Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-11 / 238. szám

12 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2007. OKTÓBER 11. AZ UGYVED VALASZOL jj^^Jj Dr. Juhász György A kerékpáros közlekedésről Tisztelt ügyvéd úr! A főút mellett lakunk. Nagyon nagy a forgalom. A járda közvetlenül a házunk fala mellett húzódik, így ha kilépünk a kapun, egyből ott ta­láljuk magunkat. A járdán rengeteg biciklis közlekedik. Csak a sze­rencsének köszönhető, hogy eddig még egyik sem ütött el. Csak úgy merek az utcára kilépni, hogy előtte kikukucskálok. Közlekedhet­nek-e egyáltalán kerékpárosok a járdán ' Mit tehetek, hogy megelőz­zek egy előbb-utóbb biztosan bekövetkező balesetet ? Tisztelt olvasó! A kerékpárosok haladására vo­natkozó rendelkezéseket a köz­úti közlekedés szabályairól szó­ló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, közismert nevén KRESZ 54. §- a tartal­mazza. Ennek értelmében fő­szabályként kerékpárral a ke­rékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út­és forgalmi viszonyok ezt lehe­tővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni. A rendelet kivételt is szabályoz, így lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, to­vábbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. A (7) bekezdés a) pontja alapján tilos főútvona­lon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni. Személyes véleményem sze­rint egy út akár az azon folyó erős kamionforgalom miatt is lehet alkalmatlan kerékpáros közleke­désre, bár a jogalkotó szándéka valószínűleg nem ennek az eset­nek a szabályozására irányult. A jogszabály betű szerinti értelme­zése azzal a következménnyel jár, hogy egy családnak úgy kell közlekednie, hogy a felnőttek a főúton, míg a kisgyermekek a járdán haladnak. Ez szerintem nonszensz, hiszen a szülőnek fo­lyamatosan kontrollálnia kellene gyermekét, különösen, ha veszé­lyes ponthoz, például útkereszte­ződéshez érnek. Az én jogérzé­kem azt súgja, hogy ilyenkor az egész család menjen a járdán, szépen libasorban. Egy biztos, ha az út főútvonal, akkor a tizenkét éven aluli gyer­mekek szabályosan csak a járdán biciklizhetnek, persze a 10 km/h sebességhatár betartásával, amit nyilván senki nem fog traffipax­szal ellenőrizni. A KRESZ ren­delkezéseinek megszegése sza­bálysértésnek minősül, az más kérdés, hogy tizennegyedik élet­évét be nem töltött személy nem vonható érte felelősségre. Attól tartok, a jogszabályi ren­delkezések ismertetésén túl, nem igazán adhatok jogi jellegű segítséget, pláne nem olyat, ami gyakorlati eredményt hozna. A mindenki számára elfogadható megoldás nagyon egyszerű: ke­rékpárút! UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK FANTOM PARKOLOHELYEK A szegedi tarjáni felújítási programban hova tervezték a parkolóhe­lyeket: - kérdezi Nagy Miklós a 30/981-8133-as telefonszámról. Ol­vasónk szerint 110 parkolóhelyet ígértek, de ennek csupán a töredé­két építették ki. A 113 parkolóhely kialakítását is magába foglaló projekt még nem zárult le. A tervezett parkolóhelyek el fognak készülni, a kivitelezés december 31-éig fejeződik be. Jelenleg is folyamatban van a Tarján bisztró mögötti területen egy nagyobb parkoló kialakítása. Az alépít­ményi munkálatok már zajlanak, a szegélyek el is készültek. A Csillag tér mögött, a Spar Áruház környékén is alakítunk ki parkolókat, eze­ket már csak fel kell festeni. Az Olajbányász térre is új, felfestett par­koló kerül - tudtuk meg a projektmenedzsertől, Miskolczi Ferenctől. KOROSZTÁLYOS INFORMÁCIÓK Hódi Imréné azzal keresett meg bennünket Zsombóról, hogy a na­pokban a Néko Kft. nevében hívták őket telefonon, és azt szerették volna megtudni, hogy milyen korosztályhoz tartoznak. Az idős asz­szony attól tart, hogy az információt arra használják fel, hogy az idő­sebb, védtelenebb emberekhez hogyan jussanak be. A budapesti székhelyű idegenforgalmi és szolgáltató kft. telefonos ügyfélszolgálatán megtudtuk, hogy a cég munkatársai valóban felve­hették a kapcsolatot olvasónkkal. Az életkor felől egy kérdőív miatt kér­dezősködtek, mert egy előadásra szeretnék meghívni az érdeklődőket. Óriási lehetőség A demokrácia azt jelenti, hogy a nemzeti érzelműek és a poszt­kommunisták is egyenlő jogok­kal rendelkeznek igazságaik ki­mondására. Kár, hogy csak a jo­gaik egyenlők, lehetőségeik nem. Az MSZP körül összegyúlt cso­portok gazdagabban (anyagi érte­lemben), ezzel szemben a kon­zervatívok egy alkalmas lélekta­ni pillanatban döntő, történe­lemformáló erővé válhat. A nemzeti oldal számára léte­zik még egy - eddig kihasználat­lan lehetőség: a „szabad világ" városaival létesíthető testvérkap­csolatok kiaknázása. Amíg mi rabságban (sehova nem vezető zsákutcában) éltünk negyven éven át, a Nyugat nagy tapaszta­latokat halmozott föl a valódi de­mokrácia rendszerének kiépíté­sében. A mai magyar jobboldal (nemzeti érzelmű erők) anyagi és eszmei támogatásra is számít­hatnak a fejlett és tapasztalt nyu­gati testvéreik részéről. Elmaradásunk elsősorban a szabad szakszervezek és a civil kurázsi terén mutatkozik meg. Szinte égbekiáltó az ellentmon­dás a munkaadók és a munka­vállalók szervezettsége, érdekér­vényesítő ereje között. A ma­gyarországi nagytőke (gyárosok) erősek, ütőképesek, jól felszerel­tek, míg a munkavállalók érdek­érvényesítése harmatgyenge. Vagy nincs szakszervezet, vagy ha van, az „olyan". Hogy mi­lyen? Arról szégyellek beszélni, mert érzelmi oldalról megköze­lítve (proletár származás) én a munkavállalókhoz tartozom. Ez azt jelenti, hogy nem haszonél­vező, hanem kárvallott vagyok: anyagi és szellemi-erkölcsi érte­lemben egyaránt. Ki kellene használni a testvér­kapcsolatok lehetőségét, azért, hogy a demokráciához szükséges egyensúly kialakulhasson ha­zánkban! KÖVÉR KÁROLY, SZEGED • POSTABONTÁS Korrupciós kabátlopásba keveredtem volna ? Október 4-én akkor kapcsoltam be a televíziót, amikor a köztévé­ben a Szempont című műsorban egy szociológus hölgy beszélt. Azt mondta, hogy a korrupció itt van köztünk, létezik. Persze minden­ki a maga szintjén játszik, tehát nem azonos tétekkel. És azt kérte: mindenki tartson önvizsgálatot, hogy az elmúlt 10 napban mit tett, biztosan találkozni fog a korrupcióval. Kezdje meg tehát min­denki magán a javulást. Hiba lenne bűnbakot keresni a politikusok között. Egyszerűen elképedtem. Tollat azért ragadtam, mert kezembe került a Délmagyarország szeptember 26-i száma, amelyben a körzetünkben megválasztott or­szággyűlési képviselőnk nyílt levélben tiltakozik az őt ért korrupciós vád ellen. Elgondolkodtató, hogy miért nem gondolt arra, hogy a vá­lasztóit is megvédje ettől a vádtól, mert egy picinyke mondatban sem említette meg, hogy Magyarországon sok millió ember él, aki nem vesz részt ebben a „játékban". Egy évvel ezelőtt hallottam, szintén a köztévében, hogy tulajdon­képpen mindenki hazudik az élete során, mert nincs ember, aki ne füllentett volna legalább egyszer, valamikor. Ne haragudjunk hát egy­másra! A döbbenettói akkor szóhoz sem jutottam. Kár volt hallgatni, mert íme, most már a korrupció gyanújába is belekevernek minden­kit a menekülés érdekében. Rossz utat választ a média, ha igyekszik az emberek erkölcsi érzé­két egy-egy megtévedt politikus szintjére süllyeszteni, mert a hibázó politikust le lehet váltani, ha betelik a pohár, de a népet nem. És hiá­bavaló törekvésnek tartom a képviselők, a hivatalnokok magasabb bérezését annak érdekében, hogy megakadályozzák a korrupciót, mert régi igazság az, hogy a becsület nem vásárolható meg, azt csak eladni lehet, és azt is csak egyszer. Ezért itt és most tiltakozom a sok millió tisztességes magyar állam­polgár nevében, akiktől nem azért áll távol ez az elítélendő cseleke­det, mert alacsony béréből vagy nyugdíjából nem telik korrupcióra a mai árak mellett, hanem azért, mert talán más neveltetésben része­sültek, és szabad idejükben Jókai könyveit olvasták, és nem a való­ságshow-kon és más kibeszélőshow-kon nőttek fel. Olyan értékrend szerint élnek, amelybe a korrupció egyszerűen nem fér bele. Tiltako­zom! Tiltakozom! SZŐKE ILONA, SZEGED Buszokat a sportpályára 1 Naponta jelennek meg az olvasói levelek a szegedi városfejlesztési el­képzelésekkel kapcsolatosan. A buszpályaudvar elhelyezésével kapcsolatos legújabb ötlet dr. Ra­konczai János címzetes főiskolai tanár úrtól származik, aki az októ­ber 4-i lapszámban megjelent dolgozatában az SZVSE-pálya helyére képzeli el a pályaudvart. Elismerve a tanár úr jó szándékát és az ötlet praktikumát, egy fon­tos tényezőről megfeledkezett Rakonczai úr. Ez a tényező a tulajdon­viszony, ami ugye a kapitalizmusban nem elhanyagolható. Nos az SZVSE-pálya területe 100 százalékban a sportegyesület tu­lajdona, és szóba sem került annak eladása. A tavaszi közgyűlésünk döntése alapján az SZVSE kizárólag egy értékarányos létesítménycse­re ügyében kész tárgyalni. Én nem tudok a rókusi vasútállomás mögötti területen olyan városi tulajdonú sportlétesítményről, amely szóba kerülhetne. Kedves tanár úr! A jelenlegi szerényebb sporteredményeink ellené­re a 30-as évekbe már a tisztelt tanár úr kedvéért sem megyünk visz­sza. KÓNYA ZOLTÁN, A SZEGEDI VSE TAGJA Vasútállomás és buszpályaudvar Balesetveszélyes stadion Mint vasúti közlekedési szakember tel­jesen egyetértek dr. Rakonczai János véleményével, hogy a nagyállomásnak és az autóbusz-állomásnak is egy he­lyen, azaz Szeged-Rókuson kellene len­nie. Ha jól emlékszem, a Délmagyaror­szág valamely 1987-es számában több oldalon át közölte Szeged hosszú távú fejlesztési tervét, mely szintén ezzel a megoldással számolt. Szinte érthetet­len, miért nem ez valósul meg. A buda­pesti vasúti fővonal Dorozsmáról Ró­kusra vezetése helyhiány miatt nem le­hetséges. Célszerűbb lenne azt a Fehér tónál elágazva, a Béketelepet megke­rülve, a Vértói útnál becsatlakoztatni Szeged-Rókus állomásra. Előnye len­ne, hogy lényegesen kevesebbel lenne lecsukva a dorozsmai úti, a Bajai úti és a Kálvária sugárúti sorompó is. DÓSA ENDRE, JÁRATTERVEZÓ-SZAKÉRTÖ MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ ZRT. Húsz évvel ezelőtt Rókusra tervezték a buszállomást Fotó: Frank Yvette Szeged hazánk ötödik legnagyobb városa közel 160 ezres lakosság­gal, és mi, sportolók azt sem tud­juk, hol a stadionunk. Stadion: ezt a szót használja a város vezetősége és a sportigazgatóság arra a le­pusztult területre, ahol még dr. Mészáros Károly, labdarúgó és Trényi Imre dobóatléta is edzett. Ebben a rövid szakaszban (60 év­ben) újítások, felújítások történ­tek, de ez olyan, amikor egy lyukas fogat betömnek! Az itteni sporto­lók a falaktól kérdezhetik, mit ho­gyan csináltak a régi szegedi sztá­rok, mert voltak. Minap egy meg­híváson vettem részt, ahol újra a fiatalok sportolási lehetőségei ke­rültek előtérbe, persze csak egy sportágban. Felmerült egy problé­ma, ami az én szívemet is meg­ütötte, a stadion kérdése. Lassan arra a következtetésre jutunk mi, szabadtéri sportolók, hogy csak a terem és a víz létezik. Persze itt nem az úszókra gondolok, akik 40-en úsznak néha egy sávban. Városunk vezetőségéből megje­lent urak közül, Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester a követ­kezőket mondta a stadionkérdés­re: lesz stadion, ha jön valaki, aki stadiont építene. Én építenék, de nincs pénzem! Az SZVSE-pályán az apróbbak is rúgják a bőrt Fotó: Schmidt Andrea Ezt a pár sort csak azért írtam le, mert egyre több baleset és sé­rülés történik ezen a területen, amiről nem is tudnak igazán. A minap két 10 éves atlétámmal magasugró versenyre készültünk egy gumi- és rekortándarabokból összerakott helyen (itt készült fel az idei magasugró-bajnokság második helyezett serdülő atlé­tája is), és sajnos baleset, elég ko­moly baleset lett a vége. Az egyik kissrác szöges cipője beleakadt a két rekortáncsík közé, majd ki­fordult a térde, amiből letört egy darab a társai szeme láttára. Én, Dávid edzője csak magamat hi­báztatom, mert ilyen helyen tar­tok edzéseket. Most belegondol­va lehet, hogy ezért fogytak el Szegeden az atléták. Dávidka, aki egy hónappal ezelőtt még nemzetközi gyermekversenyt nyert, most a kórházban fekszik, műtött térddel, 10 évesen. Úgy tolták be a műtőbe, hogy még előtte is ázt mondta, ő még futni, ugrani szeretne! Valaki, ha tudja az e heti lottószámokat, szóljon, mert én stadiont szeretnék építe­ni Szegednek! MENYHÁRT ZOLTÁN ATLÉTAEDZŐ, SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents