Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-13 / 240. szám

Szombat, 2007. október 13. SZIESZTA 11 Furcsa kérdések Mi tartja fenn az eget? Álmodnak-e a kisbabák? Van-e a macskáknak köldökük? Ezek olyan kérdések, amelyek szinte mindenkiben felmerültek. A válaszokkal ezúttal mi magunk szolgálunk. - ÁLMODNAK-E A KISBABÁK? Mivel a babák látása és képességei korlátozottak, szinte lehetetlen elképzelni, hogy az újszülöttek álmodjanak. De mi mindannyian álmodunk éjszakánként, és a kisbabák többet álmodnak, mint a felnőttek annak ellenére, hogy a kicsik látásérzékelése és a beszéde még nem fejlett. Álmukban fényeket, színeket, életlen képeket látnak, illatokat éreznek, és zajokat hallanak - tehát azokat a dolgokat látják viszont álmukban, amelyek őket ébrenlétük során stimulálják. - VAN-E A MACSKÁKNAK KÖLDÖKÜK? Van bizony, és a köldökük a bordáik alatt van, hasonlóan az emberekéhez. Azonban a macska köldöke nem olyan, mint a miénk. A macskaköldök el van rejtve a bunda alá, és inkább heghez hasonlít, nem pedig az ember kerek köldökéhez. Ez a köldök a maradványa a köldökzsinórnak, ami az anyamacskát és a kölyökmacskát összeköti. Az anyamacska a köldökzsinórt a kölyök születése után a fogával rágja el. - MÉRT NEM RÁZZA MEG AZ ÁRAM A MAGAS FESZÜLTSÉGŰ VILLANYVEZETÉKEN ÜLŐ MADARAKAT? Az elektromosság mindig szeret a legkönnyebb úton keresztüláramolni. A fémek és a könnyebb anyagok vezetik az áramot. Ez azért van, mert az apró atomok, amelyeket a fémek tartalmaznak, még maguknál is kisebb elektronokat tartalmaznak, amelyek atomról atomra vándorolnak. így az elektronok atomról atomra szökellnek, és magukkal viszik az elektromosságot. De amikor a madarak egy magasfeszültségű vezetéken állnak, az elektronok nem tudnak átmenni azokba az atomokba, amelyek a madarak lábát alkotják. A madarak lába ugyanis nagymértékben ellenáll az elektromosságnak. Tehát amikor az elektromosság ezzel a két útiránnyal szembesül, akkor mindig a kisebb ellenállást választja, vagyis a vezetékben halad tovább. - Ml TARTJA FENN AZ EGET? A kérdés egyáltalán nem olyan buta, mint amilyennek hangzik. Az atmoszféra kizárólag gázokból áll. A gázok molekulái nagyon lazán kapcsolódnak. Tehát mivel a levegő összenyomható és rugalmas, a gravitáció miért ne hatna úgy rá, hogy összenyomja a molekulákat, és fenntartja őket? És ahelyett, hogy néhány mérföld vastag lenne az atmoszféra, miért nem lehet néhány méter vastag? A gázmolekulák mozgása annyira nagy, hogy a gravitáció soha nem tud hatni rájuk. De amíg a molekulák körbe ugrálnak, hiába nyomja őket lefelé a gravitáció, nem mozdulnak meg. Se erre, se arra. Ezért van az, hogy az atmoszféra cipzározza össze a Földet és az űrt. - MIÉRT MINDIG UGYANAZT AZ OLDALÁT LÁTJUK A HOLDNAK? A Holdunk mindig ugyanazt az arcát mutatja, miközben a Föld körül kering. Ennek az az oka, hogy amíg a Hold körbejár a pályáján, ugyanennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül is. A Hold 27 nap alatt forog körbe egyszer a Föld körül, és ugyanennyi idő kell ahhoz, hogy a saját tengelye körül is forduljon egyet. - NŐNEK-E AZ ASZTRONAUTÁK AZ ŰRBEN? Igen! Az űrben a test nem érzi azt a lefelé irányuló erőt, a gravitációt, amit a Földön igen. Ennek eredményeképpen az űrben a hátgerinc csigolyái kissé eltávolodnak egymástól, ezért az asztronauták egy kicsit magasabbak lesznek. Amikor azonban visszatérnek a Földre, a gravitáció újra összenyomja őket a normál magasságukra. - MIÉRT VÁLIK ÉLETLENNÉ A BOROTVAPENGE, MÉG AKKOR IS, HA A BOROSTA PUHA? A penge nagyon vékony - minél vékonyabb, annál élesebben tud vágni. És a vékonyabb penge metsző élén van néhány atom. Ahogyan a penge végighalad a borostás állon, a szőrszál meglöki az egyes atomokat a penge élén. Amennyiben a pengeélen sok szőrszál van, a penge hamar életlenné válik. - MIÉRT „SISTEREG" AZ ITAL, HA JÉGKOCKÁT DOBUNK BELE? A folyadékban gázbuborékok keletkeznek, ha a folyadék szilárd anyaggal érintkezik. Különösen akkor, ha durva felületű anyaggal találkoznak. így a folyékony italban icipici potenciális buborékok ezrei vannak, amelyek szén-dioxiddá alakulnak át a pohár falára tapadva. Amikor egy durva jégkockát raknak egy pohár italba, a szén-dioxid azért harcol, hogy kapcsolódhasson a jégkockához, ezért számos gázbuborékot bocsát ki magából. - HA LENYELJÜK A RÁGÓGUMIT, TÉNYLEG BÉLCSAVARODÁSUNK LESZ? Nagyon sok szülő figyelmezteti a gyerekét arra, hogy ez megtörténhet, de ez nem igaz. Habár a rágó ráragad a cipőtalpra, a busz ülésére, a járdára, és beleragad a hajba, az emésztőszerveken akadálytalanul halad át, egyenesen halad tovább a gyomron és a beleken. A rágó ugyanis nem tud megtapadni a belek nyirkos, csúszós falán. - MIÉRT NEM MEGY A VÉR A DENEVÉR FEJÉBE, HA AZ FEJJEL LEFELÉ CSÜNG? Minden állatot olyanra „terveztek", hogy mindenképpen elegendő mennyiségű vér keringjen a testében attól függetlenül, hogy milyen testhelyzetet vesz föl. A folyamat bonyolult, és a szívdobbanás biztosítja azt, hogy a vért a test lényeges részeibe pumpálja az artériákon és a kapillárisokon keresztül, majd újra vissza a szívbe - mindez pedig anélkül történik, hogy a gravitáció hatással lenne a testre vagy parancsot adna a testnek. Az a tény, hogy a denevéreknek arányaiban nagyobb a szívük, mint több emlősnek, azt is jelenti, hogy a vér sokkal hatékonyabban pumpálódik körbe-körbe a testükben, és nem szalad a fejükbe csak azért, mert fejjel lefelé lógnak. DAILY MAIL, ÍRTA: SARAH CHALMERS, FORDÍTOTTA: NYEMCSOK ÉVA CSONGRÁD MEGYE CSODÁI: „A VÍZ" UTÁNI ÚJJÁÉPÍTÉS mint volt V sMÜÜP M A Széchenyi tér az árvíz után - a város területéről csak augusztus végére sikerült kiszivattyúzni a vizet FOTÓ: A SOMOGYI-KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL A városháza az árvízben megrongálódott, az átépítésre kiírt pályázatot Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerte FOTÓ: KAPOSVÁRI PÉTER GYŰJTEMÉNYÉBŐL „Szeged szebb lesz, mint volt!" - mondta a legenda szerint Ferenc József, mikor 1879. március 17-én azért érkezett a Tiszához, hogy megszemlélje az ár öt nappal korábbi pusztításának mértékét. A következő, az 1883. október 14—16-i királylátogatáson már a városi színház épületét és a főreáltanodában elhelyezett városi könyvtárat avatta föl Ferenc József. Szeged újjáépítését tartja Csongrád megye egyik csodájának Botka László, a város polgármestere. MUNKATÁRSUNKTÓL „Szeged újjáépítése: Az 1879-es árvíz után újjászületett Szegedet nevezhetjük az európai összefogás első példájának: az európai nagyvárosok segítségével az elpusztult vályogváros helyén megszületett a palotás Szeged" fogalmazott Botka László, a város jelenlegi polgármestere, mikor a kérdésre válaszolt: Mi Csongrád megye hét csodája? „A Víz" pusztításának mértéke megrendítő: 1879. március 12-én Szeged, az ország akkor második legnagyobb városa került hullámsírba. A katasztrófa 165 (egyesek szerint 200) ember életét követelte, a város 5723 (más adatok szerint 5595) épülete közül Reizner János szerint 414, Lechner Lajos szerint csak 265 maradt fenn. Minden szegedi krónikás rögzíti: március 17-én Ferenc József császár Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében Szegedre érkezett, hogy megszemlélje a romba dőlt várost. Ekkor hangzott el a szállóigévé lett mondat: „Szeged szebb lesz, mint volt." A város a kormánytól is hathatós segítséget kapott. Az erőfeszítések nagyságát érzékelteti, hogy Szegedre küldték az újjáépítés vezetésével megbízott Tisza Lajos királyi biztost. Három hónappal a vész után csak a Palánk, a Széchenyi tér, a mai Boldogasszony és Kossuth Lajos sugárút és a Felső- és Alsó-Tisza-part volt szárazon. Emberi segítség nélkül még évekig bent maradt volna víz, ezért június 8-ától 44 gőzgéppel üzemeltett 116 szivattyú augusztus 25-éig 33 millió köbméter víztől mentesítette a lerombolt várost. Lechner Ödön tervei szerint lépésről lépésre, négy év alatt kialakult a város mai, gyűrűs-sugaras utcaszerkezete. Hozzáláttak az új töltésrendszer kiépítéséhez: a szádrendszerű körtöltést a 2-3 méter mély vízben Deutsch Ignác cége kezdte építeni. Feltöltötték a belvárost: a föld nagy részét Öthalomról szállították hajóval a városig, majd onnan ipari vasúton, és lombardiai kordésok segítségével terítették. A város tervezése a Belvárosban megmaradt épületek nyomán kezdődött, de fontos szempont volt a kereskedelmi forgalom elősegítése a megfelelő terekkel és utakkal. A várost három kerületre osztották (Belváros, a két körút közötti rész, a Nagykörúton kívüli rész), és meghatározták a kerületekben építendő épületek magasságát és minőségét. Lechner csapatával mintaterveket adott ki, azokból választani lehetett, annál jobb és szebb házat lehetett építeni, de csúfabbat nem. Egyesítették Szegedet Újszegeddel, és megindították a Tiszát átszelő közúti híd építését is. A várat lebontották, a Tisza-parti részen parkot alakítottak ki, és felépítették az új színház épületét. Köveinek jó részét befalazták az új palotákba. Olyan lendülettel folyt az újjáépítés, hogy az 1883. október 14—16-i királylátogatás alkalmával már a városi színház épületét és a főreáltanodában elhelyezett városi könyvtárat avathatta fel Ferenc József. De ezekben az években épült Az első csodahét Közel félszáz levél, vélemény érkezett műit héten indított, Mi Csongrád megye hét csodája? című játékos fölhívásunkra. A jelentkezők között hetente ajándékot sorsolunk ki. Kedves olvasóink a www.hetcsoda.delmagyar.hu címen már szavazhatnak is. Mi Csongrád megye hét csodája? - kérdeztük október első hétvégéjén. Azóta a www.delmagyar.hu címen elérhető fórumra több mint harminc vélemény érkezett. Érdekes például ^típusosé" t aki szerint „Csongrád megye - elsősorban Szeged - a tudományos kutatási, fejlesztési tevékenység vidéki centruma. A kutatóintézetekben foglalkoztatott több mint 4000 főből közel 1900 fő tudományos kutató. Ez a csoda!" A „tikotíme"-csodák: Ópusztaszer - emlékpark, Szeged - Dóm tér, Csongrád megye Tisza folyó, Kiskundorozsma - szélmalom, Szeged - Széchenyi tér, tiszai halászlé, Makó - hagyma. A „Madártej" néven jelentkező szavazó szegedi csodasort ad: a szegedi szalámi, paprika, papucs, halászlé, a szecessziós paloták, az alsóvárosi templom, Szent-Györgyi Nobel-díja. Az internetes fórumra beérkezett szavazásokról azt írta ifj. Nagy Gábor. „Érdekes még azt látni, hogy a(z újságban) válaszolók mennyire tudtak vagy éppen nem tudtak (akartak) elszakadni a „szakterületüktől", vagy hogy mik azok a dolgok, amelyek legtöbbjüknél előfordulnak... Úgy tűnik viszont, hogy a dóm, a szabadtéri, Ópusztaszer és Szent-Györgyi azért közcsodálatnak örvend..." Egyetérthetünk „cyt" összegzésével lapunk csodakereső kezdeményezéséről: „előnye a dolognak, hogy akik komolyan akarnak tippeket adni, azok veszik a fáradtságot, és egy kicsit megismerkednek a saját megyéjükkel". Már voksolni is lehet a www.hetcsoda.delmagyar.hu címen megyénk kiválóságaira. A fórumozós és levélírási kedvet élénkíti, hogy a játékba bekapcsolódók között hetente egy-egy ajándékcsomagot, végül az összes „csodagyűjtő" között csodálatos ajándékot sorsolunk ki. (Az első Délmagyar/Délvilág ajándékcsomagot a postai levélben jelentkező szegedi Balázs Zsolt nyerte.) VÁLASZOLJUNK EGYÜTT A KÉRDÉSRE: Ml CSONGRÁD MEGYE HÉT CSODÁJA? SZAVAZATUKAT VÁRJUK A WWW.HETCSODA.DELMAGYAR.HU CÍMEN. VÉLEMÉNYÜKET MEGÍRHATJÁK A WWW.DELMAGYAR.HU CÍMEN IS ELÉRHETŐ FÓRUMON, ILLETVE LEVÉLBEN A SZERKESZTOSEG@DELMAGYAR.HU, ILLETVE A 6740 SZEGED, PF. 153. CÍMRE! többek közt - a Postapalota (1882), a Pénzügy-igazgatóság (1883), a Csillag börtön (1884) és a piarista gimnázium és rendház (1886), a millenniumi évfordulóra a MÁV-üzletvezetőség (1894), a Fa- és Fémipari Szakiskola (1896), a MÁV nevelő- és tápintézet (1896), a közművelődési palota (1896) és a gőz- és gyógyfürdő (1896) épülete. Szeged az újjáépítés eredményeként kapta máig szemet gyönyörködtető egységes, eklektikus megjelenését. A Tisza Lajos körút felől a Szent István térre vezető útszakasz a XX. század elején FOTÓ: A SOMOGYI-KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL