Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-05 / 207. szám

SZERDA, 2007. SZEPTEMBER 5. • HIRDETÉS* 3 Ipari parkot álmodtak magyarországi dolgozóknak Pécskán Romániai munka 42 ezerért sfe^^Sjgj^s sr:;. .-"í^víj^jú^üTj -A f ' -s-m • h H ; 8 ; . . jMgf|j I mm/v^ tv " i [•Hl Nagyszentmiklóson egyre több cég kínál munkát II ^ \ M • Fotó: Gyenes Kálmán Átjárna-e ön dolgozni Aradra havi negyvenkétezer forintos fizetésért? Ezt a konkrét kérdést szegezték azoknak a munkanélkülieknek, akik egy romániai cég képviselőivel találkoztak a minap Battonyán. A makói munkaügyi központban egy nagyszentmiklósi gyár érdeklődött, de konkrét ajánlatot nem tett. Odaát egyre több munkáskéz kellene az új üzemekbe - nálunk megint nő az állástalanok száma. Egyelőre mégsem találtunk olyan embert, aki átjárna dolgozni. MUNKATÁRSAINKTÓL Már Makón is érdeklődött az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - vagy ahogy régi nevén még mindig sokan emlegetik, a Munkaügyi Központ - helyi irodájában egy romániai cég, azzal a szándékkal, hogy magyarországi, a térségben élő, és kinti alkalmazást, utazást vállaló munkásokat toborozzon. A társaság egyelőre még nem hirdetett konkrét álláslehetőséget, de ha hirdet, bizonyára lesznek érdeklődők: a térségben a szolgálat honlapján fellelhető első negyedévi adatok szerint 9,27 százalékos a munkanélküliség, több mint kétezren keresnek állást, és a munkanélküliségi ráta a múlt évi szerény csökkenést követően ismét emelkedőben van. A kérdés minden bizonnyal csak az lesz, milyen fizetést biztosít a vállalkozás. A makói iroda vezetője, Pető Klára lapunknak annyit mondott: az első romániai „fecske" egy háztartási gépeket gyártó, német tulajdonú cég, amelynek összeszerelő üzeme Makótól alig tizenhét kilométerre, Nagyszentmiklóson van. A vállalat szalag mellett dolgozó betanított munkások iránt érdeklődött. Pető Klára szerint ez jó hír, hiszen éppen a szakképzettséggel nem rendelkező, fiatal réteg az, amelyik nehezen talál állást - mindenekelőtt a nők, akiket jobbára csak varrodák keresnek. Azt azonban egyelőre nem tudni, pontosan mikor és milyen feltételekkel hirdetik majd meg a határon túli állásokat, illetve hány ember juthat így kenyérhez. Az irodavezető ezzel kapcsolatban annyit tudott mondani: rövidesen értesítik regisztrált ügyfeleik közül azokat, akiket a lehetőség érdekelhet. A romániai munkaadók számára az a kérdés, mi éri meg inkább: Románia belsejéből hozni munkásokat, vagy a határ túloldaláról, Magyarországról ? Nem csak Makó térségéből mennének az emberek dolgozni Romániába: a Békés megyei Battonyától tizenöt kilométerre, a határ túl oldalán lévő Pécska hamarosan induló ipari parkjába kifejezetten magyarországi dolgozókat szeretnének hívni. A lehetőségnek a húszszázalékos munkanélküliségtől sújtott viharsarki településen megörültek: több mint százan jelentkeztek még tavasszal az autókarosszériákat gyártó, olasz tulajdonú cég felhívására. A társaság azonban csak jövőre indítja a termelést, a kiválasztott tizenöt ember így egyelőre várni kénytelen. Nekik egyébként 400 eurós bért kínáltak, úgy, hogy autóbusz hozná és vinné őket mindennap. Odaát 150 euró a minimálbér. Amikor arra kértük a battonyai polgármesteri hivatalt, adják meg az egyik jelentkező telefonszámát, az ügyintéző azt mondta, a helyzet azóta változott, a pécskai cég egyelőre jegeli az ügyet. Hozzátette: egy aradi vállalkozással is tárgyaltak, ez a cég viszont konkrét ajánlattal jött: negyvenkétezer forintos havi fizetésért keres dolgozókat. Nem volt jelentkező, nyilvánvalóan a kicsi fizetés miatt. AZ ALLAM NEM ÖRÜLNE A Pécskán épülő ipari parkban az olasz befektetők által alapított, autókarosszériákban utazé Silmet Romania SRL az a cég, amely többek között Battonyán is érdeklődött. Aztán kiderült, a legálisan munkát vállaló számára nem olyan könnyen átjárható az uniós belső határ Nyugat-Románia és Dél-Kelet-Magyarország között: Karsai József battonyai polgármester szerint azért sem lett a kezdeményezésből semmi, mert a két ország között nincs munkaügyi megállapodás. A befektetőknek az lenne az érdeke, ha a munkaerő-áramlást megkönnyítő jogszabály születne, a román állam viszont inkább azt szeretné - és ezt adminisztratív eszközökkel próbálja keresztülvinni - hogy a külföldi tőke Románia belseje felé terjeszkedjen, mert arrafelé is sok a munkanélküli. A befektetőket az olcsó munkaerő, a barátságos közterhek, az olcsó ingatlanárak vonzzák Romániába - és a jó infrastrukturális ellátottság tartja őket a nyugati fertályon. Kóka írásban válaszolt Lázárnak a 47-es ügyében Akár idén is indulhat a négysávúsítás Akár az idei évvégén hozzáfoghatnak a négysávúsításhoz a 47-esen Kishomok és Kopáncs között, ahol évekkel ezelőtt abbamaradt a szélesítés. Vásárhely tehermentesítő útját pedig 2009-től építik meg - ígérte Lázár János polgármesternek írt levelében Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. MUNKATÁRSUNKTÓL „Hol tartanak a 47-es főút Hódmezővásárhely és Algyő közti szakasza négysávosításának és Vásárhely tehermentesítő útjának előkészületei?" Ezt a kérdést tette fel írásban Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek Lázár fános hódmezővásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő. A tárcavezető válaszában közölte: a 2007-2013 közötti közlekedésfejlesztési tervekben szerepel a 47-es főút megerősítése a Csongrád és Békés megyei szakaszon. Itt 11,5 tonnás teherbírású lesz a burkolat. Szintén szerepel a tervekben az AlgyőVásárhely közt félbeszakadt négysávúsítás befejezése, illetve a vásárhelyi tehermentesítő út megépítése. A burkolatmegerősítési munkálatok az ütemterv szerint 2008 második félévétől szakaszosan kezdődhetnek meg. A vásárhelyi tehermentesítő út építésével kapcsolatban zajlik a két leendő felüljáró engedélyezési tervének, illetve a teljes szakasz vízjogi dokumentációjának előkészítése. Az építése 2009 második felében kezdődhet. A szakminiszter a 47-es négysávúsításának befejezésével kapcsolatban leírta: az építési terv korszerűségét felülvizsgálták, az építési engedély is megvan már, a vízjogi létesítési terv hiánypótlása folyik. Most készítik elő a kisajátítási eljárást az érintett vasúti területekkel kapcsolatban. A terület régészeti feltárását is előkészítették, s folyamatban vannak a közbeszerzés előkészületei is. Az építési munkálatokat a területen akár már az idei év végén elkezdhetik, de jövőre biztosan, így a négysávúsítást 2009 közepére befejezhetik. Áramlások SULYOK ERZSEBET Egy aradi cég 42 ezer forintos havi fixért kínálna állást magyarországi munkavállalóknak. Az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen. Sokak álma arról, hogy az Unióban virtuálissá válnak az országhatárok, még akkor is távolinak tűnik, ha jövő januártól nekünk, mint schengeni országnak Ausztria felé már a személyi igazolványunkat sem kell megmutatnunk. Megállás nélkül autózhatunk át a határon, akárha Passaunál. Az országhatár tehát ebből a megközelítésből immár virtuális -de a többiből még korántsem. Erre szakosodott osztrák egészségügyi cégek Magyarországon toboroznak szakképzett ápolókat. Az itthoni ápolói fizetésekhez képest szép pénzért kínálnak munkát: idős embereket kell gondozni a lakásukon. A magyar szakápoló számára szép pénz mindazonáltal meg sem közelíti, amit hasonló képzettségű osztrák kollégája kér és kap hasonló munkáért. Azt sem. amit az osztrák kórház szakszemélyzete kap. De a sógorék azt mondják: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy kórházban ápoljuk az időseket, ha azok vannak olyan gazdagok, hogy megfizethessék az otthoni ápolást. Ha nem hazai szakápolót, akkor olcsóbb külföldit. Magyart például. Es megcsinálják a kölcsönösen előnyös üzletet. Lényegileg ugyanez a helyzet a síparadicsomi idénymunkásokkal, általában a vendéglátásban és még jó pár munkaterületen. Ezrek hétköznapi természetességgel vállalnak munkát - Ausztriában, Angliában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, ki hol. De közel se dolgozik annyi magyar szerte Európában, mint amenynyi román. A dél-európai államokban százezerszámra vállalnak munkát. Hogyne, amikor hazájukban maximum 400 eurót fizetne nekik az olasz autókarosszéria-gyártó, az olaszországi anyavállalat meg ennek a többszörösét - bár kevesebbet, mint az olasz szakinak. Mindennek pedig az a veleje, hogy jó, jó, ha az országhatárok virtuálisak, szerte Európában, de amíg megmaradnak szegénynek egyes országok a gazdagabbak mellett, addig mindig lesznek - virtuálisabhak. Jó, jó, hogy Románia rohamlépteket tesz, mert túl messziről kellett indulnia. De amíg a háztartási gépeket összeszerelő német cég sokkal kevesebbet fizet Nagyszentmiklóson, mint - teszem - Brémában, addig a munkaerő Brémába fog tartani. Magyarországról. És Romániából. Nyugdíjas doktorok fenér köpenyben Hamarosan nyugdíjba mehetne a Csongrád megyei háziorvosok harmada - elérik a korhatárt. Ha megtennék, az alapszintű betegellátás bajba kerülne. Pár éven belül ez könnyen bekövetkezhet, ha nem teszik sürgősen vonzóbbá a szakmát. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint az év végéig az ország háziorvosainak 25-27 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt, de a szakma átlagéletkora is igen magas: 55-57 év. Csongrád megyében is elöregedőben van a háziorvosi szakma: ha minden nyugdíjaskorú családorvos visszavonulna a munkából, a praxisok nagyjából harmadára kellene új szakembert találni - tudtuk meg Szilárd Andrástól, a Csongrád Megyei Háziorvosok Egyesületének elnökétől. A Tápén praktizáló elnök szerint Szegeden sok nyugdíjas kollégája dolgozik - akár hetven-nyoolcvanévesen is. Az elöregedést hosszú évek óta érzékelik, ami ellen már legalább öt évvel ezelőtt valamiféle intézkedési tervet kellett volna kidolgoznia a döntéshozóknak. Mivel ez nem történt meg, az elnök úgy véli, pár éven belül tömegével lesznek betöltetlen háziorvosi állások. Már most is van néhány a megyében. Egyelőre csak a kistelepüléseken fordul elő, hogy évekig üres marad egy-egy státus, de idővel ez a folyamat akár a városokba is begyűrűzhet. Ha pedig nem lesz elég háziorvos, az ellátási területeket összevonhatják, ami a várakozási idő növekedésével jár. Ezért - a kórházi várólisták hatásához hasonlóan - sokan dönthetnek úgy: inkább olyan orvost keresnek fel, ahol nem kell várni, még akkor is, ha fizetni kell az ellátásért. ' Az elnök szerint az elöregedésért és az utánpótlás hiányáért főként az okolható, hogy a hazai egészségügyben dolgozni - akár háziorvosként, akár szakorvosként - jelenleg nem vonzó az orvostanhallgatók számára. Egy felmérés szerint kilencven százalékuk legfeljebb a szakvizsgáig hajlandó itthon maradni, aztán a jobb feltételek miatt nyugatabbra vándorol. Ennek megakadályozásához jóval magasabb szintű anyagi megbecsültségre és egy életpályamodell kidolgozására lenne szükség. Ez utóbbi tervezhetőséget biztosítana a fiatal orvosok számára - a jelenlegi bizonytalansággal, perspektívátlansággal szemben. T.R. MUNKA, AMIG BÍRJA . - Érzékeljük ugyan a háziorvosi szakma elöregedését, a gyatra nyugdíjlehetőségek miatt azonban szinte mindenki addig dolgozik, amíg csak bírja - mondja Hajnal Ferenc, az SZTE családorvosi intézetének vezetője. A professzor szerint az orvosi képzést nyújtó egyetemi városok közelében nem annyira az elöregedés, mint inkább a külföldi munka miatti elvándorlás okozhatja majd a legnagyobb problémát az ellátásban. W Az l Operaház* FANTOMJA koncertturné Szegeden! •H^^^V 2007. szeptember 26., 20 óra JAY' ^^^ Előfizetőinknek: csak 3990 Ft Előfizetői jegyek kaphatók a Délmagyarország és a Délv ilág ügyfélszolgálati irodáiban: Szeged, Kölcsey u. 5., Szabadkai út 20., Hódmezővásárhely, Szegfű u. l-l,,, Makó. Szegedi u. 9-1}.. Szentes, Kossuth u. S. Információ: 06-80/821-821 (ingyenes) vagv 62 567-857 DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG