Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-18 / 244. szám

mm FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS VEHA ANTAL A MÉRNÖKI KAR MÚLTJÁRÓL ES JÖVŐJÉRŐL Megvalósult a 45 éves Nagy Gondolat A Szegedi Tudományegyetem Mérnö­ki Kara fennállásának 45. évfordu­lóját ünnepli. Ebből az alkalomból elevenítettük fel Véha Antal dékánnal az intézmény történetének főbb ese­ményeit - és szóba kerültek az új kihívások is. - Az élelmiszer-ipari technikum lét­rejöttével, 1962-ben végre megje­lent a mérnökképzés csírája Szege­den. Valami elkezdődött, az alapí­tók a felsőfokú élelmiszer-ipari szakemberképzés elindulását azért szorgalmazták, hogy kiszolgálják a dél-alföldi régiót, amely egy óriási zöldség-, gyümölcs-, gabona- és húsalapanyag-előállító térség. Ak­koriban mindenkit a világon az ér­dekelt, hogyan lehetne tartóssá ala­kítani a nem frissen feldolgozott élelmiszert. Ezért a felsőfokú tech­nikumok az ország minden pontján egyszerre jelentek meg - elevenítet­te fel a kezdeteket Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Mérnöki Karának dékánja. Az egy­kori Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum, majd SZÉF idén ün­nepli fennállásának 45. évforduló­ját - a dékán ebből az alkalomból A mérnöki kar épülete a szegedi Mars téren idézte fel a kar történetének legfon­tosabb mérföldköveit. Például az 1970-es évet: ekkor szü­Állomások 1962: elindul a felsőfokú élelmiszer-ipari szakemberképzés a budapesti és szegedi technikumokban. 1965: végeznek az első diplomás élelmiszer-ipari szakemberek (Szegeden 54 fő). 1970: a Budapesten és Szegeden 1962 óta működő felsőfokú élelmiszer-ipari technikumok összevonásával önálló főiskola létesül Szegeden (SZÉF). 1972: az élelmiszer-ipari főiskola karokra tagozódik: állattenyésztési kar Hód­mezővásárhelyen, élelmiszer-ipari kar Szegeden. 1979: az élelmiszer-ipari főiskola önálló kollégiumának létrehozása; megszűnik a kari tagozódás, az állattenyésztési kar az Állatorvostudományi Egyetemhez kerül, az élelmiszer-ipari kar megszűnik, és a főiskolán három intézet jön létre: technológiai intézet, gépészeti és automatizálási intézet, társadalomtudományi intézet. 1983: bővítik a Mars tér 20. szám alatti épületet. 1986: létrejön a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a SZÉF ennek az élelmiszer-ipari főiskolai kara lesz. 1989: a Moszkvai körúti épületben új, a gyakorlati képzést szolgáló labo­ratóriumokat, műveleti és technológiai csarnokokat adnak át. 1991: a SZÉF a Szegedi Universitas Egyesülés tagja lesz. 1998: a kara Szegedi Felsőoktatási Szövetség tagintézményévé válik; 1998. május 8-ától 1999. december 31-éig a József Attila Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karaként működik. 2000: a felsőoktatási integrációval létrejön a Szegedi Tudományegyetem, melynek a kar is tagja lesz, neve: SZTE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar. 2006: az SZTE szenátusa megszüntette az egyetem szervezetében addig működő főiskolai karokat, így az élelmiszer-ipari főiskolai kar mérnöki karrá alakult. letett a technikumból önálló főiskola. Már körvonalazódott a mai oktatás három alappilére: az egyik az alap­anyagokkal, piacképes termékekkel foglalkozó élelmiszer-mérnöki kép­zés. A másik alapszakon a gazdasági és vidékfejlesztési mérnökök tanul­nak, főként pénzügyi-gazdasági is­mereteket szerezve. A technikai, üze­meltetői, gyártási feladatokra a me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari gé­pészmérnöki képzés készíti fel a kar jelenleg mintegy 1600 hallgatóját. - Fontos mérföldkőhöz érkeztünk 2000-ben, az egyetemi integráció ré­vén közvetlenebb lett a kapcsolat a nagy tudományágakkal, fizikával, bi­ológiával, kémiával, biotechnológi­ával. Úgy érzem, komoly nyertesei lettünk ennek a folyamatnak - vallja a dékán, aki az idei évre is hasonlóan hálásan gondol. - Most már mérnöki karnak neveztetünk, az új, bolognai rendszerű, osztott képzés miatt nincs értelme tovább a „főiskolai" jelző­nek. Megvalósul az 1962-es Nagy Gondolat: 2008 januárjától mester­szakok indulnak, okleveles élelmi­szermérnököket képezhetünk végre Szegednek is - fogalmaz Véha An­tal. FOTÓ: KARNOK CSABA A dékán a jövőt is optimistán lát­ja. - A világ a konkrét megoldások irányába fordítja a figyelmét. Eb­ben a folyamatban nagy szükség lesz a mérnökökre. Szép kihívás például, hogy magyar termőföld­ből nyert alapanyagokból elismert élelmiszer, akár hungaricum jöjjön létre. Nyitni kell más területek, például az anyagtudományok felé is - így léphetünk tovább techno­lógiai téren. Szintén fontos a kör­nyezetvédelem, az alternatív ener­giaforrások ügye - sorolja Véha Antal, kiemelve: a kari oktatók is folyamatosan továbbfejlesztik ma­gukat, egyre elismertebbek szak­mai berkekben, közel 75 százalé­kuk rendelkezik tudományos mi­nősítéssel. Ráadásul a hallgatókkal is közvet­len a viszonyuk. - Mindig jellemző volt nálunk a jó értelemben vett csa­ládias hangulat, a tanár és hallgató közötti személyes kapcsolat. Nincse­nek poroszos, szigorú oktatási sza­bályok, például hogy egy profesz­szorhoz hozzá sem lehet szólni ­érzékeltet valamicskét a mérnöki kar szellemiségéből Véha Antal. R. TÓTH GÁBOR Régiós konferencia Nagysikerű konferenciát rende­zett a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Ökonómia és Vi­dékfejlesztési Intézete október 12-én. Gulyás László, a konferen­ciasorozat főszervezője elmondta, hogy az intézet 2001-ben rendezte első konferenciáját, a mostani már a negyedik volt a sorban. A konferenciasorozat életre hívá­sa az „amit kutatunk, azt tanítjuk, amit tanítuk, azt kutatjuk" jelszó jegyében történt. Az intézet ugyan­is a mérnöki karon belül a vidék­és a régiófejlesztéshez kapcsoló­dóan alakította tanítási és kutatási profilját. Az általuk gondozott vál­lalkozó-menedzser, illetve gazda­sági és vidékfejlesztési agrármér­nök szakon 2000 óta egyre na­gyobb hangsúlyt kap a vidékfej­lesztés és a regionális tudományok ismeretanyaga. A konferencia első részében a plenáris ülés négy előadója a Kö­zép-Európa mint régió kérdéskör köré építette fel mondanivalóját. Ormos Mária történész akadémikus a közép-európai országok előtt álló kihívások történeti dimenzióit tárta fel. Előadásában az EU-csatlako­zásból következő esélyekre helyezte a hangsúlyt. Vele szemben Botos Katalin közgazdász a Vénülő Kö­zép-Európa című előadásában azo­kat a veszélyekre hívta fel a figyel­met, melyek a térség demográfiai hanyatlásából fakadnak. Nagy Fri­gyes volt agrárminiszter a magyar mezőgazdaság jelenlegi gondjait és lehetséges kitörési pontjait ismer­tette. Gulyás László kar képvisele­tében a régió helyzetét elemezte. Előadásában arra kereste a vá­laszt, hogy mely közép-európai tér­ségek emelkedtek fel és melyek szakadtak le, és ezen folyamatok milyen tényezőkre vezethetők visz­sza. A konferencia második részében 14 szekcióban 162 előadó ismer­tette a közép-európai régiókkal és a vidékfejlesztéssel foglalkozó kutatá­si eredményeit. A PhD-hallgatók mellett sok minősített oktató, kutató és professzor előadóként is részt vett a szekciók munkájában. Ezenkí­vül az ország összes regionális kuta­tásokkal foglalkozó egyetemi műhe­lye - Sopron, Győr, Pécs, Budapest, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba ­előadással képviseltette magát a konferencián. Légszennyezettség okozta betegségek és mobil EKG A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudás­központ (KNRET) 2005 novemberétől indult öt alprogramjában olyan megoldásokat dolgoznak ki, amelyek mérhető javulást eredményeznek a környezet minőségében, a regionális ipar fej­lődésében, az itt élő emberek egészségében. Az SZTE által irá­nyított 11 tagú konzorcium 1,2 milliárd forint támogatást nyert. Két kutatóval beszélgettünk az eddig elért eredményekről. A KNRET egészségügyi al­programjában az SZTE ÁOK Népegészségtani Intézete egyes környezeti tényezőknek a krónikus légúti betegségek kialakulásában játszott szere­pét vizsgálja - tájékoztatott Nagymajtényi László tanszék­vezető egyetemi tanár. - Is­mereteink szerint ebben fo­lyamatban egyre nagyobb je­lentőséget tulajdonítanak a nanopartikulumoknak, vagyis azon egészen kis átmérőjű ré­szecskéknek, melyek beléle­gezve a tüdőből könnyen be­kerülnek a keringésbe, majd átjutva a különböző szövetek sejtjeinek membránjain, ösz­szetételüktől függően gyulla­dást, daganatot hozhatnak létre. A program révén 27 mil­lió forintért olyan mobil mű­szerhez jutottunk, amely ha­zánkban egyedüliként ezen részecskék teljes spektrumát képes mérni - mutatta be a készüléket a tanszékvezető. Az intézet a Szegeden élő óvodások légúti eredetű meg­betegedéseinek gyakoriságát is vizsgálja, több szempont­ból. - Etikai bizottság által en­gedélyezett, anonim kérdőív segítségével megkérdezzük a szülőket gyermekük otthoni életkörülményeiről, s elemez­ni fogjuk az óvodai viszonyo­kat is. így például műszeres méréssel objektíven megálla­pítható lesz, hogy az általunk vizsgáltak közül melyik óvo­dában vannak kitéve közle­kedési vagy más eredetű lég­szennyezésnek a gyermekek, s hogy ez milyen szerepet ját­szik egyes légúti megbetege­déseikben. Vizsgálataink jelen fázisának eredményei decem­berben állnak majd rendel­kezésre - mondta Nagymaj­tényi László. Gyimóthy Tibor, az SZTE TTIK Informatikai Tanszék­csoportja Szoftverfejlesztés Tanszékének vezetője az infor­matikai alprogramban elért eredményekről számolt be la­punknak. - A mobil adatgyűjtő és adatfeldolgozó rendszerek fejlesztésével foglalkozunk. A Nokiával együttműködve egy internetezésre használható mobileszközön dolgozunk, amely nagyon jó adatátviteli képességekkel rendelkezik, rá­adásul nyílt forráskódú operá­ciós rendszerrel, Linuxszal működik. Különféle alkalma­zásokat készítünk ezekre az eszközökre - ezek egyikében EKG-t kötünk össze a kéziszá­mítógéppel, amely képes az EKG-jelek megjelenítésére, tá­rolására, interneten keresztül egy távoli számítógépre törté­nő valós idejű továbbításra ­mondta a tanszékvezető, be­mutatva, hogyan tarthatnak konzíliumot egymástól akár több ezer kilométerre tartóz­kodó orvosok. Egy másik, az Európai Unió által is támogatott projektben a Homokháti Kistérségben ki­építendő drótnélküli hálózat segítségével a kéziszámítógé­pen vidéki, mezőgazdasági al­kalmazásokat fejlesztenek ­megkönnyítve például a ter­ménybecslést. - Ezek a prog­ramok arra is jók, hogy még nagyon kiforratlan ötleteknek ne kelljen egyből rentábilissá válniuk pénzügyileg, van idő a megfelelő partnerek megtalá­lására. Megerősített muníci­óval lehet kilépni a piacra ­fogalmaznak a tanszék mun­katársai, Havasi Ferenc és Kiss Ákos, hozzátéve: a napokban megalakulhat az első olyan spin-off cég, amely az infor­matikai tanszéken kifejlesztett technológiákon alapul. R. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents