Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-11 / 238. szám

12 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2007. OKTÓBER 11. AZ UGYVED VALASZOL jj^^Jj Dr. Juhász György A kerékpáros közlekedésről Tisztelt ügyvéd úr! A főút mellett lakunk. Nagyon nagy a forgalom. A járda közvetlenül a házunk fala mellett húzódik, így ha kilépünk a kapun, egyből ott találjuk magunkat. A járdán rengeteg biciklis közlekedik. Csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig még egyik sem ütött el. Csak úgy merek az utcára kilépni, hogy előtte kikukucskálok. Közlekedhetnek-e egyáltalán kerékpárosok a járdán ' Mit tehetek, hogy megelőzzek egy előbb-utóbb biztosan bekövetkező balesetet ? Tisztelt olvasó! A kerékpárosok haladására vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, közismert nevén KRESZ 54. §- a tartalmazza. Ennek értelmében főszabályként kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az útés forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni. A rendelet kivételt is szabályoz, így lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. A (7) bekezdés a) pontja alapján tilos főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni. Személyes véleményem szerint egy út akár az azon folyó erős kamionforgalom miatt is lehet alkalmatlan kerékpáros közlekedésre, bár a jogalkotó szándéka valószínűleg nem ennek az esetnek a szabályozására irányult. A jogszabály betű szerinti értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy egy családnak úgy kell közlekednie, hogy a felnőttek a főúton, míg a kisgyermekek a járdán haladnak. Ez szerintem nonszensz, hiszen a szülőnek folyamatosan kontrollálnia kellene gyermekét, különösen, ha veszélyes ponthoz, például útkereszteződéshez érnek. Az én jogérzékem azt súgja, hogy ilyenkor az egész család menjen a járdán, szépen libasorban. Egy biztos, ha az út főútvonal, akkor a tizenkét éven aluli gyermekek szabályosan csak a járdán biciklizhetnek, persze a 10 km/h sebességhatár betartásával, amit nyilván senki nem fog traffipaxszal ellenőrizni. A KRESZ rendelkezéseinek megszegése szabálysértésnek minősül, az más kérdés, hogy tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vonható érte felelősségre. Attól tartok, a jogszabályi rendelkezések ismertetésén túl, nem igazán adhatok jogi jellegű segítséget, pláne nem olyat, ami gyakorlati eredményt hozna. A mindenki számára elfogadható megoldás nagyon egyszerű: kerékpárút! UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK FANTOM PARKOLOHELYEK A szegedi tarjáni felújítási programban hova tervezték a parkolóhelyeket: - kérdezi Nagy Miklós a 30/981-8133-as telefonszámról. Olvasónk szerint 110 parkolóhelyet ígértek, de ennek csupán a töredékét építették ki. A 113 parkolóhely kialakítását is magába foglaló projekt még nem zárult le. A tervezett parkolóhelyek el fognak készülni, a kivitelezés december 31-éig fejeződik be. Jelenleg is folyamatban van a Tarján bisztró mögötti területen egy nagyobb parkoló kialakítása. Az alépítményi munkálatok már zajlanak, a szegélyek el is készültek. A Csillag tér mögött, a Spar Áruház környékén is alakítunk ki parkolókat, ezeket már csak fel kell festeni. Az Olajbányász térre is új, felfestett parkoló kerül - tudtuk meg a projektmenedzsertől, Miskolczi Ferenctől. KOROSZTÁLYOS INFORMÁCIÓK Hódi Imréné azzal keresett meg bennünket Zsombóról, hogy a napokban a Néko Kft. nevében hívták őket telefonon, és azt szerették volna megtudni, hogy milyen korosztályhoz tartoznak. Az idős aszszony attól tart, hogy az információt arra használják fel, hogy az idősebb, védtelenebb emberekhez hogyan jussanak be. A budapesti székhelyű idegenforgalmi és szolgáltató kft. telefonos ügyfélszolgálatán megtudtuk, hogy a cég munkatársai valóban felvehették a kapcsolatot olvasónkkal. Az életkor felől egy kérdőív miatt kérdezősködtek, mert egy előadásra szeretnék meghívni az érdeklődőket. Óriási lehetőség A demokrácia azt jelenti, hogy a nemzeti érzelműek és a posztkommunisták is egyenlő jogokkal rendelkeznek igazságaik kimondására. Kár, hogy csak a jogaik egyenlők, lehetőségeik nem. Az MSZP körül összegyúlt csoportok gazdagabban (anyagi értelemben), ezzel szemben a konzervatívok egy alkalmas lélektani pillanatban döntő, történelemformáló erővé válhat. A nemzeti oldal számára létezik még egy - eddig kihasználatlan lehetőség: a „szabad világ" városaival létesíthető testvérkapcsolatok kiaknázása. Amíg mi rabságban (sehova nem vezető zsákutcában) éltünk negyven éven át, a Nyugat nagy tapasztalatokat halmozott föl a valódi demokrácia rendszerének kiépítésében. A mai magyar jobboldal (nemzeti érzelmű erők) anyagi és eszmei támogatásra is számíthatnak a fejlett és tapasztalt nyugati testvéreik részéről. Elmaradásunk elsősorban a szabad szakszervezek és a civil kurázsi terén mutatkozik meg. Szinte égbekiáltó az ellentmondás a munkaadók és a munkavállalók szervezettsége, érdekérvényesítő ereje között. A magyarországi nagytőke (gyárosok) erősek, ütőképesek, jól felszereltek, míg a munkavállalók érdekérvényesítése harmatgyenge. Vagy nincs szakszervezet, vagy ha van, az „olyan". Hogy milyen? Arról szégyellek beszélni, mert érzelmi oldalról megközelítve (proletár származás) én a munkavállalókhoz tartozom. Ez azt jelenti, hogy nem haszonélvező, hanem kárvallott vagyok: anyagi és szellemi-erkölcsi értelemben egyaránt. Ki kellene használni a testvérkapcsolatok lehetőségét, azért, hogy a demokráciához szükséges egyensúly kialakulhasson hazánkban! KÖVÉR KÁROLY, SZEGED • POSTABONTÁS Korrupciós kabátlopásba keveredtem volna ? Október 4-én akkor kapcsoltam be a televíziót, amikor a köztévében a Szempont című műsorban egy szociológus hölgy beszélt. Azt mondta, hogy a korrupció itt van köztünk, létezik. Persze mindenki a maga szintjén játszik, tehát nem azonos tétekkel. És azt kérte: mindenki tartson önvizsgálatot, hogy az elmúlt 10 napban mit tett, biztosan találkozni fog a korrupcióval. Kezdje meg tehát mindenki magán a javulást. Hiba lenne bűnbakot keresni a politikusok között. Egyszerűen elképedtem. Tollat azért ragadtam, mert kezembe került a Délmagyarország szeptember 26-i száma, amelyben a körzetünkben megválasztott országgyűlési képviselőnk nyílt levélben tiltakozik az őt ért korrupciós vád ellen. Elgondolkodtató, hogy miért nem gondolt arra, hogy a választóit is megvédje ettől a vádtól, mert egy picinyke mondatban sem említette meg, hogy Magyarországon sok millió ember él, aki nem vesz részt ebben a „játékban". Egy évvel ezelőtt hallottam, szintén a köztévében, hogy tulajdonképpen mindenki hazudik az élete során, mert nincs ember, aki ne füllentett volna legalább egyszer, valamikor. Ne haragudjunk hát egymásra! A döbbenettói akkor szóhoz sem jutottam. Kár volt hallgatni, mert íme, most már a korrupció gyanújába is belekevernek mindenkit a menekülés érdekében. Rossz utat választ a média, ha igyekszik az emberek erkölcsi érzékét egy-egy megtévedt politikus szintjére süllyeszteni, mert a hibázó politikust le lehet váltani, ha betelik a pohár, de a népet nem. És hiábavaló törekvésnek tartom a képviselők, a hivatalnokok magasabb bérezését annak érdekében, hogy megakadályozzák a korrupciót, mert régi igazság az, hogy a becsület nem vásárolható meg, azt csak eladni lehet, és azt is csak egyszer. Ezért itt és most tiltakozom a sok millió tisztességes magyar állampolgár nevében, akiktől nem azért áll távol ez az elítélendő cselekedet, mert alacsony béréből vagy nyugdíjából nem telik korrupcióra a mai árak mellett, hanem azért, mert talán más neveltetésben részesültek, és szabad idejükben Jókai könyveit olvasták, és nem a valóságshow-kon és más kibeszélőshow-kon nőttek fel. Olyan értékrend szerint élnek, amelybe a korrupció egyszerűen nem fér bele. Tiltakozom! Tiltakozom! SZŐKE ILONA, SZEGED Buszokat a sportpályára 1 Naponta jelennek meg az olvasói levelek a szegedi városfejlesztési elképzelésekkel kapcsolatosan. A buszpályaudvar elhelyezésével kapcsolatos legújabb ötlet dr. Rakonczai János címzetes főiskolai tanár úrtól származik, aki az október 4-i lapszámban megjelent dolgozatában az SZVSE-pálya helyére képzeli el a pályaudvart. Elismerve a tanár úr jó szándékát és az ötlet praktikumát, egy fontos tényezőről megfeledkezett Rakonczai úr. Ez a tényező a tulajdonviszony, ami ugye a kapitalizmusban nem elhanyagolható. Nos az SZVSE-pálya területe 100 százalékban a sportegyesület tulajdona, és szóba sem került annak eladása. A tavaszi közgyűlésünk döntése alapján az SZVSE kizárólag egy értékarányos létesítménycsere ügyében kész tárgyalni. Én nem tudok a rókusi vasútállomás mögötti területen olyan városi tulajdonú sportlétesítményről, amely szóba kerülhetne. Kedves tanár úr! A jelenlegi szerényebb sporteredményeink ellenére a 30-as évekbe már a tisztelt tanár úr kedvéért sem megyünk viszsza. KÓNYA ZOLTÁN, A SZEGEDI VSE TAGJA Vasútállomás és buszpályaudvar Balesetveszélyes stadion Mint vasúti közlekedési szakember teljesen egyetértek dr. Rakonczai János véleményével, hogy a nagyállomásnak és az autóbusz-állomásnak is egy helyen, azaz Szeged-Rókuson kellene lennie. Ha jól emlékszem, a Délmagyarország valamely 1987-es számában több oldalon át közölte Szeged hosszú távú fejlesztési tervét, mely szintén ezzel a megoldással számolt. Szinte érthetetlen, miért nem ez valósul meg. A budapesti vasúti fővonal Dorozsmáról Rókusra vezetése helyhiány miatt nem lehetséges. Célszerűbb lenne azt a Fehér tónál elágazva, a Béketelepet megkerülve, a Vértói útnál becsatlakoztatni Szeged-Rókus állomásra. Előnye lenne, hogy lényegesen kevesebbel lenne lecsukva a dorozsmai úti, a Bajai úti és a Kálvária sugárúti sorompó is. DÓSA ENDRE, JÁRATTERVEZÓ-SZAKÉRTÖ MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZRT. Húsz évvel ezelőtt Rókusra tervezték a buszállomást Fotó: Frank Yvette Szeged hazánk ötödik legnagyobb városa közel 160 ezres lakossággal, és mi, sportolók azt sem tudjuk, hol a stadionunk. Stadion: ezt a szót használja a város vezetősége és a sportigazgatóság arra a lepusztult területre, ahol még dr. Mészáros Károly, labdarúgó és Trényi Imre dobóatléta is edzett. Ebben a rövid szakaszban (60 évben) újítások, felújítások történtek, de ez olyan, amikor egy lyukas fogat betömnek! Az itteni sportolók a falaktól kérdezhetik, mit hogyan csináltak a régi szegedi sztárok, mert voltak. Minap egy meghíváson vettem részt, ahol újra a fiatalok sportolási lehetőségei kerültek előtérbe, persze csak egy sportágban. Felmerült egy probléma, ami az én szívemet is megütötte, a stadion kérdése. Lassan arra a következtetésre jutunk mi, szabadtéri sportolók, hogy csak a terem és a víz létezik. Persze itt nem az úszókra gondolok, akik 40-en úsznak néha egy sávban. Városunk vezetőségéből megjelent urak közül, Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester a következőket mondta a stadionkérdésre: lesz stadion, ha jön valaki, aki stadiont építene. Én építenék, de nincs pénzem! Az SZVSE-pályán az apróbbak is rúgják a bőrt Fotó: Schmidt Andrea Ezt a pár sort csak azért írtam le, mert egyre több baleset és sérülés történik ezen a területen, amiről nem is tudnak igazán. A minap két 10 éves atlétámmal magasugró versenyre készültünk egy gumi- és rekortándarabokból összerakott helyen (itt készült fel az idei magasugró-bajnokság második helyezett serdülő atlétája is), és sajnos baleset, elég komoly baleset lett a vége. Az egyik kissrác szöges cipője beleakadt a két rekortáncsík közé, majd kifordult a térde, amiből letört egy darab a társai szeme láttára. Én, Dávid edzője csak magamat hibáztatom, mert ilyen helyen tartok edzéseket. Most belegondolva lehet, hogy ezért fogytak el Szegeden az atléták. Dávidka, aki egy hónappal ezelőtt még nemzetközi gyermekversenyt nyert, most a kórházban fekszik, műtött térddel, 10 évesen. Úgy tolták be a műtőbe, hogy még előtte is ázt mondta, ő még futni, ugrani szeretne! Valaki, ha tudja az e heti lottószámokat, szóljon, mert én stadiont szeretnék építeni Szegednek! MENYHÁRT ZOLTÁN ATLÉTAEDZŐ, SZEGED