Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-06 / 208. szám
CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 6. •AKTUÁLIS" 3 Mintegy ezer hallgató tiltakozott a tandíj ellen a szegedi Dugonics téren Uj rátöltött tüntetés Nemcsak a célok, a táblák sem változtak október óta Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról - Nem akarok tandíjat - fogalmazta meg jelenlétének okait Bútora Sára, az Egyetem Arca, mellette pedig „Te akarsz fizetni? Én nem!"- feliratú pólóban sétáltak diáktársai. Aki kért, kapott „Stop tandíj 2007" feliratú trikót is. ' - Egyetértek a tüntetők céljaival, én nyugdíj előtt állok, annak a rendszernek az átalakítását sem támogatom. Próbálkozni kell, tiltakozni, akkor is, ha nem hallgatják meg vélekedett a kecskeméti Nagy Katalin. Számos, hozzá hasonló korú résztvevője is volt a demonstrációnak, amely a tavalyinál zenésebb, vidámabb hangvételű volt: az SZTE 12 karának diákjai például elénekelték a „Süss fel nap" kezdetű dalocskát is. A mozgalom Veled van, a mozgalom Te vagy - hangzott el a szlogen többször is a rendezvényen, amely politikamentesen zajlott, néhány jobbikos fiatal tűnt fel csupán, magyar zászlókat és „Feri, te mennyit fizettél a diplomádért?" feliratú transzparenseket fogva. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke beszédében kiemelte: 24 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatási intézménybe, szerinte a fiatalok a fer-től félnek. Felszólítjuk a kormányt, vonja vissza a tandíjat, és vezessen be valós reformokat! - követelte. - Vissza kell még jönnünk ide mindaddig, amíg a tandíjrendszert meg nem változtatják, amíg a fejünk felett döntenek - mondta a szegedi hallgatói érdekképviselet elnöke, Török Márk, aki előrevetítette azt is: nem lesz tandíjmentesség, minden hallgató fizetni fog. A mintegy félórás rendezvény a Kistehén Tánczenekar koncertjével zárult, az egyetemisták pedig nagy átéléssel énekelték a Szájbergyerek vonatkozó sorait, üzenve az oktatás irányítóinak: „tudod, először hittem Neked". R. TÓTH GÁBOR Továhbi fotók a témáról: www.foto.delmagyar.hu A TARCA NEM VALTOZTAT - A HÖOK képviselője ott ült tavaly júniusban a felsőoktatási kerekasztal rendezvényén, és aláírásával támogatta az új térítési és juttatási szabályzatot, amelyben már szerepel a tandíj is - hangsúlyozta lapunknak Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. Hozzátette: a tandíj összege egy hallgató éves képzési költségének alig tizede. - Ez egyéves vita, a hallgatók képviselete eddig csak annyit mondott, nem ért egyet a fer-rel, de nem volt ellenjavaslat arra, mi legyen helyette. Lehet, hogy idén lesznek olyan felvetéseik, amelyekről érdemes tárgyalni, hogy finomíthassunk a rendszeren, de az alapokat nem kívánjuk megváltoztatni - fogalmazott az államtitkár. Titkosak a szegedi klinikai megállapodás részletei Megegyeztek az orvosi ügyeletről MUNKATÁRSUNKTÓL Sikerült megállapodni a szegedi traumatológiai klinika orvosainak a klinikai központ vezetésével az ügyelettel kapcsolatos kérdésekről kedden este. Az intézményben folyó betegellátás biztonsága a tárgyalások eredményeként így nem kerül veszélybe a jövőben sem. Mint korábban megírtuk, szombaton négy helyett csak három orvos kezdte meg az ügyeleti munkát a klinikán, mert a szakemberek többségének betelt a kötelező túlórakerete, az önkéntes többletmunka díjazásáról pedig nem volt megállapodás. A traumatológusok ezenkívül hiányolták az ügyeleti alapdíjon felüli - és a közelmúltban megszüntetett - speciális pótlékukat is. Simonka János Aurél, a traumatológiai klinika vezetője elmondta: a traumatológusok ezentúl pluszpénzt kapnak az ügyeleti munkáért, a megállapodás részeként azonban ennek mértékéről egyik fél sem beszélhet. Vasárnap átadják az első Árpád-díjat Ópusztaszeren A Feszty-körképért is szól a harang Az utolsó pillanatig titokban tartják, ki kapja az első Arpád-díjat - egy különleges középkori pecsétgyűrű másolatát - a vasárnapi szobori búcsún, Ópusztaszeren. Az ünnepi szónok Böjté Csaba dévai ferences szerzetes lesz. A park igazgatója állami támogatást sürget az intézmény számára, azért is, hogy a Feszty-körkép fölött beázó tetőt megjavíthassák. A park „hangja" minden délben messzire hallatszik: maga az igazgató szólaltatja meg a monostor újraöntött harangját. Igazságügyi szakértői véleményt készíttet a Feszty-körkép épületének állapotáról a nemzeti történeti emlékpark igazgatója. Horváth Gábor a beázó tetővel kapcsolatos nyilatkozatok után tisztán akar látni, és az a célja, hogy az épület teljes felújítását célzó pályázatuk - amelyet a norvég alapra adnak be - megalapozott legyen. Az igazgató nemzeti összefogást kezdeményez: szerinte itt az idő eldönteni, szüksége van-e a magyarságnak erre a parkra, amelyet megnyitása óta négymillióan néztek meg. Ha igen, akkor nem szabad hagyni, hogy a kiállítóhely pusztán a jegyárbevételekből tartsa fenn magát. Állami támogatásra is szükség van. A park - a hagyományos néprajzi rendezvények mellett - júliusban Árpád fejedelemre emlékezett, emellett újraöntette a monostor középkori harangját. Horváth Gábor szerint Horváth Gábor szerint el kell végre dönteni, szüksége van-e a parkra a magyarságnak, vagy nincs Fotó: Schmidt Andrea ennek a szimbólumnak azért van nagy jelentősége, mert a monostort a középkori mítosz szerint oda építették, ahol a Gesta Hungarorumban is megörökített egykori országgyűlés volt. Az Árpád-emlékmű pedig szándékosan épült a monostor romjai mellé 1896-ban, szegedi polgárok adományaiból. A harang minden délben szól, többnyire maga az igazgató szólaltatja meg - Szer hangja nem csak a nándorfehérvári diadalra, de az összefogás szükségességére, a park új üzenetére is fölhívja a figyelmet. A szobori búcsút is ennek jegyében elevenítik fel. Ez a hagyomány 1897 óta élt, de ápolását a két világháború között revizionista felhangok kísérték, majd 1947-től '57-ig nem volt szobori búcsú. Később, Komócsin Zoltán kezdeményezésére munkás-paraszt gyűléseket tartottak itt, a búcsú évfordulóján. Aztán áttették az időpontot augusztus 20-ára. Az új igazgató visszaállította a szeptemberi időpontot, amelyen most az első szobori búcsú 110., Árpád halálának 1100. évfordulóját is ünneplik. Ez alkalomból másolatot készíttettek egy ezüst pecsétgyűrűről, amelyet a monostor föltárásakor találtak: feszülő íj, nap, hold, kereszt látható rajta. Ezt az Arpád-díjat olyan személyiségnek adják át vasárnap 10 órakor, aki sokat tesz a magyarság megmaradásáért. Horváth Gábor elmondta azt is, az ünnepi szónok Böjté Csaba dévai ferences szerzetes lesz, az ünnepi misét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálja fél 11-től. Ugyanakkor a mai búcsúkra jellemző látványosságok is lesznek. BAKOS ANDRÁS Ahogy a csillag megy ŐRFI FERENC Amikor én még nagy srác voltam, úgy a hetvenes évek végén, magam is benne voltam egy jó kis diáktüntetésben a pécsi műszaki főiskolán. A pocsék menzakoszt ellen tiltakoztunk úgy, hogy egy hétfői napra megszerveztük, senki ne menjen ebédelni. Mobil, SMS, e-mail akkor még nem volt, így a beszervezést suttogópropagandával oldottuk meg, a távolról jövőket a folyosókon meg a kollégiumhoz vezető utakon kapdosták el sztrájköreink. Az eredmény százszázalékos volt. A Boszorkány kollégiumba aznap 2500-3000 hallgató nem ment ebédelni. Senki. A jobb fej tanárok sem. Aznap délután már vezető hír voltunk a Szabad Európa Rádióban. Pár órán belül megjelent a rendőrség, a pártbizottság, a belügyes főelvtársak helikopterrel rohantak le Pécsre. Nagygyűlés, drámai hangú szpícsek, a szerencsétlenek tényleg azt hitték, hogy a jugoszláviai diáklázongások terjedtek át Magyarországra. Hiába keresték a felbujtókat, nem volt ilyen, együtt voltunk azok valamennyien. A lényeg, hogy másnapra lecserélték a konyhai személyzetét, hófehér munkaruhát húztak rájuk, sityakot a fejükre-, az étteremben húslevessel, rántott hússal, fejes salátával, meg zserbószelettel vártak bennünket. Az asztalokon damasztabrosz vakított, ruhaszalvétával bélelték a kenyérkosarakat. Néhány hónapig jó volt minden, aztán fokozatosan visszameneteltünk a kaszvadt menzavilágba. Ami egyébként - most már tudom - rendszersemleges. A cháksztrájk mégis jó buli volt, hónapokig adta a témát a pécsi kocsmák diákúri közönségének. Szerintem így vagyunk most valahogy a tandíjjal is. Ha most lennék Szegeden hallgató, biztosan ott nyüzsögnék a szegedi szervezők között, s mantráznám éjjel-nappal: legyetek ott minél többen, mert különben úgy fogunk kinézni, mint az operettszínészek, fölfogunk szórakozni, de egy kanyival sem visszük lejjebb a tandíj mértékét. Tegnap jó ha ezren jöttek össze a Dugonics téren - a harmincezerből. Ebbe nem fog beleremegni Hiller lába, meg a diákkocsmákban sem lesz téma a tüntetés, nemhogy hónapokra, de napokra sem. A hökösök már rég elmehettek volna Párizsba kurzusokat venni az ottani diákvezérektöl, hogyan kell tüntetést szervezni. Mert ennek is megvan ám a maga kultúrája, infrastruktúrája meg logisztikája. Azt mondják, a francia hallgatók képesek arra, hogy pár órán belül bármikor megszervezzenek egy több tízezres diáktüntetést. Egyébként alig van már olyan ország Európában, ahol még tartani tudja magát a tandíjmentesség. A hallgatói érdekérvényesítés szempontjából is erős Németországban tartományról tartományra haladva nyomják le a diákok torkán a hallgatói hozzájárulás keserű gombócait. Írországban, ahol tíz éve törölték el a tandíjat, a regisztrációs díj kúszik felfele megállíthatatlanul. De a legjobb állapotban lévő Svédországban is napirenden van már a kérdés. Úgy látszik, az európai színvonalú, versenyképes oktatási környezet kialakítása, fenntartása a nálunk nagyobb teherviselésü országokban is meggörnyeszti az államot. Ahogy silány menzakaja, alighanem most már tandíjvita is mindig lesz. S ha már így van, tényleg szóljon a mértékekről és az ellenszolgáltatásokról - akár az utcán is. Ám ahogy dolgozni, meg tanulni, tüntetni is csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Két év biztos kell az M43-as helyének föltárására AKÖSZ-revár a megyei múzeum A Móra Ferenc Múzeum „alvállalkozóként" is szívesen részt vesz az M43-as föltárásában, a feltételekről azonban tárgyalni kell. Az ásatás irányítására kijelölt szakszolgálat még nem kereste meg az intézményt, pedig az idő - és a politika - sürget. A régész igazgatóhelyettes szerint több munkát ad az M43-as, mint az M5-ös, mert a Maros mentén sokkal több lesz a lelet. Eddig a megyei múzeumok végezték el a sztrádák nyomvonalán a leletmentő munkát, áprilisban viszont a kormány létrehozta erre a célra a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot (KÖSZ|. Mivel a helyben talált leleteket mégis célszerű az ásatás közelében lévő múzeumnál tárolni és feldolgozni, és ezeknek az intézményeknek van elég "szakemberük is a munkára, van már példa arra, hogy a KÖSZ a helyi múzeummal, mint alvállalkozóval szerződött az ásatásra. Korábban az autópályák nyomvonalának föltárására szánt elég jelentékeny összegből a munka költségein túl jutott arra is valamennyi, hogy a múzeum felújítsa a felszerelését. Azok a múzeumok jobban állnak ma is, amelyek dolgozhattak Uyen ásatásokon. Ebből a pénzből - a közvetítő belépése nyomán - most kisebb rész jut a múzeumnak. A KÖSZ már a Móra Ferenc Mú- . zeumnál is tájékozódott az együtt- A megbízható megoldás működés lehetőségeiről. Horváth Szeged, Dorozsmai ut 48. Ferenc igazgató-helyettes erről azt mondta, tárgyalni kell, mert nem mindegy, milyen feltételekkel dolgoznak együtt. A KÖSZ az általa föltárt leletek „örökös tárolásáért" köbméterenként 250 ezer forintot kínált a múzeumnak, de erről is egyeztetni kell. Horváth azonban hangsúlyozta: a múzeum szeretne részt venni a munkában. A KÖSZ ezen túl még nem tett konkrét ajánlatot. Mint megtudtuk, azért, mert a NIF Zrt.-től még nem kapott konkrét megbízást az M43-as föltárására. Horváth Ferenc azt mondta, erre a munkára szerinte kell két év. Elsősorban azért, mert míg a Duna-Tisza közén elsősorban pásztornépek éltek, és ezek után kevés holmi maradt, a Tiszántúlon - és ezen a részen is - már a Krisztus előtti 6000-től huzamosabb ideig laktak emberek, akiket a földművelés helyhez kötött. Sokkal több lesz a lelet, mint az M5-ös helyén. B. A. SIMPLY CLEVER • EGYSZERŰEN NAGYSZERŰ Részletek: www.ikeszauto.hu Ai ön Skoda márkakereskedője: IKESZ Autó