Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-26 / 250. szám

A Délmagyarország és a Délvilág világjáró melléklete 2007. október 26. Isztambul: török gyönyörök Ókori ragyogás, nyüzsgő éjszakai élet - Isztambul bőven kínál izgalmakat Európa túlsó végén. Azt hittük, a szombat este egybeesik valami nem­zeti ünneppel - vagy ahogyan leg­utóbb, a város futballcsapatának je­lentős győzelmével. Az utcán közlekedő autókból zászlókat lengettek, a sofőrök tülköltek, az au­tórádiók ordítottak, a fiatal srácok mo­torbiciklijükön száguldoztak fel alá, a járdák megteltek tivornyázó emberek­kel, és az éttermek elképesztő for­galmat bonyolítottak - így hát kissé csodálkozunk azon, miért kell Török­országnak bizonyítania ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává válhasson. Mi történik? - kérdeztük a taxisofőrt. De ő csak megvonta a vállát, mélyen beleszívott a cigarettájába, és meg­nyomta autója kürtjét, ami eléggé bor­zasztó hangot adott. Végül kiderült: semmi különös nem történt ezúttal a városban, csak egy átlagos este volt, amikor az emberek nem tesznek mást, mint leülnek a kényelmes székekre, és nézelődnek Európa egyik városában, amelyben perzselő a hőség. Kultúrák találkozása Az Isztambulba látogatók hosszú lis­tával készülnek arra, mit is kellene az egzotikus városban megnézni: két kontinens találkozásánál fekszik, vízi útjain óriási a nyüzsgés, és a külön­böző kultúrák furcsa harmóniában ta­lálkoznak itt. Az utóbbi években Isz­tambul a világ egyik legnépszerűbb és legragyogóbb városává vált. Több évszázaddal ezelőtt Isztambul szultánjai elküldték seregeiket, hogy területeket szerezzenek Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Mára a török offenzíva az európai országokban megszokottá és evidens­sé vált, bármerre is nézünk. A leigázott szomszédok végül fel­szabadították magukat, és most, ha Isztambulba látogatnak, művészeti al­kotások, kézműves munkák között ta­lálják magukat, az Ottomán Birodalom motívumaival díszített pólókat vásá­rolhatnak, csodálatos török fürdőkbe léphetnek be, és megízlelhetik a ke­babot. Ahogyan az egyik rendszeres látoga­tó megfogalmazta: Isztambul mára olyan hellyé vált, amelyben a régészeti szaklapok olvasói nagy lelkesedéssel koccinthatják össze poharaikat. Ami azt jelenti, hogy a Kék mecset és a Top­kapi palota megtekintése mellett be le­Török sapkákat kötögető férfi a Kék mecset előtt het ugrani Stella McCartney újonnan nyílt üzletébe az Abdi Ipekci Cadon ­ez a hely Isztambul válaszá a Bond Streetre -, meg lehet nézni Sabancl, Pi­casso, Rodin és Frida Kahlo alkotásait. 2000 mecset, 70 templom, 15 zsinagóga Az első esténken - amikor a taxink végre mozgásba lendült - a Mikla, egy új szabadtéri étterem-bár felé vettük az irányt, amely a Marmara Pera Hotel tetején található. Berendezése igazán stílusos, de még ennél is páratlanabb a látvány - minden irányban. Minaretek itt, nagy terek és dómok ott, függő­hidak feszülnek, mintha gigantikus installációk lennének, Ázsia ott ragyog a folyó túlsó partján, és ott van benned a tudat: ha átkelsz a Boszporusz felett átívelő hídon, valószínűleg meglátod Oroszországot. Egyvalami hiányzik Isztambulból: a kisebb hotelek. A legkedveltebb szál­loda a Four Seasons az óváros szélén és a Ciragan Palace Kempinski a Bosz­porusz partján. Mi az utóbbit válasz­tottuk, mert van benne űszómedence és kert is. Felfogadtunk egy idegenvezetőt, Ju­szuf Bardavidnak hívják, egy utazási A Boszporusz felett átívelő híd köti össze Európát Ázsiával iroda ajánlotta, perfekt beszéli az an­gol nyelvet. Először a Sultanahmetbe, közismertebb nevén a Kék mecsetbe visz, ahol szánkat tátva ámulunk és bá­mulunk. Isztambulban kétezer mecset, hetven templom és tizenöt zsinagóga van, a mecsetek közül ez a legrégebbi ­1616-ban építették. Az épület belsejét hatalmas pillérekkel támasztották alá, és több hektárnyi kékre festett felületet látunk. A Kék mecsetet a törökök az is­teni bölcsesség templomának is hívják, ez a legszebb példája a bizánci építé­szetnek az egész világon. És ha emlé­keztetnünk is kell magunkat, hogy Isz­tambul egyfajta nagy keveredése a stí­lusoknak, akkor csak nézzük meg a mozaikból kirakott Jézus Krisztust. És ott van a Yerebatan Szeráj, az 532-ben épült az elsüllyedt mecset, amelynek folyosóit 336 oszlop szegélyezi. Ezen az estén egy helyi étteremben, a Beyoglu negyedben lévő Imrozban va­csoráztunk. Az erkélyen ültünk le, és gyakorlatilag meg tudtuk érinteni a hasonló teraszokon időző szomszé­dainkat az igen keskeny utca túlol­dalán. Természetesen a pincér egy szót sem beszélt angolul, ezért több mint 20 kisebb fogást mutatott meg nekünk, ezek közül választottunk. Murád szultán százhárom gyermeke A következő reggelen két lehetősé­günk volt: vagy áthajózunk a Herceg Szigetekhez az ázsiai partra, ahol nincs autóközlekedés, vagy befizetünk egy hajóútra a Boszporuszon át a Feke­te-tenger irányába. Örülök, hogy az utóbbit választottuk. Egészen más pers­pektívából láthattuk Isztambult, és fel­fedezhettük a város környéki partok fej­lődését. Ezek a részek engem Amalfira és Dél-Franciaországra emlékeztettek. Itt mindenképpen meg kell állni Rumel Hisariban, keresni kell egy helyet, ahol el lehet költeni egy ebédet, majd dél­után 3 órakor folytatható az utazás. Visszafelé hajó helyett taxiba szálltunk, mert úgy tudtuk, hogy a Topkapi palota megtekintése több órát vesz igénybe. És jól tudtuk. Ez a hely egy külön vi­lág, világ a világban, ahonnan elké­pesztő látvány tárul a városra, és szá­mos olyan csodálatos épületre, amelyet még az Ottomán Birodalom idején emeltek. Felhívták a figyelmünket arra, hogy a hárem pénztáránál nagy sor szokott lenni - nem láttunk senkit. A szultánok több évszázadon át ezekben a börtönökben tartották bezárva a nő­ket, akiknek csak egyetlen feladatuk volt: gyermekeket szülni az uralkodók­nak. III. Murád szultánnak (1574-1595) nem kevesebb mint 103 gyermeke volt! Harmadik, egyben utolsó napunkat a Nagy Bazárban töltöttük, a világ leg­régibb bevásárlóközpontjában. Ter­mészetesen túl sok értelmetlen és fe­lesleges dolgot vásároltunk, amiket ké­sőbb nehéz volt beletuszkolni a bő­röndbe, de a feleségem rábukkant né­hány régi fülbevalóra, és megvette, mert szerinte itthon ezeket kétszer annyiért kapta volna meg. A színes, romantikus, forgalmas és felkavaró, konzervatív, de ugyanakkor anarchikus Isztambul tökéletes hely egy hosszú hétvégére. Elkap az utca sodrása, és ha nem veszed fel a tem­pót, a tempó vesz fel téged. Az egyetlen baj Isztambullal: ha ott töltesz három napot, utána el kell menned szabadságra, hogy kipihend magad. MARK PALMER/DAILY MAIL, FORDÍTOTTA: NYEMCSOK ÉVA Tilos az utcai szesz a pozsonyi Óvárosban A pozsonyi Óváros önkor­mányzata megtiltotta a szeszes italok forgalmazását és fo­gyasztását a nyilvános terü­leteken. A szigorítás novem­bertől lép életbe. A kerületi honatyák azért döntöttek így, mert nagyon sok ittas emberrel lehetett találkozni az Óváros­ban, amely egyben Pozsony belvárosa is. Mindeddig csak egyes kormányzati, közszolgá­lati vagy vallási intézményekre vonatkozott a tiltás, így az elnöki palotára és a minisz­terelnöki hivatalra, óvodákra, iskolákra és templomokra. No­vembertől kezdve azonban szi­gorú büntetés vár mindazokra, akik alkoholt árusítanak vagy fogyasztanak állomásokon, autóbuszokon, villamosokon. A szeszes italt forgalmazó bol­toktulajdonosai akár 200 ezer, a fogyasztók pedig 1000 ko­ronás bírságra számíthatnak. Újra nyit a felújított Prado Miközben teljes gőzzel folyik az október végén újra meg­nyíló madridi Prado korsze­rűsítése, már beindult a mú­zeum eddiginél jóval telje­sebb és gyakorlatiasabb inter­netes hozzáférhetősége. A www.museodelprado.es hon­lapon 12 nyelven lehet ezen­túl kapcsolatot teremteni a múzeum különböző gyűjte­ményeivel, amelyekben Ve­lázqueztől Goyáig megtalál­hatók a legnagyobb spanyol művészek alkotásai és életraj­zai, továbbá a belépőjegyek előzetes lefoglalását biztosító szolgáltatással is rendelkezik. Az űj internetes szolgáltatás akkor indult el, amikor a Pra­do kétszáz éves fennállása óta az eddigi legnagyobb szabású modernizálást és kibővítést végezték 152 millió eurót ki­tevő költséggel. A világ harmadik legnagyobb mecsete A mekkai és medinai után az algíri öböllel szemben a világ harmadik legnagyobb mecse­tét tervezi Algéria felépíteni. A húszhektáros területen fel­épülő új mecset imatermében 40 ezren, míg az előtte találha­tó téren egyszerre 80 ezren fér­nek majd el. Háromszáz méter magasra tervezett minaretje a legmagasabb lesz a világon. A helyi építészek szerint megkö­zelítőleg 3 milliárd dollárba kerülő építkezés várhatóan 2009-ben kezdődik el, a me­csetet 2013-ban avatják fel. A mecsetet Algéria egy kulturális komplexum központi elemé­nek szánja, amelyben többek között kulturális és egészség­ügyi központ, szálloda, étter­mek, parkolóház, lakóház, egy adminisztrációs központ és játszótér is lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents