Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-04 / 206. szám

KEDD, 2007. SZEPTEMBER 4. • KAPCSOLATOK* 15 Szávay Ágnes (képünkön) tovább szár­nyal az év utolsó Grand Slam-torná­ján, az ameri­kai nyílt te­niszbajnoksá­gon: 1 óra 44 perc alatt, két játszmában legyőzte az ukrán Julija Vakulenkót, ezzel pályafu­tása eddigi legnagyobb si­kerét aratva bejutott a leg­jobb nyolc kö­zé egyesben. A 18 éves solt­vadkerti tehet­ség rosszul kezdett, hi­szen riválisa rögtön elvette az adogatását, hozta a saját­ját, így 2:0-ra elhúzott. Ek­kor azonban a világranglistán 31. Szávay pil­lanatai követ­keztek, ki­egyenlített, és 43 perc alatt besöpörte a nyitószettet. Parádézott az MTK a Zalaegerszeg ellen MUNKATÁRSUNKTÓL A labdarúgó Soproni Liga hetedik fordulójának zárótalálkozóján az otthon játszó MTK egygólos hátrányból fordítva, a második félidő hajrájában parádésan futballozva, kiütéses vereséget mért a Zalaeger­szegre. A fővárosi kék-fehérek (15 pontot szereztek eddig] a tábláza­ton feljöttek a listavezető Honvéd mögé a második helyre, míg a ZTE (11) maradt a hetedik. MTK-ZALAEGERSZEG 4-1 (l-l) Budapest, Hidegkúti-stadion, 1000 néző. Vezette: Bede. Gólszerzők: Urbán (22.), Bori (75.), Kanta J. (86.), Szabó Á. (90.), ill. Pekic (13.). Holnap 18 órakor: ASA-HNKC-Óbudai Goldberger Kötelező a győzelem kezésünk azonban nem állt ösz­sze, lehettünk volna agresszívab­bak, és az összhang sem dicsér­hető maradéktalanul. Még akad javítanivaló. És ezt már szerdán 18 órától megkezdhetik Wolfék, ekkor az Óbudai Goldberger SE látogat a Hódtói Sportcsarnokba. A felké­szülés során már találkozott egy­mással a két gárda, akkor az ASA-HNKC 33-28-ra nyert, az ujoncrangadón viszont a Gold­berger bizonyult jobbnak, 28-21 -re verve a Derecskét. - Ki kell mondani: kötelező a győzelem - jelentette ki Rapatyi. ­A legjobb együtteseket leszámítva a hazai mérkőzéseinken muszáj nyernünk. Azért nem lesz köny­nyű, az óbudaiaknak rendkívül kellemetlen a játékstílusuk, sok borsot törhetnek az orrunk alá, a bejátszásokat, a betöréseket eről­tetik, általában ezekből eredmé­nyesek. De érvényesítve a papír­formát, be kell gyűjtenünk a kct bajnoki pontot. Egy magabiztos siker a hétvégi, Derecske elleni idegenbeli meccsünkre is jóté­kony hatással lehet. I.P. Tanévnyitó Skate Night MUNKATÁRSUNKTÓL A nyári szünet után ma 19 órakor újabb görkorcsolyás este követke­zik Szegeden, azaz újból hódít a Skate Night. A Tornádó Team Kor­csolyázó Sportegyesület szervezésében minden valószínűséggel népes csapat indul. A bukósisak használata kötelező, csak így lehet részt venni az eseményen. ros küzdelme­ket is tekintve még nem vesz­tett szettet a torna során. Következő ellenfele, az elődöntőbe ju­tásért, a negye­dik helyen ki­emelt Szvetla­na Kuznyeco­va lesz. Nyolc napja éppen ők játszották a New Haven-i torna fináléját, az első szettet megnyerte a magyar játé­kos, később vi­szont hátsérü­lése miatt fel kellett adnia a meccset. A második felvonást is­mét Szávay kezdhette, fej fej mellett ha­ladtak, így 5:5-tel indul­hattak a játsz­ma hajrájá­nak. A követ­kező, rendkí­vül fontos játé­kot hozta Szá­vay, Vakulen­ko azonban ki­egyenlített, így jöhetett a rövi­dítés. A ma­gyar klasszis keze nem re­megett meg, sőt, villám­gyorsan 6-1-re elhúzott, ezzel öt meccslabdá­hoz jutott, s egy óriási szer­vával már első lehetőségét ki­használta. Szávay az egyes és a pá­EREDME­NVEK Női egyes, nyolcaddön­tő: Szávay Ágnes-Julija Vakulenko (ukrán) 6:4, 7:6 (7-1), Kuznyecova (orosz, 4. ki­emelt)-Aza­renka (fe­hérorosz) 6:2,6:3. Az ASA-HNKC NB l-es női ké­zilabdacsapata holnap 18 óra­kor játssza idei első hazai baj­noki mérkőzését. Az ellentél az egyik újonc, az Óbudai Gold­berger SE lesz. Az ASA-HNKC a pontvadászat egyik éremesélyesének, a Debre­cennek a vendégeként vereséggel (29-35) kezdte a 2007/2008-as bajnokságot. Emiatt nem lehet­nek csalódottak a kék-sárgák, a találkozó favoritja egyértelműen a Loki volt. - A hatgólos különbséget kicsit sajnálom - árulta el Rapatyi Ta­más, a Vásárhely trénere -, sze­rettük volna kevesebbel megúsz­ni, és volt is rá sanszunk. De nem a gólkülönbség volt a fontos ezen a mérkőzésen, hanem az, mennyire tudjuk gyakorolni az általunk elképzelteket. A táma­dójátékunkra nem lehet panasz, hatékony volt, huszonkilencszer találtunk be az egyik legjobb ma­gyar együttes kapujába. A véde­Hornyák alig változott az évtizedek alatt Fotó: Karnok Csaba Nagyapaként túl az ötvenen Hornyák Béla 1956. április 23-án Budapesten született. A KSI-ben kezdett el futballozni, később játszott az Egyetértésben, a Váci Hír­adásban, az MTK-ban, a Kossuth KFSE-ben, a Rába ETO-ban, vé­gül pedig a Szeol AK-ban. Pályafutása alatt 130-szor védett NB l-es találkozón. Legnagyobb sikerének a Szegeddel elért 9. helyet tartja (1983/84), de büszke a Rábával szerzett bajnoki címére is (igaz, az 1980/8l-es évadban csak egyszer szerepelt), valamint arra, hogy 1976/77-ben utánpótlás-, majd olimpiai válogatott volt. 1987-től trénerkedik, az MTK-nál kezdte utánpótlás kapus-edzőként, majd 91 -tői Garami József invitálását elfogadva Újpestre, a lilák felnőtt­csapatához került. Az 1998-ban szerzett bajnoki cím után Duna­keszire vezetett az útja, ahol előbb Glázer Róberttel, majd Détári Lajossal dolgozott. A REAC-nál 2000-ben kezdte munkáját, az első csapatnál másod- és kapusedző, illetve a ligacsapat trénere. Két gyermek édesapja: Bettina lánya 27, Tamás fia 16 esztendős. Ben­ce unokája 3 hónapos. ság helyett az annál lényegesen erősebb NB III-ban futballozha­tunk. - Pályafutásának legszebb emlékei Szegedhez kötik. Me­lyik meccsre gondol vissza a legszívesebben 1 - Nehezet kérdezett, hiszen több is akad. De ha mindenkép­pen ragaszkodik az egyhez, akkor az 1983. augusztus 20-án leját­szott Újpest ellenit említeném. Az SZVSE stadionjában még a fákon is lógtak az emberek, nem Hornyák Béla két évtized után tért vissza a Tisza-parti stadionba Pelé ellen is futballozott LABDARÚGÁS A '80-as években a szegedi kö­zönség egyik kedvence volt Hor­nyák Béla, a Szeol AK labdarú­gócsapatának kapusa. A napok­ban a REAC II. gárdájának edző­jeként tévedt régi sikereinek színhelyére. Sem a látvány, sem együttesének eredménye nem dobta fel. - Mikor járt legutóbb a Felső Ti­sza-parti stadionban 7 - kérdez­tem az egykori kapustól a REAC ligacsapatának balul sikerült mérkőzését követően. - Húsz évvel ezelőtt. Ahogy be­léptem a stadionba, az öltözőfo­lyosóra, azonnal megállapítot­tam: itt aztán semmi sem válto­zott. Sajnos... A műfüves pálya tényleg remek, de azt nem szá­mítva, alaposan le van pukkanva a létesítmény. Mintha megállt volna az idő. - Öt teljes évadot húzott le a Szeol AK, majd a fúziót követő­en a Szeol-Délép SE kapusa­ként. Tartja a várossal, egykori csapattársaival a kapcsolatot 7 - Hála istennek nem vagyok időmilliomos, így csak akkor já­rok itt, amikor az éppen aktuális csapatom Szegeden játszik. Erre pedig nem sűrűn volt precedens. Kozma Zolival rendszeresen be­szélünk telefonon, a többiekkel pedig akkor, amikor összefutunk. Bár tősgyökeres pesti vagyok, Sze­ged is a szívem csücske. Napra­kész vagyok az ott folyó sportból, különösen örültem a Pick bajnoki aranyának. Ezúton szeretnék gra­tulálni régi barátomnak, Lele Ambrus ügyvezető elnöknek. -A szép emlékekbe most bele­rondított a Tisza Volán SC. Gondolom, nem lehetett kelle­mes élmény megélni a 7-1-es vereséget... - Ne gondolja, hogy tragédia­ként fogom fel a kiadós zakót. Eleve a legerősebb NB III-as cso­portba kerültünk, azon belül pe­dig az egyik legjobb csapattal ját­szottunk. Ne tűnjön magyaráz­kodásnak, de ha 1-0-s hazai ve­zetésnél megadja javunkra a bíró a nyilvánvaló tizenegyest, talán megússzuk kisebb veréssel. De nem ezen múlt, nagyon jó csapa­ta van a Volánnak. Az eredmé­nyek nem érdekelnek, azt szeret­ném látni, hogy fejlődnek fiatal­jaink. Örülök, hogy a ligabajnok­beszélve a környező házak erké­lyeiről. Akkor kerültünk vissza az NB I-be, a lilák ellen rajtol­tunk. Telt ház, 14 ezer néző előtt 4-1-re győztünk. Büszke voltam, vagyok, hogy tagja lehettem an­nak a nagyszerű csapatnak, kö­zösségnek. - Köztudomású, hogy bohém természettel áldotta meg a sors. Egy kis ugratásért, viccért nem kellett soha a szomszédba men­nie. Hallhatnánk egy szalonké­pes sztorit7 - A győztes meccsek után rend­szeresen felbukkantunk a szegedi éjszakában. Egy ilyen után „beug­rottunk" a Tisza Szálló bárjába. Jó volt a hangulat, hajnal egy óra felé már az asztalon táncoltunk. Kapustársammal, Újhelyi Pistá­val odaültünk a dobokhoz, ver­tük, ahogy bírtuk, majd elkiáltot­tam magam: „Gyerekek, nem tudtok egy jó zongoristát is?" Hogy mi ebben a poén? Az, hogy tőlünk tíz méterre az egyik asz­talnál ismerősével Antal Imre ült... Miután kikacagta magát, megkérdezte, egészen véletlenül nem futballisták vagyunk-e... -Annak idején a színészi kva­litását két filmben is csillogtat­hatta. Egy hazai, és egy nemzet­közi klasszikusban. - Először 1974-ben a Régi idők focijában szerepeltem, én voltam Sebestyén, a középcsatár, majd 77-ben az MTK-pályán forgatott Menekülés a győzelembe című filmben a német válogatott egyik játékosaként kaptam statiszta szerepet. Emlékszem, MTK-s csa­pattársam, Kovács Béla a forgatás alatt piszkosul rátartott Petének, a foglyokból álló gárda legjobbjának lábfejére, szegény alig tudott rááll­ni. Csakhogy neki ollózó mozdu­lattal kellett a kapunkba találni, de hát képtelen volt elrugaszkodni a talajról. A moziban persze min­denki csodájára járt a remek góljá­nak, de azt csak mi, azok, akik részt vettünk a forgatáson tudtuk, hogy nem a világ valaha élt leg­jobbja, hanem a dublőre rúgta. - Elégedett az életével 7 - Nincs okom panaszra, azt csinálom, és abból élek, amit szeretek. Persze boldogabb len­nék, ha jobb lenne a futballunk. Pesszimista vagyok... Ahhoz szemléletváltásra, meg pénzre lenne szükség. Ameddig ilyen stadionokban rúgják a srácok a labdát, mint a szegedi, csodát senki se várjon. SZÉLPÁL LÁSZLÓ A díjhajtásban a német bíró arcátlanul lepontozta Hódi Károly kicsit csalódott A tavalyelőtti két világbajnoki ezüstérem egyikét bronzra váltot­ta a szegedi kettesfogathajtó, Hódi Károly. Az egyéni helyezésével elégedett, de csapatban aranyra számított, ezért csalódottnak ér­zi magát. Az elmúlt hét végén a lengyelországi Warkában találkoztak a világ legjobb kettesfogathajtói. Köztük a magyar válogatott is, amelynek a világbajnok Lázár Vilmos mellett a tavalyelőtti salzburgi világese­mény egyéni és csapat ezüstérmese, a szegedi Hódi Károly is tagja volt. A magyar csapat harmadik versenyzője, a nagyon rutinos Nyúl Zoltán volt. Mint arról beszámoltunk, egyéniben Lázár ismét vissza­hódította a trónt, ugyanakkor Hódi Károly egy hellyel lejjebb állt a do­bogón. A csapat megőrizte két évvel ezelőtti második helyét. A szegedi fogathajtó tegnap már hazafelé tartott, s út közben kap­tuk telefonvégre. Természetesen a négy nap történetére voltunk kí­váncsiak. - Beismerem, a díjhajtásnál elkövettem egy pontatlansági hibát, azonban a német bíró olyan arcátlanul lepontozott, hogy a pártatlan közvélemény is felháborodott miatta - mondta a Szegedi Fesztivál LK versenyzője, majd így folytatta: - Ha ezzel nem is sikerült neki War­necket egyéniben aranyéremhez segíteni, ez mindenképpen a német csapat győzelmét hozta. így a negyedik helyen vártam a maratonhaj­tást. Véleményem szerint ebben a versenyszámban várakozáson felü­li teljesítményt nyújtottak a lovak. Végül a nyolcadik helyet szerez­tem meg, s egyéniben a második helyen vártam az akadályhajtást. Csapatban azonban egy hellyel lejjebb csúsztunk. Az akadályhajtás szenzációsan jól ment. Hibátlant akartam teljesíteni, azonban olyan nehéz pályát épített a német bíró, hogy csak egyetlen, az alsó régió­ban helyet foglaló versenyző tudott hibátlant teljesíteni. Megfogad­tam magamnak, nem ütöm meg a lovakat. Ezzel a gondolattal pedig úgy et voltam foglalva, hogy túlléptem az időt. A végső helyezésekben tizedmásodpercek döntöttek, például a másodiktól mindössze egyet­len, míg az aranyéremtől kilenc tizedre voltam lemaradva. Hódi Károly elárulta, kissé csalódott. Bár ha egyéniben a világbaj­nokság megkezdése előtt felajánlják a bronzérmet, gondolkodás nél­kül elfogadja. Csapatban viszont aranyban reménykedett. A szegedi fogathajtó csalódottságát bizonyítja, hogy az év utolsó versenyén, az izsáki bajnoki fordulón való részvételről még nem döntött. SÜLI JÓZSEF *• r­** -Sí i »t '.Mge Hódi (balról) jól kezelte a gyeplőt Lengyelországban

Next

/
Thumbnails
Contents