Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-12 / 263. szám

HÉTFŐ, 2007. NOVEMBER 12. •AKTUÁLIS" 5 Ingyen osztogatott élő disznókat egy sán­dorfalvi gazda szombaton. Sári György a sertéságazat kilátástalan helyzetére akarta felhívni a figyelmet. Az állatokat rászoruló családok kapták. „Az ígéretektől éhen döglünk. Segítség!" - ez volt olvasható azon az utánfutón, mellyel ti­zenkilenc, egyenként hetvenkilós malacot szállított a sándorfalvi piactérre Sári György szombaton. A vállalkozó azért hozta a serté­seket, hogy elosztogassa azokat. Tartásukon ugyanis mindennap csak veszít. - Nagyon el lehetsz keseredve, ha így döntöttél - szólította meg egy ismerőse a gazdát. Sári György valóban kilátástalan­nak ítéli a helyzetét. A magas takarmány­árak - a tavalyi ár kétszerese - és az élőser­tés alacsony felvásárlási ára miatt szerinte az ágazatra a lassú halál vár. A Sáritelep korábban 6-8 hónapra elegendő takar­mánykészlete elfogyott, a bankok pedig csak nagyon rossz feltételekkel adnak hi­telt „egy csőd szélén álló ágazat képviselő­jének". - A kormány tétlenül nézi a vergődést, közben pedig áramlik az országba a lengyel, a holland, a szlovák élő sertés. Mire kihajt­ják őket a kamionból ezek egy része már magyarul röfög. Nézzék csak meg, a boltok polcain mindegyik húsra az van írva, hogy magyar - mondta a piactéren összegyűlt embereknek a gazda. - Gazdasági bérgyil­kosság, ami itt történik. Üzenem a döntés­hozóknak, hogy rosszul döntöttek. Bízom benne, hogy amatőrizmusból, és nem szán­dékosan - fogalmazatott Kakas Béla. A kis­város polgármestere felhívta a figyelmet: nemcsak az a tragédia, ami a sertéstartókkal történik, de az is, hogy könnyedén találtak Sándorfalván olyan szegény családokat, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy disz­112 FORINT VESZTESÉG KILÓNKÉNT -Az utánfutót húzó traktor oldalára táblát szerelt a gazda, melyre „szöveges számtanfeladatot" irt: egy kiló élősertés előállítása 367 forintjában van, és kap érte 255 forintot. A vágóhíd a hasított felet 500-550 forintért adja a kereskedőnek, aki a ve­vőtől 900-950 forintot kér. Ki rakja el a hasznot? A Sáritelep kapacitása egyébként hatezer sertés évente, most a tulajdonos kilónként (!) 112 forin­tot veszít. nőt vásároljanak. Az állatokat ők, a rászoru­lók kapták. Az egyik rózsaszín jószágot például a ki­lencgyerekes Kiss Andrásné vitte haza. A csa­lád egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a 20 ezer forintot. Ürmös Ilona és kisfia havi 30 ezer forintból és a családi pótlékból élnek. Csak szülői segítséggel boldogulnak. Mind­két megajándékozott azt mondta: a sertése­ket tovább tartják, és csak karácsonyra vág­ják le. Volt olyan is, aki amint hazaért vele, leszúrta az állatot. Egyrészt nem tudta volna etetni, másrészt kellett a hús. Sári György egyébként közölte a családokkal: az állator­vosi vizsgálat szerint a disznók vágásra alkal­masak, de a húsuk csak saját célra használ­ható, kereskedelmi forgalomba nem hozha­tó. A vállalkozó különben több mint tíz éve se­gíti a településen élő szegényeket a Sándor­falváért Alapítványon keresztül. Eddig min­dig készpénzt adott. Most nem tudott. GONDA ZSUZSANNA A VÁROSHÁZA ELÉMENNEK A Csongrád megyei sertéstenyésztők a csütörtökre meghirdetett országos demonstrációhoz'két hely­színen csatlakoznak - tájékoztatta lapunkat Stadler Ferenc, a MOSZ helyi szervezetének titkára. Egy különbusszal részt vesznek a Budapesten, a földművelésügyi minisztérium elé tervezett tiltakozáson, Szegeden pedig a városháza elé vonulnak, és petíciót adnak át Botka Lászlónak. Az országgyűlési képviselőtől - Szeged polgármesteréről - azt várják, hogy képviselje a térséget és a sertéstartók érde­keit a parlamentben. A tiltakozás alapja az, hogy a magas takarmányárak miatt jelenleg a sertés min­den kilóján körülbelül 100 forint veszteség keletkezik (ami egy 5 ezres sertéstelepen közel 70 millió fo­rintra rúg). Amennyiben az ágazat 30-40 milliárd forintot kapna, átvészelné azt a kritikus fél eszten­dőt, amely a helyzet stabilizálásához szükséges - közölte Stadler Ferenc. Korszerű, gyorsan elérhető, olcsó, nonstop vécékellene Elvégezte dolgát az illemhelybizottság Új vécé építését javasolta a közgyűlésnek a szegedi köztéri nyil­vános illemhelyek vizsgálatára alakult bizottság. Az olcsó, könnyen és gyorsan elérhető, éjjel-nappal nyitva tartó vizeldét a bel­városban, az Árpád téren képzelték el. A szeptember 14-i közgyűlésen Mécs László, az MDF-Együtt Szegedért Egyesület frakcióveze­tőjének javaslatára alakult meg az önkormányzati illemhelybi­zottság, amelynek paritásos ala­pon tagja lett Balogh László (KDNP), Szabó László (Fidesz), Szondi Ildikó, Tóth Károly és Kenderesi-Szabó Mihály (mind­három MSZP) képviselő. A bi­zottság munkájáról az elnök, Mécs László számolt be pénte­ken a városi közgyűlésen. Mécs elmondta: nyolc köztéri nyilvános vécében tartottak helyszíni szemlét, s arra jutot­tak, hogy egy illemhely kivéte­lével valamennyi vizsgált ob­jektum korszerűtlen. A város tulajdonában lévő Mars téri vé­cé színvonala ugyan megfelelő, de távol van a városközponttól. Az illemhelyet egy vállalkozó működteti. Elhanyagolt és je­lentős felújításra szorul az ön­kormányzati tulajdonú, vállal­kozók által üzemeltetett Kár­olyi utcai és Dóm téri illem­hely. Bár az utóbbi központi he­lyen van, a bizottság szerint nem a belváros azon forgalmas részén, ahol sokan járnak. Rá­adásul a nyitva tartása csak időszakos. ** Egy illemhely kivételével valamennyi vizsgált objektum korszerűtlen Mécs László A Bartók téri vécét eladta a város, de azt nem működteti a tulajdonosa. A bizottság szerint a felújításra szoruló Roosevelt téri illemhely elhelyezkedése jó, alkalmas lenne központi vécé­nek, de a parkolás korlátozott. A vécét a közeli halászcsárda adja ki nyaranta vállalkozónak. Eladta az önkormányzat az Ara­di vértanúk terén lévő vécét is, amelyet átalakítottak. Most az épület nagyobbik részében gyorsbüfé üzemel. A bizottság szerint ugyan központi helyen áll a vécé, de kicsi, amit egyéb­ként nem is működtet a tulaj­donos. Felmerült: akkor mű­TOALETT ÚR Vécébe költözik egy család Dél-Koreában, de bőven elfér ben­ne, mivel kétemeletes toalettről van szé, luxusvécéházrél. A vécé­villa vasárnapra készült el, 270 millió forintnyi összegbe került. Tulajdonosa Szjm Dzse-Duk, dél-koreai parlamenti képviselő és nemzetközi vécéaktivista, aki jé ideje azon munkálkodik, hogy a világon minél többeknek adassék meg tiszta toalett. Szimet Toalett úrnak becézik, és mielőtt család­jával beköltözne Szöultél 50 kilo­méterre lévő vécévillájába, ki akarja adni bérbe napi 8,5 millió forintnyi összegért. A gigászi vé­céből befolyé pénzt szegény or­szágok toalettkultúrájának emelé­sére szánja. A világon jelenleg még mindig 2,6 millió embernek nincs otthonában vécéje. ködtetné a tulaj az Aradi téren a vécét, ha a területért fizetett ha­vi hetvenezer forintos bérleti dí­jat elengedné a város. Míg az újszegedi ligetben lévő vécé elhanyagolt és évek óta használaton kívül van, addig a Szent István téri csillog-villog. A korszerű, rokkant vécével is fel­szerelt, önkormányzati tulajdo­nú Szent István téri illemhelyet azonban alig használják a város­lakók és a turisták. A bizottság javaslata szerint a szűkebb belvárosban legalább egy korszerű központi vécének kellene üzemelnie, olyannak, amely könnyen elérhető, éj­jel-nappal, de legalább húsz órán keresztül nyitva tart és ingyen vagy nagyon olcsón használható. Alkalmas lenne erre a Roosevelt vagy az Aradi vértanúk téri vécé, de ezeket előbb vissza kellene vá­sárolnia és fel kellene újítania az önkormányzatnak. A városi tu­lajdonú Dóm téri illemhely re­konstrukciójával is megoldható lenne a probléma, de ez a vécé a bizottság szerint kiesik a fő köz­lekedési útvonalakból. Mécs László azt tartaná a legjobb meg­oldásnak, ha a város építene egy új, korszerű, olcsó vécét az Árpád téren. Az illemhelybizottság ezzel el­végezte dolgát, befejezte munká­ját. Javaslata alapján a városüze­meltetési iroda készít majd meg­valósítási tervet. SZ. c. sz. Száznyolcvan ember, harminc gép gyűjti a lehullott faleveleket IGAZGATÓI PÁLYÁZATOK Székhelyi József szegedi színházigazgatónak 2008. április 25-én jár le ötéves megbízatása. A városi közgyűlés pénteken döntött arról, hogy pályázatot ír ki a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára. Arról is határozott a testület, hogy tizenöt önkormányzati fenntartású oktatási intézmény - nyolc általános iskola, hat középiskola és a városi kollégium - igazgatói posztjára is pályázatot ír ki, lévén, hogy a jelenlegi direktorok mandátuma jövő év július 31 -én lejár. PÁLYAVÁLASZTÁSI VÁSÁR A MARS TÉREN Álmodtam egy világot magamnak címmel regionális pályaválasztási vásárt rendez ma és holnap 10 és 17 óta között a Mars téri U pavilonban a munkaügyi központ. Ma fél 11 -kor szakmai fórumra várják az érdeklődőket, ahol a szakképzési rendszerről, a kétszintű érettségiről, a felvételiről, valamint a megye munkaerő-piaci helyzetéről tájékoztatnak. Sári György rászorulóknak adta az állatokat, melyeken eddig csak veszített Disznókat osztogatott Az alacsony felvásárlási árak miatt tizenkilencen ingyen kaptak disznót Sándorfalván Fotó: Karnok Csaba Avarból komposztot készítenek Szegeden títják, az erdős részek talaja levéllel fedett marad. A kft. munkatársai az összegyűjtött avart a központi hulladéklerakó telep­re viszik, ahol komposztálják. Az így létrehozott komposztot újrahaszno­sítják: virágágyásokra és a gyepre szórják. A magán- és társasházak elől azon­ban a tulajdonosnak vagy a közös képviselőnek kell eltakarítania az avart. - Szabálysértési eljárást is indíthat­nak az ellen, aki családi háza elől nem gyűjti össze a lehullott faleveleket ­tudtuk meg Tóth Józseftől, a szegedi közterület-felügyelet vezetőjétől. Sze­geden önkormányzati rendelet szól a köztisztaságról, amit a közterület-fel­ügyelők folyamatosan ellenőriznek. A magán- és társasházak elől összegyűj­tött leveleket zsákba kell helyezni, ezt a Környezetgazdálkodási Kft. gépjár­művei elszállítják. A leveleket nemcsak esztétikai szempontból fontos összegyűjteni, a járdát ellepő nedves avar csúszós, ezért balesetet is okozhat. BOBKÓ ANNA Több tonna falevelet gyűjtöttek ösz­sze szeptember óta Szegeden a kör­nyezetgazdálkodási kft. munkatár­sai. Az avart komposztálják, majd a város virágágyásaira és füves terü­leteire szórják. Mostanra térdig gázolhatnánk az avarban, ha a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Non-profit Kft. munkatár­sai szeptember óta nem gyűjtenék fo­lyamatosan a lehullott faleveleket. - Két kategóriára osztottuk Szege­det. Az A kategória a belvárosi terüle­teket, a B a külső részeket jelenti ­mondta Gila Csaba, a környezetgaz­dálkodási kft. közterület-fenntartó di­víziójának vezetőhelyettese. A lomb­seprűvel száznyolcvan ember dolgo­zik, ezenkívül harminc gépjárművel tisztítják az utakat. A legszennyezettebbeknek a platá­nok alatti területek számítanak - pél­dául a Széchenyi tér vagy az újszegedi liget. E részekről a lombhullatási idő­szak kezdetétől, azaz szeptembertől egészen májusig gyűjtik a sárgásbarna Gépékkel és kézzel is gyűjtik a lehullott faleveleket a környezetgazdálkodási kft. munkatár- leveleket. Az újszegedi ligetben csak sai Fotó: Schmidt Andrea az utakat és a gyepes területeket tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents