok. Bízzál bennem! - így búcsúzott feleségétől és másfél éves kisfiától. - Amikor szüleim körül bezárult a világ, úgy látták: az öngyilkosság az egyetlen kiút. Végül az élet mellett döntöttek, és azon iparkodtak, hogy együtt neveljenek fel engem - emlékezik vissza Julesz János, aki az édesapja által alapított szegedi endokrinológiai osztályon professzor. - Apám, aki jól zongorázott, a nehéz időkben még bárzongorista is volt néha, hogy az a néhány pengő konyhapénzzé válhasson otthon. A munkaszolgálatra összegyűjtött embereket az osztrák határig erőltetett menetben hajtották, majd onnan marbavagonokban szállították őket a türingiai erdőbe. „Lassan megszokjuk, hogy a levegő dögletes, hogy az emberi ürülék alattunk folyik a padlón, hogy már öt bulla fekszik közöttünk. A tompultság teszi elviselhetővé létünket" - írja Julesz Miklós, aki röviddel ezután blokkorvosként állapítja meg sokaknál a halálos diagnózist: tífusz, kolera, tbc. - Apám nemritkán a hátán cipelte ki teljesen legyengült társait, hogy a létszámolvasásnál jelen lehessenek - meséli ifjabb Julesz doktor, aki édesapjához hasonlóan orvosi etikát is tanít az egyetemi hallgatóknak. - Amikor az egyik rab ellopta a másik kenyeret, a többiek facipővcl agyonverték. Apám, aki humanista volt, és hű hippokratészi esküjéhez, egyáltalán nem szólt a tragikusan groteszk lincselés ellen mondja a professzor, aki szerint ebben: a helyzetben Julesz János: A sorok mögött újra hallom az Öreg hangját Fotó: Karnok Csaba „erkölcsös" lehetett a gyilkosság, hiszen a tolvaj saját társát ítélte halálra azzal, hogy ellopta a kenyerét. 1945 áprilisában az amerikai csapatok felszabadították a tábort. A pokoli kirándulás azonban még nem ért véget. Egy amerikai tiszt arra kérte fel Julesz Miklóst, hogy a kiütéses tífuszosok kórházát vezesse. - Néhány hónap múlva, amikor apám hazaindulhatott, kapott az amerikaiaktól egy igazolást, hogy magas szintű erkölcsiségről tett tanúbizonyságot. Valamelyik fiókban még megvan, mint ahogy az a SS-jelvényes hőmérő is, amit szuvenírként hozott magával. - Nekem apám nagyon meghalt, amikor meghalt. Fiatal orvos voltam, épp a jelenlétemben lehelte ki lelkét. Én akkor kézi módszerekkel újraélesztettem. A gépek még hetekig „testi működésben" tartották, amikor egy vezető kolléga megkérdezte tőlem: kikapcsolhatjuk? Hát persze-válaszoltam. Ráadásul, másnap én írtam meg az egyetem nekrológját a Délmagyarországba - emlékezik vissza (ulesz János. - Most, mikor 35 év után megint elolvastam a könyvet, a sorok mögött újra hallom az Öreg hangját, sőt még a torokköszörülését is. Hosszú idő múltán újra beszélgetek vele - tette hozzá ifjabb Julesz professzor. KUNSTÁR CSABA BUDAPEST VENDÉGÜL VÁRJA MAGYARORSZÁGOT Akciós szálláslehetőség és egyéb kedvezmények: Két csillagos szállodában 5 750 Ft/fő* Három csillagos szállodában 8 250 Ft/fő* Négy csillagos szállodában 10 750 Ft/fő* íj Öt csillagos szállodában 13 250 Ft/fő* *kótágyas elhelyezés esetén 10-20% kedvezmény 40 étteremben l 10-50% kedvezmény buszos városnézéseken 10-50% kedvezmény múzeumokban További információ: < § www.iranybudapest.hu ^V r Tel: 438-8080 MAGYAR0RSZAG