Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-31 / 254. szám

SZERDA, 2007. OKTÓBER 31. •CSÜTÖRTÖKI TV-MŰSOR" 3 Nem kaptak 300 milliót az egészségügyi integrációra Folytatás az 1. oldalról Az egyetem rektora nem tartja „elegáns" megoldásnak, hogy a minisztérium mossa kezeit. Annak ellenére sem, hogy Botka László polgármester megígérte: még ebben az évben 25 millió, jövőre pedig az első negyedévben (az integrációs szerződésben vállalt 2008 év vége helyett] 100 millió forintos fejlesztési célú támogatást nyújt a város az egyetemnek. Szabó Gábor kijelentette, a hiányzó 175 millió forintot nem lehet 12 kar oktatási keretéből elvenni, a helyzetet ettől kezdve az integrációért felelős klinikai központnak kell megoldania és kigazdálkodnia, amelynek élén szakmai és gazdasági döntési felelősséggel Pál Attila elnök áll. A sajtó megkeresését rendszeresen elutasító központvezetőt tegnap sem sikerült elérnünk, munkatársán keresztül dobta vissza a labdát azzal, hogy csak a rektor nyilatkozhat. Botka Lászlót azt követően kérdeztük meg az elutasított 300 millióval kapcsolatban, hogy tudtuk, Szabó Gábor, Pál Attila és a polgármester közös levélben fordult Horváth Ágnes egészségügyi miniszterhez az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásért, majd személyesen is megbeszélést folytattak Kovács Attila exállamtitkárral, aki támogatta a kérést. Ennek alapján írta alá a rektor szeptember 21 -én - a szenátus felhatalmazása alapján az integrációs szerződést az önA Pulz utcai volt fertőzőt már eladta a város, úgy tudjuk, a pénzt az egyetem kapja Fotó: Karnok Csaba kormányzattal. A polgármester tömören azt válaszolta lapunknak: 25 milliárd forint az integrált egészségügy, a klinikai központ költségvetése, ki lehet gazdálkodni a hiányzó összeget. Ehhez a 25 milliárdhoz járul hozzá a város a 125 millió forintos fejlesztési támogatással, valamint azzal, hogy az egyetem kapja majd meg azt a pénzt is, ami a kórházi ingatlanok eladásából befolyik. Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy a már eladott Pulz utHALLGATNAK AZ ORVOSOK Pál Attilát, az SZÍE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnökét hiába keresi a sajtó, harmadik hete nem nyilatkozik. Holott jelenleg az ő kezében van a helyzet kulcsa, miként lehet a hiányzó 175 millió forintot kigazdálkodni. Hallgatásával óhatatlanul azt a látszatot kelti, mintha nem lenne minden rendben. Sikerült viszont telefonon elérnünk Benedek Györgyöt, az általános orvostudományi kar dékánját, aki részt vesz a centrum szakmai vezetésében. Benedek professzor azt mondta tegnap: nem látja át a helyzetet, ezért nem tud kérdéseinkre válaszolni. ATEBEKASSZA 359 MILUQJA Botka László szerint az egyetem újabb pénzforráshoz jut azzal, hogy az OEP-nél képződött 25 milliárd forint megtakarításból az SZTE jelentős összeget kap. információi szerint többet, mint ami 1117 ágyra jár, mintegy 800 millió forintot. Tráser Ferenc, az egyetem műszaki és gazdasági főigazgatója elmondta, eddig 359 millió forintot kaptak, mégpedig azért, mert több beteget láttak el, mint amennyi a teljesítményvolumen-korlátuk. Ám ezt az összeget nem lehet az integrációs költségekre fordítani, csak gyógyításra. cai fertőzőért kapott 80 milliót is az egyetemnek szánják. Nem sikerült viszont megtudnunk, mikor ürítik ki és adják el az l-es kórházat - többek között ezt a kérdést is szerettük volna feltenni Pál Attilának. Kundra Anna, az Egészségügyi Minisztérium sajtószóvivője tegnap a következő közleményt jutatta el szerkesztőségünkbe: „A szegedi egészségügyi integráció kapcsán nem igaz az az állítás, miszerint Kovács Attila államtitkár úr a 300 millió forint támogatást megígérte volna. Kovács államtitkár úr arról tájékoztatta a megbeszélésen részt vevőket, hogy a tárca segítséget nyújt és közvetít, de a támogatás megítéléséről nem mi, hanem a pénzügyminisztérium hozta meg a döntést." FEKETE KLÁRA A legtöbb aktív korú rokkantnyugdíjas a mindszentiek, a legkevesebb a magyarcsanádiak között él Munka helyett ellátásból élnek Kétszer több rokkantnyugdíjas, de aktív korú él Opusztaszeren, mint Magyarcsanádon. Mindszent pedig a legbetegebb megyebeli településünk, ha az ott élő felnőttek egészségi állapotára is utal a rokkantnyugdíjasok aránya. A „Ierokkantosításban" élen járó és sereghajtó települések orvosait kérdeztük az okokról. - „Lerokkantosíttatom magam!" - mondják sokan azok közül, akik elveszítik munkahelyüket, és ilyen vagy olyan ok miatt reményük sincs a visszatérésre. Ezért nincs szoros összefüggés a rokkantnyugdíjban részesülő 15-64 év közöttiek települési aránya és az ott élők egészségi állapota között - magyarázza dr. Chappon Tibor. Az ópusztaszeriek háziorvosa szerint mindenféle ürügy, ínég a gyermekbetegség is előkerül, ha valamiféle biztos bevétel reményében, de végső megoldásként rokkantnyugdíjat szeretne szerezni a beteg. Ugyanakkor az „ártalmasító szerek" - a dohány és az ital - túlzó és gyakori használatával a felnőtt magát betegíti. Alapbetegségként a mozgásszervi, a keringési bajokat említi a doktor, de azt is figyelemre méltónak találja, hogy előretört a cukorbetegség az évekkel ezelőtti 4-ről 11 százalékra. - Aki csak teheti, dolgozik: vagy a mezőgazdaságban, vagy eljár Makóra, de még Szentesre is osztja meg velünk tapasztalatát dr. Aboul Hosn Hussein. A doktor szerint a magyarcsanádiak elsősorban mozgásszervi problémákRp ROKKANTNYUGDÍJASOK 1 | ÉS AKTÍV DOLGOZÓK Csongrád megye településein Települések Aktív korú rokkantak Az 52 KÖZSÉG sorrendje: aránya, % 1. Ópusztaszer 13,88 2. Árpádhalom 13,57 3. Kövegy 12,18 4. Maroslele 12,18 S. Szegvár 12,27 48. Ambrózfalva 7,75 49. Klárafalva 7,29 50. Csanytelek 7,27 51. Királyhegyes 6,88 52. Magyarcsanád 6,60 VÁROSOK Mindszent 15,06 Csongrád 11,95 Kistelek 11,93 Sándorfalva 11,69 Szentes 10,56 Hódmezővásárhely 10,27 Mórahalom 9,72 Szeged 8,76 Makó 8,12 Megyei átlag 9,73 Forrás: KSH DM-grafika kal küzdenek, de sok a magas vérnyomásos és a szívbeteg is. A kéthavonta esedékes ingyenes és önkéntes szűrővizsgálatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy panaszaikkal minden harmadik magyarcsanádi késlekedve fordul orvoshoz, mert ameddig bír, dolgozik - keres magyarázatot arra a doktor, mi lehet annak az oka, hogy épp ezen a településen a legalacsonyabb az aktív korú rokkantnyugdíjasok aránya. - Reuma, ér- és szívrendszeri panaszok, a gyomor- és a bélrendszer betegségei miatt fordulnak legtöbbször orvoshoz és a rokkantosításról döntő bizottsághoz a mindszentiek - sorolja dr. Abdul Rahim. A háziorvos szerint a kisvárosban és környékén nagyon kevés a munkahely, ez az oka annak, hogy sokan „inkább elmennek betegnek". - Főleg a férfiak és az idősek hanyagolják el magukat és fordulnak későn orvoshoz. De az aktívak közül azok, akik végre munkához jutnak, akár lázasan és legyengült immunrendszerrel is dolgozni mennek, mert örülnek a pénzkereseti lehetőségnek - mondja dr. Makány Julianna. A makóiak egyik háziorvosa meglepődött, hogy a városainkban élők közül a makóiak a legkevésbé hajlamosak rokkantnyugdíjba menekülni. Úgy véli, ennek oka lehet, hogy a mezőgazdaságban élők közül sokan nem járulnak az orvosi bizottság elé, inkább kétkezi munkájukkal igyekeznek valahogy megélni. ÚJSZÁSZI ILONA JARADEK ES NYUGDÍJ Az ötvenszázalékos rokkanttá nyilvánítás csak járadékra, most 24 ezer 270 forint havi tixre jogosít. Rokkantsági nyugdíjban (aminek összege - az öregségi nyugdíjhoz hasonlatosan - a szolgálati időtől és az aktív kori keresettől függ) az részesülhet, akinek minimum 67 százalékos munkaképesség-csökkenését állapítja meg az orvosokból álló bizottság. Évek múltával, a rokkantsági nem „cserélhető" át öregségi nyugdíjra, ha ez utóbbinak magasabb az összege - elvileg Mert itt is léteznek kiskapuk. V. FEKETE SÁNDOR Nem is olyan rég - na jó, úgy tíz éve - szinte kuriózumnak számított, ha valaki tőlünk Nyugatra talált munkát magának, és történetesen nem bárban táncolt egy fényes cső mellett, vagy a kuliszszák mögött tekergett, hanem tényleg gyerekekre vigyázott, kertészkedett a ház körül, avagy felszolgált egy pubban. Aztán egyre többen vágtak bele a kalandba, az uniós csatlakozás óta pedig már annyian keresik kenyerüket, szerencséjüket a németeknél, az angoloknál, az íreknél, hogy szinte nincs olyan tágabb baráti, családi kör, amelyik ne tudna legalább egy vendégmunkást felmutatni. Miért is mennek a fiatalok • Ha történetesen egy frissen végzett orvosról van szó, ö azért, hogy sok pénzt keressen. Az itthon kínált kezdő bér többszörösét, sőt sokszorosát teheti zsebre külhonban. Az már nem az 6 gondja, hogy mennyibe került itthon a képzése, a tudásával pedig, mondjuk, a magyar helyett a svéd betegeket szolgálja majd. Természetesen a legtöbben nem így kapnak zsíros állást, hanem úgy, hogy mosogatják a fazekat egy étterem konyhájában. Hogyne számítana izgalmas vállalkozásnak egy huszonéves számára - akinek gyakran fogalma sincs róla, hogy mit kezdjen magával, hogyan helyezkedjen el - a külföldi munkavállalás. Igaz, ott sem fenékig tejfel, mert gyakran hónapokat toporog a várólistán, mire állást kap. A jól hangzó 300-400 ezer forintos kereset itthon hangzik igazán jól. Ha 500 forint egy kiló kenyér, ha negyven kilométerre ötezret kell lecsöngetni a buszsofőrnek, ha az albérlet 80 ezer, akkor már ott van a vállalkozó szellemű dolgozó, ahol a part szakad. Persze, nyelvtanulás szempontjából sem utolsó egy ilyen túra. Csiszolhatja az angolt a lengyel és az indiai vendégmunkással egy-két korsó Guinness mellett. Bulinak, világlátásnak mindenképpen jó. Bizonyára csak azért élcelődtem, mert az utóbbi időben olyanokkal beszélgettem, akiknek nem igazán jött be a dolog. Keveseknek sikerül megfogni az Isten lábát odakint. Ahogy a lapunk írásában megszólaló szegedi rádiós megjegyzi, a britek számára kevésbé kényelmes munkát végzik a külföldiek: takarítanak, mosogatnak, felszolgálnak, kiszolgálnak. Jut eszembe: ismerek ízes beszédű gyergyói embert, aki brigádjával (románok, magyarok együtt) itt dolgozik. Két-három havonta mennek haza a családhoz. Igaz, nevetséges bérrel szúrják ki a szemüket, de az náluk, Romániában még mindig jónak számít. És mit nem mondott: gyakran a munka alját végeztetik el velük. Ok zokszó nélkül megcsinálják. Orvosprofesszorok kitüntetése MUNKATÁRSUNKTÓL Horváth Ágnes egészségügyi miniszter felterjesztése alapján Sólyom László köztársasági elnök magas állami kitüntetést adományozott több évtizedes gyógyító, oktató, egyetemvezetői munkássága, tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként Bodosi Mihály profeszszornak, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Idegsebészeti Klinika egyetemi tanárának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét még augusztus 20-a alkalmából kapta Bodosi professzor, de tegnap vette át Budapesten, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárától. Ugyanezen az ünnepségen Batthyány-Strattmann László születésének 137. évfordulója alkalmából több évtizeden keresztül végzett, kimagasló szakmai munkásságának elismeréseként Batthyány-Strattmann László-díjban részesült Iványi Béla professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pathológiai Intézetének igazgatóhelyettese. HÚZZON HASZNOT BELŐLE .990.000 IuULŐJI " t+áfa-tór Te*es*xú CASCO 6.999 Ft/hó 50.000 Ft-os önrésszel lakhelytől figgeBenű fwiwe miíiüioü vnfcrmni mvmiKi. I - M irtI úiMuliHÉám n—I Wpn •>« Vegyei/Hagpow*sam VfMKBtim miMtmm*. tXgtom GonoH Aírt tn' 99 • XO. ITCT_Q,/v o/.trGltrCI, r\ ^JyG, o . "!.. OA' Ov.