Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-28 / 227. szám

PÉNTEK, 2007. SZEPTEMBER 28. "AKTUÁLIS* 5 Romokban hever az újszegedi li­get közepén a Vigadó. A magán­tulajdonban lévő ingatlan még megmaradt része többször ki­égett. A tervek már készülnek. Az utóbbi hetekben többször hatal­mas füstfelhő gomolygott az újsze­gedi liget felett. Kiderült, időnként lángra kap a közepén romokban ál­ló Vigadó még megmaradt épülete. A kerítésen kívülről is jól látszik: koromfeketék a falak. A felső szint­re rádőlt egy kiszáradt fa. - Szerencsére ez a Vigadóra dőlt fa még egyszer sem kapott lángra - mutatja Jávorka Dezső, aki gyakran sétál a ligetben. Ha a tűz egyszer átterjed a több száz éves fákra, akkor akár az egész park leéghet. A drótkerítést meg­bontották, a hajléktalanok itt járnak be búvóhelyükre. A tüzes­kedésből az ezredfordulón már volt egyszer probléma, akkor VIGADÓ-TÖRTÉNET „ 1882: megépült a Vigadó ' 1883. augusztus 1.: megnyitották a szórakozóhelyet 1960-1970: a Vigadó virágkorát élte 1992: a patinás hely magántulajdon­ba került 2000. július: a Vigadó épületét fel­gyújtották, a tettest három év fegy­házbüntetésre ítélték 2004: a tulajdonos felajánlotta meg­vételre az önkormányzatnak, 100 millió forintért. majdnem porig égett a Vigadó. A magántulajdonban lévő ingat­lan tizenöt éve lakatlan. A tulajdo­nos, Marosiné Mucsi Piroska ko­rábban már felajánlotta megvétel­re az önkormányzatnak az egykori patinás szórakozóhely maradvá­nyait: a 100 millió forintos vétel­árat a közgyűlés irreálisnak talál­ta. A hivatal többször próbált egyezkedni a tulajdonossal, de megállapodásra nem jutottak. Egy évvel ezelőtt az önkormányzat kö­zel ötvenmillió forintot ajánlott a területért. Azért csak ennyit, mert a liget középső része soha nem lesz építési terület. Molnár László­tól, az önkormányzat városüze­-meltetési irodájának vezetőjétől megtudtuk: az ingatlan két száza­lékát lehet beépíteni. - Egy éve"a tulajdonos kérte, hogy a két százaléknál nagyobb területet lehessen beépíteni. Meg­értettük az érveit, de a liget beso­rolása miatt nem adhattunk en­gedélyt - mondta az irodavezető. Hozzátette: utoljára egy éve talál­kozott a Vigadó tulajdonosával. Telefonon tegnap sikerült elér­nünk Marosiné Mucsi Piroskát, aki jelenleg külföldön tartózkodik. Megígérte: ha hazajön, lapunknak elmondja terveit. Annyit elárult, hogy az építkezéshez szükséges terveket már beadta az önkor­mányzat építési osztályának, en­gedélyeztetésre. CS. G. L. Átépítésre vár a patinás szórakozóhely Fotók: Kantok Csaba Tizenöt éve elhagyatott a Vigadó - Építkezne is meg nem is a magántulajdonos Tűzfészek áll az újszegedi liget közepén A megye összevon és árulja autóit A Jobbik szegedi szervezete gyilkosnak tartja az elitgimnázium névadóját Beperelnék a Ságvárit vas Az iskola bejárata előtt tüntettek a Jobbik képviselői Fotó: Karnok Cst HARMINCKÉT NEVE VOLT Ságvári Endre (1913-1944) fiatal pesti jogászként 1936-ban lett a Magyar­országi Szociáldemokrata Párt tagja, a baloldali ifjúsági mozgalom szerve­zésével foglalkozott. A Tompa utcai nyilasház megtámadásáért 8 hónap fog­házra ítélték. Az illegális kommunista mozgalom tagjaként háborúellenes demonstrációkat szervezett - például 1941. október 6-án, a Batthyány­örökmécsesnél. 1944. július 27-én egy Budakeszi úti cukrászdában megkí­sérelték letartóztatni, Ságvári a csendőrökre lőtt, ám halálos lövést kapott. Az akcióban részt vevő né© csendőrt kitüntették. Egyikük később meghalt a Ságvári okozta sérülései miatt, három életben maradt társát pedig 1959-ben felakasztották. Egyiküket, Kristóf Lászlót a Legfelsőbb Bíróság 2006 márciusában rehabilitálta. (Forrás: Wikipedia - internetes lexikon) Hatvankilenc autójából har­minckilencet elad, kis kincstárat hoz létre, és szociális intézmé­nyeit is össze fogja vonni a me­gyei önkormányzat: tovább spó­rol. Magyar Anna elnök „elültet­te" Géczi József országgyűlési képviselőt az MSZP­SZDSZ-frakció tagjai mellől. Géczi elhagyta az üléstermet. Villányi Kis Ildikó lett a megyei ön­kormányzat új aljegyzője, a Csongrád Megye Szociáhs Ellátá­sáért Díjat pedig a nagymágocsi Lengyel Györgyné és a csanádpalo­tai Domokos Gáborné kapja ­döntött zárt ülésen tegnap a me­gyei közgyűlés. A szünetben pedig Zakar Péter alelnök megnyitotta a posztumusz alkotói díjjal kitünte­tett csongrádi festőművész, Piros­ka János munkásságát bemutató kiállítást. A képviselők elhatároz­ták, hogy a megyei önkormányzat 69 autójából 11-et kivonnak a for­galomból. Sándor Attila alelnök az ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, később 39 autót el fognak adni, így szabnak gátat a költségek növekedésének. A kis kincstár lét­rehozásának pedig az a haszna, hogy az eddig itt-ott fölhasználat­lanul álló pénzeszközöket össze­adva sokkal kedvezőbb kamattal várakoztassák. A közbeszerzése­ket is ezért központosítják. Vitát váltott ki a szociáhs felada­tok ellátásának koncepciója, amely intézmények összevonásá­val számol. Erre Magyar Anna el­nök szerint a kormány kényszeríti rá a megyét azzal, hogy évről évre csökkenti a normatív támogatás összegét. Szirbik Imre azt kérdez­te, hogy ha a megtakarítás a cél, a nagymágocsi otthonnál tervbe vett átalakítások pénzügyi ered­ménye miért negatív? Csöke Atti­la, a pénzügyi bizottság elnöke er­re azt mondta, az egész koncepció eredménye igenis pozitív lesz. Szirbik szerint inkább ki kell mondani, hogy a megye nem ta­karékoskodni akar, hanem emelni akarja a szociáhs ellátás színvona­lát - és ezzel egyet lehet érteni. A csongrádi MSZP-s, Somogyi Ár­pád javasolta, a kistérségeket von­ják be a feladatellátásába, mert így többletpénz nyerhető a kormány­tól. A fideszes Halmai László biz­tatta, hogy javaslatát beépítik. A PSZM makói képviselője, Maros­vári Attila elfogadhatónak tartotta a koncepciót, de arra kérte a me­gyét, ne kérje már számon a ma­kói önkormányzaton azt, miért nem tartja jobban karban a tulaj­donában lévő, de a megye által használt épületeit, mert Makó sincs jobb helyzetben, mint a me­gye. A koncepciót többségi dön­téssel elfogadták. Aztán a szentesi pszichiátriai otthon további veze­tésére pályázó Bolyánné Szamos­közi Gabriella mutatta be terveit. Kivetítőt is használt. Siettették. Nem véletlenül. Magyar Anna el­nök indítványára ugyanis a polgá­ri oldal úgy határozott, az igazga­tónőt nem választják meg újabb öt évre, csak bizonytalan időre meg­hosszabbítják a megbízatását: majd az összevont szociális intéz­mény élére választanak végleges vezetőt. A határozat fölháborítot­ta az MSZP-seket, Kozma József bekiabálta, hogy ilyen intézmény még nincs is, Szirbik szerint a kort pályázatot így nem lehet semmis­nek tekinteni. Magyar Anna la­punk kérdésére azt mondta: a hi­vatal dolgozói úgy tájékoztatták, ez a jogi megoldás korrekt. BAKOS ANDRÁS Köztörvényes bűnözőnek, gyil­kosnak tartja a Jobbik Ságvári Endrét - derült ki tegnap a sze­gedi középiskola elé szervezett tüntetésükön. A párt ezért kez­deményezi, hogy az elitgimná­zium ne viselje tovább az egy­kori kommunista mozgalmár nevét. Az iskola igazgatója és általunk megkérdezett tanulói nem támogatják az elképze­lést. - Ságvári Endre gyilkos volt, márpedig egy demokráciában ilyen fontos elitgimnáziumot nem lehet gyilkosról elnevezni ­fogalmazott tegnap délután az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma előtt Tóth Péter, a Jobbik szegedi alelnöke. A Legfel­sőbb Bíróság tavalyi határozatára hivatkozott, amely rehabilitálta a Ságvári ellen intézkedő egyik csendőrt, Kristóf Lászlót. - Ha két héten belül nem tesz javaslatot nevének megváltozta­tására az iskola, akkor a jó ízlés megsértése, közbotrány okozása miatt pert indítunk ellene ­mondta Tóth Péter, kiemelve: az is megütközést keltene, ha Szála­si Ferencről vagy Sztójay Dömé­ről neveznének el intézményt Szegeden - egyúttal ajánlotta: a gimnázium ezentúl viselje Kle­belsberg Kunó nevét. A Jobbik szegedi szervezetének hét tagja demonstrált a helyszí­nen, egyikük, Varga Antal törté­nészhallgató két társával egy Ságváriról szóló tájékoztatót osz­togatott az iskolából kilépő diá­koknak. „Szeged egyik legpatiná­sabb gimnáziuma egy gyilkosról van elnevezve!" - állt rajta. ­Köztörvényes bűnöző volt - som­mázta véleményét kérdésünkre a fiatalember, aki Ságvári „előéle­téről" is ismert néhány fejezetet, az illegális kommunista mozga­lomban való szerepvállalását, háborúellenességét. Főként Ságvári halálának kö­rülményeit ismerik a gimnázi­um általunk megkérdezett hall­gatói. - Megölt egy csendőrt, egyet megsebesített, 32 álneve volt, hamis igazolványt mutatott fel halála előtt - hadarta a kilen­cedikes Mihalcsó Miklós és Szi­lágyi Soma. Oláh János kiegészí­tette: a Batthyány-örökmécses­nél is szervezett „valamilyen tüntetést". Előéletéről nem tud­tak, azt viszont hangsúlyozták: nem értenek egyet a névváltozta­tással, mert az intézmény így vált híressé, már rég nem az el­lenálló politikust jelöli. . A gimnázium az alapításakor, 1956. január 18-án kapta Ságvá­ri nevét, ám a forradalom után Hunyadira keresztelték át. Fél év múlva lett újra Ságvári. A rend­szerváltás után többször követel­ték az iskola nevének megváltoz­tatását. Az intézmény az egye­tem része, de korábban a JATE vezetése sem tartotta fontosnak átkeresztelni gyakorlóját. A diá­kok és a tanárok kétszer szavaz­tak az ügyről, mindig ugyanazzal az eredménnyel: maradt a név. R. T. G. ..NEM FOGLALKOZUNK VELE" - Az iskola közvéleménye, tantestü­lete ú© döntött, nem kívánunk fog­lalkozni ezzel az időről időre felme­rülő kérdéssel. A kezdeményezések eddig is kívülről jöttek, mi ezekben a vitákban nem veszünk részt, bár fi©elemmel követjük azokat. Örök­lött nevünkkel élünk együtt, azzal a névvel, amit elődeink és a maiak tartalommal töltöttek meg Azzal a névvel, ami fogalommá és értékké vált az itt folyó munkának köszön­hetően - fogalmazott Dobi János, a gimnázium igazgatója. GÉCZIT FÖLÁLLÍTOTTÁK A me©e©űlésen a négyszögben fölállított asztalok mellé leült Géczi Jó­• zsef országgyűlési képviselő is. A polgári frakció vezetője, Martonosi György e© idő után mosolyo©a arra kérte Géczit, „ne izgassa" az MSZP—SZDSZ-frakció tagjait, és az elnök asszony a megyegyűlés tekinté­lyének megőrzése érdekében szólítsa föl arra a honatyát, üljön hátrébb, a vendégek számára fönntartott helyek egyikére. Ma©ar Anna föl is szólítot­ta Géczit. Kozma József azt mondta, ez udvariatlanság, és épp ezzel árta­nak a testület tekintélyének. Martonosi később lapunknak azt mondta, ő nem akarta megbántani az MSZP-s honatyát. Géczi fölállt, de nem ült hát­rébb: elhagyta az üléstermet. A Vigadó bejárata szomorú képet mutat, és balesetveszélyes is

Next

/
Thumbnails
Contents