Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-13 / 240. szám

UJMAGYARORSZAG KIVÉTELES KITÜNTETETTEK A 426 éves gyökereire büszke szegedi egyetemen először 1922-ben, de akkor egyszerre hal díszdoktori címet adományoztak. Az egy évvel korábban Szegedre került egyetem tanácsa - többek között - a két miniszterelnököt, Bethlen Istvánt és Teleki Pált, de Somogyi Szilveszter szegedi polgármestert is díszdoktori oklevéllel jutalmazta - tudtuk meg Egri Katalintól, az SZTE Doktori Iskola előadójától. Kivételes, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk 1938-ban és 1973-ban is díszdoktori címet kapott. A Nobel-díjasok közül ra|ta kívül még Oláh György (1995-ben), illetve Alndrew Schally (2007) nyerte el ezt a szegedi kitüntetést. Eddig összesen 151 díszdoktort avattak a Szegedi Tudományegyetemen. ifqj. fMjfxiawn ex Szent-Györgyi Albert az orvosegyetem díszdoktora Avatási ünnepség Szegeden, a Központi Egyetem aulájában <*K:VflfítÍ AlíWá-i *> A Fan Ptay sokkal több. nrnnt sportszerű jatek. A Fair Ffay egymás és a szabályok tisztelete. A feketegazdasag becsült merete 3 700 000 000 000 Ft (3700 mtiltárd forint) Ha ezután a jövedelem után ts befizetnek, az adot a jelenlegi dupláját költhetnenk oktatásügyre, vagy akar a felére lehetne csökkenteni az áfat. Ideje hat a hétköznapjainkban is betartan. a játékszabályokat, tgy tgazaagosabb, temmykovetö országért, a,z Ú) Magyarországért "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. OKTÓBER 13. Savegnago mester Makón mutatott példát Hét éve vesztette el a jobb lábát egy balesetben Bár hét évvel ezelőtt egyik lábát egy autóbalesetben elveszítette, a távol-keleti harcművészet, az aikido egyik legelismertebb mestere maradt Európában a makói aikidósokkal jó kapcsolatot ápoló olasz Giampietro Savegnago. A hét végén ismét a Maros-parti városban járt - oktatott és vizsgáztatott. A távol-kelgti harci szellem eleven példájának is bátran tekinthető az olasz Giampietro Savegnago, aki a hét végén kilenc dános aikidomesterként látogatott Makóra. Az ötvenhat esztendős férfi egyike annak a három európai aikidósnak, akiket megillet a shihan, azaz a nagymesteri cím - a harcművészeti ág művelői körében ez különleges elismerést jelent. O azonban a három legnagyobb mester közül is kimagaslik, nemcsak tudásával, hanem emberi tartásával is, mert céljai elérésében az sem akadályozta meg, hogy hét évvel ezelőtt egy balesetben elveszítette az egyik lábát. A makói aikidósokkal jó kapcsolatot ápoló olasz mester orvosai már azon is meglepődtek, hogy egyáltalán túlélte az ütközést: a kórházban hetekig élet és halál között lebegett, többször is különböző műtéteket, beavatkozásokat kellett rajta végrehajtani. Magát a balesetet egyébként egy szabálytalanul közlekedő kamion okozta. Giampietro Savegnago éppen egy hegyvidéki úton motorozott, amikor a hatalmas jármű belerohant és elgázolta. Azt, hogy felépült, mind a mai napig az aikido révén elsajátított küzdőszellemnek tulajdonítja. Makóra tizenöt esztendeje jár rendszeresen, gyakran tart edzőtábort. Most a gyerekek vizsgáját nézte meg, illetve a hazai mesterek számára tartott konzultációt a Makó Budo Klub és a Magyar Aikido Sportért Alapítvány meghívására és elégedett volt mindazzal, amit látott. Az olasz mester egyébként nem csak harcművészeti rangjával és tekintélyével igazolja, hogy a baleset óta is teljes életet él: bár akkori felesége elvált tőle, azóta újra megnősült, és éppen mostanában született tőle a második fia. SZABÓ IMRE Harmincnégy éve tért haza, látogatott Szegedre az emigrációból Nobel-díjas tudósunk Kétszeres díszdoktorunk is Szent-Györgyi Fotó: Sztupovszki Géza veszem át ezt a diplomát, mint a megbecsülés és a szeretet jelét" mondta lapunk tudósítója szerint Szent-Györgyi Albert, majd hozzátette: - „Hiszen én mint polgár sosem tettem többet, mint teljesítettem kötelességemet, mint kutató pedig kielégítettem saját kíváncsiságomat. Saját egyetememtől és hazámtól különösen kedves, a legkedvesebb ez a megtiszteltetés, mert magyar ember vagyok és ide tartozom, ha máshol dolgozom is..." ÚJSZÁSZI ILONA Ormos Jenő emeritus professzor diákként Szent-Györgyi Alberttel rektori és tanári minőségében találkozott, majd jelen volt a Nobel-díjas tudós díszdoktorrá avatásán is Fotó: Frank Yvette Giampietro Savegnago akcióban Ma 34 éve, hogy a Délmagyarország hasábjain megjelent a tudósítás: Szent-Györgyi Albert az orvosegyetem díszdoktora. A 70 éve Nobel-díjat kapott tudós tanára volt Ormos Jenőnek, aki 1973-ban búcsúzó rektor-helyettesként fogadta az emigrációból akkor először Magyarországra és Szegedre látogató Szent-Györgyi Albertet. - Üldögéltünk az aula melletti szobában és beszélgettünk, fölidéztük a közös emlékeket Szent-Györgyi Alberttel, míg be nem hívták az egyetemi tanács ünnepi ülésére - meséli a 34 évvel ezelőtti kivételes napról Ormos fenő. A Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kara Patológiai Intézetének emeritus professzora akkor fölidézte, de ma is jól emlékszik: első éves medikusként, 1940-ben azért várakozott a Dugonics téri épület előtt, hogy részt vehessen az egyetem október 11-i névadó ünnepélyen. Diáktársaival látták, amint az egységes szegedi egyetem első rektoraként Szent-Györgyi Albert fogadta és kísérte a díszvendéget és névadót, Horthy Miklóst. - „Amit az iskolában tanítottak, gyorsan felejtsék el!" - szólított föl minket, elsőéveseket Szent-Györgyi Albert professzor már a tanév elején - mosolyodik el Ormos Jenő. - De kémiai előadásain később is hangoztatta: nem a lexikai tudást kéri, inkább gondolkodjunk. A vizsgákra például minden tankönyvet, jegyzetet bevihettünk és használhattuk is, ha tudtuk, mit hol kell keresnünk. A gyakorlatokon legjobban szereplő diákjait pedig maga mellé vette kutatónak. De nem csak az angol típusú egyetemi szellemiség meghonosításáért tiszteltük és szerettük, hanem azért is, mert rektorként létrehozta a Szegcdi Egyetemi Ifjúsági Egyesületet, ami pezsgővé tette a közéletet. „Ami ezt az ünnepséget bearanyozta, az nem a fény és pompa volt, hanem a meleg szeretet, ami a legnagyobb érték - írta az egyetemi emlékkönyvbe 1973. október 12-én Nobel-díjas tudósynk. Lapunk korabeli tudósítása szerint Berencsi György rektorhelyettes summázta a világhírű tudós érdemeit: „Biokémiai kutatásaival, az élet alapvető problémáinak, a sejt légzésének, az izom mozgásának, a rákos daganaA Délmagyarország 1973. október 13-i száma tok mibenlétének tisztázásával és megértésével világra szóló eredményeket ért el, és ezzel önmagának, hazánknak és egyetemünknek is hírnevet és dicsőséget szerzett." - Jó hangulatú ünnepség keretében avatta díszdoktorává Szent-Györgyit az akkor különváltan működő Szegedi Orvostudományi Egyetem - kutat a 34 évvel ezelőtti emlékképek között az immár ismét egységes Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora. „Megilletődötten és zavartan