Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-25 / 249. szám

12 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2007. OKTÓBER 25. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Dr. Juhász György Szerződés a vevő feltüntetése nélkül? Összetörtem az autómat, amin banki hitel volt. Én voltam a hibás és sajnos cascóm nem volt, ezért a saját káromat nekem kell viselni. A javítás túl drága lenne. így inkább úgy döntöttem, eladom a roncsot. A törzskönyv a banknál van, amit persze csak akkor adnak ki, ha ren­dezem a tartozásom. Több vevő is jelentkezett az autóra. Előlegként annyit akarnak adni, amennyi a tehermentesítéshez kell, a többit pe­dig akkor fizetnék ki, ha a törzskönyvet is átadom. Ez így rendben is lenne. A problémám abból adódik, hogy mindenki olyan adásvételi szerződést akar velem aláíratni, amiben a vevő nincs feltüntetve. Azt mondják, majd akkor fogják a szerződést kitölteni, ha megjavítják az autót ás elkel. Ekkor én is kajxtk majd egy teljes, kitöltött szerződést és átíratva is csak ekkor lesz. Helemenjek-e egy ilyen megoldásba 1 Milyen veszélyeket rejt magában ? Tisztelt olvasó! Gyakran előfordul, hogy a használt autókat a kereskedők, közvetítők nem íratják át a saját nevükre, hanem azt egy ügyne­vezett „biankó" szerződéssel ér­tékesítik tovább. Ilyenkor úgy tű­nik, mintha ők nem is vettek volna részt az üzletben. Két olyan személy, eladó és vevő sze­repel az adásvételi szerződésben, akik talán soha nem is találkoz­tak egymással. Ha valaki az át­írási költségek megtakarítása miatt vagy más okból ilyet tesz, akkor bűneselekményt követ el, amiben ön, mint eladó is közre­működne, így ha az ügyre fény derül, akkor önt vélhetőleg mini­málisan is bűnsegédként elköve­tett magán-, de inkább közok­irat-hamisításért fogják felelős­ségre vonni. Szavatossági problé­ma is lehet az autóval kapcsolat­ban. Ha a sérülések kijavítása nem megfelelően történik, akkor a vevő elvileg önön fogja számon kérni, hiszen papíron önök kö­zött jött létre a szerződés. Jelen esetben azt tanácsolom, hogy a tényleges vevővel kösse meg a szerződést. Fontos tudni, hogy a főtevékenységük szerint gépjár­mű-forgalmazást végző vállalko­zóknak általában nem kell átírá­si illetéket fizetniük. Elméletileg persze annak sincs akadálya, hogy a kereskedővel ki­mondottan olyan megállapodást kössön, ami a gépjármű tovább­értékesítésérc vonatkozik. Ekkor ön megbízást ad neki, hogy az autóját adja el. Ez gyakorlatilag egy bizományosi szerződést je­lent kettejük viszonyában. Álta­lában az a véleményem, hogy a felek közötti tényleges megálla­podást érdemes írásba foglalni. Lehet, hogy ez pillanatnyilag kedvezőtlennek tűnik, de hosz­szabb távon - egy kisebb összeg, kellemetlenség árán - el tudjuk kerülni a nagyobb bajt. Bármilyen szerződést is kö­tünk gépkocsira, fontos, hogy ne sajnáljuk az időt részletesen leír­ni az állapotát, különösen fontos rögzíteni a kilométeróra állását. A legjobb persze, ha szakember­rel végeztetünk állapotfelmérést. Ez a pár ezer forintos költség, sok százezer forintos vagy akár milli­ós nagyságrendű vitákat előzhet meg. UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK VANDALOKTAPEN Dobó Judit a 495-142-es számról telefonált. Elmesélte, hogy Tápén, az Iker utcai házukról ismeretlenek éjszaka lelopták a házszámot, el­loptak a csengőt, kiforgatták a földből a bokrokat. Arra kíváncsi, hol vannak olyankor a polgárőrök, amikor ilyenek történnek? Tóth Zoltánné, a szeged-tápéi Polgárőr Egyesület elnöke elmondta, a járőrözést társadalmi munkában végzik. Pénzt nem kapnak érte, olykor még köszönetet sem. Ezzel együtt mindent megtesznek, ami erejükből telik. Éjszakánként egy autóval járőröznek Tápén és Petőfi­telepen. Sajnos nem tudnak mindenhol ott lenni. Az Iker utcai prob­lémáról tudnak. Egyik polgdrőrük ott lakik, ö fokozottan figyeli a kör­nyéket. Az ünnepek alatt is kint lesznek, de minden házat nem tud­nak figyelni. SZÜNET VAGY SEM? A 255-563-as telefonszámról kérdi olvasónk: október 27-én miért kell a gyerekeknek iskolába menniük, ha az a nap, amelyet ledolgoz­nak, egyébként is őszi szünet? Kardos Jánostól, a szegedi önkormányzat oktatási, kulturális és sportirodájának vezetőjétől megtudtuk, az őszi szünet idén - a tanév rendje című rendelet szerint - háromnapos: október 29-étöl 31-éig tart. November 2-a el lett cserélve október 27-ével, amely mindenki­nek munkanap, így a gyerekeknek is tanítási napnak számít. MEGOLDÁS A REKLÁMÚJSÁGOKRA Hétfői számunkban szegedi olvasónk panaszolta: annak ellenére, hogy kiírták a postaládára: nem kérnek reklámújságot, és szóltak a terjesztőnek is, még mindig telerakják szórólapokkal a ládájukat. Ol­vasónk kérdésére: mit lehet tenni, a szegedi 1 -es posta vezetője azt mondta: jogszabály ugyan nincsen a fent említett problémára, de a nem kívánt reklámújságok számát lehet csökkenteni. Aki nem kéri a posta által terjesztett kiadványokat, levélben jelezze ezt Harmos Csa­bának, a szegedi 1 -es posta vezetőjének. A fenti témával kapcsolatban küldött e-mailt Horváth jánosné. Mint írja: „Megoldás lehetne, hogy a reklámújságokat terjesztő mun­katársak ne a levélszekrényekbe gyömöszöljék azokat, hanem he­lyezzék el például a radiátorokon, szépen, egymás mellé a többféle újságot. A lakók pedig tegyenek egy papírdobozt a radiátor alá, és aki kéri az újságot, az vegye el, aki nem kéri, az helyezze a dobozba, illet­ve egy abba beletett nejlonzacskóba. Mindenütt vannak rendet szere­tő, segítőkész lakótársak, akik ha látják, hogy tele a zacskó, munkába vagy boltba menet fogják, és bedobják az elsó szelektív gyűjtőbe. Vagy jobb híján az első kukába. Ezzel sokat segíthetnénk egymáson, és megoldódna a probléma!" POSTABONTAS Isten vele, Muci néni! Emlékezés a közelmúltban elhunyt Tomkáné Dr. Hóbel Máriára, Szeged egyetlen és örök Muci néni­jére. Augusztus vége felé futottam össze vele utoljára a Mars téren, éppen kartondobozért volt oda, mint mondta, a lányának akart egy képet küldeni. Pár szót váltottunk csak, persze ő kérdezett felőlünk, hogy állok az iskolával, hogy vannak a gyerekek. Nem panaszkodott, lehet, hogy nem is kérdeztem, hogy van...? Pedig talán akkor már tudta, hogy nagy baj van. Csak most, a temetésén tudtam meg, hogy ez­előtt tizenegy évvel ment nyugdíjba a főiskoláról. És még ott, abban a torokgombócos pillanatban is egy megnyugtató gondolat suhant át az agyamon: szerencsénk volt, hogy nem sokicai ezután aktív nyugdíjas éveinek elején megismerhettük. Szerencsésnek mondhatom magam és mindazon szülőtársaimat, akiknek gyerekeit Muci néni is­mertette meg az úszás tudományával. Nem volt olyan gyerek, aki ne örömmel ment volna be hozzá a medencébe, legyen akár tél vagy nyár. Hozzánk, szülőhöz is volt mindig egy-két jó szava, míg óra végén elővarázsolt párat a megfakult, kék fürdőkö­penye zsebében megbúvó gumicukorbékából az őt körülvevő gyerekeknek. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hisz négy­gyerekes anyukaként többször is a közelében lehet­tem, figyelhettem, ahogy az apró, néha rakoncátlan tanítványokkal bánik. Volt, amikor a legkisebb a nyakába csimpaszkodva barátkozott meg a vízzel. O türelmes volt, a hátán vitte, amíg a nagyobbak­kal foglalkozott. Sok okos könyv szerint a tanári mesterség tanul­ható. Ha azonban magam elé idézem ezeket a me­dence mellett töltött órákat, akkor kételkedem eb­ben. Volt valami végtelen szeretet minden szavá­ban és mozdulatában, és olyan tiszteletet paran­csoló tartás, amely mintha láthatatlan fonállal kö­tötte volna össze növendékeivel. Úgy vonzotta a gyerekeket, mint a mágnes, és ha kellett, elég volt egy szemöldökfelhúzás, és nem volt rosszcsontko­dás a vízben. Ha hozzámentünk, nem volt szükség a „köszönj szépen a néninek" típusú mondatokra. Ha ő jelen volt, a tiszteletadás magától értetődött. Muci nénihez valahogy csak „jó" gyerekek jártak. Mindig jó érzéssel mentem át a régi hídon, mert a SZUE vagy a Gomba az ő lényétől több volt szá­momra egyszerű uszodánál. Nehéz elhinnem, hogy nem láthatom, hogy nem láthatjuk őt többet ott. Sokat gondolkodtam azon, hogy ha akkor tudtam volna, hogy nem találkozunk többé, mit mondtam volna még. Talán még most sem késő: Köszönünk mindent amit kaptunk a víz, a mozgás szereteté­nek tanítása mellé: az odafigyelést, türelmet és leg­főképpen szeretetet. Muci néni! Nagyon fog hiányozni nekünk! D. SIMON MÁRIA, SZEGED Újszeged nem az ú I VALAMENNYI OLVASÓI LEVÉL:^^^ =" www.postabontas.delmagyar.hu A Vígadó elhanyagolt epülete - sokaknak bántja a szemét Fotó: Karnok Csalta Az Újszegedi Társaskör fórumot szervezett 2007. október 17-én Új­szegedi ligetek - újszegedi fejlesz­tések címmel, melynek meghívott vendége Nagy Sándor fejlesztési alpolgármester, Susányi Tamás, a Szeged Pólus Kht. ügyvezetője, Szojka Emese a Fejlesztési Iroda munkatársa és a körzetek önkor­mányzati képviselői: Farkasné Po­csai Blanka, dr. Szabó László Ist­ván és Kormos Tibor volt. Bebizonyosodott az a tény, hogy legjobb esetben az újszegcdiek tá­jékoztatást kaphatnak, de bele­szólási joguk nincs abba, hogy mi történik lakóhelyükön. Ez már ré­gen is így volt, és most sem váltó- _ zott semmi. Ráadásul a képvise­lők sem képesek közös platformot kialakítani. Az újszegediek érde­kei helyett gyakran a pártpolitikát támogatják. Amennyiben bele­szólási joguk lett volna az újszege­dieknek, akkor nem bontják el a Bertalan-szobrot (hazánk egyetlen vasbeton obeliszkjét). Nem épül meg a 17 emeletes ház a híd lábá­nál, előtte a KISZ-lakásokkal, az odesszai lakótelep, nem adják el a Vigadót, és így tovább. A helyzet lehet még ennél is rosszabb? Igen, ha felépül a ken­dergyár helyén az Interspar Áru­ház, és az irodaház a Szent­Györgyi Albert utcában. Nézzük, mi a probléma. Minden beruházás előtt kötelező környeze­ti hatástanulmányt készíteni, ami megmutatja, hogy milyen környe­zeti terhelés éri az itt lakókat. Ezt a városvezetés nem igazán vette fi­gyelembe. Újszeged lakó-pihenő, oktatási, kulturális része Szeged­nek, és ennek is kell maradnia. Mit kellene építeni? Kertes ma­gánházakat, árnyas, lugasos kis­kocsmákat, egyetemi épületeket, kutatóbázisokat, wellness-szállo­dákat, sportpályákat, strandokat, sok-sok ligetet, parkot. Ezt a város vezetése nem így látja, ezért egy­előre csak egy-egy nagyáruházat és irodaházat tervez építtetni, jó pén­zért eladva a telkeket, és munka­helyteremtéssel magyarázza a ki­alakult helyzetet. Eszel szemben nekünk, újszegedieknek kell majd szembesülnünk az áruházak ha­talmas forgalmával, a romániai, a szerbiai bevásárlóturizmussal, az ehhez kapcsolódó kéregetőkkel, hittérítőkkel. A Szent-Györgyi Al­bert utcában a vállalati kocsikkal randalírozó, vezetés közben mobi­lozó reklámszakemberekkel, ügy­nökökkel, menedzserekkel, irodis­tákkal. Szerintem a nyugodt kert­városi életnek vége, pedig ha egy­szer megépül a 43-as út Szegedet elkerülő szakasza, akkor újra egy kellemes, nyugodt, csendes, élhető környezet alakulna ki. Nagyon aggódom Újszegedért! TÁNCZOS JÓZSEF TANÁR, OKLEVELES KÖRNYEZETKUTATÓ, ÚJSZEGED Ki finanszírozza a magánbiztosítókat ? Hogyan működik? Gondolom, sokan felteszik ezt a kérdést -ho­gyan is fog működni ez az egész­ségbiztosítási rendszer, kinek jó? Negyvenhárom évet dolgoztam az egészségügyben a szakma leg­forróbb részlegén, a sebészet-tra­umatológián Szeretném, ha valaki elmagya­rázná, miért lesz jobb az egész­ségügyi ellátás a magánbiztosí-­tők bevonásával, hiszen mind­egyik biztosítónak kell székház és legalább 30-40 alkalmazott. És miből finanszírozzák mind­ezt? Talán abból a 49 százalékos részesedésből, amit a OEP-től kapnak? Ha jól emlékszem, ak­kor garanciát is vállalt az állam, hogy a veszteségeiket kiegyenlíti. (Hollandiában csődbe jutottak volna a magánbiztosítók, ha a ál­lam nem pumpált volna tőkét a rendszerbe.) Nos, a magánbiztosító befek­teti a kapott 49 százalékos ré­szesedést, ebbe pótol vagy el­vesz, mert ugyebár profit nélkül a magántőke nem működik. Ha pótol, akkor valahonnan pénz­forráshoz kell jusson, így vagy leépít, vagy árat emel. Ha el­vesz, akkor csak leépítésről le­het szó. Ami pedig az orvosválasztást illeti, a háziorvosi praxist kivéve, csak irányított betegellátásról le­het szó. A juhász is a nyájat min­dig a saját kútjához tereli. Az or­vos-beteg kapcsolat bizalmi kér­dés, hát éppen ezt szünteti meg ez a terclés, természetesen nem a beteg, hanem a biztosító javára. Gondolom, ezek a sorok má­sokban is kérdéseket fogalmaz­nak meg, hiszen az egészség az embernek örökké a legfőbb kí­vánsága volt. DR. PERNEKI-SIMONSITS ISTVÁN, SZEGED MEGJÖTTÜNK SZEGED TÓSÉR LILI Október 16., 15 óra 10 perc, 2900 g Sz.: Rutai Tímea és Tősér Milán (Szeged). GRACZA-SÓTI ÁDÁM Október 19., 18 óra 56 perc, 3830 g Sz.: Sóti Éva és Gracza László (Szeged). TÁPAI PANKA ZSÓFIA Október 19., 23 óra 20 perc, 2760 g Sz.: Dóka Zsófia és Tápai István (Szeged). ZSÓK LILI Október 20., 20 óra 47 perc, 3690 g. Sz.: Szabó Izabella és Zsók András (Szeged). FARKAS NIKOLASZ Október 21., 8 óra 43 perc, 3180 g Sz.: Farkas Anita és Kolompár Iván (Kiskundo­rozsma). PERNEK] DÓRA Október 21., 10 óra 36 perc, 3760 g Sz.: Nagy Annamária és Perneki Zoltán (Algyő). KOVÁCS DOMINIK Október 21., 20 óra 3 perc, 2890 g. Sz.: Csöke Ilona Tünde és Kovács Norbert (Csengele). JÓZÓ BENJÁMIN Október 22., 6 óra 13 perc, 3340 g. Sz.: Ko­vács Mária és Jézó Gergely (Szeged). SZABÓ-DOKTOR KRISZTIÁN Október 20., 12 óra 5 perc, 3160 g. Sz.: Sánta Erika és Szabó-Doktor Krisztián (Rú­zsa). HORVÁTH MÁTÉ ZOLTÁN Október 22., 17 óra, 3270 g. Sz.: Hegedűs Ágnes és Horváth Zoltán (Tompa). HORVÁTH KRISTÓF Október 23., 0 óra 30 perc, 3960 g Sz.: Farkas Melinda Nóra és dr. Horváth Zoltán (Szeged). KABAI LILI Október 23., 9 óra 45 perc, 3130 g. Sz.: So­ós Gabriella és Kabai Gábor (Kiskunhalas). ALATTYÁNYI ISTVÁN ZÉTÉNY Október 23., 12 óra 40 perc, 3120 g. Sz.: Csetreki Rita és Alattyányi István (Szeged). MATUSZKA VIVIEN Október 23., 3 óra 38 perc, 3000 g. Sz.: Bo­gyó Katalin és Matuszka Róbert (Bordány). PURÁK DÁNIEL Október 23., 23 óra 55 perc, 3750 g Sz.: Nagy Renáta és Purák László (Szőreg). SZABÓ NOEL ATTILA Október 24., 5 óra, 2930 g. Sz.: Bacsó Ildikó és Szabó Attila (Szeged) VANCSÓ REGINA Október 24., 5 óra 16 perc, 3310 g. Sz.: Olasz Piroska és Vancsó András (Makó). VÁSÁRHELY . BÁRÁNYI DÁVID Október 19., 10 óra 2 perc, 3500 g. Sz.: Vén Edina és Bárányi Zsolt (Vásárhely). VARGA BENEDEK Október 19., 13 óra 9 perc, 3540 g. Sz.: Mi­halik Ágnes és Varga Zoltán (Vásárhely). ZSÓRI CSABA MÁTÉ Október 20., 13 óra 40 perc, 3480 g. Sz.: Mártis Mónika és Zsóri Csaba (Vásárhely). ZSEMBERIVILLÖ Október 20., 16 óra 40 perc, 3170 g. Sz.: Zsemberi Zita és Horga Péter (Vásárhely). TÓTH BALÁZS Október 20., 19 óra 55 perc, 3700 g. Sz.: Mucsi Katalin és Tóth Árpád (Vásárhely). MULADI NÓRA Október 22., 10 óra 56 perc, 3900 g Sz.: Ábrahám Anita és Muladi Attila (Vásárhely). FEJES KOPPÁNY Október 22., 17 óra 5 perc, 2670 g. Sz.: Varsányi Kitti és Fejes Róbert (Vásárhely). NAGY ALIZ Október 23., 7 óra 30 perc, 4000 g. Sz.: Sós Gabriella és Nagy Zsolt (Vásárhely). MAKÓ BÖRCSÖK BÁLINT Október 21., 20 óra 53 perc, 3250 g. Sz.: Mensah Jozephine és Börcsök Tamás (Ma­kó). CSÁNYI ANNA Október 22., 0 óra 25 perc, 3000 g. Sz.: Nagy-György Ildikó és Csányl Tibor Mihály (Földeák). MURVAI MÁTÉ Október 22., 10 óra 5 perc, 2850 g. Sz.: Sárkány Judit és Murvai Zoltán (Makó). KOLOMPÁR BÁLINT Október 22., 13 óra 7 perc, 3600 g. Sz.: Ko­lompár Erika és Károly Pál (Magyarcsanád). HEINCZ KRISZTIÁN Október 22., 19 óra 18 perc, 2500 g Sz.: Ragasits Gabriella és Heincz Attila (Pitva­ros). Gratulálunk! HIBABEJELENTÉS Szegedi Vízmű Zrt.: (62) 420­155, 06-80/828-882 Démász Rt.: 06-40/822-000 Égáz-Dégáz Zrt.: 80/440-141, 80/820-141 T-Kábel Kft.: 1298

Next

/
Thumbnails
Contents