Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-16 / 242. szám

KEDD, 2007. OKTÓBER 16. "AKTUÁLIS" 3 A megye egyik legveszélyesebb átjárója a kamaratöltési dúltam, még fehér volt, de mire harminccal átértem, piros lett ­védekezett egy autós. Más azt mondta: a kart sosem kerülné ki, de a piroson még áthajt, ha siet. - Ha látom, hogy nem jön a vo­nat, és nincs a közelben rendőr, nekem az már zöldnek számít. Illetve fehérnek - fogalmazott a szabálytalankodó autós. Aki megállt, azt mondta: nem koc­káztat, nyilván nem véletlenül piros a lámpa. Bagi Pál rendőr százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársa el­mondta: előfordul, hogy áthajta­nak a piroson, de még gyakoribb szabálytalanság a gyorshajtás. Nem ritka, hogy lakott területen kívül 80-90-nel robognak át a sí­Fotó: Miskolczi Róbert neken az autósok a megengedett 40 kilométeres óránkénti sebes­ség helyett. A tilos jelzés figyel­men kívül hagyása a százados szerint inkább a gyalogosokra jellemző. Tegnap délután mi is szemtanúi voltunk, amint két babakocsit toló nő futott át a sí­neken, miközben a lámpa már pirosat mutatott. Bagi Pál figyelmeztetett: a fe­hér fény azt jelenti, hogy műkö­dik a sorompó, de ettől még nem biztos, hogy szabad az út. A sofő­röknek mindig ellenőrizniük kell, hogy nem jön-e vonat. Az andráskeresztes átjárókban meg kell állni, és ha nincs vonatve­szély, lassan kell áthajtani a síne­ken. G. ZS. jgí További fotók a témáról: jjpgr 11www f0t0.dtlmag}ar.hu HATVANKÉT BALESET IDÉN A vasúti átjárókban idén országosan hatvankét baleset történt - ebben nincs benne a szombati mindszenti eset. Harminckilenc kereszteződésben fénysorompó, kilencben fény- és félsorompó, egyben teljes csapórúd mű­ködött. Tizenhárom átjáró nem volt biztosítva. A MÁV Zrt.-tói kapott tájé­koztatás szerint a sorompók felszerelését a Nemzeti Közlekedési Hatóság rendeli el, a vasúttársaság csak üzemelteti azokat. Egy fénysorompó 30-35 millió forintba kerül. Ugy tudjuk, a megye két legveszélyesebb átjá­rója 2009-re sorompót kap. vodafone Egységes percdíj... bárkivel, bármelyik hálózatba Vodafone Fix tarifák Telefonálj bármelyik belföldi mobil és vezetékes hálózat­^Bba azonos tarifával, ráadásul a havidíjadat teljesen felhasználhatod. * Ez a Te pillanatod A havidíj teljes összege felhasználható normál díjas belföldi mobil és vezetékes hálózatokba irányuló hívásokra és SMS-ekre, egységes percdíjjal minden belföldi mobil, illetve vezetékes hálózatba, a nap folyamán bármikor. A WAP díjazása ettől eltérő. További információ: ÁSzF, 1270, www.vodafone.hu Ha nincs rendőr, és vonat sem jön, nekem a piros is zöld" Csak jövőre épülhet meg a légi bázis A Fidesz országos elnöksége is latolgat E héten eldőlhet, ki lesz Kispál utódja Az andráskereszt nem elég Visszajön az orosz Két nagyon veszélyes vasúti át­járó van a megyében, az egyik a Mindszent melletti - szomba­ton itt ketten meghaltak -, a másik a kamaratöltési, Szőreg közelében. Egyikben sincs so­rompó. Ahol meg van, ott sok­szor a piroson mennek át a gya­logosok, autósok. A Csongrád megyei vasúti átjá­rók felében nincs fénysorompó, sem csapórúd, tehát körülbelül százharmincban csak andráske­reszt figyelmeztet arra, hogy vo­nat jöhet. A biztosítatlan keresz­teződések egyike sem esik bele egyetlen menetrend szerint köz­lekedő busz útvonalába sem. Személyautók, kerékpárosok és gyalogosok viszont rendszeresen használják ezeket. Az andráske­resztesek közül az egyik legve­szélyesebb kereszteződés a Mindszent határában lévő Déli utcai, ahol szombaton két fiatal szörnyethalt, amikor autójukat a Szentes felől érkező motorvonat maga alá gyűrte. Mindkét áldo­zat környékbeli volt, így elvileg tudniuk kellett, hogy ennél az át­járónál nagyon kell vigyázni. Ki­emelten balesetveszélyes a ka­maratöltési átjáró is, Szőreg kö­zelében. Nehezen belátható, és itt sincs sorompó. - Parázok a vonattól. Ha a ka­maratöltésin megyek át, megál­lok, lehúzom az ablakot, ha nem hallok zakatolást, gázt adok, és olyan gyorsan megyek át, ahogy csak tudok - számolt be módsze­réről egy sofőr. Szerkesztőségünk mögött, a Szabadkai úti vasúti átjáróban fény- és félsorompó is van. Mégis naponta látjuk, hogy autók haj­tanak át a síneken akkor, amikor a lámpa már pirosan villog. Többnyire ketten „csúsznak át", mielőtt a kar lecsukódna. - Kivédhetetlen. Amikor elin­Nem érti a szakma, miért késik a szentesi légimentő-bázis meg­építése, ha egyszer a kormány már augusztus végén döntött. A minisztériumban azt mondják, az építéshez szükséges pénz az év végéig érkezik ineg, ezért csak jövő év elejére készülhet el a bázis. A közbeszerzési eljárás akár már szeptember elején elindulhatott volna, néhány napja a kivitelező­vel már szerződést is lehetett vol­na kötni - véli Túri Péter, a Légi­mentő Kht. ügyvezetője. Ehelyett az Egészségügyi Minisztérium még mindig különböző dokumen­tációkat kért tőlük és a helyi ön­kormányzattól. Túri Péter szerint a minisztériumnak már régen át kellett volna utalnia a pénzt az úgynevezett beruházási alszámlá­ra, vagy adni egy igazolást a fede­zetről. Ennek birtokában már ré­gen ki lehetett volna írni a közbe­szerzési eljárást és a napokban el­kezdődhetne az építkezés. Mint mondta, az osztrák terveket adap­tálták - a takarékosság jegyében ­a hazai viszonyokra, így még azt sem lehet mondani, hogy pazarló módon viszonyul a kérdéshez a lé­gi mentés. Túri szerint azt a kilencvenmil­lió forintot a dél-alföldi régióban élők biztonságára kell fordítani, minél előbb. Az elmúlt napokban • történt Csongrád megyei balese­tek pedig újra a mentés fontossá­gára hívják fel a figyelmet. Szirhik Imre polgármester és országgyűlési képviselő annyit mondott: ő is úgy érzi, haladhat­na a folyamat gyorsabban. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán megkérdeztük Dá­vid László szóvivőt, aki közölte: az építkezéshez szükséges uniós for­rásokat az Országos Mentőszolgá­lat az év végéig kapja meg, a tárca tervei szerint a bázis leghamarabb a jövő év elején lesz kész. Közben folynak a tárgyalások a kórház területén építendő leszál­lópályáról. Szűcs Lajos alpolgár­mester azt mondta, a város és a megyei közgyűlés közösen ké­szítteti a terveket. Hatala János, a kht. főpilótája szerint a Kurca partján lévő szobor körüli terület a legalkalmasabb, nincsenek légi akadályok, és innen egyenes út vezet a sürgősségi osztályra. Vár­konyi Katalin, a kórház főigazga­tója ellenben úgy véli, a műszaki épület mögötti terület lehet meg­felelő. Itt ugyanis kedvezőbbek a feltételek a le- és felszálláshoz ­abban viszont megegyeznek: a kórház területére kell érkeznie a sérültet szállító helikopternek. B.G. HUZAVONA, TAVALY JANUÁR OTA Tavaly januárban a szegedi klinika ' hétmillió forintot nyert pályázaton mentőhelikopter-leszálló építésé­re. Többek között erre, és a műkö­dő repülőtér előnyeire alapozva igyekezett Szeged érvényesíteni az érdekeit: idén áprilisban meg­állapodás is született arról, hogy Szegeden lesz a bázis. Július végén azonban szakmai egyeztető fórumot tartottak az egészségügyi minisztériumban, ahol a szakma már Szentest támo­gatta. A környező megyék közgyűlé­sei is Szentes mellett tették le a voksot. Augusztus utolsó napján a tárca szóvivője bejelentette, Szentesen épül a bázis. Azóta nem történt semmi. A régióban havonta 60-70 súlyos sérültet kellene légi úton kórházba szállítani. OLÁH ZOLTÁN - A történtekről tudok, de nem mondok vé­leményt, ami a továbbiakat illeti, ez a hely a szövetséges Magoszé volt, tehát tárgyalni kell róla, ki töltse be - mondta lapunk kérdésére Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere, aki a következő lenne a sorban. Rajta kívül még ti­zenegyen jöhetnek szóba: Martonosi György, Balogh László, Kalmár Ferenc, Oláh János, Kovács Kálmán, Sulyok Róbert, Halmai Ist­ván, Gyovai Gáspár, Szél István, Endes Zsig­mond Vilmos és Ferenczi Sándor. Ám egye­dül a tiszaszigeti alpolgármester, Ferenczi önéletrajzában szerepel, hogy gazdaköri tag, tehát lehet még köze a Magoszhoz - Épp ezért kell tárgyalni arról, hogyan to­vább - mondta Farkas Sándor, a Fidesz megyei elnöke. Hozzátette: a Fidesz országos elnöksé­ge is tanácskozik erről a képviselői helyről, az egyeztetések még e héten befejeződhetnek, és lehet, meg is nevezik a jelöltjüket. Kispál Ferenc tegnap reggel indult haza Dá­niából. Ott, a repülőtéren várakozott, amikor elértük telefonon. Elmondtuk neki, hogy az MSZP szóvivője azt firtatta, vajon a ET­desz-frakciő vezetője ad-e olyan utasítást é képviselőknek, hogy a távol lévő társaik helyett szavazzanak. Kispál azt felelte, ilyenről szó sincs. A megjegyzésre, miszerint a felvételen úgy látszott, tényleg megnyomja szomszédja szavazógombját is, azt felelte: — Maradjunk annyiban, hogy jól mondja: úgy látszott. A közbevetésre, hogy akkor mi is történt pon­tosan, Kispál azt mondta: amit az MTI-ben közzé tett, annál többet nem szeretne monda­ni. Pénteken délután négykor ennyit tett közzé a Fidesz: „Olyan hibát követtem cl, amely ösz­szeegyeztethetetlcn az országgyűlési képviselői megbízatással, ezért a mai napon lemondok képviselői mandátumomról. Kispál Ferenc." B.A. Egy, még Bulgária és Románia csatlakozása előtt készített fel­mérés szerint míg az EU-tagállamok polgárainak 56 százaléka képes anyanyelvén kívül legalább egy (köztük 28 százalék kettő és 11 százalék három) idegen nyelven társalogni, addig a ma­gyarok 29 százaléka állítja magáról, hogy képes beszélgetni egy idegen nyelven. Talán ez jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy más, valószínű­leg sokkal kedvezőbb lenne ez az arány, ha a rendszerváltás előtt valamennyi iskolában 4, 8, 10 évig kötelező orosztanu­lással valóban meg lehetett volna tanulni a nyelvet. De nem nagyon lehetett, legalábbis a statisztikai adatok szerint a negy­venes-ötvenes korosztály jelentős többsége hiába tanulta éve­kig, nem beszéli. Ennek ugyanaz a magyarázata - mondta egy angol-német sza­kos középiskolai tanár -, mint annak, hogy most meg miért nem beszélnek a diákok angolul és/vagy németül: mert kötelező, mert a nyelvkönyvek jelentős része nem jó, mert az érintett tanárok nem tekintik hivatásnak a pedagógusi pályát, félig-meddig kény­szerből tanítanak idegen nyelvet! Mindenképpen furcsának, vagy inkább meglepőnek tetsző véle­ményét többé-kevésbé mások, más nyelvtanárok is osztották. Akadt, aki hozzátette, ha például a különböző ismeretterjesztő filmek, könyvek, folyóiratok nem főleg angol, hanem orosz nyel­ven árasztanának el bennünket, minden bizonnyal más lenne a helyzet, akkor az egykori oroszosok használták volna és ma is be­szélnék az évekig tanult nyelvet. A magyar iskolák a szovjet csapatok kivonulásával és a rend­szerváltással együtt gyorsan megszabadultak az orosznyelv-taní­tástól is. Az orosztanárokból német- és angoltanárok lettek. Az­óta, tizennyolc éve nem is kötelező oroszul tanulni, ugyan máso­dik nyelvként választható volt, de sokáig senki nem választotta. Csongrád megyében jelenleg is csak két középiskolában, Szege­den a Ságvári és a Radnóti gimnáziumban tanítanak oroszt. Azoknak, akik most az oroszt választották, már céljaik vannak, használni akarják, és fogják is. Ugyanúgy, mint azok, akik korábban az angolra (németre, fran­ciára, spanyolra) tettek. Olcsóbb lesz a benzin Csökkenti holnaptól a 95-ös benzin literenkénti nagykeres­kedelmi árát bruttó 2 forinttal a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik. A Mol legutóbb egy hete mérsékelte a benzin árát, szintén 2 forinttal, így most az üzemanyag átlagára 290 fo­rint körüli. A gázolaj ára szep­tember második fele óta válto­zatlan, átlagára 265 forint kö­rüli. A Fidesz országos elnöksége is tárgyal arról, ki töltse be Kispál Ferenc helyét az országgyű­lésben. A pénteken lemondott képviselőt 2006-ban a Magosz delegálta a Fidesz-KDNP megyei listájára - utódját is ebből a névsorból kell kiválasztani, 30 napon belül. Kispált Dá­niában értük utol telefonon. Azt mondta, a történtekről nem akar többé beszélni. Kispál Ferenc 2006 tavaszán a Fidesz és a KDNP megyei területi listájának harmadik helyéről jutott be a parlamentbe. Az ország­gyűlési mandátumáról pénteken lemondott képviselő utódját harminc napon belül kell megtalálnia a jelölő szervezetnek. A döntés­ről tájékoztatni kell a Területi Választási Bi­zottságot, amely megnézi többek közt azt is, hogy a jelölt szerepel-e a Fidesz és a KDNP 2006-os megyei területi listáján - mert csak ebből a névsorból lehet választani. Határsértés szerelemből A nagylaki átkelőhelyen kétszer is megpróbált Romániába ki­utazni egy huszonhárom éves al­bán fiatalember. Először szomba­ton délután hamis olasz tartóz­kodási engedéllyel akarta a ba­tárt átlépni - akkor a határőrök közokirat-hamisítás miatt eljá­rást indítottak ellene, ennek le­zárása után azonban szabadon engedték. Vasárnap a hajnali órákban aztán az átkelőhelyen próbált újra kijutni Romániába, ezúttal a kamionterminál mel­letti töltés takarásában. A férfi meghallgatásakor azt mondta, barátnőjéhez akart kijutni, aki román állampolgár, és jelenleg egy baráti társasággal egy ottani turistahelyen pihen. A férfi ellen a határőrök ezúttal tiltott határ­sértés kísérlete miatt járnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents