Délmagyarország, 2007. szeptember (97. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

10 9 Az oldal az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült. » SZERDA, 2007. SZEPTEMBER 19. Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásárt Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pályázatok, amelyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságtalanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a kitörésre, a tehetségek kibontakoztatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni a helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudományos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanulóiétól is. Atni még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anyagi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek. Ez pedig nagyon-,igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között, európai uniós támogatással 914 oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg, több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és 61 óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 milliárdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetenciaalapú oktatáshoz" kapcsolódó, korszerű tananyagokat. Fontos terület volt a felsőoktatás is: ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9 ezer 500 oktató számára teremtett és teremt korszerű képzési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell tennünk arra, hogy európai színvonalú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását — szolgálják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelennek a pályázatok - egy jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a területi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára — természetesen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, biztonságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését. Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani fejlesztések is indulnak. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós forrás'ok jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regionális hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett több mint 5,3 milliárd forintos uniós forrásból folytatódik a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályázati csomagot októberben és novemberben további, az esélyegyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató pályázatok meghirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. Új módszerrel tanulnak a szegedi Kőrösy szakközépiskolában Sikeres a kompetenciaalapű oktatás Tízéves a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Az operatív programot elsőként fogadta el Brüsszel Az elkövetkezendő hét évben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként elfogadott Dél-alföldi Operatív Program közel 238 milliárd forintnyi forrást biztosít a régió fejlesztésére. A támogatások megszerzése pályázatok formájában valósulhat meg, amelyek kiírására, az év hátralévő részében folyamatosan kerül sor. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vezetői, élve a területfejlesztési törvény adta lehetőségekkel, éppen tíz évvel ezelőtt, 1997-ben elhatározták, hogy létrehozzák a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot, melynek első és jelenlegi elnöke Balogh László. A tanács tízéves működésének sikerét több tény is bizonyítja. Sokrétű lobbitevékenység eredménye a 2004-ben átadott M5-ÖS autópálya, amelynek megvalósulásával a dél-alföldi régió betöltheti Európa déli kapujának szerepét. A Phare-program keretében 200 pályázó 40 millió euró támogatást nyert el a régióban. A 2004—2006 közötti időszakban az I. Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejlesztési operatív program keretében a dél-alföldi régió 86 projektje részesült európai uniós támogatásban. BácsKiskun, Békés és Csongrád megye turisztikai fejlesztésre, útfelújításra, városrehabilitációra, óvodaés iskola-korszerűsítésre, illetve bővítésre, valamint képzési-foglalkoztatási programjaira 17, 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást fordított. — Hazai forrásból közel 900 pályázó kapott több mint 15 milliárd forintot — mondta Balogh László. Az elkövetkezendő hét évben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként elfogadott Délalföldi Operatív Program közel 238 milliárd forintnyi forrást biztosít a régió fejlesztésére. A támogatások megszerzése pályázatok formájában valósulhat meg. Az év végéig folyamatosan jelennek meg a régió gazdasági, turisztikai, közlekedés- és humán-infrastrukturális, illetve térségfejlesztési pályázatai. - A magyarországi tizenöt operatív program közül a Dél-alföldi Operatív Programot fogadta el elsőként az Európai Közösségek Bizottsága ez év júliusában Brüsszelben — mesélte büszkén a fejlesztési tanács elnöke. Hozzátette: a döntés az operatív program készítésének közel kétéves munkájának sikere. A 2007-2013-as Dél-alföldi Operatív Program keretében elsőként megjelent pályázat, a kerékpárút-hálózat fejlesztése augusztus 31-én zárult le. A 3,1 milliárd forintos támogatási igényre 77 pályázat érkezett be. Októberben újabb pályázatok kiírása várható turisztikai célú fejlesztések, alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztése, környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság területén. A pályázatokkal kapcsolatos naprakész információkat a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. honlapján (www.darfu.hu) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján Balogh László . (www. nfu. hu) követhetik. Elérhetőség: DARFT 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Tel.: 62/558-620. Fax: 62/558-629. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az önkormányzati és állami tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztésére 2007 és 2008 között 4,73 milliárd forint pályázati összeg áll rendelkezésre. A támogatás mértéke az önkormányzati és állami tulajdonú külterületi közúthálózat esetén 100-1500 millió forint, míg a belterületi beruházások esetén 10-400 millió forint. Pályázatokat 2007. november 16-áig lehet benyújtani. Egymilliárd forint értékben hirdették meg a közszolgáitatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, azaz az akadálymentesítést támogató pályázati kiírást. A projekt támogatja mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítést. Erre az önkormányzatok mellett egyesületek, egyházak, alapítványok és nonprofit szervezetek is benyújthatják pályázatukat 2007. november 16-áig. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztésére 20 milliótól 1 milliárd 200 millió forintig lehet támogatást nyerni. Pályázatok benyújtása; 2007. szeptember 25-étől 2008. január 2-áig. A regionális operatív programokban az ipari parkok, ipari területek és inkubátorházak fejlesztésére közel 34 milliárd forintot különítettek el. Ez az összeg hússzor nagyobb a 2004—2006-os időszak azonos témájú kiírásaihoz képest. A dél-alföldi régióban szeptember 12-én megnyílt „Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése" című pályázati kiírás 2007-2008 között 2,881 milliárd forint támogatási összeggel kívánja támogatni a Fejlesztéseket. A pályázatok benyújtásának időszaka: 2007. október 17-étől 2008. január 18-áig. A Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola 120 éve foglalkozik gazdasági szakképzéssel. A nagy múltú iskola folyamatosan megújuló oktatási módszerek alkalmazásával és magas szintű közismereti műveltség átadásával igyekszik önállóan helytállni és fejlődni képes tanulókat képezni. A PISA-felmérés óta ismert, hogy a diákok versenyhátrányban vannak az idegennyelv-ismeretben, a digitális készségekben, és az életpálya-építés iskolai feltételei sem optimálisak. Kiricsi Imréné, a Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója szerint a problémák feloldásához infrastrukturális beruházásokra és módszertani megújulásra van szükség. Ezt az iskolák manapság leginkább pályázatok segítségével tudják finanszírozni. A Kőrösy szakközépiskola humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében kiírt pályázaton önálló szakmai munkával 18 millió forint támogatást nyert. Ez nemcsak eszközfejlesztést jelent, hanem kétéves projekt keretében segíti az intézményt egy új oktatási koncepció meghonosításában is. Szeberényi Sándorné igazgatóhelyettes, projektmenedzser elmondta, többek között mintegy hatmillió forint értékben interaktív táblákat, projektorokat, számítógépeket és a csoportmunkát megkönnyítő tantermi bútorokat vásároltak. A pályázatban részt vevő pedagógusok módszertani továbbképzésére négymillió forintot fordítottak. A Kőrösyben a 9. évfolyamon vezették be az új, kompetenciaalapú oktatási módszert. A tanárok továbbképzéseken sajátították el a pedagógiai módszereket, és ismerték meg azokat az új eszközöket, amelyekkel a tanulók kompetenciaalapú tanítása megvalósulhat. - A kilencedikesek örömmel fogadták a hagyományos oktatástól eltérő, élményt nyújtó tanítási órákat, az ismeretek elsajátításának más módjait és az elektronikus taneszközök használatát — mondta Kiricsi Imréné igazgató. Hozzátette: a matematika és angol tárgyak felmérései alapján jól látható, hogy a hagyományos, ismeretközpontú módszerrel tanuló diákokkal szemben a HEFOP-os oktatásban résztvevők teljesítménye nagyobb mértékben javult. A kompetenciaalapú módszerek akkreditált képzéseiben hat tanár és két iskolavezető vett részt. A belső továbbképzéseken 13 tanár szerzett újabb ismereteket. Az előző tanévijén 128 tanuló, az iskola diákjainak mintegy 25 százaléka kapcsolódott be valamilyen tantárgyon keresztül a programba. Szeptembertől felmenő rendszerben újabb évfolyam vesz részt a programban. Ez azt jelenti, hogy a tanulók 50 százaléka tanul az új módszerek szerint. — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a programban részt vevő diákok nyitottabbak, kooperatívabbak, egymásra jobban odafigyelők. Javul a kommunikációs készségük is. A csúcstechnológiának minősülő eszközöket élvezettel használják mondta Szeberényi Sándorné projektmenedzser. BŐVÜLT A KISTELEKI ISKOLA A kisteleki önkormányzat 2005 októberében szintén pályázati támogatást nyert a Kisteleki Általános Iskola Petőfi utcai épületének rekonstrukciójára és bővítésére. Ennek keretében nyolc új tanterem és közel 400 négyzetméteres aula épült. Bővült és korszerűsödött a konyha, a meglévő homlokzatot felújították, az épületet akadálymentesítették. A projekt összköltsége 242 millió 105 ezer forint volt, amelyből 230 millió forint ROP-támogatás, 7 millió 263 ezer forint BM-önerö és 4 millió 842 ezer forint saját erő volt. Az általános Iskolai oktatás 2007 szeptemberétől egy épületben zajlik. A tantermek kialakításukat és felszereltségüket nézve alkalmasak az integrált oktatás végzésére. A beruházás során energiamegtakarítást segítő technológiák kerültek alkalmazásra. A bővítés eredményeként több száz embert befogadó aula készült, amely különböző rendezvények helyszínéül szolgálhat. Ezáltal az iskola szerepet vállal a helyi közösségépítésben is.