Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-09 / 261. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2007. NOVEMBER 9. Kétszáztizenhat csöppség kameráink előtt Babák a Játékdzsungelben A csöppségek és szüleik izgatottan várták, hogy sorra kerüljenek Fotó: Segesvári Csaba Kétszáztizenhat csöppséget fotóztunk le tegnap a szegedi, Pulz utcai Játékdzsungel­ben. Ez volt idén eddig a csúcs. A babafotó­zás ma folytatódik: Szegeden 11 és 17 óra között a Játékdzsungelben, Mindszenten pedig 14 és 16 óra között a művelődési házban. November 12-én Hódmezővásár­helyen 12 és 17 óra között a most megnyílt Kaszap utcai Family Centerben, Mórahal­mon pedig 14 és 17 óra között az Arany­szöm Rendezvényházban várjuk az aprósá­gokat. „A tévében úgy tűnt, hogy egymás vérét szívjuk" Sohajda László, a szegedi pókerarc Majdnem egymillió forintot nyert egy szegedi származású fiatalember, Sohajda László a Pókerarc című tévés vetélkedőn. Itt nemcsak a tudás számított, hanem az is: milyen jó emberismerő. - Jó hecc volt. Évente egy­szer-kétszer szüksége van ilyes­mire az embernek, hogy ne le­gyen unalmas az élet - jellemez­te a szegedi származású Sohajda László az RTL Klub új vetélkedő­jében, a Pókerarcban való szerep­lést. A Budapesten élő, művésze­ti menedzserként dolgozó fiatal­ember 975 ezer forintot nyert a szerdai adásban. A nyereményért nemcsak a helyes válaszokat kel­lett tudnia, de ellenfeleit is ki kellett ismernie viszonylag rövid idő alatt. László taktikája az volt, hogy szemkontaktust teremtett játékostársaival - aki állta a te­kintetét, arról feltételezte, hogy igazat mond, aki nem, az „svind­lisnek tűnt". - Ezt a módszert az életben is használom - vallotta be. Bevált a „szúróstekintet-trükk" is, az egyik játékost, Anikót például si­került annyira összezavarni, hogy az asszony idő előtt kiszállt a játékból, pedig jobban állt, mint László. - Lélektani hadviselést folytat­tunk egymás ellen, de ez csak színészkedés. A műsorban talán úgy tűnt, hogy mogorvák va­gyunk és egymás vérét szívjuk, de az öt-hat órás forgatás össze­kovácsolta a csapatot - fogalma­zott László, aki a szerdai játék nyertesével, egyben legnagyobb ellenfelével, Gyulával barátko­zott össze leginkább. Sohajda László közel egymilli­ót nyert Fotó: RTL Klub Lászlót barátnője beszélte rá a játékra. Korábban gyakran néz­ték együtt Vágó István Legyen Ön is milliomos! című műsorát, és mivel a fiatalember a fotelből többnyire helyesen válaszolt a kérdésekre, párja úgy gondolta, a stúdióban is jól teljesítene. Lász­ló - aki egyébként szokott póke­rezni - engedett a két hétig tartó unszolásnak, és felhívta az RTL Klubot. - Azért a valódi póker más. Ott a lapjárás is fontos - hangsúlyoz­ta a nyertes, aki ha hazalátogat Szegedre, gyakran részese családi pókerjátszmáknak. A fiatal pár egyébként lakásvá­sárlás előtt áll, ezért a nyere­ményt is erre fordítják. G. ZS. A város legidősebb embere is építette a legfiatalabb templomot Hetvenéves a hódmezővásárhelyi Szent István Vásárhelyen tizenegy templom áll, közülük a legfiatalabb a ka­tolikus Szent István. Az idén hetvenéves építmény terveit Fá­bián Gáspár budapesti építész készítette. Építésének ötlete már 1859-ben felmerült, de megvalósítására hetvenhat évet kellett várni. Az első királyunk­ról elnevezett téren magasodó épület előtt állt 1938-ban az az oltár, ahová rövid időre a vá­rosba érkező Szent Jobbot he­lyezték. Vásárhely legidősebb lakója, a most 103 esztendős Böde Ferenc ácssegédként dol­gozott a templom építkezésén. Hódmezővásárhelyen tizenegy templom áll, ebből öt reformá­tus, kettő római katolikus, és ta­lálható a városban evangélikus, görögkeleti, unitárius és zsidó templom is. Közülük a legfiata­labb az 1937-ben elkészült Szent István katolikus templom. - A városban közel kétszáz évig csak egy katolikus templom volt, az Andrássy úton található Szentháromság - halljuk Borús Gábor helytörténésztől. - Licht­ner Gáspár plébános a megnöve­kedett hívek száma miatt 1859-ben egy második templom építésének ötletét vetette fel. Elődje azonban korábban a meg­lévő épület bővítését javasolta, így 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítet­ték azt. Két évvel később újra felmerült az új templom gondolata, de negy­ven évig semmi előrelépés nem történt az ügyben. 1904-ben bi­zottság alakult a megvalósítás ér­dekében. Adományokat is gyűj­A Szent István-templom építésekor és hetven év múltán, mai állapotában Fotó: archív és Tésik Attila töttek, az összegyűlt összeg azon­ban az 1920 utáni inflációban el­értéktelenedett. Az emberek en­nek ellenére nem tettek le a máso­dik templom tervéről. Helyét ille­tően azonban vita kerekedett. Többen a Szabadság tér északi ré­szén szerették volna látni isten új házát. A Lukács nővérek adomá­nya viszont kikötötte a tér déli ré­szén való építkezést. A templom terveinek elkészítésével Fábián Gáspár budapesti építészmérnö­köt bízták meg, a kivitelezést Sza­bó Sándor helyi vállalkozó végez­te. Az építkezés 1935-ben kezdő­dött, és két évvel később, 1937. augusztus 20-ára fejeződött be. Felszentelésére még egy esztendőt várni kellett. Vásárhely legidősebb polgára, a most 103 éves Böde Ferenc is részt vett a Szent István temp­lom ácsmunkáiban. - Fejes István ácsmester veze­tése mellett készült a templom tetőszerkezete, én akkoriban az egyik segédje voltam - meséli Fe­TENYEK, ADATOK A Szent István háromhajós templom ókeresztény, bazilika stílusban épült. A templom hatvan méter hosszú és húsz méter széles. Óraszerkezet nélküli, három szintes tornya negyvenöt méterrel magasodik a tér fölé. A fó'hajót 11-11 fal­pillér tartja. Két oldalán összesen húsz, főleg a jezsuita rend jeles tagjait és szentjeit ábrázoló festett ablakot helyeztek el, melyeket Leszkovszky György tervei alapján Kopp Ferenc üvegfestő készített. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén míves feszület látható. Az orgonát 1957-ben készítette a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. A templomhoz egy emeletes plébánia is épült. Első plébánosa R Ecker Jenő volt, aki az 1920-as években missziós papként eljutott az Egyesült Államokba és Kanadába is. ri bácsi, aki még mindig élénken em­lékszik azokra a napokra. ­Több mint hat héten át dol­goztunk, ugyanis a tető­szerkezet mel­lett nekünk kellett elkészí­teni a kazettás kiképzésű mennyezetet is. A munká­hoz erős és vastag fenyő­gerendákat használtunk. A torony siive­gét Koncz István társammal együtt készítettük. Nagyon ma­gasan kellett dolgoznunk, az em­berek fentről csupán apró pontok voltak. A 103 éves Böde Ferenc ácssegédként dolgozott a templom építésén Fotó: Tésik Attila Államalapító királyunk halálá­nak kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban országjárásra indult a Szent Jobb. Vásárhelyre július 27-én érkezett. Nemzeti erek­lyénket a Szent István-templom előtt álló ideiglenes oltáron he­lyezték el, itt tekinthették meg a város lakói. SZŰCS CSABA A TÖBBI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TEMPLOM Vásárhely legidősebb temploma az 1721 és 1723 között épült ótemplom. A belvárosi katolikus templom 1758-ban készült el. Ezt az 1783-as görögkeleti köve­ti. A Kálvin téren magasodó re­formátus ujtemplomot 1799-ben szentelték fel. Az evangélikusok 1843-ban tartották első isten­tiszteletüket templomukban: A zsinagóga 1852 és 1857 között épült. Az újvárosi reformátust 1898-ban vehették birtokba a hívők. A tabánit 1905. december 10-én szentelték fel. A susáni és az unitárius pedig 1910-ben ké­szült el.

Next

/
Thumbnails
Contents