Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-12 / 263. szám

HÉTFŐ, 2007. NOVEMBER 12. • A K T U Á L I S • 3 Szalontai Csaba pert nyert: most ő és Vörös Gabriella tett följelentést Mélyülő lövészárkok a Móra-múzeum körül Eddig Szalontai Csaba régésznek és Vörös Gabriella korábbi múzeumigazgatónak kellett védenie magát az M5-ös ásatások kapcsán elrendelt revizori vizsgálatok, a nyomozások során. Most fordult a kocka: miután a rendőrség nem talált bűncselekményt az ügyükben, ők tettek följelentést az ügyészségen vádlóikkal szemben. Szalontai a minap munkaügyi pert nyert: jogerős ítélet mondja ki, hogy nem illethette volna őt fegyelmi büntetés. A legcsekélyebb sem. Másfél oldalas levelet juttatott el lapunkhoz és a Csongrád megyei rádiókhoz, tévékhez,, portálokhoz Szalontai Csaba, az egykori M5-ös ásatások vezetője. Arról tájékoztat, hogy jogerősen pert nyert korábbi munkahelye, a Móra Ferenc Múzeum ellen. Az intézmény az autópálya nyomvonalán folyt föltárások kapcsán tavaly fegyelmi eljárást indított Szalontai ellen, a fegyelmi tanács vétkesnek találta az ásatásvezetót, és előmenetelében korlátozta. Ezt a csekély büntetést sem tartotta jogosnak az érintett, fellebbezett a munkaügyi bíróságon, amely idén júniusban megsemmisítette a fegyelmi határozatot. A múzeum fellebbezett, október végén lett volna az újabb tárgyalás, de egy nappal előtte az intézmény visszavonta a fellebbezést, így jogerősen kimondatott: Szalontai nem vétett. Mindez a régebbi történet fényében lehet érdekes fejlemény. Lapunk is többször foglalkozott Szalontai Csaba Zombori István vele: az M5-ös autópálya-föltárások ügyében tavaly év elején pénzügyi vizsgálatot indított a múzeum gazdája, a Csongrád megyei önkormányzat. A revizorok az elszámolásokat nézték át, és úgy találták, több jogsértés is történt, a megyei közgyűlés pedig ezek után leváltotta Vörös Gabriella múzeumigazgatót, büntető feljelentést is tett a rendőrségen, hűtlen kezelésre hivatkozva. Az ügyet - mivel a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság elfogultságot jelentett - a Bács-Kiskun megyeiek vizsgálták, de kilenc hónap után megszüntették a nyomozást, nem találtak bűncselekményt. A mostani, jogerős ítélet után Szalontai levonja a következtetést: „nyilvánvalóvá vált, hogy a megyei revizorok és a volt meNem jelentkeztek a panaszosok Makón MUNKATÁRSUNKTÓL Egyetlen panaszos sem jelentkezett a makói cigány kisebbségi önkormányzat minapi fogadóóráján, amit annak kapcsán hirdettek meg, hogy a november 4-i diszkóbaleset nyomán ismét beszédtémává vált a városban: egyes szórakozóhelyekre bőrszínük miatt nem engedik be a roma fiatalokat. A kisebbségi önkormányzat Kálvin téri irodájába meghirdetett fórumra senki sem ment el - tudtuk meg Szegesné Dakó Ilonától. Az elnök szerint ennek az is oka lehet, hogy a fogadóórát délelőttre hirdették meg és az esetleges érintettek nem tudtak rá elmenni. Ezért még egyet meghirdetnek november 21-ére, délután 2 órától 5 óráig. A fogadóórán délután 4 óráig ott lesz a megkülönböztetés-ellenes jogvédő irodát képviselő Báron Zsuzsanna is. Az ügyvédnő lapunknak elmondta: ha lesz, aki felvállalja a problémát, ő kész eljárni az ügyben, ha kell, egyeztetni a szórakozóhellyel is. A hasonló fogadóórákat egyébként szeretné rendszeressé tenni a jövőben. HÚZZON HASZNOT BELŐLE Teljeskörü CASCO 6.999 Ft/hó 50.000 Ft-os önrésszel lakhelytől függetlenül A »4p tUutzxrÉCió *Az indulóit a 2 Mómólyiw, aumpta kabinos változatra örvényes A tardatösbar. sze.-aptb Mátok (Wékozlato tsöagúak. további tékzMekiöl art)eklbd|0n mürkaksrssksclöibnkban Az akotb 2007. dacomba! 31.-tg vagy a készlat arsjétg érvényes. Vegyes atlagtogyasztSs: 8 61/100 km. 002-klbocsétás: 226 g/km. Szeged, Algyői út 39. Tel.: 62/551-800 www.mitsubishihovany.hu gyei elnök, Frank József által a megyei közgyűlésben elmondottak teljességgel megalapozatlanok voltak, és sem büntetőeljárást, de még egy fegyelmi eljárást sem tudtak a vádjaikkal alátámasztani." Levele arról is tájékoztat, hogy a történtek kapcsán ügyészségi eljárások indultak, egyrészt a fegyelmi tanács vezetője ellen, hamis vád címén, másrészt a revizori jelentés miatt, és külön egy revizor vallomása ügyében. Az ügyészség lapunk kérdésére megerősítette, valóban indult három vizsgálat is, az egyikben a gyulai városi ügyészség nyomoz, így most már az egész régiót beutazzák az M5-ös ásatások sokat forgatott dokumentumai. Jártak az új megyei elnök, Magyar Anna asztalán is, ő és Zakar Péter alelnök azonban nyilvánvalóvá tette: nem akarják rehabilitálni a korábbi múzeumvezetést, mert hibákat követett el, ha bűncselekményt nem is. Szalontai lapunk kérdésére elmondta: természetesen ő és Vörös Gabriella tett panaszt az ügyészségen az eddigi eljárások miatt. Ezt Vörös Gabriella is megerősítette. A korábbi igazgatónő tanít az egyetemen, Szalontai pedig, mint mondja, „maszek" régész lett, és dolgozik az örökségvédelmi hivatalnak. Minden eljárás egyébként nem zárult le az ügyében: a fegyelmi büntetés után nem sokkal - miután nem vállalt el egy városi ásatási munkát, arra hivatkozva, hogy nem ez a szakterülete - tartós szakmai alkalmatlanságra hivatkozva elbocsátotta őt Horváth Ferenc megbízott igazgató. Ebben az ügyben is munkaügyi bírósághoz fordult Szalontai, még nincs döntés. Ö úgy számol, ez a huzavona két évig biztosan el fog tartani, de nem akar visszamenni a múzeumba, és tudja: őt sem akarják visszavenni, bárhogy is végződjék a per. A Móra Ferenc Múzeumban megértik, hogy Szalontai minden jogi fórumot kihasznál, hogy igazát bizonyítsa, de furcsállnák, ha egy szabályos fegyelmi tanács vezetőjét hamis vád miatt elmarasztalná a bíróság. Az intézmény igazgatója, Zombori István - mivel folyamatban lévő ügyekről van szó - nem szeretné kommentálni a fejleményeket. B. A. Sertéslecke BÁTYI ZOLTÁN Na, most akkor öröm, vagy éppen ezernyi bánat forrása, ha hazánk határait több tenger is mossa / Mielőtt bárki is valami nacionalista, soviniszta, netán irredenta hőzöngést várna jegyzetemtől, közlöm: dehogy sürgetek bármiféle határrevíziót. Csupán arra utalok, hogy említett hazánk (Hungary, Ungarn) egy olyan közösség része (EU), ahol mindannyiunk nagy örömére immár képletessé váltak a határok. A nagy európai egymásra borulásban honfitársunk lett német, francia, angol, mint ahogy a lengyel, a holland, ésaő tengerük (ha csak képletesen is), de immár a mi tengerünk. Együtt érezzük közösségünk előnyeit, s együtt döbbenünk rá arra: közösködésünk nem kevés keserűséggel, gonddal is jár. A többállamú egyesült Európában ugyanis az áru (mint ahogy a munkaerő, a tőke, s ki tudja, mi még) szabadon mozog. Nem is lenne ez akkora tragédia a magyar sertéstartóknak, ha e nagy ámvándorlásból momentán kimaradnának a sertések. Csak éppen a piacgazdaság törvényei nem ismernek ilyen kivételeket. A profitelvű feldolgozóipar még inkább elfogadhatatlannak tartja, így aztán valóban előfordul, hogy mire eljut a vágóhídra, a lengyel disznó is magyarul röfög - miként egy sándorfalvi gazda panaszolta. A magyar disznótartó viszont nagyon is magyarul káromkodik, mert úgy érzi, nem böllér, hanem a globalizáció döfi a nagykést az ő drágán felnevelt disznajába, ezt pedig már csak nem engedhetjük. Mégis, mi mást tehetünk most, amikor az aszály miatt csillagászati árakon kínálják a magyar takarmányokat, s az alföldi röfik már nem is kukoricát, hanem egyenes hasznot esznek, és sonka helyett veszteség hízik a bőrük alatt. Engedik-e az uniós szabályok, hogy az állam milliárdos segítséggel avatkozzék be a gazdasági folyamatokba • Akarjuk-e, hogy húsfeldolgozóink azért menjenek csődbe, mert a drágább magyar disznót vásárolják a haszonra joggal áhítozó magyar gazdától, csak éppen az így termelt drágább kolbászt már nem hogy itthon, de a nem létező határon túl sem tudják eladni. És ha a sertéstelepekbe pénzt injekciózunk, milyen joggal tagadjuk meg ezt a segítséget más vállalkozásoktól, amik arra panaszkodnak, hogy az alapanyagárak emelkedése miatt hamarabb olvadt el a hasznuk, mintsem kitehettek portékájukat a piacra ? A piac kíméletlen törvényeit tanuljuk most újfent mindannyian, akik drágán szeretnénk eladni, de olcsón akarunk vásárolni. A kiutat keressük, szeretjük parasztgazdáinkat, de nem akarunk háromezer forintos parizert enni. Az államtól várunk segítséget, miközben éppen azt harsogjuk, ne szóljon bele minden ügyes-bajos dolgunkba. És persze reménykedünk: megoldás csak létezik erre a gondra is. Minden bizonnyal így van. A kérdés csak az: mire megtaláljuk, belérokkan-e a magyar sertéságazat, vagy eljön az a világ, amikor a magyar disznók tanulnak lengyelül. Árvízi helyreállítás 4,4 milliárd forintért - Elhagyott homokzsákok a töltés tövében Kijavították a nagyfai út hibáit is A múlt tavaszi rendkívüli árhullámok okozta kárözön helyreállítására térségünkben 4,4 milliárd forintot költöttek. Am e méretes összeg kevés ahhoz, hogy mondjuk az ideiglenes védművekhez használt homokzsákokat elszállítsák - például a csongrádi Tisza-híd közeléből. Más forrást kellett találni az algyői gát koronáján nyújtózó út helyreállítására is. A 2006-os rendkívüli árvíz okozta rendkívüli károk helyreállítása sokba kerül. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) a területéhez tartozó 322 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés ár okozta hibáinak kijavítására, a zsilipek és szivattyúk felújítására 4,4 milliárd forintot költhetett. Nem jutott azonban rá pénz, ezért több helyen - például a Szentes és Csongrád közötti Tisza-híd két oldalán - a gát tövében maradtak a homokzsákok. A foszladozó műanyag zsákoktól szennyezett halmok nemcsak a kirándulókat zavarják, a fű lekaszálását is akadályozzák. A használaton ldvüli homokzsákok elszállítása a vízügy feladata - ismerte el Borza Tibor. Az Atikövizig vízkár-elhárítási osztályának vezetőhelyettese szerint csak néhány helyen maradt el ez az árvíz utáni helyreállításhoz tartozó munka, ugyanis a védelmi készültség ideje alatt ezeket a területeket lehetetlen volt gépjárművel megközelíteni a hátramaradó fakadóvíz miatt, a folyó apadásával és a készültség megszűnésével pedig az erre fordítható anyagi források bezárultak. Ugyanakkor a legnagyobb 11 kár kijavításával, a felújítások műszaki átadásával idén májusra végeztek. A Szegedet védő partfalrendszert három nagyobb felületen A Nagyfa felé az árvízi töltésen kúszó aszfaltcsík legnagyobb hibáit helyreállították, de így is csak a könnyebb kocsik számára szabad az út Fotó: Frank Yvette felújították. Ennél is komolyabb beavatkozást igényelt a kunmányási, vagy a felgyői töltés megcsúszásának kijavítása. Nem látványos beruházás, de a jövőbeni védekezéshez elengedhetetlen volt a Csongrádon található sárkányfalki zsilip újjáépítése. Más jellegű munkát kívánt, hogy három Szeged környéki (az ószentiváni, a deszki és a Deszk Fehér-tói) szivattyútelep körül az áradás idején buzgárosodást tapasztaltak, aminek lehetőségét most a szivattyútelepek rávezető csatornáinak megfelelő burkolatával megszüntették. A Maros jobb partján is be kellett avatkozRES AZ ASZFALTON Húsz centi széles és fél méter mély hasadékot is kerülgettek már az algyői híd után jobbra forduló, a Nagyfa felé vezető úton járók, köztük az olajmezőkön doígozó nehézjárművek. A két kilométeren át a Tisza-gát koronáján nyújtózó aszfaltcsík ugyanis „természeténél fogva" nem mozog együtt az áradáskor elázott, apadáskor viszont szikkadó töltéssel. A szokatlan módon a magasított gátra tett úttest annyira megsérült a tavalyi áradáskor, hogy egy időre lezárták a forgalom elől. A közútkezelő cég több millió forintból kijavította a legnagyobb hibákat, de az utat csak a nyolc tonnánál könnyebb kocsiknak engedi használni. ni két műtárgy (a makói szivatytyútelep és zártszivárgó) biztonságos üzemelése érdekében. Az altalaj rossz összetétele és a mentett oldali töltésrézsű nem elégendő állékonysága is okozhat veszélyt árvíz idején. Ezért kellett „paplanozni" a Tisza bal partján, a Maros torkolatától fölfelé, a körtvélyesi szakasz 1,6 kilométerén. A töltés megerősítésére volt szükség 13 kilométeren - Mártélytól egészen a Körös-gátig. A torontáli részen, vagyis á Tisza bal partján az országhatártól Szegedig pedig magasították is a töltést, illetve új támfalat építettek, valamint a töltéskoronát burkolattal látták el. E torontáli akció 1,2 milliárd forintot emésztett föl. ÚJSZÁSZI ILONA