Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. SZEPTEMBER 20. •AKTUÁLIS* 3 Érvek és ellenérvek egy csecsemő halála után Otthon, vagya szülőszobán? Súlyos állapotba került egy csecsemő, akinek az életét később a kórházban sem tudták megmenteni a múlt héten. Az otthonszülés közben történt tragédia és az alternatív szülés hiányzó szabályozása kapcsán egy szakembert és egy kismamát kérdeztünk az itthon kuriózumnak számító, de egyre inkább terjedő megoldás kockázatairól és előnyeiről. Egy tragikus eset kapcsán került ismét a szakmai és közérdeklődés középpontjába az otthonszúlés kérdésköre: egy fiatal nő csecsemőjét nem sikerült időben világra segítenie a Szegedről elszármazott szülész-nőgyógyásznak, Geréb Ágnesnek. Szülés közben komplikációk adódtak: a baba válla elakadt félúton, s mire a kórházba értek velük, az újszülött meghalt. Az otthonszülés egyik legfőbb hazai propagálóját, Geréb Ágnest az eset és az alternatív szülés készülő szabályozása kapcsán szerettük volna megkérdezni. Az orvosi kamarából korábban kizárt szakember azonban azt mondta: nem kíván a továbbiakban erről nyilatkozni, és egy nála szülő nőt ajánlott maga helyett. Az anyuka, Kende Anna szerint azok a nők, akiknek terhessége alacsony rizikójú, kis szakmai segítséggel akár otthon is világra segíthetik gyermeküket. Ő az első gyerekét szülte így, és a második, harmadik terhességnél is csak azért választotta a kórházat, mert veszélyeztetett terhes volt. Az anyuka szerint bár élni kell az orvostudomány vívmányaival, a terhességet nem szabad betegségnek tekinteni - így átlagos esetben orvosra sincs szükség a gondozásnál és a szülésnél. Hollandiában és Nagy-Britanniában is szakképzett bábák/szülésznők vezetik le a szülést, és előtte segítenek megállapítani, hogy a terhesség mennyire kockázatos. Ha magas a rizikófaktor, ott is kórházba szállítják szülés előtt a várandós kismamát. A két országban viszont léteznek pontos szakmai előírások az otthonszúlés biztonsága érdekében - míg hazánkban ezek a viszonyítási pontok egyelőre hiányoznak. Külföldön a mamák és babáik biztonsága érdekében megvan a kellő információáramlás is a bábák és a kórházi szülészek között - nálunk ez sincs meg. - A családi szülőszoba, az alternatív szúlé9H.. BP Újszülöttek a vásárhelyi kórházban Fotó: Karnok Csaba szet, a kellemesen otthonos környezet ma már szinte minden intézményben megtalálható, és a kismamának is kilenc hónapja van megtalálni a számára leginkább megfelelő hozzáállású, munkamódszerú, megbízható szakorvost - mondta el Daru József, a szegedi női klinika szülész-nőgyógyász docense. A több mint harminc éve praktizáló szakember szerint egy egyetemet végzett orvosnak mindenféle körülmény között tudnia kell segítenie egy szülő nőn. Ellenben ha szándékosan otthoni szülésre készíti föl a nőt, azzal veszélyeztetheti az anya és a baba egészségét, életét. Egy lakásban ugyanis - a sterilitás hiánya mellett - komplikáció esetén nincs kellő számú szakember (például a gyermekgyógyász vagy másik szülész szakorvos), továbbá hiányoznak a sürgősségi ellátás feltételei (műszerek, eszközök, gyógyszerek) is. Ilyenkor akár négy-öt percen is múlhat, hogy oxigénhiányos állapotba kerül-e a gyerek - így szállításra sokszor már nincs is idő. Úgy véli, az otthonszúlés - jelenlegi szabályozatlanságával - bizonyos szempontból visszalépés az ötvenes évekbe. Akkor ugyan a nők jelentős része valóban otthon szült, magasabb volt a csecsemőhalandóság, és sok anyuka is belehalt a szülésbe. A kórházi intézményrendszer adta biztonságot ezért nem pótolja az otthon lágy melege. T.R. ERVEK ITT ES OTT Az otthonszülés mellett szól, hogy a vajúdás egy átlagos terhességnél biztonságosabb lefolyású, ha nem befolyásolják gyógyszerekkel; az újszülött az anyával maradhat, nem szakítják el tőle, így nem éri sokk a babát, és bármikor szophat; illetve megmarad a szülés intimitása. A kórházi szülés melletti érv, hogy bármikor, bármilyen komplikációnál elérhető a kellő számú szakember, műtő, eszköz, műszer; fertőzésmentes a környezet; ugyanakkor a kellemes, otthonos élettér is biztosítva van. Ötszázzal növekedhet a szentesi és a vásárhelyi alakulat létszáma Katonákat vennének fel a megyében Bőven van hely a Magyar Honvédség Csongrád megyei alakulatainál. Főként gépkocsivezetőket várnak a szentesi és a hódmezővásárhelyi zászlóaljakhoz. Naponta két tucat fiatal keresi fel a szegedi toborzóirodát. A biztos megélhetés motiválja a fiatalokat. Naponta tizenöt-húsz fiatal keresi fel a szegedi toborzó irodát, mégis Csongrád megyében a szükségesnél 320 katonával kevesebb van. A húszéves Csuka Emese Gyöngyi tegnap hosszas gondolkodás után tért be a Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság szegedi kirendeltségére. A csanyteleki nő bolti eladóként dolgozott, de veszélybe került a megélhetése. Úgy gondolja, a katonaság biztos jövedelmet biztosít számára a jövőben. Szintén elhelyezkedési problémákat említ az a főiskolát végzett fiatalember is, aki önéletrajzzal a kezében érkezett az irodába. - Szociális munkásként képtelenség munkát találni a régióban. Ezért döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam a hadseregben - mondja a férfi, aki felsőfokú tanulmányai megkezdése előtt már egy évet lehúzott katonaként. Ha az alkalmassági vizsgálatokon megfelelnek a jelentkezők, akkor már decemberben bevonulhatnak a hadseregbe - tudjuk meg Mészáros Antaltól, a szegedi toborzó- és érdekvédelmi iroda vezetőjétől. Az őrnagy elmondja: jelenleg hetven szerződéses katonára lenne szüksége a szentesi II. Rákóczi Ferenc műszaki zászlóaljnak, míg a Bocskai István lövészdandár hódmezővásárhelyi alakulatainál kétszázötven fiaMAGYAROK KÜLSZOLGÁLATBAN A világ minden táján megtalálhatók a magyar katonák. Körülbelül ezren teljesítenek külszolgálatot. Grúziában, Tádzsikisztánban, Afganisztánban, Koszovóban, Irakban, a Sínai-félszigeten, Szudánban, Cipruson, Albániában, Nyugat-Szaharában, Floridában, Bosznia-Hercegovinában vállalnak szerepet a magyar katonák a világ békéjének és biztonságának megteremtésében. talt várnak a legénységi állományba. Legalább százhatvan gépkocsivezetőre lenne szükség a két alakulatnál. Ezenkívül Vásárhelyen lövészeket és aknavető-kezelőket is kiképeznek —teszi hozzá az őrnagy. A makói Martonosi Péter és a szentesi László Zsolt szeptemberben vonult be a vásárhelyi, illetve a szentesi zászlóaljhoz. Mindketten azt említik, hogy a civil életben nehezen lehet bolBemutató a vásárhelyi laktanyában. Főként a pénz motiválja a katonákat Fotó: Tésik Attila dogulni, a vállalkozók bármikor felmondhatnak, és ez rizikóval, idegességgel jár. Ezért álltak be a hadseregbe. - Gépkocsivezetőként napi húsz órát dolgoztam, 250-300 forintos órabérért. Nem sokkal többet kerestem, mint a katonaságnál, ahol a jelenlegi bruttó bérem 118 ezer forint. Reggel fél nyolcra bejövünk, és tudjuk, hogy délután négy órakor hazamehetünk - mondja a szentesi László Zsolt. A fiatalemberek célja, hogy egy év elteltével külszolgálatra jelentkeznek. Főként a pénz motiválja a katonákat, hiszen az alapilletményük mellett havonta legalább ezer dollárt kapnak a határon túl szolgálatot teljesítők. Ezt mind félre is tudják tenni, hiszen a tábort csak ritkán hagyhatják el. A biztos megélhetés miatt egy évvel ezelőtt még sorban állás volt a katonaságnál. Jelenleg intenzíven kell toborozni a fiatalokat a megyében. Mészáros Antal őrnagy ezt azzal magyarázza, hogy januárban átszervezték a hadsereget. Ennek következtében Csongrád megyében ötszáz katonával többre lett szükség. A toborzóirodánál nyilvántartottakat értesítették, és azok közül, akik még nem helyezkedtek el, a legtöbben el is fogadták a honvédség ajánlatát. CS. G. L. A if** m Hamvadó cigarettavég SZABÓ C. SZILÁRD Hódmezővásárhelyen tovább szigorítanak: szeptember elsejével csak az önkormányzati intézményeknél és a városi tulajdonú gazdasági társaságoknál hirdettek zéró toleranciát a dohányzásra, október elsejétől viszont már a játszótereken is tilos lesz füstölögni, és tízezer forintra büntetik azt, aki közterületen dobja el a csikket. E hír hallatán biztosan levegő után kapkodnak a bagósok, és állampolgári jogaikat hangoztatva fehndultan szónokolnak diszkriminációról, pedig nem történik más, mint hogy Hódmezővásárhelyis az európai útra lép a dohányzás szigorításával. Biztosan emlékeznek, Írországban tiltották be elsőként az éttermekben, kocsmákban, valamint a zárt munkahelyeken, közintézményekben a dohányzást. A 2004-ben életbe lépett rendelkezés fő célja az volt, hogy a munkavállalókat - így például a bárpultosokat is - megóvják a nikotin egészségkárosító hatásaitól. Az ír példát követte Norvégia, Olaszország, Málta, Hollandia, Anglia, Svédország és Franciaország. Ebből is látszik, hogy az Európai Unió az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdésnek tekinti a dohányzás elleni küzdelmet, amelynek során a tagállamok többsége száműzte közintézményeiből és közterületeiről a hamvadó cigarettavégeket. Egy felmérés szerint a teljes közterületi tilalom hatékony dohányzásellenes intézkedés. Mivel korlátozza a rágyújtás lehetőségét, az elszívott cigaretta mennyiségét, egyértelműen növeh a leszokás valószínűségét. Az adatok azt mutatják, hogy a telfes körű tiltást könnyebb betartani, mint a részleges, megszorító intézkedéseket. Nálunk Dombóvár jár élen a füstmentes harcban. A Tolna megyei városban nem csupán a közintézményekben, de a belvárosban és a temetőkben is teljes dohányzási tilalmat rendeltek el, és büntetik, aki az utcán dobja el a csikket. Vásárhelyen októberben lép hatályba a csikkrendelet, amivel teljesen egyetértek: büntessék azokat, akik szemetelnek. Ezt tenném a tiszai szennyezőkkel, és mindazokkal, akik nagy kukának tekintik az utcát, az erdőt és a folyópartot. A kulturált bagósoknak pedig kívánok kijelölt kulturált dohányzóhelyeket, mert az mégsem járja, hogy egy négyzetméteren füstölögjenek húszan. Megtartják telefonszámukat a honatyák Nem gondolnak óvintézkedésekre Nem változtatják meg telefonszámukat azok a Csongrád megyei országgyűlési képviselők, akik szerepelnek a kurucinfó internetes hírportál listáján. Például Újhelyi István közölte: korábban is kapott már otromba üzeneteket, de nem foglalkozik velük. - Nem titkosak ezek az adatok - így reagáltak az érintett, és általunk megkérdezett Csongrád megyei politikusok arra, hogy a kurucinfó nyilvánosságra hozta azon kormánypárti képviselők címét és/vagy telefonszámát, akik megszavazták az állami vagyonról szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők közölték: nem terveznek különleges óvintézkedéseket és nem cserélik le telefonszámukat. Újhelyi István államtitkár mobilszáma szerepel az oldalon ezen a számon hívtuk mi is. - Hat-hét éve ugyanaz a telefonszámom, nem titkosíttattam. Államtitkárként is elérhető vagyok. Szinte egész nap csörög a telefonom. Eddig is kaptam otromba üzeneteket, de nem foglalkozom ezekkel, inkább végzem a munkám. Egyébként Újhelyi Istvánt idén érte már atrocitás Szegeden, februárban a kormányellenes tüntetők a háza előtt demonstráltak. - Jó lenne, ha a munkára koncentrálhatnék - mondta tegnap a politikus. Szirbik Imre szentesi polgármester címe és otthoni telefonszáma olvasható a honlapon. Érdeklődésünkre közölte: polgármesterként emberek között él, ezeket az adatokat Szentesen mindenki ismeri. - Minden, amit polgármesterként, képviselőként teszek, nyilvános. Nem kívánok ezzel az üggyel foglalkozni. Búzás Péter makói polgármester ennél is szűkszavúbban reagált. Nem akarta kommentálni, hogy lakáscíme és vonalas telefonszáma a „tolvajtörvény megszavazóinak elérhetősége" listán olvasható. Közölte: szeretne békében dolgozni. Botka LászMjKRK^L ló, Szeged polgármestere felháborítónak nevezte a kurucinfó listáját, mert szélsőséges politikai szándékból fenyegetnek megválasztott képviselőket. A polgármester ennek ellenére nem tervezi, hogy megváltoztatja telefonszámát. Kozma fózsef szegedi pártelnök felvette ugyan a telefonját, amikor a honlapon is közölt számot tárcsáztuk, de kérte, hogy keressük később, mivel hivatalos ügyben külföldön tartózkodik. G. ZS. KOVETKEZMENYEK ES MAGÁNÉLET - A személyiségi jogok védelme mindenkit megillet. Elfogadhatatlan, hogy valakit hivatalos teendőivel kapcsolatban otthonában zaklassanak - fogalmazott Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzátette; ugyanakkor a honatyák nem burkolózhatnak az ismeretlenség homályába, a képviseleti demokráciában mindenkinek joga van tudni, hogy egy országgyűlési képviselő hogyan döntött egy-egy kérdésről. A képviselőnek vállalnia kell döntései következményeit, és azt. hogy ezzel kapcsolatban negatív vélemények is elérik. De ez nem járhat a magánélet és a családi élet sérelmével - hangsúlyozta a politikus.