Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-29 / 228. szám

SZOMBAT, 2007. SZEPTEMBER 29. •AKTUÁLIS" 3 A Ro-La 476 eurós árával nem versenyképes a 12 eurós matricával szemben Fotó: Karnok Csaba NEHEZ TEHERGEPJARMUVEK UTAN FIZETENDŐ ÚTDÍJAK EURÓPÁBAN 4-es kategóriájú tehergépjárművek Magyarország 3000 Ft/nap Románia 1500 Ft/nap Magyarország 8 Ft/km Nagylaktól Hegyeshalomig 8 Ft/km Németország 35 Ft/km Szerbia 40 Ft/km Szlovénia 40 Ft/km Horvátország 40 Ft/km Olaszország 40 Ft/km Szlovákia 50 Ft/km Csehország 50 Ft/km Ausztria 75 Ft/km Svájc 88 Ft/km Ar adatok hozzávetőlegesek, hiszen több országban autópálya- vagy aiagútszakaszért kell fizetni, itt átlagoltuk a díj ellenében használható távolságokat. Forrás: DM-gyüjtés is tett. Persze tudni kell, 40 ezer kamionos forgalmunkkal szak­mai tanulmányok állításai alap­ján évente négymilliárdos kártól óvjuk a hazai útjainkat - mondta a Hungarokombi Kft. igazgatója. A helyzet reális ismeretéhez tudni kell: vasúti síneken a há­rom szerelvény egy nap legfel­jebb 66 kamiont szállíthat, pedig DM-grafika nem ritka, hogy 24 órán belül 2000-2500 szerelvény is áthalad a nagylaki határátkelőnél. Tom­csányi szerint az áldatlan állapot rendezése folyamatban van, in­formációi szerint 2009-től foko­zatosan hazánkban is bevezetik az úthasználatért fizetendő kilo­méterdíjat. Makói fuvarozók egybehang­A SZEMTELEN 0LCS0SAG ' | Sokak szerint a vámterhek felsza­badulása mellett ez, a szemtelen olcsóság a másik fő oka annak, hogy Magyarországon keresztül, kamionokkal szállítják azt az áru­mennyiséget, amit a világ más pontjain hajókon, de legalábbis vasúton juttatnak el A pontból B pontba. A környező országok közül egyedül Romániában van a magyar rendszerhez hasonló, a tehergép­kocsik számára korlátlan haszná­latot biztosító útdíj, ami most ugyan még olcsóbb a magyar matricánál, de információink szerint heteken belül jócskán megemelik az árakat. zóan vallják: Románia és hazánk olcsó útdíja miatt szárnyal a köz­úti spedíció. Szerbiában és a volt délszláv államokban a nálunk rossz emlékű kapus rendszer működik, azaz szakaszonként különböző díjakat kérnek a sofő­röktől, aminek a nagysága a D4-es kategória esetében kilo­méterenként átlagosan 70-80 fo­rinttal számítható. Érdekes mód a legolcsóbbak között van a né­met pálya díja, ami 35 forintnyi eurocent kilométerenként. I. SZ. jjj jjk Wm $ 1 1)1; Útügyi csapda SULYOK ERZSÉBET Alii szegény, az a legszegényebb. Az ősrégi szólásmondás közhely­igazsága még a 21. században is eleven. Hogyan van az, hogy a gazdagabb és a szegényebb uniós országok közötti szakadék min­den ellenkező szövegélés és jó szándék ellenére csak növekszik ? Nézzük például az útügyet! Szerintem Nyugaton meg sem le­het igazán érteni, miben áll a mi problémánk. Az autósztrádák­kal dús Ausztriában vagy Németországban, ahol a mienkhez ké­pest nagyon magasak az úthasználati díjak, és nagyjából ekkora a forgalom, vagy nagyobb, kétlem, hogy megértenék, miért átkoz­zuk például mi itt, a déli végeken az átmenő kamionforgalmat. Hiszen át kellene látniuk, hogy nálunk egyszerre kell utat építe­ni, az új utakra megcsinálni a terhelésarányos díjfizetési rend­szert - de mire ez meglesz, addig az összes létező utunk tönkre­megy, és megint építeni kell. Mit csinálnak ezek ott a Balkán ka­pujában ' - kérdezhetik tanácstalanul. Igazuk is van, meg nem is. Érthetetlen, mondhatnánk, hogy Ro­mánia és Bulgária csatlakozása előtt miért nem tudtuk, hogy ránk fog zúdulni a kamionforgalmuk. Miért nem léptünk időben ? De mi az értelmes lépés• Hát a „rendes" úthasználati díj. Alig nyolc forintot fizet kilométerenként a Nagylaknál be-, Hegyesha­lomnálkilépő román kamionos itt, Ausztriában meg 75-öt! Csak­hogy: emlékszünk, amikor ebben az évben bizonyos főútvonal­szakaszokra útdíj lett, bizonyos hazai szállítmányozók miként káromkodtak ? Nos, ahol út sem volt eddig, évtizedeket vártunk rá, mint itt a déli országrészben, ott nehéz rögtön európai haszná­lati árakat rátenni. Politikailag kockázatos. Az Unió majd „megvédi" a politikai döntéshozókat: előírta, hogy 2009 júliusától a 3,5 tonna fölötti járműveknek, 2009 júliusától pe­dig a személyautóknak is kötelező lesz úthasználati díjat fizetni. Hurrá, mondanánk, főként mi itt, a 43-as út mellett szenvedők. Ke­vesebb lesz majd a kamion, ha drágább lesz mifelénk közlekedni. Csakhogy: nekünk is drágább lesz, nemcsak a délebbi-keletebbi or­szágok kamionjainak. Aztán meg: tudják mennyibe kerül kiépíteni az elektronikus útdíjrendszert: Ami a használattal arányos díjfize­tést lehetővé teszi? Tessék megkapaszkodni: majdnem 70 milliárd­ba. Pluszban jön hozzá az ellenőrzése - most dobta vissza a közbe­szerzések tisztaságán őrködő testület az ötévi szolgáltatást 32,5 mil­liárdra taksáló tendert. Ez elképzelhetetlenül sok pénz. Számítások szerint viszont évente legalább 40 milliárdot veszítünk azon, hogy kamionok ez­rei teszik tönkre az útjainkat, plusz évi 7 milliárdtól esünk el, mert kamiononként mindössze napi 3 ezerért teszik ezt. Mit várhatunk7. Előbb-utóbb többet fizetünk az akkor már tönkretett utak használatáért, azaz fizetni fogunk ezek újjáépíté­séért is. Európa közben elszáguld mellettünk. Es az útügy csak egy a sok között, mintegy - állatorvosi ló. Osztrák bírák az ítélőtáblán Osztrák bírák küldöttsége látoga­tott tegnap Szegedre. Az ausztriai ítélőtáblák delegációja találkozott Lomnici Zoltánnal, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökével, va­lamint tanulmányozta a Fővárosi, a Debreceni és a Szegedi ítélőtábla munkáját. A Szegedi ítélőtáblán Heidrich Gábor, a táblabíróság el­nöke és Maráz Vdmosné, a bünte­tőkollégium vezetője tájékoztatta a vendégeket a szegedi táblabíró­ság ítélkezési gyakorlatáról. ítéletet hirdetett a Szegedi Városi Bíróság Pénzbüntetés a paprikavezérnek Csak a fogyasztó megtévesztésé­nek vétségében találták bűnös­nek Bartos Andrást, a Szegedi Paprika Zrt. vezérigazgatóját, ezért 700 ezer forintos pénzbün­tetésre ítélték. Ártalmas közfo­gyasztási cikkel nem élt vissza ­a nem jogerős ítélet szerint. A vádhatóság az első- és másod­rendű vádlott ellen felfüggesztett börtön-, a harmadrendű vádlot­tal szemben pedig pénzbüntetés kiszabását kérte tegnap az úgy­nevezett paprikaper utolsó tár­gyalási napján. A februárban kezdődött perben a Szegedi Pap­rika Zrt. vezérigazgatóját, Bartos Andrást és két társát folytatóla­gosan elkövetett, ártalmas közfo­gyasztási cikkel visszaélés bűn­tettével és folytatólagosan elkö­vetett fogyasztó megtévesztésé­nek vétségével vádolták. Az ügyész álláspontja szerint a cég vezérigazgatója és két társa, az üzletágvezető, valamint a gyár­tásvezető annak tudatában dön­tött egy húsztonnás tétel forga­lomba hozataláról, hogy tisztá­ban voltak vele, az károsítja a fo­gyasztók egészségét. Ugyanakkor a vádlottak bűn­cselekmény hiányában történő felmentését javasolta Zamecsrük Péter, az elsőrendű vádlott ügy­védje. Védőbeszédében kifejtette: nem bizonyítható minden kétsé­get kizáróan, hogy a vád szerinti tétel rákkeltő aflatoxintartalma meghaladta az egészségügyi ha­tárértéket, a kilónkénti 5 mikro­grammot (a laboratórium 4,8-szá­zalékot mért, plusz-mínusz 25 százalékos hibahatárral). Az áru csomagolásán pedig jogosan használták a cég bejegyzett véd­jegyét, hiszen a fűszerpaprika-őr­leményt a normáknak megfelelő­en Szegeden állították elő. A Szegedi Városi Bíróság Bar­tos Andrást és társait az ártal­mas közfogyasztási cikkel vissza­élés bűntettében bizonyítottság hiányában felmentette. A másik vádpontban, a fogyasztó megté­vesztésének vétségében 1uhász Zsuzsa bíró 700 ezer forintos pénzbüntetést rótt ki a vezérigaz­gatóra, a másodrendű vádlott­nak, Huszka Tibor üzletágveze­tőnek pedig 240 ezer forintot kell fizetnie, a harmadrendű vádlot­tat felmentették. A Szegedi Pap­rika Zrt.-t mint jogi személyt tíz­millióra büntették, azzal az in­doklással, hogy vagyoni előnye származott az elkövetett bűncse­lekményből. Garamvölgyi Balázs ügyész az ítélet megalapozatlan­sága miatt nyújtott be fellebbe­zést, az első- és másodrendű vád­lott védője felmentés érdekében fellebbezett. Az ítélet nem jog­erős. F. K. Ausztriában tízszer ennyibe kerül az úthasználat a kamionosok számára Olcsók a magyar utak Háromezer forintért átszelhe­tik hazánkat a külföldi kamio­nok. A környező országokban ennek hat-nyolcszorosát fizet­tetik meg a szállítmányozókkal. Sokak szerint ez a 43-as főúton tapasztalható közúti teherfor­galom megháromszorozódásá­nak egyik oka. Nagylaknál na­ponta 2000-2500 kamion lép be Magyarországra. Tizenkét euró, annyi, mint há­romezer forint - azaz egy tisztes­séges adag egy út menti magyar csárdában, az osztrák autópá­lya-megállókban pedig egy porció kolbász és üdítő ára. Ennyibe ke­rül az az autópálya-matrica, ami­vel a kiállításától számított 24 órán belül korlátlanul darálhat­ják hazánk egyre katasztrofáli­sabb műszaki állapotba kerülő közútjait az úgynevezett D4-es kategóriájú, azaz 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek. Számoljunk: Nagylaktól Hegyes­halomig az út 388 kilométer, te­hát kilométerenként 7,7 forintos áron utazhat a román, bolgár és török áru Nyugat-Európába - és vissza. Csak összehasonlítás­képp: Ausztriában 75, Svájcban pedig 88 forintnyi valutát kémek kilométerenként az utak haszná­latának fejében. - Magyarországon csak útdíj van, úgynevezett úthasználati dí­jat nem kell fizetnie a legnehezebb kamionszerelvények után sem ­mondta lapunknak Tomcsányi István, a Ro-La szállítást kivitele­ző Hungarokombi Kft. igazgatója. - Az uniós csatlakozásunk egyik következménye a mostani állapot, ami viszont rendkívül hátrányos helyzetet teremtett a közúthoz ké­pest számos szempontból kedve­zőbb megoldást jelentő vasúti te­herjármű-szállítás, a Ro-La szá­mára. Bár a napi három vonatpá­runk 90 százalékos kapacitással működik, 476 eurós, azaz 120 ezer forintos árunkkal nem tu­dunk versenyképesek lenni a 12 eurós matricával szemben. A vo­natok Ausztriába, a Linz melletti Welsig szállítják a kamionokat. Épp ezért idén 900 millió forintos támogatásra volt szükségünk, amit a hazai költségvetés lehetővé Főként a kisgyerekek és szüleik mennek az orvoshoz Meghozta az ősz a náthát is Az utóbbi hetekben egyre több köhögő, orrot fújó, lázas pá­ciens keresi fel a szegcdi és a környező települések háziorvo­sait. Influenzajárvány ugyan egyelőre nincs, a felső légúti megbetegedések száma azon­ban megugrott. - Az iskolakezdés után egy hét­tel, azaz nagyjából két hete érez­zük a betegforgalom növekedé­sét. Főleg a kisgyerekes szülők jönnek, mert jellemzően a böl­csisek, ovisok, kisiskolások „vi­szik haza" a fertőzést - mondta el Fekete Judit, a szegedi Debre­ceni utcai rendelő egyik házior­vosa. A betegek egy része szédü­lésre, hányásra, hasmenésre és magas lázra, a másik részük kö­högésre, torokfájásra panaszkod­va keresi föl - de többségük egy hét alatt meggyógyul. A doktor­nő megjegyezte: mivel Pestről olyan hírek érkeznek, hogy ott sok a tüdőgyulladásos szövőd­mény, a betegséget mindenképp ki kell kúrálni. Hozzátette: a ko­molyabb bajok elkerülése érde­kében azoknak az idősebb, kró­nikus betegségben szenvedő pá­cienseknek is időszerű lenne új­raoltatnia magukat tüdőgyulla­dás ellen, akiknek védettsége mostanában „jár le". A hűvös idő beálltával és az is­kolakezdéssel Kormányos Szilvia makkosházi rendelőjében is megnőtt a forgalom, nagyjából a Főleg a kisgyerekes szülők keresik fel csimotáikkal az orvosi rendelőt negyedével. Mint a doktornő el­mondta: legtöbbször antibiotiku­mos kezelésre van szükség, ugyanis szinte minden második beteg tüszős mandulagyulladás­sal érkezik hozzá - ilyenkor a gyógytea és a vitamin már nem elég. Tőle is leginkább a fiatal fel­nőttek kérnek segítséget. - Nálunk két hete volt egy na­gyobb beteghullám, akkor nagy­jából másfélszer annyi beteg gye­reket hoztak, mint most - tájé­koztatott Kovács Julianna bordá­nyi gyermek háziorvos. A kiseb­bek is torokfájásra, köhögésre panaszkodtak, de legtöbbjüknek elég volt a pihenéssel ötvözött tea- és vitaminkúra. A doktornő­től már sokan érdeklődtek az inf­Fotó: Miskolczi Róbert luenza elleni vakcinák felől is, ezeket ugyanis még a „szezon" előtt - azaz október és január kö­zött - érdemes felvenni a megfe­lelő védettség érdekében. T. R. HÉTFŐTŐL FIGYELIK AZ INFLUENZÁT - Egyre nagyobb arányban fordulnak elő a teljes dél-alföldi térségben a felső légúti megbetegedések, de járványról nem beszélhetünk - tudtuk meg Tom­bácz Zsuzsannától, az ÁNTSZ régiós járványügyi főosztályvezetőjétől. A főorvos elmondta: a megbetegedésekről pontos adataik csak jövő héttől lesznek, októ­bertől ugyanis beindul a térségben is az influenzafigyelő szolgálat.

Next

/
Thumbnails
Contents