Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-03 / 231. szám

SZERDA, 2007. OKTÓBER 3. AKTUÁLIS- 3 Botka: Szeged lesz mindig az első - Lázár: A polgármesterséget választanám Ha feltennék a nagy kérdést Folytatás a21. oldalról Csongrád megyét jelenleg tizennégyen képviselik a parlamentben. A tizennégy honatya közül hét polgármester is: a szocialisták oldaláról Bedö Tamás Csongrád, Botka László Szeged, Búzás Péter Makó, Szirbik Imre Szentes, a jobboldalról pedig Lázár lános Hódmezővásárhely, Nagy Sándor Kistelek, Nógrádi Zoltán pedig Mórahalom első embere. Őket érzékenyen érintheti az összeférhetetlenségi szabály szigorítása. Nógrádi Zoltán is polgármester maradna, mert a helyi ügyek és emberek képviseletét tartja a legfontosabbnak. A fideszes politikus a képviselői pénzekről elmondta: minden olyan megoldást támogat, ami erősíti a közélet szereplői iránti bizalmat. - Természetesen a polgármesterséget választanám, de egészen biztos nem fogom támogatni a két jogkör együttes ellátásnak megszüntetését - mondta lapunknak Lázár János. Egy város számára óriási lehetőséget biztosít - hangsúlyozta ha a polgármestere ott ül az országgyűlésben. Ez Hódmezővásárhelynek az elmúlt 13 évben súlyos milliárdokat hozott. Lázár szerint azért závarja a jelenlegi kettőség a miniszterelnököt, mert a 3200 magyar település vezetőjének döntő többsége fideszes. A képviselői fizetés szabályozásával kapcsolatban a legfontosabbnak azt tartja: az állam úgy térítse meg a parlamenti képviselők igazolt és szükségszerű költségeit, hogy azok tételesen számoljanak el. Lázár nem híve annak, hogy bruttósítva legyen a bér. Elmondta: ha azt várjuk egy vállalkozótól, hogy mindenről tételesen adjon számlát, akkor ez az országgyűlési képviselőkre is vonatkozzon. Ő ezt fel is vállalja, hiszen több hónapig gyűjtötte a számlákat. A fizetést pedig a mai társadalmi és szociális viszonyokhoz kell igazítani, mert irreálisan soknak tartja a bruttó 800 ezer forintot. Bedő Tamás szerint egyelőre nehezen megválaszolható kérdés, hogy városvezető vagy honatya lenne inkább 2010-től, de elsősorban polgármesternek tekinti magát. Csongrád első embere a 800 ezres bruttó fizetésről azt mondta, leginkább a környező országokban szokásos juttatásokat kellene figyelembe venni a képviselői bér megállapításánál, ha pedig a frakciók a mostaninál átláthatóbb költségtérítéses rendszert szeretnének, akkor az országgyűlés bizonyára határozni fog. - Nekem Szeged volt mindig az első, és Szeged is lesz mindig az első adott választ Botka László arra a kérdésre, melyik tisztséget választaná, ha döntenie kellene. Hozzátette: az összeférhetetlenség kérdése már évek óta napirenden van. Szerinte a jelenlegi magyar gyakorlat működőképes. A szocialista politikus úgy vélte: jó a településeknek, ha a polgármesterük országgyűlési képviselő, mert hatékonyabban tud működni. Ettől függetlenül működőképesnek tartaná a kormányfő javaslatát is, amely a teljes összeférhetetlenségre épül. Botka László elmondta: akkor fogja megszavazni a javaslatot, ha a kormány- és az ellenzéki pártok egyaránt támogatják, és a társadalom is az ügy mellé áll. A képviselői tiszteletdíjakkal kapcsolatban hangsúlyozta: a kezdetektől fogva támogatja, hogy bruttósítsák a honatyák jövedelmét. Szerinte nem járna a jövedelmek növekedésével, ha bruttó fizetést kapnának a képviselők az adózatlan költségtérítés helyett. Szirbik Imre polgármesterként dolgozna tovább 2010-től. Szentes első embere úgy látja, a városvezetői és a képviselői munka is egész embert kíván. Szerinte az is a polgármesterség mellett szól, hogy amíg a városházi munka során konkrét feladatok várnak rá és emberekkel találkozik, az ország házát olyan politikai stílus uralja, ami nagyon távol áll tőle. A kérdésre, melyik tisztséget választaná, ha döntenie kellene, a makói Búzás Péter azonnal azt felelte: „én polgármester vagyok". Ami az országgyűlési képviselői fizetések és költségtérítések ügyét illeti, ha ebben konszenzus születik a pártok között, Búzás azt elfogadja. Egyébként annak a megoldásnak a híve, amely a felmerülő költségek pontos elszámolásáról és megtérítéséről szól. Hozzátette: az ország helyzetéhez képest méltánytalannak tartja, hogy most erről szól a politika. Sokkal fontosabb, hogy minél hamarabb írják ki a pályázatokat, minél hamarabb kezdődjön el az M43-as út építése. Nagy Sándort, Kistelek polgármesterét tegnap többször is kerestük telefonon, nem sikerült vele beszélnünk, így az ő véleményét nem tudjuk megosztani olvasóinkkal. Nincs ingyen SULYOK ERZSÉBET Jó lenne, ha az lenne valóban, aminek nevezik: hadüzenet a politikai szürkegazdaságnak. Okkal lehet mégis attól tartani, hogy a miniszterelnök hétfőn bejelentett hét pontja elenyészik maid az időben. Ebben a hétben ugyanis van egy pont, amelyik személyesen érint sok pártpolitikust, ráadásul magukat a pártokat is nehéz helyzetbe játszaná - ha megvalósulna. Valószínűtlen, hogy megszavazzák. Az úgynevezett főállású képviselőségről van szó, vagyis a parlamenti képviselők nem lehetnének egyszersmind polgármesterek, gazdasági társaságok felső vezetői. A most érvényes szabályt, hogy lehetnek, a Horn-kormány hozta be 1994-ben. A szabad demokrata Gusztos Péter javasolta egyszer, amit most Gyurcsány Ferenc, de azt a javaslatot napirendre sem vették. Hiszen mindkét nagy pártnak sok olyan képviselője van, akik egyszersmind polgármesterek - 190-es létszámú szocialista frakcióban például 40-en. Ha ennyi helyre kellene új embereket indítani a következő választáson, a szocik alighanem túl sok képviselői mandátumot elveszítenének. Miért ? Vegyünk egy nagyvárost, ahol rátermett polgármester dolgozik: szavazáskor kevéssé a pártszíne esik a latba, sokkal inkább a személyét ítélik meg. Ha például a debreceni fideszes polgármester, Kósa Lajos, vagy a szegedi szocialista Botka László helyett újdondász képviselőjelöltre kellene szavazni, a pártok csak a vak szerencsében bízhatnának. Ezt nem engedhetik meg maguknak. A Csongrád megyéből a parlamentbe küldött 14 képviselő közül jelenleg heten vezetnek várost, négyen szocialisták, hárman fideszesek. Mindegyikük azt mondja most, ha választani kényszerül, a városát választja - egyebek mellett ezért is szavaznak rájuk a városaikban a képviselő-választáskor. Mindezt erősen színezi - a pénz. A miniszterelnök egyik interjújában megemlített ugyancsak a tisztaság-átláthatóság jegyében egy összeget. Akárhogyan szorzunk-osztunk, ha a 800 ezres bruttó képviselői fizetés (és semmi más) megvalósulna, a honatyák és honanyák anyagilag rosszabbul járnának, mint most. Legeslegrosszabbul járnának a mostani polgármester-képviselők. Száz szó mint egy: ezt aligha szavazzák meg - a miniszterelnök is tudja. Hogy akkor minek mondja? Nem pusztán azért, mert kellenek a gumicsontok (a témán még hetekig elrágódik a média), hanem azért is, mert nagyon kell a kormányzó nagyobbik pártnak a tisztaságvágy látszata a Zuschlag-szennyezettségben. Minékünk viszont tiszta és profi politikusok kellenének, ami sok pénzbe kerül. De legalább tudnánk, hogy kinek és miért fizetünk. Aszályos Csongrád Az utóbbi években egyre komolyabb károkat okoz az aszály, a kalászosoknál 20-30 százalékos, a kukoricánál még ennél is jelentősebb a terméskiesés - jelentette ki Matuz János, a szegedi Gabonatermesztési Kutató (GK) Kht. ügyvezető igazgatója az aszállyal foglalkozó tanácskozáson. A gabonatermesztési Kutató Kht. fennállásának 83. évfordulója alkalmából rendezett fórumon elmondta, két évvel ezelőtt öt tonna volt a termésátlag, most viszont jó, ha eléri a 3,6 tonnát hektáronként. A kukorica esetében ez még erőteljesebb, az átlagos 6-7 tonna helyett most a gazdák örülnek, ha négy tonna terem. A kutatóintézet 22 növényfaj 160 szárazságtűrő fajtáját fejlesztette ki, amelyek közül a 36 fajta búza és a 34 fajta kukorica a legnépszerűbb. Külföldön is jó ismerik a cég termékeit: tavaly több mint 200 millió forintért exportáltak vetőmagot Romániába, így az Al-Duna környékén 40-50 ezer hektáron már szegedi búzát termelnek. Batthyány-szobrot készít Kalmár Márton Hófehér márványból és szürke bazaltból készítette el legújabb köztéri alkotását Kalmár Márton: Batthyány Lajos gróf mellszobrát. A nyolcszáz kilós alkotást Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára készítette el a szobrász. Leleplezni mégis a nemzeti gyásznapon, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének kivégzése napján fogják. A szegedi önkormányzat megrendelésére készített mű ünnepélyes avatását október 6-án, szombaton délután 5 órakor tartják a Dóm téri panteonban. Az alkotást a Nemzeti Emlékcsarnok város felőli részén, az Aradi vértanúk tere mellett állítják fel. Valóban az utolsó simításokat végzi az alkotó Fotó. Schmidt Andrea Cigarettázóknak évente ajánlott a részvétel - Ritkán járnak tüdőszűrésre az ismert szegediek is Behívó nélkül megfeledkeznek róla Bár az általános egészségügyi vizsgálatokat évente elvégeztetik, tüdőszűrésre mégis csak ritkán mennek el az ismert szegediek. Szerintük fontos lenne emlékeztetni az embereket, hiszen a szűrővizsgálat a betegségek megelőzésének, korai felismerésének fontos tényezője. Farkasné Pocsai Blanka főiskolás kora óta aktív dohányos. Akkoriban a vizsgaidőszak drukkját próbálta ily módon levezetni. - A családban senki sem cigarettázik, és a gyermekvállalási időszak alatt én sem szívtam egy slukkot sem. Később mégis viszszaszoktam, a férjem mérges is emiatt - halljuk a fideszes szegedi képviselőnőtől, aki elmondta, a pedagógusoknak évi rendszerességgel kell tüdőszűrésre és egészségügyi vizsgálatokra járni, így „kénytelen-kelletlen" ő is túlesik rajta. - A rohanó világban jó is, hogy ilyen módon rá van kényszerítve az ember, hiszen így évente egyszer visszajelzést kapok egészségi állapotomról mondja. Ezt Révész Mihály, a Szegedi Közgyűlés szocialista frakciójának vezetője is fontosnak találja, ezért évente egyszer a háziorvosával kivizsgáltatja magát. Tüdőszűrésen azonban már három éve nem járt. - Tudatosan nem dohányzom, ezért véleményem szerint nálam kisebb az esély a betegségek kialakulására. Régóta tervezem, hogy elmegyek tüdőszűrésre, de nehezen szánja rá magát az ember a várakozás miTüdőszűrés a szegedi Mérey utcában. Naponta százötvenen fordulnak meg itt Fotó. Miskolczi Róbert att. Évekkel ezelőtt, amíg kötelező volt, amint megjött a behívó, el is mentem a megadott időpontra. Akkoriban ütemesebben, gyorsabban haladtak. Amióta nem kötelező, sokkal kevesebben jelentkeznek a vizsgálatra, pedig fontos lenne a rendszeresség - hívja fel a figyelmet a szocialista képviselő. Szintén három éve vizsgáltatta utoljára a tüdejét Bajusz Sándor 10 TUDNI A szegedi Mérey utcai tüdőszűrő állomáson naponta átlagosan 150 embert vizsgálnak. PolnerÉva gondozóvezető főorvostól megtudtuk, a negyven és hetven év közötti dohányos lakosságnak évente egyszer ajánlott a szűrővizsgálaton megjelenni. A tüdőszűrés csak akkor kötelező, ha az ANTSZ egy kijelölt területen elrendeli, és csak ebben az esetben küldenek értesítőt. Ilyenkor azonban csak indokolt esetben maradhatnak távol a behívottak. A leggyakrabban tüdődaganatos és tbc-s megbetegedéseket szűrnek ki. A tüdőszűrő vizsgálat csak beutalóval vehető igénybe. A törvényi szabályozás következtében emelt összegű vizitdíj ellenében sincs lehetőség a vizsgálat elvégzésére, ha a szűrésre jelentkező nem visz magával beutalót. Ezt a háziorvostól kell kérni, és 300 forint vizitdíjat kell érte fizetni. A szűrőállomáson a vizsgálat elvégzéséért nem kell fizetni. a Pick Szeged játékosa. Akkoriban még aktívan dohányzott, de két éve letette a cigarettát. - Többek között EKG-t, vér-, és vizeletvizsgálatot végeznek évente a csapat tagjain, de a tüdőszűrésre civilben kell elmennünk. Amíg meghívót kaptam, mindig megjelentem, mostanában azonban teljesen megfeledkeztem róla. fő is, hogy erről kérdeznek. Fontosnak tartom, hogy az emberek eljárjanak a szűrővizsgálatokra. Jó lenne azonban, ha erre emlékeztetnék őket. bobkó anna